Vasárnapi Ujság – 1899

1899-03-19 / 12. szám - Szabolcska Mihály: Viszik a Riska tehenet 191. oldal / Költemények - A pápa betegsége (képekkel) 191. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények

12. SZÁM. 1899. 46. ÉVFOLYAM. .vasárnapi u­jság. 193 Márczius 15-ike az idén is országos ünnep volt,­­s megülték hazafias kegyelettel. A képviselőház nem tartott ülést a nagy idők ünnepnapján, az iskolákban szüneteltek az előadások, s az ifjaknak ,a tanárok tartottak lelkes beszédeket a nap jelentő­ségéről. A fővárosban kevesebb volt a házakra ki­tűzött zászló, talán azért, mert az 1848-iki esemé­nyek és alkotások hivatalos ünnepe április 11-ike lett. De a benső érzés nem csökkent s délután hatalmasan nyilatkozott a nagy tömegben, mely a dunaparti Petőfi-szoborhoz vonult. A szobor talap­zatát már délelőtt elborították koszorúkkal. Minden iskola ifjúsága vitt oda egyet. Az ünnepély délelőtt az új városháza nagytermében kezdődött. Az egye­temi ifjúság rendezte, de öregek is nagy számmal gyűltek össze. Elszavalták Petőfi «Nemzeti dalát», majd Hermán Ottó intézett lelkesítő szózatot az ifjúsághoz; az öreg Madarász József pedig ifjú tűzzel tartott beszédet. Ábrányi Emil «Miért vetjük meg a hálátlan időt» czímű költeménye is élénk hatást tett. Az ünnepély végén Hermán Ottót és Madarász Józsefet vállra emelte az ifjúság, s úgy vitte ki a teremből. A délutáni ünnepélyre nap­sugaras tavaszi nap kedvezett. Díszmagyar ruhás, kokárdás ifjak vezették a nagy menetet a Petőfi­szoborhoz ; különböző egyesületek zászlók alatt vonultak ki. A rendet semmi sem zavarta, az ünne­pély nyugodtan ment végbe. Este több házat ki­világítottak, kivált a külvárosokban. A vidéki váro­sok is mindenütt ünnepeltek. A miniszter édes­anyja, Hegedűs Sándornak Kolozsvárit él édes­anyja, csöndesen, fiaiban való nagy öröm közt. A­mikor az egyik fiát kinevezték miniszternek, Hegedűs Sándor azt akarta, hogy­­ ezt a hírt valahogy ne idegentől hallja meg az édes­anyja. Nem volt más mód, mint táviratozni, •csakhogy a­ki nem szokott sűrűn kapni táviratot, rendesen megijed, a­mint átnyújtják neki, hogy valami rosz hirrel kellett igy sietni. Ezért Hegedűs Sándor nem is édes­anyjának táviratozott, hanem Kolozsvár polgármesteréhez, Szvacsina Gézához intézte : «Széll felhívására elfogadtam kabinetjé­ben a kereskedelmi tárczát. Légy szíves édes­anyámmal tudatni, kérve anyai áldását. Neki nem­­ sürgönyzök, hogy meg ne ijedjen.» Így tudta meg az áldott jó öreg asszony, hogy milyen kitüntetés •érte Sándor fiát. Az újságírók lakomája. A budapesti újságírók­­ egyesülete a sajtószabadság ünnepére e hó 23-ikán lakomát tart az országos kaszinó nagy termében. Hoitsy Pál alelnök tartja az ünnepi beszédet a Jókai-serleggel. A lakomának kitűnő vendégei lesz­nek. Mark Twain, a nagyhírű amerikai író is ott lesz. A meghívásra Bécsből ezt válaszolta távirat­ban : «Hálás örömmel fogadom az önök megtisztelő meghívását». A magyar irodalom a világhírű ven­déget nagy lelkesedéssel üdvözli az ország főváro­sában és azon lesz, hogy a kitűnő vendég itt időzése alatt ne csak a magyar