Vasárnapi Ujság – 1897
1897-01-03 / 1. szám - A kubai hadjárat szinhelye (képpel) 11. oldal / Általános nép- és országisme
12 VASÁRNAPI IJJSÁG. 1. SZÁM. 1S 17. 44. ÉVFOLYAM, szeretetreméltósággal mutatja magát jámbornak. Mikszáth derült kedélye, elméssége országos hirűvé tette Katánghy képviselőt a lapokban megjelent leveleivel. Összegyűjtött leveleit annál örömestebb olvassa mindenki. Kiadja Révai Testvérek irodalmi intézeti részvénytársaságára 2 frt. Kurucz Krónikák II. Rákóczi Ferencz korából. Irta Tóth Sándor. Az ifjúság számára készült könyv,— mint czíme is mutatja, — a kurucz világgal foglalkozik, főkép pedig a Vak Bottyán életéből közöl regényes modorban egyes érdekesebb eseményeket. A szép kiállítású kötet, melyet Pataky László tizenkilencz csinos rajza élénkít, az Eggenberger-féle könyvkereskedésben jelent meg, s ára 1 írt 50 kr., az ifjúságnak kétségkívül kedvelt olvasmánya lesz. Caraffa, történelmi kép 6 szakaszban, írta Gabányi Árpád. A nemzeti színház művésze, ki mint drámaíró is helyet foglal azon a színpadon, hazánk történelmének egyik legsötétebb és legvéresebb korszakát, Caraffa kegyetlenségeit is feldolgozta drámai formában. Tragédiának, drámának azonban nem nevezi, mert — mint mondja — a szörnyeteg Caraffa nem lehet tragédia hőse. A szerző, ki a XVII. század e borzalmas korszakára vonatkozó adatokat végig olvasta, azért választotta a drámai leírást, mert az a legközvetlenebb és leghatásosabb. A kötet ára 1 frt 50 kr. A svéd gyógygimnasztikáról az első magyar nyelven irt munka most jelent meg az Eggenberger könyvkereskedő czég kiadásában. Szerzője Kelen István dr. gyakorló orvos, az ismert speczialista, ki, mint művének előszavából kitűnik, huzamosabb időt töltött a gyógyító gimnasztika szülőhazájában, Svédországban, az ottani kiváló speczialisták oldalán. A munka a svéd gyógygimnasztika tüzetes története után sorra méltatja nagy hatását az egyes betegségeknél. Ára 50 kr. Benczúr Gyula műterméből. A kitűnő művész most nagyon el van foglalva. A kormány megbízásából egy nagy történeti képen is dolgozik, mely azt a jelenetet tünteti föl, mikor az ezredéves ünnepek alatt, jun. 8-ikán ő felsége a budai királyi palotában fogadja az országgyűlés hódolatát, mely alkalommal Szilágyi Dezső oly hatalmas beszédet intézett a királyhoz. Benczúr három vázlatot is csinált a képhez, mely végleges kivitelben nagyobb lesz, mint Benczúrnak a Budavára visszafoglalását feltüntető nagy festménye. Eddig elkészítette a trónterem pontos rajzát, valamint megállapította, hogy a király környezete, továbbá a főherczegek, zászlósurak, miniszterek és képviselők hol állottak. Az életnagyságú alakok közül a legtöbbet természet után fogja megfesteni. — Egy szép képet a napokban fejezett be a mester. József főherczeg még a mult télen megbízta, hogy fesse le a szerencsétlen véget ért László főherczeget. A művész karácsonyra elkészítette a képet. Az ifjú főherczeget abban a vadászruhában ábrázolja, melyben utolsó vadász kirándulására indult. Kezében puskával, arczán az ifjúság élénkségével megy a főherczeg az erdő fái közt s a tájékban rá lehet ismerni az ágyas erdő egy részére. A festményt a főherczegi család az alcsuthi kastélyban fogja őrizni. Nemzeti színház. Decz. 29-ikén három színpadi apróságot mutattak be a nemzeti színházban. Fordítás mind a három, s egymástól