Vasárnapi Ujság – 1901
1901-04-07 / 14. szám - A vasúti alkalmazottak színvaksága 225. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon
14. SZÁM. 1901. 48. ÉVFOLYAM. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia. Az április elsei ülésen gróf Kuurt Géza elnökölt. Két nyelvtudományi előadás került elő. Lehr Albert, ki Arany költeményeinek magyarságáról írt többször, nyelvtani értekezést olvasott föl a kinál és a tanít igék jelentéséről. E két szó fölött sokat vitatkoztak, maga Szarvas Gábor is. Azt vitatták, hogy magyaros-e «valaki kínál valamivel valakit» és «valaki tanít valamire valakit,» újabb szólásmód, mely így hangzik : «valaki kínál valamit valakinek» s «valaki tanít valamit valakinek». Lehr Albert ezeket a formákat magyarosnak mondja. Utána dr. Zolnai Gyula a készülő nagy szótár-bizottság gyűjtőmunkájának egyik eredményét ismertette. A szótár-bizottság az érdeklődőknek rendelkezésükre bocsátotta a tájszavak jegyzékét azzal a kéréssel, hogy csatolják hozzá az illető szavaknak az ő tájékukon használatos szólásformáját. Az érdeklődés nagy volt, sok ezer eddig ismeretlen tájszólás érkezett. Zolnai a halmágyi nyelvjárás sajátosságait mutatta be a Horger Antal feldolgozásában. Halmágy nagyküküllő megyei község, szász és oláh nyelvű lakosság közé ékelten. Nyelvjárása a székelyéhez tartozik, de minthogy régen elszakadt tőle, mind a nyelvtani formákban, mind a szókincsben vannak sajátosságai, amelyek más magyar szójárásban nem fordulnak elő. Indítványt tett, hogy az akadémia találjon módot a nyelvjárások összegyűjtésére és földolgoztatására. A történelmi társulat április 4-ikén gróf Teleki Géza elnöklésével ülésezett. Lánczy Gyulának az 1900 nyarán Párisban tartott nemzetközi történelmi kongresszusról szóló jelentését Aldássy Antal olvasta föl. A kongresszuson hosszabb vitát támasztott Xenopol román egyetemi tanár előadása, azt állítván, hogy Magyarországon és az erdélyi részekben az oláhok őslakók s eredetileg birtokos osztály volt. Ezt az állítást először Lánczy czáfolta, azután feleletül Darvas Móricz olvasott tanulmányt az erdélyi oláh inkolátusról, amellyel hitelesen kimutatta Xenopol állításának alaptalan voltát. A közelebbi kongresszus Olaszország valamelyik városában fog összeülni. Azután Szendrei János mutatta be Miskolcz város most készülő monográfiájából azt a részt, amely a török hódoltság korát rajzolja. Két írói kör közgyűlése. Márczius 31-én tartotta közgyűlését a Budapesti Újságírók Egyesülete és az Otthon írói kör. A Budapesti Újságírók Egyletének közgyűlésén Vészi József elnök mondott megnyitó beszédet. Az évi jelentés főleg a segélyző alap gyarapodását emeli ki. Ez már 91,000 korona, úgy hogy ez évben tízezer koronánál többet fordíthatnak segélyekre. A jelentés előadta továbbá, hogy az egylet választmányának gyakran volt alkalma arra, hogy olyan ügyekbe avatkozzék, melyek a hírlapírókat anyagilag vagy erkölcsileg érintették. A választmány mindig eredményesen közvetített a fölmerült kérdésekben. Az egyesület körén kívül eső újságírók is sokszor fordultak a választmányhoz, mikor vagy egymás közt történt összeütközések esetén, vagy a hatóságokkal szemben ügyeknek igazságait keresték, vagy testületi védelem szükségét érezték. A közgyűlés a választmánt ez évre a következőkből alakította meg : Adorján Sándor, Bajza József, Balla Mihály, dr. Bán Zsigmond, Bársony István, Bolgár Ferencz, dr. Bródy Lajos, Cziklay Lajos, Dienes Márton, Gerő Ödön, dr. Heltay Ferencz, Hentaller Lajos, dr. Hortoványi József, Kabos Ede, Kóbor Tamás, Lőw Dezső, Lyka