Vasárnapi Ujság – 1902
1902-12-28 / 52. szám - Jókay Károly (arczképpel) 857. oldal / Élet- és jellemrajzok - Kerékgyártó Árpád (arczképpel) 857. oldal / Élet- és jellemrajzok - Eljegyzés a pozsonyi udvarnál (arczképekkel) 857. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények - Sűrüsitett táplálékok (képekkel) 857. oldal / Természettudomány; ipar; kereskedelem és rokon
ELJEGYZÉS A POZSONYI UDVARNÁL: Frigyes főherczeg és Izabella főherczegnő pozsonyi palotájában ismét egy boldog mátkapár fogja szülei és testvérei körében ünnepelni karácsony estéjét. Tavaly, deczember 21-én volt a főherczegi pár legidősebb leányának, Mária Krisztina főherczegnőnek eljegyzése Salm-Salm herczeggel. Az idén ugyancsak deczember 21-én váltott jegyet a fenséges család másodszülött gyermeke, Mária Anna főherczegnő, pármai Illés herczeggel. Az eljegyzés a vőlegény szülei jelenlétében, szűk családi körben történt, a főherczegi család ujabb öröméből azonban kivette részét egész Pozsony városa, melynek lakossága húsz év óta minden örömükben, bánatukban őszinte szívvel osztozik; a szerencsekivánók egyik legelseje volt Pozsony polgármestere, ki a város hódoló üdvözletét tolmácsolta a fenséges szülőknek és a fiatal jegyespárnak. Mária Anna főherczegnő, Frigyes főherczeg és Izabella főherczegnő kilencz gyermeke közül a második, 1882. január 6-án született Linzben. (Az utána következő hét gyermek mind pozsonyi születésű.) Néhány hónappal a kis főherczegnő születése után Frigyes főherczeget . Felsége kinevezte pozsonyi dandárparancsnokká és ő családjával együtt állandó tartózkodásra Pozsonyba költözött, ahol azóta folyton laknak. Valamennyi gyermek nevelésénél különös gondot fordítottak a magyar nyelv megtanulására, melyet mind teljesen jól és szép kiejtéssel beszélnek. Mária Anna vőlegénye, Illés (Róbert Károly Mária Pius József) herczeg, menyasszonyánál két évvel idősebb. 1880 július 23-án született Biarritzban (a pyrennei hegyek közt), mint Róbert Károly Lajos pármai herczeg és szicziliai Bourbon Mária Pia herczegnő nyolczadik gyermeke. (Azóta Róbert herczeg másodszor nősült és még tíz gyermeke született. Mind a tizennyolcz életben van.) Illés herczeget a királyi fenség czím illeti meg, mert a spanyol Bourbon-ház egyenes leszármazottja. A család ősapja Fülöp infáns, Parma, Piacenza és Guastalla herczege volt. Jelenleg a család az alsó-ausztriai Steinfelden levő Schwjarzau kastélyban lakik. Illés herczeg a 7. számú cs. és kir. dragonyos-ezrednél mint hadnagy szolgál és az Elba melletti Brandeisben állomásozik. Az esküvő ideje még nincs megállapítva, de valószínű, hogy jövő tavasszal lesz. K. KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁD, 1818—1902. Kerékgyártó Árpádnak deczember 13-ikán történt halálával ismét megfogyott a száma azoknak a régi időből való tanároknak és íróknak, akik évtizedek során buzgalommal és lelkesedéssel szolgálták mívelődésünk ügyét. Kerékgyártó a múlt század harminczas és negyvenes éveiben töltötte ifjúságát, a nagy nemzeti reform-mozgalmak korában s e kor eszmekörében élt haláláig. Munkássága teréül a történettudományt választotta s teljes odaadással igyekezett nemzetünk történetének ismeretét terjeszteni irodalmi működéssel és a kathedráról egyaránt. Harminczhat évig volt egyetemi tanár, több mint negyven évig munkás tagja az Akadémiának. Kerékgyártó Alajos Árpád 1818-ban született Jászberényben, de már kora ifjúkorában Pestre került s azóta itt töltötte egész életét. A közpályára Pest városa szolgálatában lépett a nagy árviz évében, 1838-ban mint a törvényszéknél alkalmazott irnok. A városi hivatalban fokonként emelkedve 1848-ban Pest város főjegyzője lett. Haynau azonban elmozdította állásától; az abszolutizmus alatt mint ügyvéd élt Pesten s e mellett ez időben kezdette irodalmi működését. Csak a jobb idők beköszöntésekor nyerte vissza hivatalát a fővárosnál 1860 végén, de a provizórium bekövetkeztével végkép megvált hivatalától s újra megnyitotta ügyvédi irodáját. Irodalmi működéséért a Magyar Tud. Akadémia 1860-ban levelező tagjává választotta. 