igen különbözők színben, hangban, tartalomban. Kettőt átalános derültség közt hallgatott végig a közönség, egyet pedig csak figyelmesen, mert szokatlan világba vezette a vígjáték, a régi hellén korban keresvén komikumot, még pedig Szokrates házában. «Szokrates és felesége» czíme az egyik franczia darabnak. Bauville írta versekben s Ivánfi Jenő fordította magyarra. Szokrates, a nagy bölcs, igen komolyan szavalja a verseket és felesége Xantippe is versekben házsártoskodik. A szerző Xantippével bizonyítja, hogy még ilyen durva és kiállhatatlan asszonyt is szeretni lehet, mert a bölcs Szokrates nagyon szereti feleségét, s mikor egyszer halottnak véli, egészen kétségbeesik fájdalmában. A darab tanulságát maga Szokrates mondja el: habár minden baj az asszonyoktól származik, mégis imádják őket. Csakhogy ezt a tanulságot vígjátéki elmésség és ötlet nem igen fűszerezi. Csillag Teréz pergő nyelvvel szavalta a klasszikus hárpia kitöréseit. Gyenes komolyan vette Szokrates filozófus voltát, habár egy kis humor vagy irónia is ráférne. Cs. Alszegi Irma egy fiatal hellén menyecskét ábrázolt szeretetreméltón. Elejétől végig mulattatta a közönséget«Az alagút» kis vígjáték, az ismert Gondinet régibb műve, melyet Váradi Antal fordított le. Egy közjegyző szorongatott helyzetét bonyolítja összevissza sok leleménnyel. A jegyző úr ugyanis vasúton utaztában, a mint a vonat egy alagútba ér, meg akarja csókolni útitársnőjét, de ez megrántja a vészjelzőt, mire a vonat megáll, az esetről jegyzőkönyvet vesznek föl, s most már a közjegyző rémülve gondol a következményekre, főleg pedig az esti lapokra, melyek a feltűnő esetet okvetlenül közölni fogják. Akkor pedig felesége is megtud mindent. Azt akarja tehát megakadályozni, hogy felesége valahogy újsághoz ne jusson egy darab ideig. Azzal foglalja el, hogy festőt hivat, akinek az asszony aztán arczképhez ül, de ott van anyósa is, ott vannak a cselédek is, akik mind szoktak lapot olvasni. Ezeket mind festeti a közjegyző egy nagy családi csoportban. Mindenki, aki csak a színpadra lép, egy csomó bohósággal érkezik s bonyolítja a helyzetet. Nádainál különb személyesítőt kívánni sem lehet a gyötrődő férjnek. A kis vígjáték számos szereplői közt vannak : Rákosi Szidi, Szacsvayné, Maróthy Margit, Zilahi, Dezső, Zsetényi, Egressy, stb. A harmadik darab igazi angol bohózat: «Szegény Pillicoddy», a legkitűnőbb angol bohózatírók egyikének, Maddison Mortonnak műve, fordította Mihály József. Egy tragikomikus boldogsággal ismerkedünk meg. Pillicoddy magkereskedő a világ legboldogabb férje volna, hanem nyugtalanítaná az a gondolat, hogy felesége első férje, aki tengerész volt, talán most is él valahol; a hajótöréskor hátha megmenekült, mert holttestét nem találták meg. Egyszer csak megjelenik egy dühös tengerész kapitány Pillicoddy házánál és követeli feleségét. Pillicoddy szentül hiszi, hogy ez az első férj s hitében, kétségbeesésében minden megerősíti. Csak később derül ki, hogy a folyton fenyegetőző kapitánynak csakugyan ide jött a felesége, valami családi perpatvar miatt kerülvén a férjét. A valószínűtlen történet vig túlzásait, humorát, a szegény Pillicoddy kétségbeesését, a vad kapitány zajongását és fenyegetőzését folytonos kaczagás kisérte. A két szerepben Újházi és Vizvári kitűnők. 1. Lovas guerilla. 