Károly, Nagy Miklós, dr. Pályi Ede, dr. Badó Samu, Bajna Ferencz, dr. Schiller Henrik, Singer Zsigmond, Sipos Ignácz, Sturm Albert, dr. Szalay Mihály, Szerdahelyi Sándor, Szőcs Pál, Szőllősi Zsigmond, Timár Szaniszló. Az Otthon közgyűlését Rákosi Jenő nyitotta meg hosszabb beszéddel, melyben az egylet egyévi eseményeiről emlékezett meg. Az évi jelentés pedig főleg azt emeli ki, hogy külön bizottság foglalkozik a szerzői jogról szóló törvény hiányaival. Vörösmarty szobrára az egylet körében indult az első mozgalom s már 150,000 korona gyűlt össze a szoborra. A tagok száma 913. (Az Otthon körnek az írókon és hírlapírókon kívül mások is tagjai lehetnek.) rének a kerepesi úti temetőben levő sírja fölé már fölállították a síremléket, amelyet a párt rendelt meg. A bronzba öntött emlékmű felső részén van Irányi Dániel mellszobra. A talapzaton a függetlenség jelképeként magyar leány áll. Búsan hajtja le a fejét és meghajtja a vezér előtt a zászlót, a melyen ez van: «1848.» A talapzat pátyi terméskőből van kifaragva. Az emlék leleplezése május első napjaiban lesz. A műegyetemi doktorátus. A hivatalos lap márczius 31-én közölte, hogy a király helybehagyta a budapesti műegyetemen osztandó doktori diplomára vonatkozó miniszteri előterjesztést. A műegyetemek közt ez az első műszaki doktori czím. Tudományos törekvéseket illető díj. A főváros az 1867-iki koronázás 25 éves fordulóján alapítványokat tett. A tudományos irodalmi működés terén Bodnár Zsigmond egyetemi tanár részére ajánlotta a 2800 korona díjat a főváros hatóságának ebből a czélból alakított bizottsága. A belügyminiszter pár nap előtt helybehagyta ezt a határozatot. Bodnárnak megjutalmazott munkája arra vonatkozik, hogy a történelem bizonyos időszakából kimutatja, mikor uralkodnak a közéletben különböző irányok, s mily körülmények közt érvényesülnek a szabadelvűség, a szabadság és reakczió törekvései. Földrengés Magyarországon. Az ország déli részén április 2-ikán esti 6 óra körül földrengések voltak, melyek Szegeden is felül terjedtek. A rengések Európa déli vidékén, Olaszország alsó részén, Konstantinápoly környékén jelentkeztek már néhány nap előtt. Bukarestben márczius 31-ikén reggel és délben 1 órakor rengett a föld. Magyarországon április 2-ikán Temes és Torontál megyékben volt erősebb földingás, de nagyobb kárt nem okozott. Torontál megye Ittebe községében a földrengésnek akkora ereje volt, hogy a szerb és a katholikus templom erősen megrongálódott. Párdányon alig van ház, melyben kár ne esett volna, Lázárföldön pedig az állomási épület megrongálódott. Erősebb földrengés volt még Zsombolyán, Szécsányon, Török Kanizsán, Jánosföldön és Verseczen, hol a rengés hat másodperczig tartott. Tűz az Uránia Színházban. A budapesti Uránia Színházban április 3-ikán este, mikor a közönség már összegyűlt a nézőhelyen, tűz ütött ki a színház mellékhelyiségében, a laboratóriumban. Ekkor este dr. Erődi Bélának «Jézus élete a szentföldön» czímű darabját készültek bemutatni. Néhány perczczel az előadás előtt a jelen volt rendőrtiszt tudtul adta a közönségnek, hogy az előadást nem lehet megtartani. Nincs veszedelem, de a közönség legyen szíves távozni. A közönség el is hagyta a színházat. A színház elé ekkor már megérkeztek a tűzoltók is. A tűz a nézőhelytől távol eső udvari helyiségben támadt, ahol egy asztalon a villamos lámpa felrobbant, meggyújtotta a közelben volt papirosokat és gyorsan terjedt. A kár jelentékeny, mert sok értékes műszaki fölszerelés, a mozgó fényképek bemutatásához való fölvételek megsemmisültek. Pekár Gyulának és Kern