Vasárnapi Ujság – 1899
1899-01-29 / 5. szám - Groisz Gusztáv (arczképpel) 78. oldal / Élet- és jellemrajzok - Quesnay de Beaurepaire (arczképpel) 78. oldal / Élet- és jellemrajzok - Herczeg János: Dalaim 78. oldal / Költemények - Lampérth Géza: Az ország háza előtt 78. oldal / Költemények
(i. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 79 Sokat soha nem kívántam És keveset sem találtam. Ifjú évek vajúdását, Örök kéjét és varázsát, Tépett álmot, bús szerelmet Balatoni falu mellett Igaz szivvel énekeltem : Az én dalom az én lelkem. Vánszorogva, szárnyszegetten Súlyos kórnak rabja lettem, Bolyongtam a délvidéken, Napsugaras menedéken, Rózsafényes, szép világon Sirattam az ifjúságom És szivembe szívtam mézed, Változatlan őstermészet, Ragyogásod énekeltem , Az én dalom az én lelkem. Herman Ottóné: Ember volt .... és egyéb elbeszélések. Budapest, Franklin-Társulat. Ára 1 frt 40 kr. — Akik ennek a hivatással és a toll megbecsülésével dolgozó írónőnknek alig egy-két évvel ezelőtt megjelent és a sajtó részéről úgyszólva osztatlan rokonszenvvel fogadott regényét, a «Knopfmackerné»-t ismerik, azoknak ez az ő újabb könyve minden különös bemutatás nélkül is szívesen látott vendége lesz. Akik nem ismerik,— mert hát nálunk nehezen tör keresztül az írói név, — azok részére nem fölösleges ismételni azt, hogy Herman Ottóné értékes tulajdonságokat érvényesít az írásaiban. Az életből merít, az igaznak megírására törekszik s a lélek rúgója érdekli a tollát, a melyből terjengősség nélkül, s mindig a czélját szolgálva folyik a szó. Legújabb könyvében, a mely három kis rajz mellett egy közel kétszáz lapra terjedő nagyobb elbeszélést tartalmaz, erősen kidomborodnak ezek az ő írói vonásai. Az «Ember volt ...» czímű s könyvének legterjedelmesebb darabja az előkelő világ életébe visz s a modern dráma főszereplőit hozza a színre. A házaspárt és az udvarlót. Egy minden ízében derék, épszívü férjet, egy romlott asszonyt s a férj legmeghittebb barátjában az asszonynak az áldozatát. Mert nem az asszony esik el, hanem ő viszi tévesztett útra férjének alapjában véve jó lelkű ifjúkori társát. Az asszony csábítóan szép, s ezen a nyomon kerül hálójába a jó barát, akinél a mámor elröppentével természetszerűleg megszólal a lelkiismeret szava. Csalja a legjobb barátját, s keresi a tisztító utat. Az asszony, hogy a hálójából kisiklani ne hagyja, gonoszul mesterkedik, de a nemezis utoléri mind a kettőt. A férj rájő a dologra, elkergeti az asszonyt, aki azután elzüllik, a jó barát meg önmaga hajtja végre maga fölött az ítéletet. Az iró rokonszenvvel kiséri őt. Csak tévedett. «Ember volt...» Herman Ottóné riasztó képet ad a rosz asszonyról, enyhítő körülményeket talál a tévedő jóbarát javára, a nemes jellemű férjet pedig egy lelki megnyugvást adó élet révébe viszi. Könyve egészben véve leköti az érdeklődést. Nemcsak a csevegés visszaadásában otthonos és nemcsak az emberi belsőt kutatja szeretettel, hanem a szabad természet iránt is poétikusan fogékony a lelke. * A szerelem könyve, elbeszélések, irta Bársony István, kiadja a Franklin-Társulat. A derék író, kinek műveivel úgy szólva napról-napra találkozik az olvasó a lapok tárczáiban, s akitől kötetek is sűrűn jelennek meg, ebben a kötetben húsz novelláját gyűjtötte össze. Mindenik kis