Vasárnapi Ujság – 1899
1899-08-06 / 32. szám - E. Kovács Gyula (arczképpel) 539. oldal / Élet- és jellemrajzok
3á. 87.ÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 539 Szent nekünk e föld, mert itt járt fürge lépted, Szent a tiszta mennybolt itt Borjád* felett: Csillagot választván, az égről itt tépted Ezt a dalt: «Szép csillag a honszeretet!» Mi se válaszszunk mást, mely minket vezérel, Csak a honszerelmet, e szép csillagot; S csak a szabadságot, melyet könynyel, vérrel ápoltak apáink, a dicsők, nagyok. Megdicsőült költő, nézz alá az égbül És oszd szét közöttünk a te lelkedet: S törvény, jog, igazság temploma fölépül, Melyért lelked lángolt s szived megrepedt. Isten a magasban, mindenek Birája, Te tudod, hogy mennyit szenvedett e nép : Küldj áldást egedből a magyar hazára, Hogy áldhassunk Téged, népek Istenét! Kinek a honért folyt ki ifjúi vére, S kinek szolga-földben sír nyugtot nem ad : Szálljon hír, dicsőség a költő fejére S lássa, hogy hazája boldog és szabad ! * Mezőberény békésmegyei helységben, a hol Petőfi Erdélybe utaztakor Orlai Petrics Soma festő barátjánál megpihent, s halála előtt tiz nappal írta a «Szörnyű idők» czímű utolsó költeményét, azt a házat, a hol a költő szállva volt, most művészi emlékkel jelölték meg, szép márvány-táblával, melyet Kallós Ede szobrász készített, s rajta van bronzból öntve a költő mellképe, s alatta ezek a sorok: Petőfi! Innen ragadott a végzet! Harczok terén ragadni dicsőséget; Innét távozva ért utól halálod, — Leltél halálban halhatatlanságot. Kegyeletül 1899 július 30. Békésvármegye közmívelődési egylete. Pápa, Sopron, Gödöllő, Nagy-Szalonta, a biharmegyei Ugra (a hol emléktáblát állítottak a házra, melyben Petőfi meghalt Erdélybe vezető utolsó útján), Debreczen, mint emlékezetes helyek a költő életéből, mind rendeztek ünnepet. * Szatmármegye ünnepe. Szatmármegye négy helyen is ünnepelte Petőfit: Szatmárit, Erdődön, Nagybányán és Koltón. Szatmárit a Kölcsey-egyesület rendezte az ünnepélyt, s a Petőfi-Társaság nevében az ünnepi szónoklatot Rákosi Viktor mondta a sétatéren, öt—hatezer ember jelenlétében. Szatmár megye — úgymond a szónok — első sorban kell, hogy ünnepeljen, mert a két lángoszlop közül, mely Petőfi szívében égett, a hazaszeretet és a szerelem lángja közül, az utóbbi itt lobbant fel a költő szívében. Ez a vidék látta őt boldogtalannak, s látta őt boldognak, sőt egyedül itt volt boldog egész életében. A szerelem édes szavú dalnoka itt kapta a leghatalmasabb szárnyat Borjád Szent-Lőrincz közelében kies puszta, a Sass-család birtoka, hol Petőfi iskolatársát és barátját, néhai dr. Sass István tolnavármegyei főorvost többször fölkereste. Itt irta a nagy költő többek közt «A négyökrös szekér» czimü költeményét, melyre a csillagválasztás vonatkozik. kat. A mély hatású beszéd után Fechtel János ékes szónoklata, Mátray Lajos érdekes felolvasása, s Szentiványi Sándor és Deák Kálmán szavalata következett. A város fel volt lobogózva. A nagykárolyi Kölcsey - egyesület Erdődön, Szendrey Júlia egykori lakóhelyén rendezte az ünnepet. Nagy-Károlyból 150-en mentek ki különvonaton. Bandérium és diadalkapu várta őket, hol Prohászka Lajos erdőmester üdvözölte a társaságot. Először is megkoszorúzták a restaurált Petőfi-szobában levő Petőfi-szobrot. Az ünnepélyen Nagy László alispán, Bandisz Jenő és Nagy Sándor beszédet mondtak. Andrássy Ilona Poór János alkalmi költeményét, Demidor Ignácz pedig Petőfi néhány versét szavalta. Ezután