Aurélnak a «Táncz» czímű darabjához készült fölvételek is elpusztultak. A tudományos színház vezetői Molnár Viktor miniszteri tanácsos és Szana Tamás igazgató a színház személyzetével együtt szomorúan nézték a pusztulást. A tűzoltók hamar elnyomták a veszedelmet, mely több ezer korona kárral sújtja a színházat. A vizsgálat úgy találta, hogy a falba alkalmazott izzólámpának sugárzó melegétől fogott tüzet valami közelében heverő, könnyen gyúló tárgy, esetleg épen egy darabja annak a mozgófénykép-szalagnak, amely czelulózéból készülvén, mint a megejtett próba is igazolta, már 60 fokos hőségnél két percz alatt lobot vet. A mozgófényképek szalagjai 35,000 koronát értek, s ezek legnagyobb része elégett. A tűz az épületben csak 240 korona kárt okozott, a kész lemezekben pedig 32,000 koronát. A színházat a részvénytársaság 70,000 koronára biztosította, abban az összegben azonban belefoglalták a színpad, a nézőtér és a teljes bútorzat. A mozgófénykép-szallagok a biztosítás felvételekor csupán 10,000 koronával szerepeltek, azóta azonban a készlet megnagyobbodott. Az előadásokat másnap már újra folytatták. Első leánykiházasítási Egylet. Az Első Leánykiházasítási egylet, márczius 31-én tartotta évi közgyűlését Schwarz Ármin elnöklete alatt. A jelentés szerint 1900-ban új beiratkozás volt 14.969 jutalékrész, nászjutalékok és visszafizetések fejében kiutalványoztatott : 509,264.90 kor. A díjtartalék 5.780,652 koronára emelkedett. Bevétel volt 2.125,992-40 korona. A mérleg végösszege 6.717,515,21 korona. Újra megválasztották a felügyelő bizottságba egy év tartamára: Alexander Bernátert, Simonyi Zsigmond drt, Heger Józsefet, Seifensieder Józsefet, Wertheimer Albertet és Weil J. Dávidot. A mi ideges korunk saját magából teremti elő a szükséges eszközt, hogy egy gondosabb és az egészséget előmozdító táplálkozási mód által az általános jólétet és néperőt emelje. Ehez első sorban a HALÁLOZÁSOK. BONCZ FERENCZ, nyug. miniszteri tanácsos, 48-as főhadnagy, Boncz Ödön kultuszminiszteri tanácsos édesatyja, a komárom megyei Udvard községben 74 éves korában meghalt. Tíz évvel ezelőtt vonult nyugalomba 42 esztendei működése után. Kezdetben papnak készült, majd a szabadságharcz után a jogi pályára lépett. A budapesti királyi tábla újra felállításakor fogalmazóvá, a királyi közalapítványi kezelőség felállításakor ügyésszé, később aligazgatóvá nevezték ki. Trefort miniszter osztálytanácsossá nevezte ki, később a jogakadémiához és az érseki líceumokhoz kormánybiztosnak küldte ki. 1877-ben kapta a minisztertanácsosi czímet és ekkor lett a causarum regalium igazgatója is, mely állásában elismerésre méltó működést fejtett ki. Irodalmi művei a következők : A magyar közigazgatás kézikönyve (1876). A magyar államjog (1877). A katholikus főpapi hagyaték körüli eljárás (1878.) A lelkészi kongrua. (1878.) Elhunytak még a közelebbi napokban. Dr. FEKETE ÖDÖN, Félegyháza városának tiszti ügyésze, ügyvéd, 46 éves korában. — SZABÓ SÁMUEL, 48-as honvédhadnagy, Debreczen város képviselőtestületének tagja, 76 éves, Debreczenben, Bem hadseregében küzdött vitézül. A fegyverletétel után előbb Törökországba, majd Amerikába menekült, ahonnan 1861-ben tért vissza szülővárosába, Debreczenbe, melynek 1867-től 1872-ig főkapitánya s mindvégig egyik tisztelt polgára volt. — SZUPER IMRE, Halas város rendőrbiztosa, 1848—49. évi honvédhadnagy, 70 éves korában, Halason. — HERTELENDY IMRE, 48-as honvédfőhadnagy, 75 esztendős korában, Budapesten.