Vasárnapi Ujság – 1899
1899-08-06 / 32. szám - E. Kovács Gyula (arczképpel) 539. oldal / Élet- és jellemrajzok
34. SZÁM., 1899. 46. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 541 tették. A könyvet fűzve 10 írtért, aranyvágásu díszkötésben 12 írtért Háromszékmegye alispáni hivatalánál, Sepsi-Szentgyörgyön lehet megrendelni. A párisi kiállításra készítendő katalógus czimképe. A jövő évi párisi nemzetközi kiállítás magyar kormánybiztosa a kiállítás magyar csoportjairól kiadandó katalógus számára művészi becsű czimlapot kiván, amelynek tervrajzára pályázatot hirdet. A színes czimlapnak művészi értékűnek és modern ízlésűnek kell lenni. Szélessége 13, magassága 18 és fél czentiméter. A czimlapon e felirás lesz : «Exposition universelle de Paris 1900 — Hongrie.» Csak olyan rajzzal vagy festménnyel lehet pályázni, amely alkalmas a közvetetten sokszorosításra. A nyertes művek jutalmazása 500, 250 és 150 korona. A tervező tartozik díjazásra ajánlott művét a bírálóbizottság utasításainak megfelelően átdolgozni. A pályaműveket 1899. évi szeptember 15-éig kell benyújtani az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás kormánybiztosának budapesti irodájában (IV., Bécsi-utcza 3. sz.). MI ÚJSÁG? Erzsébet királyné szobrai. A gödöllői Erzsébetszobor bizottság báró Podmaniczky Géza elnöklete alatt elhatározta, hogy a szobrot az Erzsébet-parkban fogják felállítani s a jövő évben, a királyné halálának évfordulóján leleplezik. — Az Erzsébet királyné iránti nagy tiszteletet hirdetik azok a szobrok is, melyeket az ő emlékének megörökítésére külföldön emelnek. Legutóbb Heidelbergben emeltek szobrot Erzsébet királynénak. A szobor azon a helyen van, ahol boldogult királynénk legszívesebben tartózkodott, amikor Heidelberget meglátogatta. — Svájczban Territetben, a megboldogult Erzsébet királyné kedvelt tartózkodóhelyén tudvalevőleg szintén szobrot állítanak a királynénak. Az emlékszoborra beküldött tervezetek közül a szoborbizottság Chiattone luganói szobrászét fogadta el. Ez a pályamű a királynét fatörzsön ülve ábrázolja, amint nyitott könyvvel az ölében, tekintetét a tengerre irányítja. A szobor életnagyságú lesz és karrarai márványból készül. A szobrot a terrteti pályaudvar mellett lévő rózsakertben állítják föl. Leleplezése 1900 tavaszán lesz. A debreczeni csata emléke. Az 1849 augusztus 2-ikán az oroszokkal vívott debreczeni csata emlékét Debreczen hazafias polgársága az idén az eddiginél is nagyobb kegyelettel ünnepelte. Az elesettek sírjára most már elvitték a nyugvó oroszlán szobrát, mely több mint három évtizedig a kollégium előtti téren volt ideiglenesen elhelyezve. A városi közgyűlés határozatára nyolcz méter magas obeliszket emeltetett a tanács a csatatér közepén álló halmon, amelyről Nagy-Sándor József a csatát vezérelte. Augusztus 2-ikán ünneplő díszbe öltözött a város, köz- és magánépületeken nemzeti zászlók lengtek. Délelőtt nyolcz órakor dr. Wolafka Nándor püspök plébános nagy segédlettel gyászmisét mondott a római katholikus templomban, ahol megjelentek a városi és megyei hatóságok, régi honvédek. Kilencz órakor a történelmi nevezetességű református nagy templomban tartottak gyászistentiszteletet, s Dicsőfi József lelkész mondott hazafias szellemű alkalmi imát. Délután a kollégium udvaráról ezrekre menő közönség indult a honvédtemető felé, élén a tűzoltó-egylet zenekarával és a harczi lobogó alatt lépdelő egyenruhás öreg honvédekkel. Komlóssy Arthur városi főjegyző, polgármester-helyettes szólt először, előadván a kőoroszlán áthelyezésének történetét. Majd dr. Bakonyi Samu ügyvéd, a Csokonai kör főtitkára, mondta el emlékbeszédét, míg dr. Benedek János, a Csokonaikör titkára, elszavalta «Honvédsirok» czimű költeményét. Balogh Imre nyugalmazott ítélőtáblai bíró, negyvennyolczas honvéd főhadnagy tartott ezután meghatottságtól remegő hangon búcsúbeszédet, öreg honvédbajtársai nevében. A főiskolai ifjúság szónoka, Varga Imre joghallgató szólt még, mire a koszorúk letétele következett. Ötven koszorút tettek le, amelyek között kivált a debreczeni gazdasági egyesület búzakalászokból és búzavirágokból font hatalmas koszorúja. A közönség a temetőből a negyedórányira fekvő Nagy Sándor halmához zarándokolt. A síkságon messze ellátszik a karcsú obeliszk, amelynek márványtáblájára az van bevésve, hogy e halomról vezérelte Nagy-Sándor József tábornok 1849 augusztus 2-án kicsiny honvédseregét az orosz túlerő ellen hősi csatára. Itt Vecsey Imre városi tanácsnok emlékbeszédben méltatta az önfeláldozó hazaszeretet hőseinek halhatatlan emlékét. Simonffy Imre polgármester a város közönsége nevében tett babérkoszorút. A párisi kiállítás magyar osztályának műkincsei. Azok a szakértők, kik most az erdélyi magyar családok kastélyaiban nézik végig a régiségeket, fegyvereket, ékszereket, szőnyegeket