vendéglátás szívességével ismerkedjék meg, hanem a magyar nemzeti kultur­törekvések eredményeivel is. Az újságírók egyesü­letének meghívását a márczius 23-iki lakomára eddig Széll Kálmán miniszterelnök, Wlassics, Hegedűs, Darányi miniszterek, Perczel képviselő­házi elnök, Szilágyi Dezső, Jókai Mór, gróf Andrássy Tivadar és Gyula, gróf Esterházy Mihály, stb. fogadták el. Az előkelő hölgyek figyelmébe. A legizlésesebb női angol kosztü­möket készítenek saját műtermükben Schneller és Kozma női angol-, és férfi szabók Budapest, «Royal» nagy szálloda. HALÁLOZÁSOK. Bismarck temetése. Bismarck koporsóját ideig­lenesen a halottas szobában hagyták, míg az általa kijelölt helyen fölépült a mauzóleum. Most odaszál­lították nejének hamvait is s e hó 16-ikán együtt temették el Friedrichsruheban a mauzóleumba. A temetésre megérkezett Vilmos császár is. Csak a hamburgi választó-egyesületet, melyhez Bismarck oly közel állt, hívták meg a végtisztességre. Ennek tagjai külön vonaton érkeztek és égő fáklyákkal álltak sort. Még néhány csapat katonaság is érke­zett. Egész Friedrichsruhe területét elzárták és sen­kit sem engedtek a szertartáshoz, melyet Westph­al brunstorfi lelkész végzett, ki a herczeg halálos ágyánál is ott volt, és a ratseburgi szuperintendens. Vilmos császár kevéssel a gyászszertartás előtt ér­kezett. A halottas szobából először Bismarck nejé­nek koporsóját hozták ki a hamburgi egyesület tagjai, utána Bismarckét, saját erdészei. Fáklyások sora és gyászzene hangjai közt vitték a koporsókat a mauzóleumba. A koporsó után ment a császár Bismarck Herbert herczeggel, aztán a család többi tagjai. A mauzóleumban Westph­al lelkész mondott gyászbeszédet, karének hangzott, a katonák három­szor sorlövést adtak. A császár a­ család tagjaival visszatért a kastélyba, aztán elutazott kíséretével. A mauzóleum gyönyörű szép helyen emelkedik, nagy fák árnyékában. A sírbolt sok nemzedék szá­mára is elég lesz. ERCKMANN EMIL, franczia regényíró, meghalt 77 éves korában, Lunevilleben. A magyar közönség is sokat olvassa Erckmann-Chatrian műveit. A kettős név két írót jelentett, kik együtt írták több­nyire elzászi tárgyú elbeszéléseiket és regényeiket, és nagy népszerűségre jutottak. Chatrian már több év előtt meghalt, s most társa is követte. Számos munkájuk van magyar nyelvre fordítva ; «A lengyel zsidó» és «A két Rantzau» czímű drámákat pedig minden magyar színpadon játszották. Elhunytak a közelebbi napokban : LEHOCZKY JÓZSEF orosházai plébános, Tomcsányi János békés­megyei volt főispán mostoha fia. Egyike volt azok­nak a hazafias papoknak, a­kik a szabadságharcz idején kardot kötöttek és a csaták tüzében szolgál­ták a hazát. Lehoczky irodalmi téren is működött. Ő volt az a Papár Josefus, a kinek papi anekdotái sok tetszéssel találkoztak. — IVANICS JÁNOS JUSZTIN, Ferencz-rendi pap, házfőnök helyettes, kiérdemelt gimnáziumi tanár, a szerzetesház és a vidék pap­ságának lelkiatyja, 68 éves korában, Szabadkán. Az elhunyt mint szerzetes honvéd végigküzdötte az egész szabadságharczot. — KOVÁTS MIHÁLY, 48-as honvéd tüzérhadnagy, okleveles mérnök, 