történetben a szív, a szerelem uralkodik, innen adta a szerző «A szerelem könyve» czímet a gyűjteménynek. Bársony mint a vadászatok leirója, mint a természet szépségeinek festője az irodalomban ezekkel egész külön állást és elismerést vívott ki magának. De kiválónak bizonyul mint novellista is, ki az egyszerű mesének az előadás erejével biztosít érdekességet, ötlettel szövi az eseményeket. Ízléssel adja meg formájukat és jó magyarsággal szól mindig. A szépen kiállított kötet ára 1 forint 50 krajczár. A felvidék eltótosodása, nemzetiségi tanulmányok Pozsony, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Pest, Gömör, Abauj, Zemplén és Ung megyék területéről , írta dr. Körösi József. A főváros statisztikai hivatalának érdemes igazgatója a legpontosabb statisztikai adatokkal ismertet meg a felvidék eltótosodásával. .Ahol a múlt századokban a törökök, csehek és egyéb zivatarok kipusztították a felvidéken a magyarságot, vagy ahonnan kiűzték a reformátusokat, ott mindenütt tótok telepedtek meg. Kőrösy faluról-falura kíséri a tótosodás és magyarosodás változásait, s úgy szólva minden mesgyének történetét megírja, végül pedig az 1880—1890 év közti lakosság számát is feltünteti, a magyarul beszélőkkel együtt. Ez tehát oly széles alapon készülő munka, melyben a történetíró, nemzetgazda, politikus, statisztikus, néprajzíró, geográfus, sőt a helynevek után a nyelvész is rendkívül bő anyagot talál. A kilencz magyartót megye ily feltüntetése természetesen igen terjedelmes művet vesz igénybe, s füzetenként jelenik meg. Az első füzet Bars- és Hontmegyék magyar-tót világába merül bele s mind a két megye nyelvhatárait feltüntető térképeket is mellékel. A szép kiállítású füzet ára harmadfél korona s megrendelhető Budapesten Grill Károly udvari könyvkereskedésében. A tiszta jövedelem a felvidéki tanítók javadalmazására fordíttatik. Megszűnt napilap. A Mikszáth Kálmán szerkesztésében megjelent Országos Hírlap czímű politikai napilap január 26-iki számával megszűnt. Az előfizetőknek kívánságok szerint vagy visszaadják a le nem járt előfizetési díjakat, vagy a «Pesti Hirlap»-ot kapják kárpótlásul. Nemzeti Színház. Január 20-ikán került színre Somló Sándor verses vígjátéka: «Királyi házasélet», mely a Vígszínház pályázatán nyert díjat s mégis a Nemzeti Színházban került színre, hol Somlónak már több nyertes színműve jutott a lámpák világa elé. Somló történeti tárgyakat választ, de nem a magyar történetből. A «Királyi házasélet» is messzevilágban játszik. Nőse Bourbon Henrik, Navarra királya, hősnője pedig a királyné, Valois Margit. Szép, folyékony versekben, pathosszal írt színmű, s a Vígszínház azért engedte át a Nemzeti Színháznak, hol a közönség jól is fogadta, s hol egy kis tarkaságot visz a franczia műsorba. Margit királyné fölháborodik urának, Bourbon Henrik királynak hűtlenségén, elfogatja és várába viteti. A vén Mayenne berczeg abban reménykedik, hogy már most Margit el fog válni az urától s az ő felesége lesz. A király azonban voltakép szereti feleségét, minden csapodársága mellett is, sőt kitör belőle a féltékenység arra a gyanúra, hogy vitézeinek egyike, Ramon, udvarol asszonyának. E gyanút Margit még jobban meg akarja erősíteni férjében, hogy annál keményebben sújtsa s azért tudva, hogy a király a függöny