Vasárnapi Ujság – 1901
1901-04-28 / 17. szám - A «Táncz» az Urániában (képekkel) 278. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
280 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 17. SZÁM, 1301. 48. ÉVFOLYAM. Slock János hosszabb beszédben számolt be három évi működéséről, s hangoztatta, hogy a három év alatt a Szalon anyagilag rendbejött s erkölcsileg is nagy eredményeket ért el. A vádakról, amelyekkel személyét illették, azt mondotta, hogy nyugodtnak érzi lelkiismeretét, mert erős kézzel vezette az egyesületet. Hock beszéde után a választások következtek. Elnök egyhangúlag ismét gróf Andrássy Gyula lett; művészi alelnök Csók István az összes szavazatokkal; második alelnöknek 60 szóval Vészi Józsefet választották Hock 55 szavazata ellen. Újraválasztották a választmányt is, mely április 23-án gyűlt össze először, s ügyvezető igazgatónak Ernszt Lajost, az ismert műgyűjtőt, művészeti igazgatónak Bruck Miksát választották. Ernszt Lajos ezután előadta a jövőre vonatkozó terveit. A Szalon évenként két nagy kiállítást rendez új és eredeti művekből, azonfelül egy-két gyűjteményes kiállítást nagy művészek munkáiból. Időközben állandó művásárt tart fönn hónaponként megújuló sorozattal. A Kárpát-Egyesület feloszlása. Az egykor népszerű és a Tátra vidéke érdekében hathatósan buzgólkodott Országos Kárpát-Egyesületet a belügyminiszter kénytelen volt feloszlatni, mert öt éven át az ügyeit és pénzkezelését egyetlen egy ember intézte, ahelyett, hogy az egylet tisztikart választott volna. A miniszter elrendeli tehát, hogy az összes iratokat a hatóság foglalja le és a királyi ügyészséghez tegye át. MI ÚJSÁG? A király Budapesten. A király megérkezése óta alig hagyta el a budai királyi lakot. A délelőttöt rendesen állami ügyek elintézése foglalja el, vagy hetenként kétszer — hétfőn és csütörtökön — általános kihallgatások. Bécsből április 24-én Körber miniszterelnök is Budapestre érkezett, hogy Ő Felségének jelentést tegyen a politikai helyzetről. Itt volt a héten Taliani pápai nunczius is a két osztrák érseknek bíbornoki ünnepélyén. A két bíbornok április 25-iki ünnepélye után Ő Felsége kihajtatott a keleti pályaudvarra é Ő fogadta Károly román királyt és Erzsébet királynét, kik déli egy óra után érkeztek Bukarestből, hogy Abbáziába folytassák útjukat. Ő Felsége Mária Valéria főherczegnővel jelent meg a pályaudvarban. Amikor a román királyi pár megérkezett, a két uralkodó összecsókolózott és kezet szorított. Ferencz József király megcsókolta ezután a román királyné kezét és arczát, míg a főherczegnő kezét nyújtotta Károly királynak és megcsókolta a feleségét. Az uralkodók tíz perczig beszélgettek, a mikor jelentették, hogy az udvari váróteremben ebédre tálaltak. Károly király karját nyújtotta Mária Valéria főherczegnőnek, uralkodónk pedig a román királynénak. Az egész társaság bevonult ezután a váróterembe s ebédhez ült. Az ebéd három óra után ért véget s a román királyi pár tovább folytatta útját Fiume és Abbázia felé. Az új koronaőr beigtatása. Gróf Széchenyi Bélát, az új koronaőrt április 23-ikán igtatták be méltóságába, s ekkor történt meg a koronának és a koronázási jelvényeknek átvitele eddigi helyéről, a királyi palota új részének e czélra épült helyiségébe, egy pánczélozott terembe. A szertartás a palota úgynevezett Fehér-termében ment végbe. Itt gyűltek össze a miniszterek, udvari és állami méltóságok, a bíróságok elnökei. A hadsereget herczeg Lobkovitz hadtestparancsnok képviselte. A koronaőr beigtatására Ő Felsége Széll Kálmán miniszterelnököt királyi biztosnak nevezte ki. A koronaőr választását megerősítő királyi kézirat felolvastatván, a másik koronaőr, báró Radvánszky Béla átvette az elhunyt Szlávy József koronaőr kulcsait, s felnyitották a korona terem ajtaját. Hat udvari szolga hozta be onnan megfelelő kísérettel a vaspántos ládát, melyben a koronát s jelvényeket tartják, s a bádog szekrényt, melyben Szent István palástját őrzik. Széll Kálmán üdvözölte ezután gróf Széchenyi