Vasárnapi Ujság – 1903
1903-04-05 / 14. szám - A khaeroneai oroszlán-szobor maradványai 14. szám / Időszerü illusztrácziók
14. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. Károkért a társaság 1902-ben 25.473.446 korona 68 fillért folyósított. Ehez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 742.014.072 korona és 65 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 5,324.611 korona 18 fillér esik. A nyereségtartalékok közül, melyek összesen 20,313.106 kor. 94 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők: az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely a 3,729.624 kor. 17 fillér külön tartalékkal együtt 14.010.830 korona 16 fillérre emelkedett, továbbá felemlítendő még a 160.000 koronára rugó kétes követelések tartaléka. Ezeken kívül fennáll még egy 726.138 korona 39 fillért kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 190,319,427 korona 11 fillérről 208,632,918 kor. 73 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve: 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 33,144.493 kor. €2 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 18.600.000 korona 19 fillér. 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 682.782 korona 13 fillér. 4. Értékpapírok 141,290.011 korona 09 fillér. 5. Tárczaváltók 1,035.953 korona 91 fillér. 6. A részvényesek biztosított adóslevelei 7,350.000 korona. 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával, «.529.677 kor. 79 fillér. Összesen 208.632.918 kor. 73 fillér. Ezen értékekből 43 millió korona magyar értékekre esik. VASÁRNAPI UJSAGR. 225 «A VASÁRNAPI ÚJSÁG» 50-ik évfolyam. A «Vasárnapi Újság» a legrégibb magyar szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, évenként több mint 130 íven, s több mint ezer képpel s rendkívüli mellékletekkel, legjelesebb hazai íróink és művészeink közreműködésével jelen meg. A « Vasárnapi Tjság» a jelen évben több színes képet is fog közölni, hasonlólag több színben kivitt képeket, mint a minő a mult évi utolsó számunkhoz csatolt képmelléklet volt. Mikszáth Kálmán kitűnő írónk legújabban mint főmunkatárs lépett be a «Vasárnapi Újság» szerkesztőségébe, s a vele kötött egyezség értelmében kizárólag a «Vasárnapi Újság»-ba fogja nagybecsű szépirodalmi közleményeit írni. A «Vasárnapi Újság» társlapja a most már 49-ik évfolyamában lévő «Politikai Újdonságok», mely a hét eseményeit kellő magyarázattal ellátott gondos, tömör összeállításban tárja az olvasó elé, úgy, hogy a közönség együtt találja benne mindazt, ami a napilapokban elszórtan jelen meg. A «Politikai Újdonságok» előfizetői e lap mellett külön díj nélkül kapják a a Világkrónika!) képes heti közlönyt és a «Magyar Gazda» czímű, havonként megjelenő gazdasági és kertészeti képes melléklapot. A «Világkrónika» hetenként egy íven, számos képpel illusztrálva jelen meg, és az általánosabb érdekű napi események részletes magyarázatára szolgáló czikkeken kívül rendesen ,közöl nagyobb elbeszéléseket, regényeket, útirajzokat, úgyszintén mulattató kisebb közleményeket, stb. Jelenleg Verne Gyula legújabb regényét közli. Előfizetési feltételeink : A «Vasárnapi Újság» negyedévre 4 korona, fél évre 8 korona. A «Vasárnapi Újság» a Világkrónikával negyedévre 4 kor. 80 fillér, félévre 9 kor. 00 fillér. A «Vasárnapi Újság» és «Politikai Újdonságok» a «Világkrónika» és a «Magyar Gazda» melléklapokkal együtt: negyedévre 6 korona, félévre 12 korona. Az előfizetések a «Vasárnapi Újság» és «Politikai Újdonságok» kiadóhivatalába, Budapest, Egyetem-utcza 4. szám küldendők. fogva kiváló szerepet vitt a gazdasági és pénzügyi kérdésekben és különféle nemes czélú társadalmi mozgalmakban, így egyebek közt nagy része volt a Mentő-egyesület