Vasárnapi Ujság – 1903
1903-12-20 / 51. szám - Kossuth Ferencz beszámolója Czegléden (képpel) 860. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
860 nak ezt a legújabb kórházát ez évi szeptember 29-én avatták föl, amely alkalommal, lapunk októberi számában bemutattuk az új épület képét is. —6.— VASÁRNAPI UJSÁG. 49. SZÁM. 1903. 5. ÉVFOLYAM. KOSSUTH FERENCZ BESZÁMOLÓJA CZEGLÉDEN. A függetlenségi párt magatartásában beállott békés fordulat arra késztette Kossuth Ferenczet, Czegléd képviselőjét, hogy beszámolót tartson s felvilágosítsa választóközönséget a helyzetről. Deczember 13-ikán reggel érkezett meg Kossuth Czeglédre számos függetlenségi párti képviselő kíséretében. A vonatnál B. Molnár Sámuel pártelnök vezetésével az ottani függetlenségi párt zöme várta a képviselőket. A pártelnök üdvözlő szavai után a 30—40 kocsiból álló díszes menet bevonult a városba. Miután Gubody Ferencz polgármester rövid beszéddel felkérte, Kossuth megtartotta beszámolóját a városháza előtt a Kossuth-téren, ahol 55 évvel ezelőtt Kossuth Lajos szava gyújtotta lángra a lelkeket. Ötvenöt éve az apát éltette s vette körül az alföld szabadságszerető népe, most a fiút övezte körül szeretetével. Kossuth Ferencz beszédének végén sokáig tartó zúgó éljenzés hangzott fel, majd a lelkesült tömeg hallani kívánta a többi képviselőket is és így Justh Gyula, Krasznay Ferencz, Pap Elek, Sebess Dénes, Barta Ödön, Benedek János tartottak nagy tetszéssel fogadott beszédek után B. Molnár Sámuel beszédeket. pártelnök mondott köszönetet Kossuth Ferencznek, hogy felvilágosította a népet politikájáról, majd az ipartestületi énekkar énekelt s az ezrekre menő közönség viharos éljenzése mellett a képviselők átmentek a Népkörbe, ahol tiszteletükre ünnepi ebédet rendezett a párt. A lakomán is zajosan ünnepelték Kossuth Ferenczet. A czeglédiek mindig buzgó hívei voltak a Kossuth-kultusznak. Kossuth Ferenczet nem sokkal azután megválasztották képviselőjüknek, hogy visszajött a hazába. Egy izben Kossuth Lajost is megválasztották, 1877-ben s ekkor száz tagból álló küldöttség ment Czeglédről a nagy hazafihoz Gollegno Al Baracconéba s felajánlották neki a czeglédi mandátumot. Kossuth köszönettel vette a megtiszteltetést, de nem fogadta el a mandátumot, kijelentve, hogy elvei nem engedik a hazába való visszatérését. E tisztelgés napját azóta minden évben megünneplik azok, a kik a küldöttségben részt vettek. Most is összegyűlt a még életben levők egy része s egyik képünk azt tünteti föl, mint Kossuth szobra előtt, Kossuth Ferenczet a körülvéve csoportosulnak. N. D. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. II. Rákóczi Ferencz önéletrajza. Érdemes munkát végzett Damján Elek, midőn a latin eredetiből lefordította Rákóczi önéletrajzát, hogy ezzel a nagyközönségnek is hozzáférhető tegye. Ez önéletrajz a fejedelem élettörténetét 1789-ig bezárólag mondja el; szabadságharcza eseményeit Rákóczi külön írta meg emlékirataiban. A mély vallásos érzéssel írt, hazafias tanulságokban bővölködő mű kegyeletes és megható olvasmányáúl szolgálhat a magyar közönségnek, mint szerzője egyéniségénél és tartalmánál fogva legnevezetesebbike különben elég csekély számú régi emlékiratainknak. Az ötödfél száz lapra terjedő vaskos kötet Ráth Mór bizományában jelent meg ; ára 7 korona 50 fillér. Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről. Újabban mind gyakoribb eset egy-egy Széchenyivel foglalkozó nagyobb tanulmány, vagy könyv megjelenése, aminek irodalmunk szempontjából csak örvendhetünk. E derék munkák közé méltán sorakozik dr. Imre Sándor könyve, mely összeállítja Széchenyinek a nevelés ügyére vonatkozólag különféle műveiben elszórt nézeteit, gondolkodásának és tevékenységének elvi alapjait s ezeket egységes rendszerbe igyekszik foglalni. A könyv sok érdekes és új szempotot nyújt Széchenyi megismerésére, s habár itt-ott talán túllő is czélján, — a nagy hazafi munkáinak beható, gondos tanulmányozására vall. Megjelent Budapesten Politzer H. és fia kiadásában ; 5 korona. mán A tarvarjú emléke Magyarországon. írta Her-Ottó. Különlenyomat az «Aquila» X. kötetéből. A magyar nyelvemlékekben, valamint a népies példabeszédekben is előfordul a «tarvarjú» szó, de hogy tulajdonkép miféle madárra kell azt érteni, eddig bizonytalan volt. Most azonban kitűnő tudósunknak, Herman Ottónak sikerült kétségtelenül kideríteni, hogy a tarvarjú egy az ibisekhez hasonló madár volt, mely leginkább a sziklás helyeken s várromok közt szeretett tartózkodni, tavaszon a gólyával együtt érkezett, de már nyárban ismét elköltözött. Régebben ez a sajátságos tarfejű madár elég gyakori volt nálunk, de aztán teljesen elmaradt nemcsak hazánkból, hanem általában Európából is s most csak Afrika éjszaki részében él. A füzet Csörgey Titusz rajza után képes táblán is bemutatja az érdekes madarat. Mély tengerek világa. A Lóczy Lajos által szerkesztett «Magyar földrajzi társaság könyvtára» czimű vállalat III. kötete gyanánt jelent most meg a jeles német természetbúvár Chun Károly legújabb műve dr. Szilády Zoltán által magyarra átdolgozva. Chun Károly vezetője volt azon expedicziónak, mely a mély tengerek eddig kevéssé ismert világának kifürkészésére indult 1897-ben s roppant területeket kutatva átjárván, egész a déli sark tájakig jutott. Az expediczió igen nagy sikerrel járt a tudományra nézve s többek közt kiderítette, hogy a több ezer méternyi mélységekben is, hol már a víz nyomása óriási. A hőmérséklet pedig a fagypont körül áll, a nyüzsgő állatélet van; többek közt bámulatos alakú halak tanyáznak e nagy, sötét mélységekben. A Lampel R. czégnél megjelent könyvben számos kép is foglaltatik. A munkát, a jó magyaros nyelv, élénk előadás valóban élvezetes olvasmánnyá teszi. Kiss József költeményei. Épen most, mikor a költőt a közelmúlt napokban melegen üdvözölték hatvanadik születése napja alkalmából barátai és tisztelői, megjelent összegyűjtött verseinek harmadik kiadása, bizonyítékául annak a hatásnak, melyet Kiss József a közönségre, valamint az irodalomra tett. Ebben kevés újabb költőnk versenyezhet vele. Kötetében benne van, egy-két legújabb versét leszámítva, egész költői munkássága. A szép kiállítású könyv ára kötve 3 korona. Dóczi Lajos «Utolsó szerelem» czimű történeti vígjátéka most harmadik kiadásban jelent meg. Ara diszkötésben 7 korona 50 fillér. Pihenő. Elbeszélések, irta Jakab Ödön. Tizennégy újabb novelláját foglalta köteteibe a kiváló szerző; érdekes tartalmú dolgozatok, zamatos magyarsággal megirva s telve szelíd humorral, jól eső derűvel. «Pihenő» czímét méltán viseli a könyv, mert valóban pihenést, kellemes szórakozást nyújt a mindennapi élet küzdelmeiben elfáradt léleknek. Kiemelendő érdeme és előnye a Jakab Ödön munkájának, hogy mentes mindenféle sikamlósságoktól, ízléstelen, idegen eredetű szenzáczió-hajhászásoktól, magyar talajban gyökerezik, tiszta légkörben mozog s olyan olvasmányt nyújt, mely minden családi asztalon helyet foglalhat. Az elbeszélésekhez Neogrády Antal rajzolt kedves képeket, a melyek szintén hozzájárulnak a könyv becsének emeléséhez. A díszesen kiállított tizenhárom ívnyi terjedelmű kötet fűzve 4 koronáért czímképes díszkötésben pedig 5 korona 60 fillérért szerezhető meg bármely könyvárusnál. «Lázadók»; Nógrádi László történeti regénye. E munka a Thököly-féle fölkelés idejébe vezeti az olvasót, a bujdosó kuruczok szenvedéseit írja le. Lelkes, hazafias hangulat uralkodik a könyvben, a letiport magyar szabadság és harczosai iránti részvét sokszor megindító részletekben jut kifejezésre. Színezésében azonban van egyoldalúság és túlzás is, mert a német tisztek rajzában nagyon is sötét színeket használ. A Szent-István társulat kiadványai. A Szent-István társulat «Családi Regénytár» czimű vállalatában két eredeti két kötetes új regény