Vasárnapi Ujság – 1898

1898-08-21 / 34. szám - Nagy Mór: Lemondás a költészetről 584. oldal / Költemények

34. SZÁM. 1998. 45. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 585 a budavári Mátyás-templomban jelent meg az isteni tiszteletre. Ott voltak a budapesten időző miniszte­rek élükön báró Bánffy Dezsővel, a polgári és kato­nai hatóságok, a törvényszékek képviselői. * József főherczeg mint násznagy. Lapunk legutóbbi számában megemlékeztünk róla, mily megtisztelésben részesített József főherczeg az alcsuthi uradalmához tartozó Dobozon három egy­szerű földmíves házaspárt. Bereczki István, Horváth István és Dobozi Ferencz ugyanis aranylakodal­mukat tartották s József főherczeg vállalta el a násznagyi tisztet. Magyar ruhában, bokrétás pörge kalappal fején s tarka szalagokkal díszített nász­nagyi bottal kezében jelent meg az aranylakodal­masokkal a dobozi ref. templomban. Az esküvő után a főherczeget násznagyi ruhájában az arany­lakodalmas párokkal s az eskető Nyikos Lajos ref. lelkészszel együtt lefényképezte Goszleth budapesti fényképész, s e fölvétel másolatát mai számunkban mi is bemutatjuk. Idegen herczegek Magyarországon. Zichy József gróf vedrődi vendége van. Viktor kastélyának jelenleg előkelő Napoleon herczeg, Jeromos király unokája, a­ki nagyanyai ágon Rainer fő­herczegnek is rokona, néhány napi tartózkodásra ellátogatott a Zichyek ősi fészkébe. Zichy gróf vendégét La Grand­­e vicomte társaságában várta meg a diószegi állomáson. A herczeget bandérium kisérte a kastélyig, a­hol Zichy Ferencz gróf tárnok­mester, a család szeniora üdvözölte. — Tátra-Füreden pedig Ferdinánd bolgár fejedelem két fia, Boris és Cyrill herczegek nyaraltak. A herczegek e hónap 8-án érkeztek a poprádi állomásra, a­hol egy bolgár pap várta őket. Rövid tartózkodás után Tátrafüredre utaztak, Perczel Mór tábornokról. A magyar szabadság­harcz ötvenéves fordulóját három tábornok érte meg. A Braziliában lakó Czecz János, továbbá Görgei Arthur és Perczel Mór, kik a száműzetésből hazatértek. Perczel Mór Bonyhádon lakik, s már rég idő óta visszaemlékezéseit írja, emlékeinek ki­fogyhatatlan tárházából, bőséges, többnyire okmány­szerű adatainak fölhasználásával. Mintha nem is érezné a vállaira nehezedő 86 esztendőt, olyan kitartással munkálkodik, megszakítás nélkül, és nem szereti, ha zavarják. Ott lakik a Perczel-család bonyhádi kúriájában, melynek nagyobb részét Perczel Dezső belügyminiszter lakja családjával. A hátsó udvari lakásban tartott fönn magának szerény lakást és évek hosszú sora óta mást sem tesz, mint K­. Szobájának fele telve van már iratai­nak gondosan egymásra rakott kéziratával, melybe csak a legritkább esetben enged belepillantást még legbizalmasabb embereinek is. Munkájával siet, mert szeretne mielőbb elkészülni, de emlékirataiból életében mit sem bocsát nyilvánosságra. A tisztes aggastyán alakját a bonyhádiak maguk csak ritkán látják, mert alig hagyja el otthonát, de azért élén­ken érdeklődik a napi politikai események iránt. Az aradi országos dalünnep. Az országos dalos egyletek országos szövetsége augusztus 13—16-ik napjain tartotta Aradon és közgyűlését, nagy érdeklődés mellett. dalversenyeit E hó 12-ikén volt az egyletek érkezése. Budapest­ről több százan mentek külön vonaton Láng György fővárosi tanácsos, az országos dalszövetség elnöké­nek vezetése alatt. A vasútnál nagy közönség várta a vendégeket, Vásárhelyi Béla főrendiházi tag dísz­elnökkel, Zemplényi Sándor elnökkel és Edvi Illés László főrendezővel. Institorisz Kálmán aradi főjegyző üdvözlő beszédet mondott, a­melyre Láng György válaszolt. A bevonulás a fellobogózott városba festői volt. A Baross-parkban rendezett lakomára 2000 ember gyűlt össze, de a hirtelen­­ jött eső megrontotta a lakomát. Augusztus 13-án is a viharos eső meghiúsította az ünnepélyeket. A közgyűlést s a dalegyletek próbáit azonban megtartották. A közgyűlés zajos éljenzésekkel fogadta id. Ábrányi Kornélt, az országos szövet­ség régi titkárát, ki írói és zeneszerzői működésé­nek félszázadát érte meg. A közgyűlés elhatározta, hogy a legközelebbi országos dalünnepet 1901-ben Kassán rendezik. Augusztus 14-ikén végre félig kiderült az idő, s a Baross-parkban megtarthatták a versenyző egyletek az előadást. Délután sok ezernyi tömeg gyűlt ide. Az egyes dalegyesületek saját zászlóik alatt vonultak ki. A versenyre kiválasztott dal Gaál Ferencznek «Sóhajtás» czimű műve volt. Húsz dalegylet jelent meg egymás után az emel­vényen, hogy elénekelje. A versenyt a kecskeméti polgári dalkör kezdte. A nagyközönség legjobban tapsolt a kassai dalegyesület, szatmár-németi dal­egyesület, h.