felvirágoztatásában. Több nagy méltóságot viselt és számos kitüntetés érte. Királyi főkamarás mester volt, valóságos belső titkos tanácsos, az arany gyapjas-rend tagja. Már öt év óta vesebajban szenvedett, de csak egy héttel ezelőtt feküdt ágyba, mitől fogva rohamosan gyöngült. Halála pillanatában körülötte volt az egész családja : fia, Andrássy Sándor gróf, veje, Széchenyi Imre gróf és unokaöccsei, Andrássy Tivadar és Gyula grófok. A hottestet április 4-ikén szentelik be az Andrássy úti palotában, ahonnan a krasznahorkai családi sírboltba szállítják. DANKÓ PISTA, a dalköltő zenész temetése Budapesten és Szegeden nagy részvétel ment végbe. Szeged város hatósága elhatározta, hogy Dankót a város költségén temetteti el és holttestét hazaszállítja. A költői lelkű czigány halála nagy részvétet keltett a főváros minden rétegében. Márczius 31-én délután ezernyi sokaság ment át a Krisztinavárosba a temetésre s az utczákat is ellepték a merre a gyászmenet elvonulását várták. A ravatalos szobában is sokan jelentek meg s vigasztaló szóval enyhítették az özvegy bánatát. Írók, művészek, színésznők, képviselők, a fővárosi összes zenekarok, a vidékről jött czigánybandák küldöttei állták körül a koporsót, melyet Aschenbrenner József krisztinavárosi káplán szentelt be. Herczeg Ferencz mondott szép búcsúztatót róla, a ki nótáival annyi gyönyörűséget szerzett a sírva vigadó magyar népnek. Fehér Jenő a dalszerzők nevében beszélt. Mikor a koporsót a gyászkocsira tették, száz hegedű kezdte játszani Dankó nótáit s a legjobb prímások játszottak az egész úton. A gyászmenet csak lassan bírt áthaladni az alagúton, a lánczhidon s a pesti oldal széles útjain, oly nagy volt mindenütt a tömeg. Csak este értek a vasúthoz. A koporsót Szegedre kisérte a gyászoló család és a család több ismerőse. Mikor este Alberti-Irsa állomáshoz ért a vonat, az ottani czigánybanda játszotta fájdalmasan: «Eltörött a hegedűm.» Szegeden a holttest ápril elsejének délutánjáig a pályaudvaron volt. Ekkor vitték a kulturpalota elé, ahol hatalmas tömeg várakozott rá. Ott volt Kállay Albert főispán, Pálfy Ferencz polgármester, a tanács tagjai, egyesületek, körök lobogóik alatt, a czigányzenekarok mindannyian, a tanyai bandák is. Több czigánybanda jött el Aradról, Vásárhelyről és Temesvárról is. A gyászszertartást Varga Ferencz apátplébános végezte. Ezután Tömörkény István, majd pedig Pósa Lajos beszélt. Azután megindult a menet a czigánybandák bús nótái mellett a temetőbe. A virággal borított koporsó után Dankó özvegye ment Pósa Lajossal, majd édesanyja a rokonsággal. Az utczán mindenütt nagy népsokaság nézte Szeged híres fiának utolsó útját. Künn a temetőben Erdélyi Kálmán czigányprímás mondott még búcsúbeszédet, végül pedig Szabolcska Mihály, a költő mondotta a búcsú utolsó szavát Dankó Pistához. Elhunytak még a közelebbi napokban : Gróf DE DOMINI VINCZE, a fiumei tengerészeti akadémia nyug. igazgatója, Fiuméban, 86 éves korában. Érdemeket szerzett a tengerészeti szakoktatás terén. 1852-ben ő létesítette Fiuméban a tengerészeti magániskolát, majd mint a szervezett állami tengerésziskola vezetője működött csaknem negyed századig. — ZAJNAY JÁNOS, nagyváradi kanonok, pápai prelátus, 73 éves korában. Hosszabb ideig volt egyházmegyei Nagyváradon. tanfelügyelő, sokat tett az oktatásügy érdekében, valamint a jótékonyság terén is. — HORVÁTH MIHÁLY, kamarás, nyug. miniszteri segédtitkár, 43 éves korában, Budapesten. Hült tetemeit Vajdaszentmiklósra szállították. — FÖLDVÁRY SÁNDOR, ügyvéd, Szatmármegye t. b. főszolgabirája, Mátészalkán. — FIRTINGER KÁROLY, szakíró, a pesti könyvnyomda részvénytársaság revizora, 56 éves korában, Budapesten. Munkáiból különösen figyelemreméltó az «Ötven év a magyar könyvnyomtatás közelmúltjából» czímű. —• PRENNINGER ADOLF, államvasuti ellenőr, 50 éves korában, Budapesten. — DEBRECZENI ANDRÁS, földbirtokos, 62-ik évében, Túrkevén. — EREMITS GYÖRGY, nagykikindai ügyvéd, 72-ik évében.