jelent meg. Az egyik, Andor József «Két világ között» czimű munkája a mai társadalomból mond el érzelmes s a lelki élet küzdelmeinek feltüntetésére alkalmas történetet. A másikban Tarczai György «Masolino» czím alatt korrajzot nyújt Zsigmond király korából a magyar művészi életről, gondos tanulmányok alapján, élénk előadásban. Egy-egy kötet ára vászonkötésben egy korona. — Ugyan a társulat még két könyvet adott ki: «Futó csillagokt czímmel Prónai Antal azoknak a magyar költőknek életét ismerteti, akik ifjan haltak meg; Ányos Pál, Dayka Gábor, Szentjóbi Szabó László, Kármán József, Csokonai, Czakó Zsigmond, Petőfi, Kerényi Frigyes, Tóth Ede és Reviczky Gyula életrajzai következnek egymásután. Az ifjúság számára alkalmas kis könyv ára vászonkötésben 1 korona 60 fillér. «Emma néni tíz meséje jó gyermekek egy Gierl Emma nevű katholikus irányú számára» német irónő meséit adja Körmöczy Endre fordításában. A képekkel díszített könyv ára 2 korona 40 fillér. Szent Margit legendás könyve, írta Tarczai György. Csinos kiállítású, érdekes tartalmú munka : Szent Margitnak megindító legendáját mondja el regényes formában, születésétől a kolostorba való belépéséig, ottani életét, halálát. A középkor vallásos hangulatát igyekszik föleleveníteni, de hazafias elemeket is vegyít bele ; szívesen fogadott olvasmánya lehet különösen a fiatal hölgyközönségnek. A kötet Udvary Géza ügyes rajzaival, Pfeiffer Ferdinánd bizományában jelent meg. Ara 5 kor. 20 fillér. Meddő küzdelem; irta Wolfner Pál. Politikai irányregény, mely az erdélyi magyarságnak a terjeszkedő nemzetiségekkel szemben való küzdelmét rajzolja sötét színekkel. Főszereplője egy magyar úr, aki csekély birtokán kétségbeesetten küzd, hogy ott a magyarságot mint egy szigetet fentartsa s erősítse, de küzdelme részint az oláh pénzintézetek törekvésén, részint a magyar körök közönbösségén vereséget szenved. Ennek a harcznak keretében egy a főszereplőre szintén szomorúan végződő szerelmi történet is játszódik le. A politikai irányzatosság sokkal erősebb a regényben, semhogy olykor át ne törje a szépirodalom korlátait, de olvasmánynak érdekes és gondolkodásra való anyagot is nyújt. A Singer és Wolfner czég kiadásában jelent meg, Hollaki Imrének ajánlva. Ara 3 korona jári «Az Újság» czímmel új napilap indult meg Ga Ödön, publiczisztikánk e régi jeles munkája szerkesztése mellett. Az első szám deczember 16-án jelent meg s politikai programmját röviden Deák Ferencz nevével fejezi ki; védeni fogja a magyar állam-fenség teljességét, másrészt a paritásos dualizmust. A kormánytól és pártoktól függetlennek vallja magát. Az új lap körül több kiváló publiczistánk és tárczairónk csoportosul. Ara egész évre 28 korona, negyedévre 7 korona. Magyar fürdők naptára. Szerkesztik Vasvári Aladár fürdőigazgató és Radó Sándor. Első évfolyam. Czélja a hazai fürdők ismertetése s egyszersmind kimutatja azt is, hogy egyik-másik nagy hírre kapott külföldi fürdőt melyik hazai fürdőnk helyettesíthetné. A naptár szövege magyar, de a legfontosabb fürdőket rövid német szövegek is ismertetik. A csinosan kötött könyv bolti ára 2 korona s megrendelhető a «Magyar fürdők naptára» központi irodájánál, Budapest, József-körút 9. Ex-lex naptár. Mint már az esztendőknek hosszú sora óta, az idén is összeültek a «Borsszem Jankó» irói és képirói, hogy visszanézvén a lefolyt évre kifigurázzák benne azt, ami kifigurázandó. A mulattató tartalmú humoros naptárt, melyet Homicskó, Garay, Bér, Polgár, Lakos,Teney, Horog, Kürthy és Manno díszítettek tréfás rajzokkal, az Athenfflum adta ki. Ara 2 korona. A Nemzeti Színháznak e hó 8ikán érdekes estéje volt. Szikrának, az ismert írónőnek két kisebb színművét mutatták be. Az egyiknek «Tépett lánczok» a czíme s egy fiatal asszony a hősnője, aki évekkel ezelőtt jegyese volt egy férfinak, aztán az anyja egy gazdagabb THURÓCZY M. KORNÉL, az Irgalmas rend új főnöke.