leleplezték a Szendrey Julia egykori lakására helyezett emléktáblát, melyen a következő felirat van : Petőfi Sándor és Szendrey Julia,1846. Emlékül emelte a nagykárolyi Kölcsey-egyesület. Az ünnepi beszédet Szuhányi Ferencz orsz. képviselő mondta. A nagybányaiak városukban és a szomszédos Koltón ünnepeltek. * A költőre és ünneplésére vonatkozó képeink sorozatát a mai számban is folytatjuk. Ezek közé tartozik Révész Imre festőművészünk képe, mely Petőfit a csatatéren mutatja, a mint a tábori zajtól félrevonul s írásba mélyed. Illusztrácziót Petőfi költeményeihez sokat készítettek művészeink, de kevés az önálló festmény, mely oly rendkívül változatos életének eseményeit igyekszik megörökíteni. Révész képe egyike a keveseknek. A költő egyetlen fiának, Zoltánnak azt a kevéssé ismert képét mutatjuk be, melyet ravatalon fekvésekor vettek föl róla fotográfiává. Petőfi Zoltán arcza — mint e fénykép is mutatja, — nagyon hasonlított atyjához. Néhai Izsó Miklós szobrászunk a költő mellszobrának fejformájához Petőfi Zoltánról vett mintát. — Közöljük Petőfi szülői sírjának képét is. A költő apja, anyja a szabadságharcz idejében rövid időközben egymásután hunytak el a fővárosban. Petőfi csak anyja temetésén lehetett jelen. Sirjok sokáig a józsefvárosi temetőben volt, s Petőfi eme feliratával ellátott sírkő jelölte . A legszeretettebb atya — a legszeretettebb anya.» A temető megszüntetésekor a kerepesi uti temetőbe vitték a hamvakat és a szerény sirkövet. Most ezt a hantot is megkoszorúzták. Közlünk még néhány illusztrácziót Petőfi műveinek az Athenaeum nyomdai társaság kiadásában nem sokára megjelenő díszes új kiadásából. E. KOVÁCS GYULA, 1839—1899. E. Kovács Gyula, a kolozsvári nemzeti szinház jeles színművésze elhúnyt augusztus 2-ikán s Segesvárit, ahová Petőfi nagy ünnepére utazott, s melyben szavalattal részt is vett. Érczes hangjával, művészetével és egész érzésével szavalta el a fehéregyházai honvédoszlopnál Jókai Apotheozisát. A szavalat után rögtön roszul lett, eszméletét vesztette. Az izgalom és hőség beteggé tette. Elvezették az őrházba, ott az ereklyeszobában vitték ápolás alá. De hiába volt az orvosok segítsége s a gyöngéd és figyelmes bánásmód, melyben a fehéregyházi kastély úrnője, Haller Lujza grófnő részesítette. A művész nem nyerte vissza eszméletét. Július 30-ikán alkonyatkor beszállították kocsin Segesvárra, a kórházba. Másnap délig feküdt Kovács Gyula eszméletlenül, délelőtt 10 órakor kinyitotta a szemét és környezetét felismerte. Dr. Eszterházy László kolozsvári főjegyzőt a nevén is szólította. Beszélni azonban egyebet már nem bírt. A főorvos napszúrást sejtett, de biztosat nem mondhatott. A nap hevének azért volt olyan romboló hatása a művész szervezetére, mert — a főorvos nyilatkozata szerint — tüdeje, szíve a szavalásnál teljesen kimerült s megszűnt az az ellentállás, mely a szervezetet képessé teszi arra, hogy a külső befolyásokkal megküzdhessen. Július 31-ikén délután megérkezett Segesvárra Kovács Gyula neje, meg a mostoha fia, Eszterházy Sándor dr. kassai jogakadémiai tanár. Még akkor nem sejtették, hogy Kovács Gyulának olyan közel van az utolsó órája. Az orvosok maguk sem hitték augusztus 2-ika délutánig, amikor a művész rövid haldoklása kezdődött. Estére halott volt. E. Kovács Gyulát országszerte ismerték. Mint művész az ország majd minden részén megfér PETŐFI ZOLTÁN A RAVATALON. Fénykép után, Révész Imre vázlata Ernszt Lajos gyűjteményében, PETŐFI A TÁBORBAN