stb., nagybecsű műkincseket találnak, melyekről előre lehet látni, hogy a párisi kiállításon feltűnést fognak okozni. A gr. Teleki-család, főkép gr. Teleki Samu kincsei megmutatják az utolsó erdélyi fejedelem Apafi Mihály és legfőbb tanácsosa Teleki Mihály műérzékét. A vécsi várkastély és a báró Kemények többi emlékeiből Kemény János fejedelem ereklyéi kerültek elő. A gróf Halierek átengedik a nagybecsű nemzetségkönyvet, melyet 1533-ban kezdtek vezetni s bele festették a család minden egyes tagját a mult század végéig s ezenkívül a XVII. században nagy szerepet játszó Haller János műkincseit; a gróf Toldalaghiak kiállítják Rákóczi György portai nagykövetjének, Toldalaghi Mihálynak és feleségének képeit, fegyvereit, kupáit, arany evőeszközét stb. Gróf Mikes Kelemen egyebek közt Apafi Mihály evőeszközét állítja ki; gróf Lázár Jenő régi bútorokat, kancsókat ; báró Bornemissza Andrásné remek hímzéseket. A templomokból serlegek, urasztalterítők, oltárterítők nagy számmal kerültek elő a XVI—XVI. századból. Leggazdagabb e tekintetben a mikházi régi kolostor, melyben vagy 100 darab 2—300 éves, selyemszállal kivarrott hímzés van összehalmozva. A magyar huszár-terem tárgyai is egyre gyarapodnak, s külföldről is számos a magyar huszárságra vonatkozó értékes küldemény érkezett. A porosz hadügyminisztérium Szögyény László berlini nagykövetünk közbenjárására a hírneves porosz testőrezrednek s a legvitézebb porosz huszárgenerálisról, Ziethenről elnevezett vörös (3.) huszárezrednek teljes egyenruháját ajándékozta a párisi világkiállítás magyar osztályának. Ziethen, Nagy Frigyes harczainak e híres alakja Baranyai magyar huszárezredesnek volt a tanítványa s ezredének magvát magyar huszárokból alakította meg. Huszárezrede összes tisztjeinek egykorú képét a roustraui kastélyban őrzi ükunokája, gróf Ziethen-Schwerin. Ezek közt számos magyar van, a legmarezonább Somogyi kapitány. A magyar tisztek színes fényképei s Ziethen arczképei ugyancsak helyet foglalnak majd a kiállításon. Baross Gábor emléke. Augusztus első napján tízéves fordulója volt, hogy néhai Baross Gábor közlekedési miniszter életbe léptette a zónatarifát, mely Magyarországon a vasutak személyforgalmának új és olcsó korszakát nyitotta meg. A napot a magyar államvasutak tisztviselői és a kereskedelmi minisztérium a központi indóház előtt álló Barossszobornál ünnepelték, melyet megkoszorúztak. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter koszorúját Vértessy Kálmán osztálytanácsos tette le. A koszorú szalagján ez a fölirás : «Néhai bellusi Baross Gábornak, a zónatarifa megalkotójának — hálás utóda és barátja : Hegedűs Sándor». Családi öröm. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter családjában július 2-án örvendetes esemény következett be. Fiának Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselőnek neje, szül. Navratil Margit, egészséges leánykának adott életet. Az újszülött nagyatyjához ez alkalomból számos üdvözlet érkezett. Egy tudós magyar nő kitüntetése. A hivatalos lap augusztus 2-iki közlése szerint Ő Felsége jóváhagyta, hogy Torma Zsófiát a kolozsvári egyetem tiszteletbeli bölcsészet-doktorrá avathassa s erről a tudós hölgynek doktori oklevelet adhasson. Az első női tiszteletbeli bölcsészetdoktor Magyarországon. Tudományoknak élő családból származott; leánya Torma Józsefnek, a hisztérikus tudós írónak és nővére a pár évvel ezelőtt elhúnyt Torma Károlynak, Szolnok-Doboka megye volt főispánjának, egyetemi tanárnak, a Tud. Akadémia tagjának, s jeles régésznek, ki Ó-Buda határában Aquincum romjait is fölfedezte. Torma Zsófia a régészet avatott művelője, Erdély őskorának búvárlója, a dák és római uralom ottani nyomainak fürkészője. Czikkeit, tanulmányait külföldi lapok is szívesen közölték. A jaáki templom. Az ország egyik leghíresebb műemléke, a benczés apátság nyolczszáz éves jaáki temploma restaurálás alá került. Az újjáépítést az ezredévi ünnepek alatt kezdték meg s már annyira előrehaladt a munka, hogy a napokban elhelyezhették az építésről szóló okiratot a torony gombjában. Tudomás szerint ez a legrégibb románstílű műemlék, melyet a tizenkettedik század közepén építettek. A tizenkét apostollal ékes remek kapujának a mását itt láttuk az ezredéves kiállítás történelmi csoportjában, ahol ez volt a román épület bejárója. A helyreállítás költségeire másfél százezer frtot szánt a kormány. Régi püspökök sírköve. Hetyey Sámuel pécsi püspök megbízásából Gerecze Péter fővárosi tanár már napok óta kutat a pécsi püspökség régiségei között. Régi oltárok és fafaragások között megtalálta több pécsi püspöknek sírkövét. A legrégibb Bálint bíboros püspöké, a ki a fölirás szerint 1408-ban halt meg. Henrik és Georgus püspökök Hegedüs László rajza Petőfi költeményeinek az Athenaeumnál most készülő új díszkiadásából. A JÓ ÖREG KORCSMÁROS.