1864-ben kinevezték a pesti egyetem tanárává. Az egyetem 1869-ben tiszteletbeli doktorává avatta, 1877—79-ben pedig a bölcsészeti kar dékánja volt. Mint egyetemi tanár különösen a hazafias lelkesedés élesztésében volt hatással az ifjúságra s hallgatói mindig nagy számmal voltak. Legszívesebben s leggyakrabban az Árpád-kori magyar mívelődés történetét és a XIX. század első felének reform-mozgalmait adta elő. Irodalmi munkássága is hasonlóan hazafias irányú volt. Nem tartozott azok közé az írók közé, akik új anyaggal gazdagítják a tudományt, de lelkiismeretesen tanulmányozta szeretettel tárgyalta azt, amit a tudomány az ő korában kinyomozott. Legfontosabb munkája «A műveltség fejlődése Magyarországon» czímmel 1880-ban jelent meg. E könyv, bár módszerben és felfogásban ma már sok tekintetben elavult és hiányos, mégis egyetlen összefoglalása az Árpád-kori magyar mívelődés történetének. Ezenkívül még Magyarország történetének kézikönyvét hét kötetben a mívelt közönség számára és számos más kisebb történeti dolgozata jelent meg, részben a lapokban is. Mind e munkái a maguk idejében jó szolgálatot tettek a magyar történetről szóló ismeretek szélesebb körben való elterjesztésére. Hegedűs Sándor volt kereskedelmi miniszter családját is, akinek neje, született Jókay Jolán, az elhunytnak leánya volt. Jókay Károly igazi régi szabású, jószívű, nemes jellemű magyar ember volt. A forradalom előtt ügyvédkedett szülővárosában, Komáromban, a mozgalmas időkben beállt honvédnek s mint nemzetőr-tüzér küzdött a hazáért. A forradalom után felhagyott az ügyvédséggel és ekeli, csallóközi birtokára vonult gazdálkodni. Sok jót tett a környékbeli lakossággal, melynek ügyes-bajos dolgaiban tanácsadója volt. 1861-ben megválasztották a csallóközi járás szolgabirájának s e hivatalát 1871-ig viselte. Ekkor birtokát bérbe adta s Komáromba költözött, a hol csakhamar megválasztották árvagyámnak. Ő maga mindig csak «árvák atyjá»nak nevezte magát s e név valóban meg is illette. Igazi apai módon viselte szivén a rábízott árvák sorsát, eljárt hozzájuk, utána nézett, jól el vannak-e látva: ha az árvák pénzt kértek, előbb meggyőződött, helyes czélra akarják-e fordítani — szóval mindenkép gondoskodott testi-lelki jóllétükről. Szép tisztjét 1882-ig viselte. 1882 májusában nagy csapás érte: véletlen szerencsétlenség folytán elvesztette nejét. Ez annyira lesújtotta, hogy nem volt többé nyugta Komáromban, családi házát, melyet ő hozott rendbe, bérbe adta. Rövid időre rá a házat egy pyromániában szenvedő cselédleány felgyújtotta, úgy hogy porig leégett. A ház felépült ugyan újra, de ő úgy érezte, hogy mégsem a régi már. Nővére, Váli Ferenczné halála után Pápára költözött unokahugához,Peti Józsefné Váli Marihoz. Állandóan azonban nem lakott itt, váltakozva hol Budapesten időzött Hegedűs Sándor családjánál, hol Hathalmon másik leányánál, Ihász Lajosnénál. Gyermekei s unokái körében élte öregsége napjait. Mindvégig megőrizte testi-lelki épségét; széleskörű ismereteivel sohase kérkedett, — tipusa volt az egyszerű puritán, igaz magyar embernek. Rég elhunyt szülőiről mindig gyermeki kegyelettel emlékezett, gyermekei, unokái, dédunokái iránt benső szeretettel viseltetett. A telet, mint többnyire, az idén is Hathalmon, Etelka leányánál, Ihász Lajosnénál töltötte. Még halála előtt egy héttel Pestre akart utazni, hogy az új országházat megnézze, a benne folyó tanácskozásokat hallgassa. A közbejött rendkívüli hideg időben meghűlt, influenzát kapott, amely kiragadta az élők sorából. Meglepően hasonlított öccséhez, a nagy költőhöz, kivel meleg testvéri szeretet fűzte össze. Még a hangja s szelid, jóságos természete is hasonló volt a két fivérnek. Ép oly örömét lelte a kertészkedésben, mint Jókai Mór; csallóközi birtokán, komáromi kertjében maga gondozta a növényeket s Hathalmon még hajlott korában is oltogatta, nyesegette a fákat. A kertben sétálgatva azt mondogatta gyermekeinek, unokáinak, oltványaira mutatva : «ezekről fogtok emlékezni rólam, ha majd nem leszek. Derék, nemes ember szállott vele a sírba. Még életében azt kívánta, hogy temessék szülei és neje mellé Komáromban, amit családja híven teljesített is. A kép, melyet közlünk, unokája, Hegedűs Rózsika amateur fényképe után készült. MÁRIA ANNA FŐHERCZEGNŐ. II.LÉS PÁRMAI HERCZEG, MÁRIA ANNA FŐHERCZEGNŐ VŐLEGÉNYE. JÓKAY KÁROLY. 1814—1902. Jókai Mór nagy költőnknek testvérbátyja, Károly, meghalt deczember 19-ikén Hathalmon 89 éves korában. Halála gyászba borította 857' SŰRŰSÍTETT TÁPLÁLÉKOK. A létért való küzdelem egyre fokozódó hevessége megtanít mindenkit arra, hogy minél több időt és fáradságot igyekezzék megtakarítani. És ezért alighanem el fog jönni az az idő, amikor nem csak a munka, hanem a szórakozás és a test fentartásához szükséges cselekvések is ebből a szempontból fognak átalakulni. Az élet gyorsabb lesz, gyorsabb lesz tehát minden nyilvánulása is. A kényelmesség és gyorsaság elve a jövendő étkezési módjában is érvényesülni fog, a kémiai kutatások felhasználásával. A jövő étkezésének jellemét leginkább a táplálékkivonatok uralkodó szereplése fogja megadni. Ezek tudvalevőleg oly anyagok, melyek az illető ételek összes tápanyagát a vele természetes állapotában együtt járó mellékanyagok nélkül tartalmazzák, minélfogva az ilyen kivonat úgy terjedelemben mint súlyban a vele egyenértékű ételmennyiségnél sokkal csekélyebb. Így aztán