mögött rejtőzik, szerelmi jelenetet rögtönöz a lovaggal. Henrik nem fékezheti tovább indulatját, előrelép és Ramont börtönbe akarja vettetni. De Margit eszébe juttatja, hogy ő az úr a házban. Mayenne berezeg már el van készülve rá, hogy Henriket fogságra vetteti; erre meg is teszi a készületeket, s éjjel bonyodalmas jövés-menés ámítja meg hitében, sőt Henrik helyett elfogat egy álmos apródot is. Margit pedig kibékül férjével, s Mayenne berezeg hiába jelenti neki, hogy a pápa is helybenhagyta válását. A berezeg akkor tudja meg, hogy az éj sötétjében nem a királynéval, hanem egy öreg udvarhölggyel találkozott. A szép kiállítás és jó előadás megadta a darab fogyatékos részéhez is a pótlást. Különösen a női szereplők Csillag Teréz (Gabrielle), Hegyesi Mari (a királyné) finom és érzelmes játékát említjük, továbbá Rákosi Szidi asszony alakítását Donna Diana szerepében. De jók a többiek is : Császár (a király) Vízvári (Mayenne), Páli, Gabányi, Dezső, Nagy Ibolyka, Latabár, Egressi, Népszínház. Január 20-ikán eredeti operette került színre : «Midász király», szövegét írta Újvári Béla, zenéjét Barna Izsó. A mithologiából Midász király meséjét ügyes kézzel támasztotta föl Újvári, komikus alakokat adott mellé és alkalmi ötleteket sem vont meg a históriától. Érdekes szerelmi kalandot szőtt Midász király alakja köré. A fejedelem halálosan beleszeret a szőke Leiába, az amazonkirályné leányába. Apollo, aki szintén szereti a királykisasszonyt, rosz néven veszi, hogy a dalnokversenyen nem ő, hanem az ostoba Pán lett győztessé, szamárfüleket varázsol a Midász király halántékára. Sok tarka epizód után Leia végül szerelmesen borul az Apollo karjába, bár az utolsó perczben egy kompromittáló adat is kitudódik : Leia a Zeusz isten leánya s így testvére a diadalmas Apollónak. De a mitológiában az ilyesmit nem veszik szigorúan; az istenek abszolúte nem törődnek az úgynevezett vérbeli kötelékekkel. A szöveghez Barna Izsó, a Népszínház karmestere irt zenét, s tehetséges és ötletes ember munkáját ismertük meg. Az operettet mulatságosan játszották: Hegyi Aranka, mint festői Apollo, Z. Bárdi Gabi, mint szőkeparókás Leia, Csatai Zsófi, Németh, Solymosi, Tollagi, Raskó, Újvári A szerzőket többször hívták; az első felvonás után több babérkoszorút is nyújtottak föl nekik a színpadra. Vígszínház. Műsora kiegészítését a Vígszínház egyre folytatja, az újdonságokat sűrűn hozza színre. Ezek közé tartozik legújabban «Bodard és Godard» (írták a jóhírű Ordenneau és Valabregue, fordította Lázár Leó), melyet a jó előadásaival ható színházban fiatal lányok is megnézhetnének, ha tartós életű lehetne a műsor ilyen berendezésére. Az újdonság azonban friss és elmés tulajdonságok nélkül lévén, ezt a hivatást aligha be fogja tölthetni. A bohózat bonyodalma egy betűből áll :Bodard vagy Godard. Ugyanis Bodard feleségül szeretné venni egy dúsgazdag mustárgyáros leányát, Cecilt, de a gazdag apa és felesége csak úgy egyezik bele a házasságba, ha Bodardból almegyefőnök lesz.Godard pályázik is, de az utolsó perczben elüti az állástól Godard Pál, akit befolyásos nagybátyja neveztetett ki, mert adósságait már nem győzte Párisban fizetni. A hivatalos lap azonban sajtó- AGUINALDO EMIL, a filippini-szigeti felkelők vezére. A MANILA] ROMAI KATHOLIKUS SZÉKESEGYHAZ.