Vasárnapi Ujság – 1902
1902-12-28 / 52. szám - Martos Ferencz: Sugárzó téli éjszakában 859. oldal / Költemények
870 VASÁRNAPI, ÚJSÁG. rímeket csoportosított, hanem az egyes szavakat hangzásuk szerint osztályozta, egyszersmint azonban e rímszótár nyelvtani példatárul is szolgálhat. Mindkét füzet a Dobrowszky és Franke bizományában jelent meg. Uránia-színház. Deczember 20-án az Uránia-színházban a nagy ünnepek hangulatához hozzáilleszkedett Hock János műve, a «Megváltás». A szerző darabjában költői felfogással és érzéssel tárja elő a teremtéstől a Megváltó születéséig az emberiség történetét, küzdelmeit, a vallásból merítve magyarázatot és vigasztalást. A darab látványos része műtörténelmi remekekkel magyarázza a szöveget; száznyolczvan színes vetített kép követi egymást. Az első felvonás a vízözönig kíséri az emberiség történetét; a második a patriarkhákat, prófétákat és Izrael fénykorát ismerteti. A harmadik felvonás a romlás korszaka, melyben a zsidó nép szétzüllik, Róma fertőbe sűlyed s csak a Messiás emeli föl az emberiséget. Minden felvonást bevezetés előz meg, s a képeket magyarázó szöveg kiséri. Hock János maga olvasta föl az első előadáson a szöveget. A vetített képek közül különösen szépek az O-Testamentomból valók, nagy művészek festményei után. A régi egyházi zenét is hatással használta föl Hock János, kit az előadás során sokszor tapsoltak zajosan. Népszínház. Deczember 20-ikán a Népszínház jó hatással mutatott be egy eredeti operettet. Az új énekes darab czíme «Bob herczeg» ; szövegét Martos Ferencz egy verses elbeszéléséből Bakonyi Károly dolgozta föl a színpadra elég mozgalmasan, elég tarkán, mulatságos és érzékeny részletekkel. Huszka Jenő, a zene szerzője végzett legsikeresebb munkát. Eddig hangverseny-dalokat, zenei apróságokat szerzett, egy bohózathoz is írt zenét. Ezúttal mint a könnyű zenére hivatott tehetség mutatkozott be. Az operette hőse a fiatal Bob, a vidám utczai énekes, a ki nem más, mint György herczeg, kire Anglia trónja vár. Az udvar czeremóniái közül éjjel kiszökik s egy kis ház előtt énekel és pengeti gitárját, ahol Annié lakik, a szép, egyszerű lány. Szeretik egymást és Bob herczeg mindent megtesz, még a londoni utczai népet is föllázítja, hogy Annié legyen a felesége s Annié férjhez menetelét is megakadályozza. A szerzők szemmel láthatólag rajta voltak, hogy a főszerepben Fedák Sári bemutathassa vidámságát, alakító erejét, elmésségét, tánczos mozdulatait, sőt hatásos öltözeteket is. A művésznő a suhancz és királyfi kettős alakját minden jelenetében hatásosan játszotta és énekelte ; sikerét a közönség zajosan ismerte el. A tetszetős, kellemes zene melegséggel, érzéssel és ízléses hangszereléssel kíséri a regényes történetet. Ledofszky Gizella a szerelmes Anniét játszotta, Kovács Mihály pedig a fő férfi szerepet. A kisebb szerepek is jól voltak betöltve. A szerzőket minden felvonás után kitapsolta a közönség. A Népszínház újdonságát deczember József Ágost főherczeg és neje Auguszta 22-ikén főherczegnő is végig nézték. Porzsolt igazgató bemutatta a főherczegi a párnak darab zenéjének szerzőjét, Huszka Jenőt, akit a főherczeg szíves szavakban üdvözölt sikeréért a zoktől, a kik közt ott találjuk Rátkay Lászlót, Váradi Antalt, Sántha Károlyt stb. Ára 2 korona. Füredi Ignácz két munkájának második kiadását bocsájtotta most közre. Az egyik : «Nyelvhibáink javító és magyarázó szótára.» Ára 1 korona 20 fillér. A másik füzet czíme «Magyar rímszótár». Ára 80 fillér. Ebben a szerző nem mesterséges A «Vasárnapi Újság» a jövő 1903. évvel immár fennállásának 50-170 esztendejébe lép. Alapításakor czélul tűzte ki, hogy a nemzeti érzést ápolja, az irodalom felvirágzását, munkálja, az ismereteket terjessze. S hogy e czéljai felé jó úton indult, mutatja az a rendkívüli pártolás, melyben a magyar közönség mindjárt eleinte részesítette és amely az azóta lefolyt félszázadon át sem csökkent, sőt fokozódott. Megindulása óta hatalmasan föllendült a magyar közélet, nagyot fejlődött az irodalom, minden téren gyorsan mivelődés. Az általános haladással haladt előre a lépést tartva haladt, fejlődött a «Vasárnapi Újság», nemcsak belső tartalmára, hanem külső díszére és terjedelmére nézve is, míg elérte mai nagy terjedelmét s illusztráczióinak mai gazdagságát. Egyre több és több művészi kivitelű képet közöl, s külső díszének emelésére fölhasználja a nyomdai ipar