Vasárnapi Ujság – 1901
1901-05-05 / 18. szám - Laufenauer Károly (arczképpel) 293. oldal / Élet- és jellemrajzok
296 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 18. SZÁM. 1901. 48. ÉVFOLYAM. czegnővel és két leányával, Ferencz Ferdinánd trónörökös és Ottó főherczeg. A király napközben látogatást tett a főherczegasszonyoknál. Ferencz Ferdinánd, Ottó főherczegek és Mária Jozefa főherczegnő május elsején utaztak vissza Bécsbe. Frigyes főherczeg és családja még itt maradt s megtekintették a városligetben megnyílt mezőgazdasági kiállítást, hol két órát töltöttek. Klotild főherczegnő ezalatt a Műcsarnok kiállítását nézte végig. A király május 2-án délután Gödöllőre utazott, ahonnan csak a kihallgatási napokra, vagy egyéb ünnepi alkalomra tér vissza a fővárosba. A király a Műcsarnokban. Április 28-ikán délben nézte meg a király a Műcsarnok tavaszi kiállítását. Az előcsarnokban fogadta Wlassics közoktatási miniszter és a Képzőművészeti Társulat bizottsága. A királynak az előcsarnokban Benkő igazgatót és Zala György szobrászművészt mutatta be a kultuszminiszter. Zalától kérdezte a király, hogy az Andrássy-szobor már elkészült-e? «Igen, felség, a modellje már kész s magát a szobrot a parlamenti palota előtt állítják fel.» «Jó helye lesz ott?» «Igen, a palota déli homlokzata elé kerül,» felelte a művész. Ő Felsége ezután megkezdte a képek szemlélését. Az első teremben az olasz Segantini műveit nézte végig. Karlovszky festőművész szolgált magyarázatokkal. Mihalik «Bét» czímű képéről, melyet a múlt számunk közölt, a felség nagy elismeréssel szólt. Paczka Ferencz és báró Mednyánszky képeit is dicsérte a király, majd Benczúr Gyulát szólította meg, kezet fogott vele s megkérdezte, hogy az arczképei kit ábrázolnak. Münchenről is kérdezett egyet-mást a művésztől, mikor megy oda nyaralni és állít-e ki az ottani kiállításon? Bemutatták a királynak Zemplényi Tivadar festőművészt is, aztán többeket. A király jóízfín mosolygott Pállya Czelesztin bújósdit játszó szatirjain. Tetszett a királynak Hegedűs Lászlótól egy arczkép, dicsérte Teles Ede apró szobrait. Aggházy tájképét örömmel nézte és Nagy Zsigmond bibliai képénél (Jézus az Írástudók közt) a művésztől megkérdezte, hogy valamelyik templom számára festette-e ? Bruck Lajosnak megdicsérte Bogdanovics budai szerb püspök arczképét. A szoborcsarnokban nagyon érdekelte Stróbl Alajosnak «Kürtös» szobra, mely a budai királyi palota udvarát fogja díszíteni. Ifj. Mátrai Lajos «Elűzve» szoborműve előtt bemutatták a művészt a királynak, aki dicsérte a szobrot. Azután Herschel Ottó cseh festő nagy hármasképe elé, — mely Erzsébet királynét a Paradicsomban ábrázolja,— vezették az uralkodót. A bemutatott művésznek ezt mondta a király: «Szép gondolat volt ez öntől! Nagyon szép !» Itt hosszabb ideig szemlélte még Benczúr kartonjait s újra szóba állt a művésszel: «Már láttam ezeket az ön műtermében, — így szólt a király — igazán kitűnő dolgok.» A Lenbach-teremben minden egyes arczképét megnézett. Miguel porosz miniszter arczképére megjegyezte, hogy azt a bécsi Angeli sokkal jobban festette. Baditz Ottó «Magdolna» műve előtt a bemutatott művésztől megkérdezte, hogy modell után készült a képe ? Kacziány képeinél megjegyezte, hogy Stuck német festőt utánozza. — Knopp arczképeit, Tahy és Spányi tájképeit örömmel nézte a király, azután Szlányi tájképei előtt állt meg. A bemutatott művészhez kérdéseket intézett. Balló Ede arczképeinél a művésztől azt kérdezte, kit ábrázolnak, és dicsérte. Túry Gyula arczképei előtt a bemutatott művésznek elismerését fejezte ki. Neogrády Antal vízfestményei is tetszettek a felségnek. Az építészeti rajzoknál Schikedanz építőművészt mutatták be a királynak. Wlassics miniszter magyarázta el az új Szépművészeti Múzeum építkezéseit. «Most még csak a hátulsó szárnya készül el», jegyezte meg a miniszter. «Hát miért kezdték el hátulról?» kérdezte a