Vasárnapi Ujság – 1902
1902-03-30 / 13. szám - Tisza Kálmán mint király 199. oldal / Élet- és jellemrajzok - A geszti kastély (képekkel) G. K. 199. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
12. SZÁLL. 1902. 49. ÉVFOLYAM VASÁRNAPI ÚJSÁG. 199 asszonya kegyes emberbaráti jótékonyságát, mely őt a környék áldásává tette, itt vezette az édes anya a legnagyobb gonddal gyermekeinek nevelését, minek nem csak felügyelője, hanem irányítója is volt. A forradalom kitörését a család két nagyobbik fia, László és Kálmán már mint ifjak érték meg. László életét a csatában kapott szörnyű sebeiből a női és anyai ápolás gyöngédsége csak alig bírta megmenteni. Az alig 18 éves Kálmán az első magyar minisztériumban kezdte meg hazáját szolgálni, mint a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogalmazója. A szabadságharcz lezajlása után csendesebb lett a geszti kastély, a régi vidám megyei élet fölé egy időre a nagy nemzeti gyász borult. De annál gondosabb szeretettel folyt a gyermekek nevelése ; a szülők érezték, hogy most jobban, mint bármikor, az ifjú nemzedékben van a haza reménye. Kálmán elment a berlini egyetemre, és több izben beutazta Nyugat-Európát. Az 50-es években serdülni kezdett a másik két fiú is, Lajos a későbbi gróf, és Domokos a költő. Az 1850-ik évben az Arany János ott lakta felszentelte a geszti kastélyt és parkot a magyar irodalomtörténet számára is, mert a gondos anya Domokos mellé Arany Jánost kérte fel a költészetben vezetőül. De az ifjú életét Egyiptom földének örökös nyara sem menthette meg. Néhány versét az édes anya kérelmére Arany rendezte sajtó alá. Az 50-es évek végén és a 60-as évek elején egymás után haltak el az édesatya és édesanya. De a három ifjú Tiszát az 1859-ben megindult nemzeti ébredési mozgalmak már mint küzdésre kész férfiakat találták. Az 1859-iki vallásügyi pátens országos forrongásba hozta a protestánsokat; az ifjú Tisza Kálmánt vallásos érése épen úgy mint hazafisága, valamint bátorsága és már itt mutatkozó államférfiúi tehetsége vezérévé tették e mozgalomnak, melynek eredményét és ezzel együtt Tiszának nevét felekezeti különbség nélkül hazafias örömriadással üdvözölte az egész nemzet. A geszti kastély is változásokon ment keresztül. A régebben egészen földszintes épület közepén egy emelettel gyarapodott és a három fiú közül Kálmánnak jutott lakásul. A meghalt édesanya helyébe új háziasszony, gróf Degenfeld-Schomburg Ilona lépett, leánya gróf Degenfeld Imrének, kivel Tisza a pátens ügyében együtt küzdött és a ki azon időtől fogva haláláig a tiszántúli nagy református egyházkerület főgondnoka volt. Tovább is megmaradt a magyaros élet a geszti kastélyban, épen úgy központja maradt a bihari nemesi társadalmi életnek, sőt későbben a Tisza Kálmán miniszterelnöksége alatt országosan ismert központ lett, amely jótékonyan hatott vissza a környék és az egész megye társadalmi életére is. Mint a legtöbb államférfinak, úgy Tisza Kálmánnak is sok megpróbáltatásban volt része, kivált az utóbbi években, de a geszti kastély enyhét sem a szerencse, sem az ünnepeltetés, sem a népszerűség, vagy ezeknek megfogyatkozása, változása soha meg nem tudta zavarni. Erősség volt az, hosszú évek szeretetével, türelmével és okosságával, női és férfi erények önfeláldozó egyesítésével védelmüt építve a családi élet számára a külső élet minden baja ellen. A háziasszony finom lelke, kedélye, okossága, az édesanyának szeretete, a külsőleg ridegnek látszó politikus, de mindig a leggyöngédebb férj és apának csak itt megnyíló kedélye és humora mindenki előtt vonzóvá tették a geszti kastélyt. A történetíró, ki Tisza Kálmánt rajzolni fogja, csak úgy találja el igaz képét, ha édesanyjáról és feleségéről is megemlékezik. Stuart Mill is megragadóan vallja be egyik művében azon roppant hatást, melyet tudományos műveire, ezeknek simítására felesége gyakorolt, a nagy művelt nemzetek kiváló férfiainál nem is ritkaság; bizony a magyar művelődéstörténet is jól teszi, ha az ilyen ritka példákat feljegyzi. Boldog és egyszerű élet folyt a geszti kastélyban hosszú éveken át. Gyermekek, majd unokák vidám zaja elevenítette fel a park lombos útjait és játéktereit, régebben a labdázótért, később a kugli-, ericket- és lawn-tennispályát. Az egyetlen, amiben aránylag némi fényűzés mutatkozott, a lovak száma és jósága volt. A geszti istálló elhunyt gazdája büszke volt maga nevelte gyors és szép lovaira és a sétakocsizások a gazdaság valamelyik pontjára háziaknak és vendégeknek mindennapi elmaradhatatlan szórakozás voltak. Pincze és asztal magyaros ; az asztal nem egy különlegességét őrizte meg a régi erdélyi magyar konyhának, egyenes óhajtására a régi magyar szokásokhoz ragaszkodó Tiszának. Nyáron ritkán volt vendég nélkül a kastély; rokonok, szomszédok és a család régi bizalmas embereinek látogatásai egymást váltották fel. A vendéglátás legkedvesebb vonása volt azon figyelem, amellyel a ház asszonya és ura még életöknek legjobban elfoglalt éveiben is, minden, még a ritkábban látott vendégnek is kedvteléseit, gyöngeségeit, kedves beszédtárgyát, ételeit, különcségeit eszökben tudták tartani. Az ebédlőn kívül leginkább a kertre nyiló terrasz — rosz időben a pipázó — volt a családnak és a vendégeknek kedves tartózkodási helye, ebéd után, uzsonnára és vacsora után. Ilyen alkalommal eltűnt a vendég iránt való minden különös figyelem, kedveskedés és a vendég egy időre önkéntesen beleolvadt a családi életbe. A társalgás nyelve rendesen magyar volt, de minthogy mindig voltak a gyermekek mellett német, franczia és angol tanítók vagy nevelőnők, néha már csak a gyermekek kedvéért is, az illető nyelveken folyt a beszéd. Ha azonban a német nyelvnek hibátlan beszélését sürgette valaki, a volt miniszterelnök többször hangsúlyozta azt az elvet, hogy németül tudni minden művelt magyar embernek szükséges, de Isten mentsen meg, hogy tökéletesen! A legutóbbi években Tisza Kálmán és neje nyugalomba vonultak s mintegy vendégek voltak a geszti kastélyban. A gazdálkodást és a háztartást teljesen átadták a fiatal nemzedéknek, Istvánnak és nejének. A változás azonban alig volt észrevehető a tisztelet és szeretetnek azon patriarkhális viszonyánál fogva, mely szülők és gyermekek közt a geszti kastély családi hagyománya. A régi vendégszeretet, kedélyes egyszerűség, a rokonok és családtagok szeretete maradt a régi A Tisza Kálmán holtteste ott nyugszik a parkhoz közel eső családi sírboltban, melyet történelmi jelentőségűvé és emlékűvé avatott. G. K. A GESZTI KASTÉLY. ARANY JÁNOS LAKÁSA A GESZTI PARKBAN. Jelly Gyula fényképei,