Vasárnapi Ujság – 1898
1898-05-15 / 20. szám - Jelenet az Egyesült-Államok kongresszusából (képekkel) 336. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
336 parti ütegek, a déli államok hadihajói és a folyamba rakott barrikádok daczára is behatolt a Missisipi folyóba és Port Hudsonnál áttörte az ellenség blokádját. Az ütközetben Dewey hajóját valósággal átlyuggatták az ellenség golyói. Össze-vissza töredezve a hajó, zátonyra futott és tehetetlenül feküdt ott az ellenséges ütegek tüzében. Dewey erre felgyújtotta a hajót és legénységével csónakon menekült meg. Később Dewey az éjszak-atlanti hajórajhoz került, ahol azonnal a «Narrangnusett» parancsnokává nevezték ki s kitüntette magát a Fisher kikötőnél folyt ütközetben, amiért a hadnagyi s később a háború befejeztével kapitányi rangra emelték. 1884-ben tengernagy lett s végül ez évi január hónapban átvette a kelet-ázsiai hajóraj vezetését. Jojo Dewey tengernagy legyőzött ellenfele, Monspanyol tengernagy 1839-ben született Ferrolban s 1855 óta tengerész. 1860-tól 1864-ig a Filippini-szigeteken szolgált a híres Mendez-Nunez vezetése alatt s részt vett a pagaluani ütközetben a mindanavi mórok ellen. 1893-ban a hajóhad kapitányává nevezték ki. izgatottság tetőpontját április 6-án érte el, midőn az Egyesült Államok elnökének üzenetét olvasták fel a törvényhozás mindkét házában, mely üzenet már egyértelmű volt a hadüzenet kimondásával. A képviselők és szenátorok teljes számban jelentek meg üléstermeikben s a karzatok is zsúfolva voltak hallgatósággal. Mindenki feszülten várta a történelmi fontosságú pillanatot, mely a háború fölött fog határozni. A képviselőházat déli 12 órakor nyitották meg s miután a házi káplán elmondta szokásos megnyitó imáját, mindjárt az elnök üzenetének felolvasására került a sor. A képviselők s a karzat fojtott csendben hallgatták végig az üzenetnek háromnegyed óráig tartó felolvasását s csak azután tört ki taps és helyeslő zaj a Ház minden oldaláról s a képviselők százai egyszerre emelkedtek fel, hogy az indítványhoz hozzászóljanak. Képünk ezt a jelenetet ábrázolja, midőn a nagyszámú jelentkezők az elnöknek integetnek s a szólásra engedélyt kérnek. A zaj s a jelentkezés azonban nem soká tartott, mert egy képviselő indítványára, az elnöki üzenet javaslatait vita nélkül egyhangúlag elfogadták s az üzenetet a kész határozattal tárgyalásra rögtön átküldték a szenátusnak. A dolgok további folyása ismeretes olvasóink előtt; a washingtoni kongresszusból közölt képeink magyarázatául most még csak azt említjük meg, hogy a képviselőház rögtön az elnöki üzenet elfogadása után, a haditengerészeti költségvetés tárgyalásába fogott s még ugyanazon délután 39 millió dollárt szavazott meg a hajóhad kiegészítésére. Mr. Boutelle képviselő — kit egyik képünk is ábrázol — volt a javaslat előadója s lelkes támogatója, kinek ugyan sok aprólékos indítványnyal kellett megküzdenie, de javaslatát könnyen vezette diadalra, mert ekkor a képviselők egyáltalán nem voltak olyan hangulatban, hogy aprólékosságokkal törődjenek s az akadékoskodókat mindjárt lehurrogták. Többi képeink is, ez ülésről ábrázolnak egy pár jelenetet s azokról fogalmat szerezhetünk az amerikaiak sajátságos szónoki gesztusairól s élénk testmozdulataikról, melyekkel mondandóikat kisérni szokták. A javaslat támogatója. Indítványozók. A megnyitó ima. Egy erős ellenzéki. A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE ÁPRILIS 6-ÁN, AZ ELNÖKI ÜZENET FÖLOLVASÁSA UTÁN. AZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK KONGRESSZUSÁBÓL. JELENETEK AZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK KONGRESSZUSÁBÓL. A polgárháború óta nem volt oly általános izgatottság és felindulás az Egyesült-Államok képviselőházában, mint a Spanyolországnak küldött hadüzenetet megelőző hetekben. Az VASÁRNAPI UJSÁCT. 20. SZÁM. 1898. 45. ÉVFOLYAM. EGYVELEG. * A japáni vörös-kereszt-egylet nem rég tartotta meg fennállása 20-ik évfordulójának ünnepét. A hatalmas egyesület elhatározta, hogy a 25-ik évforduló alkalmából 1902-ben nagy ünnepet rendez, melyre a földgömbön levő összes vöröskereszt-egyleteket meg fogja hívni. * A gyorsvonatok sebessége. Az európai és amerikai vasúti express vonatok gyorsaságára nézve a következő hivatalos adatok nyújtanak felvilágosítást. A New York és Chicago közt közlekedő express vonat az 1560 kilométernyi utat 20 óra alatt teszi meg, óránként tehát 78 kilométert halad. Ezt a páris-nizzai gyorsvonat követi, mely 17 óra 30 perez alatt 1088 kilométert halad. Legutolsó helyen a paris-konstantinápolyi úgynevezett keleti express vonat áll, mely a 31 146 kilométernyi utat 65 óra 40 perez alatt teszi meg.