Vasárnapi Ujság – 1901

1901-08-18 / 33. szám - Makai Emil (arczképpel) 535. oldal / Élet- és jellemrajzok - Santos-Dumont kormányozható léghajója (képekkel) 535. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon

536 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 33. SZÁM. 1901. 4S. ÉVFOLYAM. szerkezete tökéletesítésén s a mint elkészült, újra pályázott a kitűzött díjért. Most legutóbb újra megkisérlette a fölszállást tökéletesített léghajójával.Ezúttal azonban nem­csak hogy nem járt vállalata sikerrel, de kis híja, hogy szerencsétlenség nem lett belőle. Az Eiffel­tornyot sikerült ugyan kétszer körülhajóznia, de visszatérőben egy erős szélroham hátravetette a léghenger elejét, a­mitől a gáz összegyűlt a hátsó részben s a léghenger erősen hátrafelé fordult. Dumont erre megállította a motort s a léghajó kezdett leszállni. Leszállás közben azonban a léghenger beleütközött a Quai de Passy egy hat emeletes házába, felrobbant és lezuhant, csónakja pedig megakadt egy kémény­ben. Santos-Dumont több mint egy fél órát töltött ily helyzetben, összekuporodva a csónak­ban, míg tűzoltók kiszabadították. SANTOS-DUMONT LÉGHAJÓJA LEERESZKEDÉS KÖZBEN. |1|1SÉÉ| • •­­ • SANTOS-DUMONT LÉGHAJÓJA, A­MINT LONGSCHAMP FÖLÖTT LEBEG. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. * Gorkij Maxim, kinek egy érdekes elbeszélését kezdjük mai számunkban közölni, egyike a mai orosz írók legkedveltebbjeinek. Rövid idővel ezelőtt tünt fel az irodalomban. Kalandos, kóbor életet élt ifjú korában, bebarangolva Oroszország minden vidékét s megismerkedve az ország népének min­den osztályával. Különösen a társadalom szám­üzöttjeinek, a vándor czigányoknak, koldusoknak, gonosztevőknek életét rajzolja nagy hűséggel, erő­sen egyéni életfilozófiával. Gorkij élénk részt vett az utóbbi idők politikai mozgalmaiban s e miatt börtönbe is került. A börtönben súlyos betegséget kapott, úgy hogy már életéhez se sok reményt főz­tek. Ez alkalomból Európa minden országában sokat emlegették nevét s ez a körülmény szintén hozzá­járult ahhoz, hogy művei iránt oly általános lett az olvasóközönség érdeklődése. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszterről, 50 évi szolgálati jubileuma alkalmából érdekes tar­talmú és csinos kiállítású könyv jelent meg Pozsony­ban. A könyvet, melynek illusztrácziói közül való lapunk mai számában a Fejérváryra vonatkozó képek nagy része, Szalay Ödön kir. tanácsos, volt ország­gyűlési képviselő, Fejérvárynak fegyvertársa a sol­ferinói csatában, állította össze, nagy­részt hivatalos adatok alapján s a miniszter számos tisztelőjének közreműködésével.Érdekesen írja le benne Fejérváry báró változatos pályafutását s előadásában mindig meg tudja őrizni a történetíró higgadt tárgyilagos­ságát. «Az osztrák-magyar monarchia írásban és képben» czímű nagy irodalmi vállalat VII. köteté­nek 13—15. füzetei a napokban hagyták el a sajtót. Míg az előző négy füzet majdnem kizárólagosan a Székelyfölddel és a székely néppel foglalkozott, addig ez újabb füzetek az erdélyrészi román­ és szász nép ismertetését tartalmazzák azon megyék részletes leírásával együtt, melyekben e két hazai népfaj aránylag a legtömegesebben lakik. A 13. füzet ifjabb Hermann Antalnak a hétfalusi csángókról írott tanulmányával kezdődik, Gyárfás Jenő festőmű­vészünknek a csángó népélet köréből vett két igen sikerült rajzával. Fo­garas megy­ének gazdag természeti szépségeit, és történeti nevezetességeit Váró Ferencz ismerteti meg jól megírt czikkben, Háry, Goró, Dörre és Vágó Pál szép rajzaival. A hazai románság ez egyik legrégibb lakóhelyének ismertetése után a románság néprajzi leírása következik, a kitűnő román-magyar tudósnak, Mol­dován Gergelynek avatott tollából. Dörre Tivadar, Melka Vincze és Pataky László rajzai emelik e nagybecsű tanulmány érdekességét a román nép különféle típusainak, népviseleteinek és szokásainak élethű, de mégis művészi rajzaival. A románság néprajzi leírása után következik a szászok hajdani anyaszékének, a mai Szebenmegyének ismertetése és a szászság néprajzi leírása. Szebenmegyének mai állapotát történelmi visszaemlékezések kíséretében a fiatalabb szász tudós nemzedék egyik legjelesebb tagja, Schullerus Adolf ismerteti meg velünk, míg a szász nép szokásait, életmódját és érdekes nép­költészetét a régibb szász írók egyik jelese, Teutsch Traugott foglalja össze egy tömören írt vázlatban. A szász népélet alakjait és egyes jeleneteit Miess Frigyes és Roskovics Ignácz mutatják be több hangulatkeltő képekben. A 15. füzetet a hajdani