75 éves korában, Kalocsán. — TAMASKÓ ANTAL, veszprémi Ferencz-rendi házfőnök, tiszteletbeli kormánytaná­csos és aranymisés pap, 85 éves korában, Veszprém­ben. — PAPSZÁSZ KÁROLY, volt országgyűlési kép­viselő, Biharmegye bizottsági tagja, a nagyváradi ref. egyházmegye volt tanácsbirája, 57 éves korá­ban Budapesten, s holttestét Puszta-Szárazbeőre szállították. — WAHRMANN SÁNDOR, néhai Wahr­mann Mór volt képviselőnek testvéröc­cse, a «Wahrmann és fiai» budapesti bankház egyik főnöke, jótékony emberbarát, 60 éves korában Budapesten. Jótékony czélra félmillió frtot hagyott, és pedig 300,000 forintot egy zsidó középiskolára, 150,000 forintot különböző emberbaráti czélokra; 20,000 forintot iskolai ösztöndijakra, ugyanannyit szegény leányok kiházasítására. — LASZLY ISTVÁN, a «Losoncz és Vidéke» szerkesztője, élete 65-dik évében, Losonczon. — RECHT IGNÁCZ, nyug. rendőr­kapitány és Nagy-Váradnak köztiszteletben álló polgára, 61 éves korában. Recht Sándor hegedű­művész és orsz. zeneakadémiai tanár édes­atyját gyászolja. — NÁNÁSSY LÁSZLÓ, debreczeni kir. köz­jegyző, a debreczeni közjegyzői kamara elnöke, 81 éves korában, Debreczenben. — SZLUHA JÓZSEF, magyar kir. nyug. honvédszázados, 45 éves korá­ban, Szegeden. — SZILÁGYI ENDRE, nyug. pénzügyi számvizsgáló, 56 éves korában, Veszprémben. OLAY LA­JOSNÉ, szül. Allaga Izabella, az ismert országgyűlési képviselő neje, néhai Allaga Imre 1848-ki bácsmegyei kormánybiztos leánya, 54 éves, Budapesten. — Özv. MATTYÓK LÁSZLÓNÉ, szül. Hor­váth Apollónia, Forster Béla magyar kir. honvéd­ezredes és budapesti térparancsnok napája, 91 éves, Budapesten, honnan holttestét Bács-Almásra szállították. — Özvegy LŐRINCZY ENDRÉNÉ, született Kriston Judith, 70 éves korában, Ajnácskőn. Az elhunyt matrónában édesanyját gyászolja Lőrinczy György, a F. M. K. E. titkára. — Özvegy ZOLNAY ISTVÁNNÉ, született Szentkuthy Viktória, negyven­nyolczas honvédőrnagy özvegye, 74 éves korában, Erdődön. Holttestét Nagy-Tatádra szállították. — VÁSÁRHELYI BÉLÁNÉ, született Grün Anna, Vásár­helyi Béla főrendiházi tag felesége, 58 éves korá­ban, Aradon. — EISELE JÓZSEFNÉ, fővárosi bizott­sági tag s a budapesti takarékpénztár igazgatójá­nak neje, Budapesten. — Özvegy DIENSTLNÉ, szül. Kürthy Anna, vezérőrnagy özvegye, Kürthy Emil irótársunk nagynénje, Bécsben. — JAKABFALVY LÁSZLÓNÉ, született Sovány Mária, 65 éves korá­ban, Tisza-Dadán. Pillanatnyi fénykép után. XIII. LEO PÁPA A VATIKÁN KERTJÉBEN, KÍSÉRETÉVEL. SAKKJÁTEK. 2105. számú feladvány, Fritsch K.-tól. Világos indul s a negyedik lépésre matot mond. A 2090. sz. feladvány megfejtése Vetesnik L.-től. Világos. Sötét. Világos. a. Sötét. 1. Hd4-e6 Hel-d3 (a) 1. ... Fh8-e5 : (b) 2. c2—c4 + Kd6—e4 : 2. Ve8—d7 + . 1. sz. 3. He6 — g5 mat. 3. V mat. b. c. 1. — ... . Kd5—e4 : (c) 1. ... ... ... f7—e6 : 2. He6—g5­­­ stb. 2. Be4—d4 f stb. Helyesen fejtették meg : Budapesten : K. J. és F. H. — Andorf­ Sándor. — Kovács J. — Kecskeméten: Balogh D. — A pesti sakk-kör. * SL ül üt 1 §j§ mn vm&í u 111 1 B jjj 1 i HP IBI f! u 0 B Hl jj á B §§§ á um II­ H • jgl • RS­d­e f­g­h VILÁGOS.

Next