fejlődését, az illusztráló művészet haladását, a sokszorosító tekhnika újabb vívmányait, hogy a versenyt a nagy külföldi nemzetek hasonló irányú vállalataival is kiállhassa. * MIKSZÁTH KÁLMÁN, nagy népszerűségnek és immár világhírnek örvendő kitűnő írónk legújabban mint főmunkatárs lépett be a «Vasárnapi Újság» szerkesztőségébe, s a vele kötött egyezség értelmében ezentúl kizárólag a «Vasárnapi Ujság»-ba fogja nagybecsű szépirodalmi közleményeit írni. Mikszáth Kálmán a «Vasárnapi Újság» jövő évfolyama számára nagyobb terjedelmű regényt ír, botrány» czím alatt. * A «Vasárnapi Újság» mint családi lap a női munkára és divatra vonatkozó képeket és czikkeket is ad, hetenként «REGÉNYTÁR» mellékletet, s minden évben művészi becsű nagyobb külön képmellékletet; tartalma évenként több mint 130 évre terjed és több mint ezer képet közöl évenként. * A «Vasárnapi Újság» eredeti elbeszéléseket és regényeket képekkel illusztrálva közöl JÓKAI MÓR-tól, MIKSZÁTH KÁLMÁn-tól, BAKSAY SÁNDOR-tól, RÁKOSI VIKTOR-tól, BÁRSONY ISTVÁN-tÓ/, GYARMATHY ZSIGÁNÉ-Ó/, VÉRTESI ÁRNOLD-tó/, SZOMAHÁZY ISTVÁN-ÓZ, SZIVÓS BÉLA-ÍOZ, KAZÁR EMIL-<Ő/, stb. A külföld szépirodalmából a legjelesebbeket válogatja ki : elbeszéléseket és regényeket, szintén művészi kivitelű képekkel illusztrálva. A «Vasárnapi Újság» társlapja a most már 49-ik évfolyamába lépő «Politikai Újdonságok»,mely a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott gondos, tömör összeállításban tárja az olvasó elé, úgy, hogy a közönség együtt találja benne mindazt, ami a napilapokban elszórtan jelen meg. A «Politikai Újdonságok» előfizetői e lap mellett külön díj nélkül kapják a «Világkrónika» képes heti közlönyt és a «Magyar Gazda» czimü, havonként megjelenő gazdasági és kertészeti képes melléklapot. A «Világkrónika» hetenként egy igen, számos képpel illusztrálva jelen meg, és az általánosabb érdekű napi események részletes magyarázatára szolgáló czikkeken kívül rendesen közöl nagyobb elbeszéléseket, regényeket, útirajzokat, úgyszintén mulattató kisebb közleményeket, stb. Előfizetési feltételeink: A «Vasárnapi Újság» negyedévre 4 korona, fél évre 8 korona, egész évre 16 korona. A «Vasárnapi Újság» a Világkrónikával negyedévre 4 korona 80 fillér, félévre 9 korona 60 fillér, egész évre 19 korona 20 fillér. A «Vasárnapi Újság» és «Politikai Újdonságok» a «Világkrónika» és a «Magyar Gazda» melléklapokkal együtt: negyedévre 6 korona, félévre 12 korona, egész évre 24 korona. Az előfizetések a «Vasárnapi Újság» és «Politikai Újdonságok» kiadóhivatalába, Budapest, Egyetem -utcza 4. szám küldendők. Régi előfizetőink legczélszerűbben úgy járnak el, ha czímszalagjaikból, melyek alatt lapjaikat kapják, egyet a postautalvány szélére fölragasztva, beküldenek a kiadóhivatalnak. — Külföldi előfizetésekhez kérjük a postailag meghatározott viteldíjat csatolni. Gyűjtőinknek a «Vasárnapi Ujság»-ból 10, a «Politikai Ujdonságok»-ból 5 előfizetett példány után egy tiszteletpéldánynyal szolgálunk. A VASARNAPI UJSÁG 50. évfolyam. 1903. évi folyama. 50. évfolyam. Étkezés sűrített ételekkel. G II . Az ember testének s az általa egy év alatt elfogyasztott ételeknek aránya . Egy rendes nagyságú ember (A), a sűrített táplálék (B) és a mai közönséges táplálék (C) arányának feltüntetése. Egy' hétfogásos ebéd 'sűrített ételekből. Gyógyszertár sűrített gyógyszerekből, óralánczon viselhető. (Eredeti nagyság.) KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tud. Akadémia deczember 22-én báró Eötvös Loránd elnöklésével összes ülést tartott, melynek egyetlen tárgya Vargha Gyula emlékbeszéde volt Jekelfalussy József rendes tag, az országos statisztikai hivatal volt igazgatója fölött. Vargha Gyula, mint Jekelfalussynak a hivatalban utóda és sok éven át buzgó munkatársa, a leghivatottabb arra, hogy néhai főnöke pályafutását és tudományos munkásságát méltassa. Jekelfalussy régi nemesi családból származott. Atyja gömörmegyei nagybirtokos volt, de később vagyonát elvesztette. Legifjabb gyermeke : József épen az aradi gyásznapon, 1849 október 6-án született. A jogot a budapesti egyetemen végezte. A statisztikai hivatalba 1871-ben lépett be mint fogalmazó gyakornok s végig ment a ranglétra összes fokozatain : volt segédfogalmazó, fogalmazó, titkár, osztálytanácsos és végül 1892-ben a hivatal igazgatója. Nemcsak pontos, szorgalmas, katonás fegyelmet tartó hivatalnok volt;