— MENTZEL B. ADOLF, 48-as honvédfőhadnagy, a központi honvéd-egyesület választmányi tagja, aki részt vett Klapka vezérlete alatt Komárom bevételében, Budapesten. — GÖNCZY SÁNDOR, a budapesti műegyetem negyedéves gépészmérnöki hallgatója, ki tudományos kísérletezés közben egy gázfélével tett próbája közben megégett. Temetésére a műegyetemi tanárok egy része és a tanulók is megjelentek.—VÖRÖS SÁNDOR, a budapesti állami hidak felügyelőségének főnöke, java korában, Budapesten. — BOROS KÁROLY, Udvarhelymegye törvényhatóságának és Udvarhely város képviselőtestületének virilis tagja, a ref. egyházközség presbitere, 69 éves korában, Bethlenfalván. — Id. BAKÓ PÁL, életének 79. évében, Gyöngyösön. — TÁLLASSY GYULA, Somogymegye nyug. királyi tanfelügyelője, 78 éves korában, Szabadkán. — BLUMGRÜND JAKAB, nyug. tanító, 73 éves korában, Budapesten.— Id. ANDRÁSY IGNÁCZ, volt 1848-as honvéd, Beregszáz város ref.egyházának egykori gondnoka, 81-ik évében. Özv. LIPTAY FERENCZNÉ, szül. Pulmann Mária, 75-ik évében, Budapesten. — RUTTKAY SÁNDOR, salgó-tarjáni evang. lelkész neje, szül. Kiss Berta élete 41-ik, házassága 26 ik évében. — MIKOLA JÁNOSNÉ, szül. Kovács Julianna, Komáromban, 62 éves korában. — KOVÁCS HAJNALKA, bánffy-hunyadi állami iskolai helyettes tanítónő, 20 éves korában, Kolozsvárott.— Özv. HORSTMANN VILMOSNÉ, szül. Bittinger Borbála, 75 éves, Nagy-Váradon. — Özv. GŐBEL JÁNOSNÉ, szül. Weber Mária, Pécsett, 67 éves. — Özv. ZSIVANOVICS SAMUNÉ, szül. Csernyus Berta, Zomborban, 67 éves. MI ÚJSÁG? József Ágost főherczeghez az Erdélyi Kárpát-Egyesület részvéttáviratot intézett gyásza alkalmából. Ezt a főherczeg a következő táviratban köszönte meg: «Mély fájdalmunkat enyhítő meleg részvétükért fogadják megtört atyai szivem legforróbb köszönetét. Isten oltalmazza meg mindnyájukat hasonló súlyos csapástól. József Ágost főherczeg. Irányi Dániel síremléke. Irányi Dánielnek, az országos függetlenségi és 48-as párt néhai vezé VASÁRNAPI ÚJSÁG. 227 Kathreiner-féle Kneip maláta kávét számithatjuk, amely jótékonynak bizonyult pótlékot képez a babkávéhoz és egyúttal ugyanazon költségek mellett finomabb kávéfajok használatát engedi meg. Egyetlen egy háziasszony vagy anya ne késsen tovább ezt a valódi családi kávét használatba venni, csak ügyeljen a bevásárlásnál szigorúan a «Kneippáter» védjeggyel és a «Kathreiner» névvel ellátott eredeti csomagokra. A vérszegénység napjainkban egyike a leggyakoribb betegségeknek. Alapját képezi különféle női betegség, de különösen az elégtelen és czélszerűtlen táplálkozás. A vérszegénység leküzdése czéljából a testet erősíteni kell vastartalmú anyagokkal, melyek a vérképzést elősegítik. Mindkettő a Vassomatose használata által érhető el. Szerkesztői üzenetek: Kis-Kőrös, Sz. I. Az érdekes közleményt köszönettel vettük, s várjuk a továbbiakat is. Kérjük teljes czímét is, mert levele, sajnos, eltévedt. Eger, S. V. Az angol főtörvényszék elnökének évi fizetése a mi pénzünk szerint 192 ezer korona. Elveszett Jeruzsálem. A legnagyobb hibája, hogy annyira rutlmustalanul, döczögősen van írva, hogy alig lehet elolvasni. Nagy hibája a homály is, nem csak a III. szakaszban, hanem az egész költeményben. Ezt a homályt még növelik az oda nem illő kifejezések, melyek minduntalan kirínak a költeményből. Festésében azonban néhol igazi költői erő nyilatkozik, s a tárgyhoz jól találó komor szinezet hivatott, kézre vall. D. L. Azok a dugók, a melyeket legújabban a parafa helyett kezdenek használni savanyúvizes, pezsgős, sörös és egyéb ilyes üvegekbe, — fűzfából és nyárfából készülnek. Belől ki vannak fúrva s e lyukba a folyadékok szénsava betolulván, a dugó falait igen