Vasárnapi Ujság – 1900
1900-01-14 / 2. szám - Versényi György: Illatot lehellő 27. oldal / Költemények
1. SZÁM. 1900. 47. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁGx. 29 a kaszinó elnöke és Atzél Béla báró az estély rendezője fogadták Milán királyt, aki Zichy Jenő gróffal érkezett. A szerb felség igen jól érezte magát a társaságban. Wekerle Sándor, Zichy Jenő gróf és Atzél Béla báró számos urat, (a tábornokokat mind) bemutatták Milánnak, akinek figyelmét Petőfinek egy asztalkán heverő díszkiadása sem kerülte el. A séta után Milán király még jó darabig társalgott Wekerlével s a neki bemutatott urakkal s aztán éjféltájban vacsorához ült velők külön kis étteremben. Milán király jóval éjfél után távozott a kaszinóból, ahol javában folyt a mulatság s a táncz hajnalig. A budai Vigadó, Budapest főváros társadalmi életének új és díszes szórakozóhelye a budai oldalon, a Korvin-téren épült Vigadó. A hatóság építette ép úgy, mint a pesti oldalon levő Vigadót, bálokra, hangversenyekre, nagyobb társas összejövetelekre. A farsang eseménye lesz a budai Vigadó megnyitása jan. 30-ikán. A megnyitást egy női bizottság intézi, melynek elnöke Hegedűs Sándorné úrhölgy. A bál védnökségét Klotild főherczegnő elfogadta. Eljegyzés: Szász Károly dunamelléki református püspök legifjabb leányát, Margitot eljegyezte dr. Farkas Elemér budapesti orvos, néhai Török Pál püspök unokája, kinek atyja, dr. Farkas Kálmán is előkelő fővárosi orvos volt. A budai királyi palota szobrászati díszei. A királyi új palota művészi díszítései közt lesz a háború és béke két csoportozata. Ezeket Senyey Károly tisztán magyar alakokkal ábrázolja. És pedig a Háború csoportját harczba készülő régi magyar harczosokkal, korhű magyar hadi öltözetben és hadi fölszereléssel, a mint elszántan és lelkesen mennek a harczba. A Béke csoportját meg úgy ábrázolta, amint a magyar harczos a háborúból hazatér a békés családi tűzhelyhez, ahol hitvese várja karján gyermekével. Fölöttük a béke angyalának alakja, körülöttük pedig a békés munkálkodást jelentő munkaeszközök. A szobrokat annak a kapunak a két oldalán állítják föl, a mely a király lakosztályaiba visz. A nagyméretű két szoborcsoport harminczezer forintba kerül. A budapesti egyetem új tanára. A budapesti orvosi egyetem boncztani tanári székére, mely dr. Mihálkovics Géza halálával üresedett meg, a király dr. Lenhossek Mihályt, a tübingai egyetem tanárát nevezte ki. Az új tanár régi magyar professzor-család sarja. Nagyatyja 1808-ban lett egyetemi tanár; ezt a helyet aztán 1859-ben a fia, Lenhossek József foglalta el, ki az Akadémiának is tagja volt. Utána Mihálkovics Géza lett boncztani tanár. A most kinevezett Lenhossek Mihály, ki atyja halálakor még fiatal ember volt, később a tübingai egyetemen kapott tanári széket, ahol ismeretekben és tudományban öregedve most ő elfoglalja nagyatyja és atyja helyét a budapesti egyetemen. Lenhossék Mihály jelenleg 37 éves. Az abruzzói herczeg az északi sarkon. A nyáron utazott el az abruzzói herczeg az északi sark vidékére, jól fölszerelt olasz hajóval. Már hosszabb idő óta nincs róla semmi hír. Ez nagy nyugtalanságot okoz Rómában. Az olasz kormány ezért megbízta stockholmi ügyvivőjét, hogy mindent táviratozzon meg kormányának, amit az olasz expedíczió sorsáról megtudhat. Rafael festménye. Eredetije a vatikáni múzeumban. Rubens festménye. Eredetije a bécsi udvari képtárban. Ördögtől megszállott fiú. Szent Ignácz kiűzi az ördögöt a megszállottból. DLAUFENAUER KÁROLY ELŐADÁSOK AZ IDEGÉLET VILÁGÁBÓL» CZÍMŰ MUNKÁJÁBÓL. HALÁLOZÁSOK. Gróf DRASKOVICH KÁROLY halálának hírét jelentik jan. 11-ikéről Bécsből. A fiatal gróf a Horvátországban élő előkelő családok