­m.-v­­sárhelyi dalkör, a budapesti Ganz-gyár dalköre és a debreczeni egyesületnek.­­­ Estére megint kitört munkás-dal­a vihar, esett az eső. Ez azonban nem akadályozta meg a dalosokat abban, hogy kimenjenek a városligetbe, a­hol hideg buffetre a város vendégei voltak. Augusztus 15-ikén délelőtt a szabad verseny kezdete előtt a dalosok fölvonultak a vértanuk szobrához, ott sorra lerakták koszorúikat, majd elénekelték a Himnuszt. Az ünnepi beszédet Láng György elnök mondotta, kifejezvén a dalosok kegyeletét a szabadság hősei iránt. Beszédére az aradi polgárság nevében Barabás Béla ország­gyűlési képviselő válaszolt. A vértanúk szobrától a Baross-parkba mentek a dalosok, a­hol előadták szabadon választott dalaikat. Kapott minden egyesület sok tapsot, de legtöbbet a kassai és a Ganz-gyári dalosok. Kitűntek a szatmáriak, nyír­egyháziak, a sárospataki főiskola dalosai és a hód­mező­vásárhelyiek is.­­ Délután öt órakor óriási közönség gyűlt egybe a Baross-parkban, lehetett ott vagy 15,000 ember. Nagy élvezettel hallgatták a háromszáz dalos együttes énekét. Nyolcz dalt adtak elő. A negyedik után következett a nap leg­kiválóbb ünnepi része, idősb Ábrányi Kornél ünneplése. Lung György méltatta az agg zeneszerző érdemeit az országos dalosegyesület létesítése körül. Mikor beszédét befejezte, az aradi szép lányok virá­got szórtak Ábrányi elé. Az ünnepelt zokogva kö­szönte meg a kitüntetéseket. Életének legfőbb törek­vése­­— úgymond — az volt, hogy a közös ideált, a magyar hazafiságot a dalban szolgálja.— Este kilencz órakor a városligetben tánczmulatság fejezte be a napot. Az öt napig tartott ünnepély után aug. 15 ikén osztották ki a megérdemlett díjakat a bírálóbizott­ság ítélete alapján. Az első díjat, az országos dal­egylet alapította aranyérmet és serleget a Kassai dalkör és a budapesti Ganz-gyári dalegyesület kapta. A másodikat, egy Vásárhelyi Béla ajándékozta ezüst koszorút, a szegedi, a harmadik díjat a buda­pesti Törekvés, a negyediket a nyíregyházai dal­egyesület — ez a két utóbbi díszes karnagyi palota,­­ az ötödik — Liszt Ferencz mellszobra — a Debreczeni munkás-dalegylet­nek jutott. Dicsérő oklevelet kaptak: a budapesti Érczhang, a hódmező­vásárhelyi, szatmári, Kecskemét városi és zombori dalegyesületek. Id. Ábrányi Kornél ünnepléséről még a követke­zőket említjük: Lung György elnök díszes babér­koszorút adott át az ünnepeltnek az orsz. dalszövet­ség nevében, s ezenkívül finom mívű ezüst kazettet, mely meg volt töltve arany és ezüst pénzzel. A buda­pesti «Törekvés» dalegylet egy arany tollal lepte meg Ábrányit, a zombori dalárda küldöttje pedig díszoklevelet nyújtott át neki, melylyel az egylet dísztagjává választását jelentette. Az üdvözlő szavak után az aradi dalegylet Kovács Pál karnagy vezetése alatt id. Ábrányi Kornél műveiből alkotott egyve­leget adott elő. Eljegyzés: Szép ünnepet ültek a közelmúlt napok­ban Libits Adolf kir. tanácsos, József főherczeg központi jószágigazgatója családjában Alcsuthon, a mikor a köztiszteletben álló jószágigazgató két leányának, Adrienne­nek és Margitnak eljegyzését tartották. Az előbbit Bolgár Géza magyar kir. hon­védhadnagy, az utóbbit Dorner Béla, a földmivelés­ügyi minisztériumba beosztott magyar kir. gazda­tiszt — ki lapunkba is több csinos dolgozatot irt — jegyezte el. Új szobrok: Honterus-nak, az erdélyi evangé­likus egyház alapítójának, Luther Márton tanítvá­nyának, a szobrát augusztus 21-én fogják leleplezni Brassóban. — Orbán Balázs, az ismert nevű elhunyt iró szobrának felállítása érdekében Székely-Keresztur városa buzgólkodik. A szobor-bizottság újra szer­vezkedett és augusztus 20-án népünnepet tart a szobor javára. Magyar szerzetes Khinában. Csak nem­régiben adtunk hirt Ürge Ignácz, Khinában élt magyar hittérítő haláláról, a­ki hosszabb ideig hirdette ott Tisztelegj! Gyakorlat a puskával. A század síposa. A fiúk hadseregének egy csoportja, a század zászlajával. A FIÚK HADSEREGE.

Next