Királyföld egyik legszebb részének, a mai Nagy-Küküllő megyének kitűnő leírásával Pildner Ferencz országgyűlési képviselő zárja be. Gyötört szivek. Regény két kötetben. írta Theu­riet André. Csendes, de megható tragédia rajza ez a regény. A szép Simonne nem fogadja el Jeannak, a fiatal, nagytehetségű ügyvédnek kezét, mivel meg­tudja, hogy régebben már egy nővel viszonya volt. Visszautasítja és daczból férjhez megy máshoz. Mindketten boldogtalanok lesznek, a nő későn látja be nagy tévedését, melylyel mind a maga, mind imádottja életét tönkre tette. A rajzolt alakok­ mind élethívek s általában az egész regény kellemes olvasmány. A regény az Athenaeum kiadásában jelent meg ; ára 2 korona. Negyvennyolczas honvédtisztek névkönyve­ Mocsonoky József székesfejérvári ügyvéd, 1848/49-es nyug. honvédhadnagy a fejérmegyei levéltárban őrzött 1848—49. évi Hivatalos Közlönyből és a komá­romi lapokból összeállította a negyvennyolczas honvédtisztek betüsoros névjegyzékét a zászlóalj, ezred vagy csapat számának megjelölésével. Mocso­noky a könyvére, melynek 184­I 49-iki volt honvéd­tisztek betűsoros névjegyzéke lesz a czíme, megren­deléseket gyűjt. A mű a szerzőnél Székesfejérvárott rendelhető meg. A háromszáz ívre terjedő munka ára két korona ötven fillér. A jövedelem negyed­részét a szerző az országos honvédegyesületnek ajánlotta föl. A műcsarnok legközelebbi kiállításai. Az orszá­gos magyar képzőművészeti társulat jó eleve készül téli kiállítására és most küldi szét meghívóit ugy a hazai, mint a külföldi művészeknek. A most követ­kező kiállítási időben úgy a hazai, mint a nemzet­közi tárlat egy-egy fél hónappal előbb nyílik meg, mint máskor, még­pedig a magyar tárlat november elsején s a nemzetközi kiállítás márczius 15-én. MI ÚJSÁG? Szent­ István napján a budavári egyházi szertar­tásokat Vaszary Kolos bibornok-prímás végzi. A szent beszédet a Mátyás-templomban dr. Jordán Károly apát, szaniszlói plébános tartja. Károly főherczeg a Tátrában. A fiatal Károly főherczeg több hétig tartott körútját a Tátrában fejezte be. Bukovinából jövet augusztus 7-ikén este Poprádfelkáról kocsin érkezett Alsó-Tátrafüredre. Másnap Zichy Géza gróf kocsiján kirándult Pop­rádra és ott a Husz-parkban érkezett, délután pedig megtekintette Ó- és Új-Tátrafüredet, majd vissza­térve Alsó-Tátrafüredre, az ott időző főrangú csalá­dok gyermekeivel lawn-tennist játszott. Augusztus 9-ikén Wallis gróffal Dobsinára kocsizott, a­hol megtekintette a jégbarlangot, 10-ikén pedig Tátra-Lomniczra hajtatott s részt vett a virágkorzón és a lóversenyen is megjelent. A főherczeg befejezve magyarországi tanulmányútját, augusztus 12-ikén visszatért Bécsbe. Szilágyi Dezső emléke. A magyarországi kárpát­egyesület elhatározta, hogy megörökíti Szilágyi Dezső emlékét. A magas Tátra valamelyik alkalmas pontján emlékkövet állít föl az elhúnyt államférfiú nevére. Új egyetemi tanárok. A budapesti tudomány­egyetemen végleg betöltötték a kereskedelmi és váltójog tanszékét, melyet Nagy Ferencznek állam­titkárrá történt kinevezése óta dr. Schiwarcz Gusz­táv, a római jog tanára, csak ideiglenesen töltött be. Most Schwarcz kineveztetett a kereskedelmi és váltójog rendes tanárává. — A király dr. Ferenczy Józsefet, az országos közoktatásügyi tanács titkárát és a kolozsvári egyetem magántanárát a budapesti József-műegyetemen a magyar irodalom és iroda­lomtörténet nyilvános rendkívüli tanárává nevezte ki s neki a műegyetemi nyilvános rendes tanári czí­met és jelleget adományozta. Ferenczy irodalmi működését jutalmazza e kinevezés. Bertha Sándor, Párisban élő hazánkfia, augusz­tus 10-ikén második felolvasását tartotta az «Aca­démie Sciences morales et politiques» heti ülésén. A felolvasás magyar-barát tüntetésre adott alkalmat. Ugyanis Himly a magyarokat a románok elnyoma­tásának vádja miatt újból megtámadván, Leroy-Beaulieu Anatol igen szellemes beszédben védel­münkre kelt. Elmondta, hogy a magyar nemzet a continens legrégibb alkotmányos nemzete s hogy szabadságát mindig tudta, ha nem is megvédeni, de legalább erkölcsileg fentartani. Ezért a szabad­elvűek tiszteletére világszerte joggal számíthat. Ethnographiai szempontból érdekesnek tartja meg­jegyezni, hogy a magyarok turáni eredetük daczára minden tekintetben a polgárosultság színvonalán állnak. Ezt azonban némileg annak tulajdonítja, hogy összevegyültek a germán és szláv elemekkel. A szólót Bertha az ülés után melegen üdvözölte reánk nézve oly rokonszenves rögtönzéséért, a fran­czia tudósok pedig hazánkfiának mondtak köszönetet felolvasásáért.

Next