2. Vinales község, honnan a spanyolok a Maceo elleni utolsó hadi mozdulataikat intézték. 3. Takarmányszerzés. 4. Jeladás a fővezérnek dombokon fölállított heliográf segítségével. A KUBAI HÁBORÚ. A SPANYOLOKNAK TINÁK DEL EIO VÁROS KÖRÜLI TÁBORÁBÓL. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Petőfi-társaság január 6-ikán tartja évi közgyűlését az akadémiában. A gyűlés tárgyai: Elnöki megnyitó beszéd, Bartók Lajostól. Titkári jelentés, előterjeszti Szana Tamás. A régi fiatalság és a mai fiatalság Jókai Mórtól. Költemény, Pap Zoltántól. Egy theás kanna (uti kaland) Zichy Géza gróftól. Költemény, Jakab Ödöntől. Őszinte vallomások (elbeszélés) Beniczkyné Bajza Lenkétől. Költemény, Ábrányi Emiltől. Víg elbeszélés, Rákosi Viktortól. Költemény, Inczédy Lászlótól. Elnöki zárszó. Csillagászati múzeum. Konkolyfliege Miklós, az országos meteorológiai intézet igazgatója, meteorológiai és csillagászati muzeumot akar létesíteni. A párisi hasonló muzeumot vette mintául, melyet Moucher admirális alapított s a muzeum értékes tárgyait ajándékozások utján gyűjtötte össze. Konkoly Thege Miklós is a nagy közönséghez fordul s fölkéri azokat, a kik bármily régi vagy új műszer, eszköz, modell, régi könyv, arczkép, fotográfia, tellurium, óra, napóra stb. birtokában vannak, amihez kegyeletes családi emlék nem fűződik, ajándékozzák az országos meteorológiai intézet múzeumának. MI ÚJSÁG? Az új esztendő. Az 1897-ik évvel Magyarország voltaképen a második ezredévet kezdi, mert az 1896-iki fényes esztendővel, melyet a kegyelet és hazafias önérzet nemzeti ünneppé avatott, fejezte be nemzetünk viszontagságos és dicsőséges életének első ezer évét. A második ezer esztendőnek első sugarai köszöntenek a messze, nagy homályból és titokzatosságból, mely szorongó bizalommal tölt el. Az új ezer év első esztendeje elég biztatónak ígérkezik. Mindjárt az első napja azzal kezdődött, hogy Szilveszter éjjelén pontban 12 órakor földünk két nap között lebegett. Az egyik alattunk volt, a mi rendes napunk, a másik pedig épen a fejünk fölött: a Sziriusz, amely egy másik világrendszer napja 100 billió és még vagy néhány ezermillió kilométer távolságban tőlünk. Azért a Sziriusz, mely jóval nagyobb a mi napunknál, csak mint csillag tündöklik nekünk a mindenségben. De a csillagok mindig jelentettek valamit, s a Sziriusz már 24,000 esztendő óta nem foglalt el újév hajnalán oly jóakaró állást földünk irányában, mint most. De az új esztendő vígságra is biztat bennünket ritka hosszú farsangjával. A farsang 56 napig tart, nyolcz vasárnapon keresztül. Máczius 3-ikán lesz hamvazó szerda, s a nagyböjt egészen a tavaszi napokra jut, a húsvét pedig ápril 18—19-re. Az óhitüek is csak egy héttel később ülik a húsvétot. A változó ünnepek, áldozó csütörtök, pünkösd (jún. 6—7), űrnapja mind nyári ünnepek lesznek, s biztatják a kirándulni szeretőket, mert már jól túlesnek a fagyos szenteken ; még Orbán napja (május 25) sem előz meg semmi ünnepet; mind utána következnek. Az 1897-iki ünnepek sok önállóságot is bizonyítanak, vasárnappal nem szövetkezett egy sem, mind külön napot kívánt magának, s így megvan a vasárnapok és ünnepek teljes száma. Csak karácsony másodnapja esik össze a vasárnappal, de karácsonyt akárhogy esik is, három ünnepnapnál kevesebbre úgy sem számítják. Az ünnepek közül egyedül mindszentek napja okoz kettős ünnepet, olyanformán,