rokonszenves tagja, a mult évben vadászat közben véletlenül elsült fegyverével nagy sebet ejtett fején. Az orvosok a kiszakadt koponyarészeket érczlemezekkel pótolták, de a halálos sebet begyógyítani nem bírták. Családja egy bécsi intézetbe vitte, ahol kétszer is operálták, a halált visszatartani azonban nem lehetett. Dr. KEMPF JÓZSEF, orvos, meghalt Debreczenben, 82 éves korában. Érdekes, viszontagságos élet jutott osztályrészéül. A szabadságharczban mint honvéd százados vett részt, aztán külföldre bujdosott, s mikor hazatérhetett, Debreczenben telepedett le, ahol mint orvos közkedveltségnek örvendett. De újra külföldi utakra kívánkozott, és a hetvenes évek elején kivándorolt Ausztráliába, bebarangolta a Csendes-óczeán szigetvilágát. Feleségével is, aki ezelőtt öt évvel halt meg, a sík tengeren, a hajón esküdött meg. Útjáról érdekes leveleket írt haza, melyek legnagyobb része a «Vasárnapi Újság»-ban jelent meg. Sok ritkaságot is küldött a távoli világrészekből debreczeni barátainak. Mikor 3—4 év múlva hazajött a Fidsi szigetekről, gazdag néprajzi gyűjteményt is hozott magával, amelyet a debreczeni kollégiumnak ajándékozott. Az 1876 - 77-iki orosztörök háborúban szolgálatait fölajánlotta a szultánnak, aki ezredesi ranggal törzsorvosnak nevezte ki. De aztán megint Debreczenben telepedett le s itt fejezte be életét 82 éves korában. Pápay István, a kabinetiroda néhai főnöke özvegyének, született Küzdi (Kempf) Teréziának közeli rokona volt. Elhunytak a legközelebbi napokban: Cseleji CSELEY GUSZTÁV, nyug. kir., járásbiró és 1848—49. honvédszázados, Homonnai, élete 75. évében. —• Dr. KRAMOLIN ISTVÁN, volt 48-as honvéd-főorvos 78 éves korában, Baján. — KRÁUMER JÓZSEF, 1848/49-es honvédfőhadnagy Brassóban 79 éves korában, ki tősgyökeres erdélyi szász létére leghívebben harczolt Magyarország alkotmánya mellett és büszke volt magyar hazafiságára. — NOVÁK ANTAL, aranymisés pap, a szatmári egyházmegye nesztora, a szatmári székeskáptalan nagyprépostja, csanádi apát, ki tudományos ismereteiért és jótékonyságáért is nagy tiszteletben részesült, 77-ik évében, Szatmártt. - PAVLIÁR MIHÁLY, a kassai egyházmegye egyik legöregebb papja 84 esztendős korában, Nagy-Kéren. — DÁVID PÁL IGNÁCZ, minorita-rendi pap, 60-ik évében Kolozsvárott. 40 évig volt tagja szerzetének, melynek hazafias és vallásos működésében tevékeny részt vett. - I)ON NICOLO FULVI kanonok, főesperes, fiumei apát-plébános, Fiuméban 69 éves korában. - MAEICH GÉZA, székes fővárosi tanácsjegyző, 45 éves korában, Budapesten, a kiben tehetséges, szorgalmas tisztviselőt vesztett a székes főváros törvényhatósága. JOBBÁGYI OTTÓ, mérnök, a m. kir. államvasutak főfelügyelője, 59 éves korában, Budapesten. PETRÁN JÁNOS, ügyvéd, Kolozs megye nyug. tiszti főügyésze Kolozsvárott. — HEGYI GYULA, az osztrák-magyar bank felülvizsgálója 40 éves korában Budapesten. — SCHLEICH DOMOKOS, segédlelkész 25 éves korában, Kisiratoson. — SZÉKELY MIHÁLY, nyug. m. kir. dohányjövedéki tisztviselő 67 éves korában, Aradon. Özv. HOITSY SÁMUELNÉ, szül. Szekovics Amália, Hoitsy Pál volt országgyűlési képviselő, jeles író édesanyja, 76 éves korában a pestmegyei Vatya pusztán, s a pilisi temetőben nagy részvét közt kísérték örök nyugalomra. A gyászoló család számos részvétiratot és táviratot kapott, köztük a budapesti újságírók egyesülete nevében Vészi József elnök meleghangú részvéttáviratot intézett Hoitsy Pálhoz, az egyesület alelnökéhez. — Kővágóeörsi KUTHY KÁROLYNÉ, szül. dusesdi Közepessy Iréné, földbirtokos és ügyvéd neje, 54 éves korában, Er-Keserüben. — Özv. STAHL EDÉNÉ, szül. Szilágyi Eszter, Aczél Gézának, Debreczen város főmérnökének édesanyja, 61-ik évében, Debreczenben.