király. «Mert ott vannak a fontosabb és szükségesebb helyiségek, ahova a műtárgyakat helyezzük», felelte a miniszter. A felség minden teremben sokat kérdezősködött, megjegyzéseket tett, s távozása előtt örömét fejezte ki, hogy annyi szép képet látott. A műcsarnok előtt nagy közönség éljenezte a királyt, ki Budára hajtatott. Bál az udvarnál. Április 30-ára az ország főméltóságai, a polgári, közigazgatási, bírósági és katonai hatóságok legfőbbjei mind hivatalosak voltak a budai királyi lak báljára. Azonképen az országgyűlés tagjai, a főpapság, a főrendű családok. Esti hét óra után a kocsik szakadatlan sora ment át a lánczhídon Budavárába. A kinek csak rendjele van, akárhány, mind elborította azokkal magát. A hölgyek ragyogó ékszerekkel, selyemben, bársonyban, csipkében jelentek meg. A díszmagyar ruha, a katonaság egyenruhája, a diplomaták aranyhímzésű frakkjai rendkívüli látványt nyújtottak. A vendégek a szertartási termekben gyülekeztek. A hölgyek öltözékei, szebbnél-szebb ékszerei, az urak pompás díszmagyarjaival vetekedtek szépségben. Két szász honatya s egy ellenzéki öreg úr fekete frakkban, a képviselőház katonatagjai aranyzsinóros attilában, egyenruháikban jelentek meg. A főpapok fejükön lila színű és bíborvörös kappával, ibolyaszínű vagy vörös szegélyű fekete talárjaikban érdekes változatosságot hoztak a terem színpompás képébe. Kálmán Károly néppárti képviselő egyszerű fekete papi öltönye ép úgy feltűnt, mint a herkulesi termetű Takács jászói prépost fehér premontrei talárja és Szabó István képviselő piros máltai lovagpalástja. Fehér tábornoki kabátok és a honvédséghez beosztott generálisok bíbor-vörös attilái közt a törzstisztek egyszerű sötét kabátjai egészen elvesztek. Feltűnést keltett a gavalléros megjelenésű pápai nunczius is, Taliani érsek, aki Gonfalonierino úrhölgyet, az olasz követségi tanácsos nejét karján vezette be a terembe. Az udvari bálon a külső fény mellett jó hangulat uralkodott. A király a házigazdai művészetben is a legelső magyar ember; különösen föltűnt a bálon a király jókedve és élénk érdeklődése minden iránt. Az udvar kilenczedfél órakor jelent meg a fényes társaságban. A táncz azonnal megkezdődött a csárdással, melyhez Berkes zenekara szolgáltatta a zenét. Frigyes főherczeg két ifjú leánya járta legelői gróf Apponyi udvarnagy két fiával. A király és a főherczegek már az első csárdás alatt végigjárták a vendégek sorait és számos kiválóságot tüntettek ki megszólításaikkal. Mária Jozefa, Izabella és Klotild főherczegnők a jelenlevő hölgyek közül bemutattatták maguknak, akiket még nem ismertek. Ferencz Ferdinánd trónörökös magyarul társalgott a bál alatt. Az első négyes után az élénkség megoszlott. A társalgóterem szárnyajtói megnyíltak s a háttérben a gazdagon felszerelt buffet tűnt fel. A diplomaták és hölgyeik egy külön terembe vonultak a tea-asztalok köré. Ezen a kis szigeten kívül minden magyar volt az udvari bálon. A király s Ferencz Ferdinánd főherczeg csak magyarúl beszéltek, mindenfelé magyar szó hangzott, magyaros hév hatotta át a tánczokat, a melyeket tüzes csárdással, czigánymuzsika szavával kezdtek. A füzértáncz csaknem éjfélig tartott.A buffet-termekben a hangulat egyre emelkedett. Széll Kálmánt nagy lelkességgel fogták közre, a mikor oda belépett. Ferencz Ferdinánd és Ottó főherczegeket pedig a pezsgős asztalok felé közeledtükkor önkéntelenül kitörő lelkességgel üdvözölték. Az udvar visszavonulása után, éjfél körül, gyorsan ürültek ki a termek. József Ágost főherczeg családjának magyar nevelője. József Ágost főherczeg és neje Auguszta főherczegnő április 29-én látogatást tettek Pannonhalmán a benczések főapátságában. A főherczeg magyar nevelőt is a benczések közül választott és pedig Weber Jáczint esztergomi gimnáziumi tanárt. Hű maradt ezzel a családi hagyományaihoz , őt és öcscsét is magyar benczés, Malatin atya nevelte ÖLTÖZÉKEK AZ UDVARI BÁLBÓL.