Vasárnapi Ujság – 1902

1902-03-30 / 13. szám - Tisza Kálmán otthon. Kiss Gereben 202. oldal / Élet- és jellemrajzok

202 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 13. SZIM. 1902. 49. ÉVFOLYAM. idézte: «leesett a mi fejünk koronája.» E megkapó mondatból indult ki, ecsetelve az elköltözött állam­férfiú pályáját, s végezve beszédét, újra idézte a próféta szavát, a mely a halott körül csak fokozta a gyásznak nyomasztó komorságát. Az egyházi szer­tartás után a közönség szétoszlott s a halott ott maradt a házban, egész az esti szürkületig. Előbb a koszorúkat szállították ki a vasúthoz több kocsival, azután este hét órakor a koporsót. Gróf Tisza István és Kálmán kisérték. Este 10 órakor indult el a halottas vonat s Csa­bán keresztül ment Geszt felé. Ezen a vonaton uta­zott Gesztre az egész Tisza-család és rokonsága. Egy órával később indították útnak a különvona­tot, a­mely négy szalonkocsiból és nyolcz Pull­mann-féle nagy kocsiból állott. A szalonkocsikban Fejérváry Géza báró, Darányi Ignácz és Cseh­ Ervin miniszterek, Wekerle Sándor, Gromon Dezső és Perczel Dezső foglaltak helyet. A többi kocsiban a küldöttségek utaztak. A képviselőház küldöttségét Tallián Béla alelnök vezette. A halottas vonat márczius 26-án reggel hetedfél órakor érkezett Nagy-Szalontára. Kilencz órára érkezett oda a különvonat. Az egész környékről nagy sokaság gyűlt össze. Bihar megyébő­l, Nagy-Váradról, Debreczenből, Máramarosból is igen sokan érkeztek. A koporsót négylovas halottas kocsira helyezték, a koszorúkat három kocsira, s megindult a kocsik, szekerek hosszú sora az egy órányira levő Gesztre. A gyászkíséret, mintegy 400 kocsi, nagy sorban haladt. A Tiszák ősi fészkében, a zöldelő síkságon elterülő kis faluban, Geszten, a nép a házak előtt álldogált és nézte a fogatok hosszú sorát. A kastély körül gyászlobogók feketéllettek s a templom tornyára is nagy fekete zászlót tűztek ki. A hatalmas fenyő­fákkal körülvett kastély előtt megállott a menet. A kastélytól gyalog mentek a családi kriptáig. Csak a hölgyek és Fejérváry báró mentek kocsin a fél­óráig tartó mezőségen, melyen vizárok vonul át. A sírbolt egy kis dombon áll. A kriptán ez a föl­irás : «Föltámadunk*. A fölirás alá odafüggesztet­ték a Tisza-család czímerét, rajta az elhunyt neve: «Borosjenői Tisza Kálmán 1830 deczemberi.—1902 márczius 23.« A kripta ormáról fekete zászló haj­lott a koporsóra, a­melyen két koszorú volt, az egyik a gyászoló hitvesé, a másik a gyermekeké. Délelőtt tíz órakor volt a gyászszertartás a kripta előtt. A koporsó mellett a gyászoló családon kívül a lelkészek, Fejérváry miniszter és Wekerle Sándor állottak. A lelkészek kara elénekelte a «Te benned bíztunk eleitől fogva ...» kezdetű zsoltárt, azután Szabó István geszti ev. református lelkész megható búcsúztató­ beszédet mondott. A nagyszalontai ev. ref. egyházmegye nevében Szél Kálmán esperes, Arany János veje, búcsúz­tatta el a halottat, a ki évek hosszú során főgond­noka volt az egyházmegyének. Beszédében fel­sorolta Tisza Kálmán érdemeit, a­melyeket az egy­ház érdekében szerzett. Az énekkar rázendített egy zsoltárra, miközben Tisza István, Kálmán és Lajos grófok, Károlyi Imre és Gyula grófok, Podmaniczky Géza báró és Sán­dor János főispán vállukra emelték a koporsót és levitték a kripta fekete üregébe, követve a gyászoló családtól, Antal Gábor püspöktől és néhány lel­késztől. A­mikor a család visszatért, a jelenvoltak Tisza Kálmánnéhoz siettek, hogy részvétüket kife­jezzék neki. Mikor a gyászoló sokaság már oszlani kezdett, báró Radvánszky Béla koronaőr, az elhunyt veje, roszul lett, valamint özv. Tisza Kálmánné is, kit fiai karonfogva vezettek kocsijához. A kriptát a lelkészek éneke közt zárták el. A család visszatért a kastélyba , a gyászoló gyülekezet pedig szétoszlott. A miniszterek s az országgyűlés küldöttei a gyász­szertartásról Szalontára mentek s az ott várakozó különvonattal estére Budapestre értek vissza. A külföld legtekintélyesebb lapjai meleg hangú czikkekben terjedelmesen méltatják Tisza Kálmán érdemeit. TISZA KÁLMÁN OTTHON. A nagy generálisnak, a­ki immár csendesen pihen a Kölesér mentén a geszti családi sírboltban, Buda­pesten kívül tulajdonképen három otthona is volt: Geszt, Debreczen és Nagy-Várad. A körös­parti nagy­váradi Tisza-ház azonban csak megszálló vendégként ismerte a nagy politikust, ha haza-haza rándult a geszti családi fészekbe. A KOSZORÚT VIVŐ KOCSIK A GESZTI TEMETŐBEN. Jelfy Gyula fényképe. '•"TP» Haranghy György amateur fölvétele. Némethy Ferencz amateur fölvétele. A TISZA-PALOTA DEBRECZENBEN A FŐTÉREN. TISZA KÁLMÁN SZÜLŐHÁZA NAGY­VÁRADON. TISZA KÁLMÁN RAVATALA BUDAPESTI LAKÁSÁN. — Goró Lajos rajza.

Next