koronaőrt, s kérte, hogy a szent koronának szigorú őre legyen. Báró Radvánszky koronaőr pedig megtekintette a ládán levő kilencz pecsétet, azokat érintetlennek találta, mire gróf Széchenyi a saját pecsétjét illesztette tizedikül a ládára. Ekkor átadták neki a kulcsokat is. A ládát nem nyitották föl, mert ahoz az országgyűlés külön engedélye szükséges. Széll Kálmán ismét üdvözölte az új koronaőrt, méltatta érdemeit, hasznos tevékenységét. Gróf Széchenyi koronaőr ünnepélyesen ígérte, hogy a nagy nemzeti kincsnek és ereklyének hű őre lesz. Végül a királyt éltette, amit a jelenvoltak lelkesen viszhangoztak. Ezután a koronaládát s a bádogszekrényt a koronaőrség sorai közt átvitték a palota másik szárnyába, a pánczélos terembe, melyet Kanter apát fölszentelt. Az új helyiség három kulcsát a két koronaőr és a kormányelnök átvették, a régi helyiség kulcsait átadták a várkapitánynak. Két bíbornok fölavatása a budai királyi palotában. Ritka ünnepély színhelye volt április 25-én a budai királyi palota. Ő Felsége két új bíbornoknak adta át a pápától érkezett bíbornoki jelvények közül a biretumot, a kis vörös sipkát. A két új bíbornok osztrák érsek : Puzyna lovag Krakkóból és a még fiatal báró Skrbenszky Leó Prágából. A szertartás a magyar és osztrák állami méltóságok jelenlétében ment végbe. A két bíbornok már április 23-án érkezett Budapestre s velők a pápai nemesi gárda két tagja és a pápa két ablegátusa, Monsignore Zichy Gyula gróf és Mare Caceia Ramis. Az ünnepélynek nyilvános látványossága volt az udvari és állami méltóságok felvonulása Budavárába. Skrbenszky prágai érsek az «Angol királynő» fogadóba szállt, Puzyna krakkói érsek a jezsuiták józsefvárosi házába. Pompás udvari fogatok érkeztek mindenikért, a bibornokokért és a pápai küldöttekért. A közönség a lánczhíd pesti és budai felénél nagy tömegben várta az elvonulást. Skrbenszky prágai érsek még fiatal ember, alig 39 éves. Tíz év előtt hadnagy volt a hadseregben, aztán pap lett; harmadfél évvel ezelőtt még falusi plébános volt. Ma egyházfejedelem. Érdekes fölemlíteni, hogy a Skrebenszky, ki előkelő cseh család sarja, anyai ágon magyar eredetű. Legalább úgy beszélték az ünnepélyek napjain, hogy anyja Erdődy grófnő. A bibornok az «Angol királynő» fogadóban nagy lakást tartott budapesti időzése alatt, sok látogatást tett és a magyar főpapságból is sokan fölkeresték. A birétum átadásának színhelye a királyi palota Szent István-kápolnája volt, ott gyűltek össze az egyházi méltóságok, míg a világi előkelőségek a miniszterek, v. belső titkos tanácsosok, stb a Fehér teremben gyülekeztek. Tizenegy órakor megjelent Ő felsége s a fényes társaság kíséretül csatlakozva követte a magyar és osztrák testőröknek a folyosókon fölállított sora közt a kápolnába. A misét Kohl Medárd püspök mondta. Mise után a pápai ablegátusok a király elé léptek s felmutatták latin beszéd kíséretében a bíbornoki kinevezéseket. A király «legatur» (olvastassák) szóval rendelte el a decretumok felolvasását. Erre a két pápai legátus a két bíbornokkal a király elé járult. A legátusok arany tálczán vitték a birétumot. A bibornokok leborultak. A felség előbb Skrbenszky, azután Puzyna fejére tette a birétumot. Most a két kardinális s az egész papság az oltár elé vonult s ott Kohl püspök intonálta a «Te Deum»-ot. Ennek végén az új kardinálisok rangban idősebbike, Skrbenszky adta a főpásztori áldást, melyet a király s az egész közönség térden állva fogadott. A kardinálisok ennek utána a sekrestyébe vonultak. A király ezután lakosztályába ment, hol rövid kihallgatáson fogadta a két új kardinálist. A palotából ugyanoly fénnyel és rendben távoztak a kardinálisok vissza a főváros másik partján levő lakásukra, csakhogy most már fejükön bíbor birétum, testükön bíbor köntös volt. Az új bibornokok tiszteletére esti 6 órakor a királyi lakban udvari ebéd volt. PASSEPIED. Tánczolják az Opera balletkaráinak tagjai. ALLEMAN DR. Tánczolják az Opera balletkarának tagjai. PEKÁR GYULA A «TÁNCZ» CÍMŰ DARABJÁBÓL.