— Ditrói CSIBY LŐRINCZ, erdőtanácsos, a selmeczbányai bányászati és erdészeti akadémia rendes tanára, 54 éves korában, Selmeczbányán. — BONTSINSZKY MIKLÓS, homonnai aljárásbiró, 27-ik évében, Eperjesen.— Földeáki NÁVAY KÁLMÁN, életének 64-ik évében, Budapesten. — WEISZ GYULA, Zólyom vármegye főjegyzője. — BUDNYÁNSZKY KÁROLY, 48-as honvédfőhadnagy, nyitravármegyei földbirtokos, 75 éves korában, Őszdögén, családi birtokán. — VARGA KÁROLY, volt szabadságharczos honvédhuszár, kereskedő, 73-ik évében, Debreczenben. — Vajdahunyadi DRAGOTA MIKLÓS, földbirtokos, 27 éves korában, Debreczenben s Puszta-Kis-Maroson temették el a családi sírboltban. •— KÖVÉR IMRE, ügyvéd, 78 éves korában, Nagyszalontán. — MELCZER ADOLF, nyug. kataszteri felügyelő, 67-ik évében, Budapesten. — LÓSY EDE, nyug. kir. igazgató telekkönyvvezető, Győrött. •— PÁL TAMÁS, m. kir. főerdész, 42-ik évében, Kaposváron. — BISCHITZKY TIVADAR, nyug. cs. és kir. katonai számtanácsos, 79-ik évében, Budapesten. — BRACHFELD FÉLIX, a magyar élelmiszer-szállító részvénytársaság igazgatója, 35 éves korában, Budapesten. — KŐSZEGHY GYULA, a nagykárolyi takarékpénztár-egyesület elnöke, 66-ik évében. — MOLNÁR SÁNDOR, törökbecsei állami tanító. — SOHÁR MARCZELL nyug. csendőrhadnagy, 76 éves korában, Bethlenben. —• BALÁS SAMU, földbirtokos, 55 éves korában, Máramarosszigeten. — ROZGONYI GYÖRGY, fővárosi tisztviselő, 25 éves korában, Szegeden. — LAPPERT GYÖRGY, 83 éves korában, Budapesten. — Id. JENEY magánzó, JÓZSEF, 48-as honvédhadnagy, 84 éves korában, Legyes-Bényén. — KERESZTES ANDRÁS, földbirtokos, 68-ik évében, Szatmárt. — CZÁJLIK FERENCZ, uradalmi intéző, 56 éves korában, Seregélyes községben. Özv. VERÉDY KÁROLYNÉ, szül. Készi Klára, dr. Verédy Károly fővárosi tanfelügyelő édesanyja, 83 éves korában, Budapesten. — Özv. CSIKAY IMRÉNÉ, szül. Széll Veronika, 78 éves korában, Kecskeméten, s nagy részvét közt temették el a családi sírboltba.— PETRI ÁDÁMNÉ, szül. Farczádi Emília, néhai Petri Ádám tanár és volt országgyűlési képviselő özvegye, 80-dik évében, Marosvásárhelyen.— Özv. BOROSNYAY PÁLNÉ, szül. Szathmári Jusztina, 75-ik évében, Marosvásárhelyt. — ROSZNAGL ALAJOSNÉ, szül. Endorfer Irén, m. kir. posta- és távirdafőtiszt neje, 45 éves korában, Budapesten. A KHAERONEAI OROSZLÁN-SZOBOR MARADVÁNYAI. HALÁLOZÁSOK. Gróf ANDRÁSSY ALADÁR, a hazai közéletben oly nagy szerepű régi magyar nemzetség egyik tagja, néhai gróf Andrássy Gyula testvéröccse, meghalt Budapesten április 2-ikán, 76 éves korában. Az elhúnyt, aki a társadalmi mozgalmakban igen tevékeny részt vett, sok téren hasznos munkásságot fejtett ki. A szabadságharcz idején mint őrnagy Bem oldalán küzdött, majd neki is külföldre kellett menekülnie. Hazajövetele után az alkotmány helyreállításakor Zemplén megyének lett főispánja 1870-ig, midőn a fővárosban telepedett le. Ettől Szerkesztői üzenetek: B. F. Nem az Anglia vasúthálózata a legsűrűbb, hanem a Belgiumé. E kis országnak ugyanis minden 100 négyszög kilométernyi területére 18V2 kilométer hosszúságú vasútvonal esik, holott Angliában ugyanennyi területre "16"7 kilométernyi. Amerikának igen sok vasútja van ugyan, de a köztársaság roppant terjedelméhez képest nagyon megoszlik, úgy hogy ott csak 3 kilométer hosszú vonal esik 100 négyszög kilométerre. Vallatás. Sok figyelemre méltó vonás van benne, a formájában is van újszerűség. Kissé azonban szétfolyik, különösen az első fele, tömörebben, jellemzetesebben kellene megcsinálni, a történetet erősebben indokolni.