Vasárnapi Ujság – 1903
1903-04-12 / 15. szám - A «Turul» léghajó szerencsétlensége (képekkel) 243. oldal / Tárczaczikkek; napi érdekü közlemények
17. SZÁM. 1903. 50. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 24 é vünk nagy reformátora, Kazinczy Ferencz, a kinek költeményeit s prózai munkái legjavát találjuk itt összegyűjtve. A kötetet Váczy János tartalmas életrajzi bevezetéssel is ellátva, úgy állította össze, hogy jellemző és hű képet nyerünk belőle Kazinczy egész, roppant széleskörű munkásságáról. Kölcsey Ferencz költői és legjelesebb prózai munkáit Angyal Dávid válogatta össze s ő írta a kötethez az életrajzi jellemzést is, amely irodalomtörténeti és formai szempontból egyaránt kiváló munka. A forradalom előtti idők szép szavú költőjét, Czuczor Gergelyt Zoltvány Irén jellemzi s ő gyűjtötte össze munkáiból mindazt, ami a mai nagyközönségre is érdekkel bír. Vajda János újabbkori kitűnő költőnk műveit Endrődi Sándor, maga is jeles költő, egyúttal irodalomtörténetíró, rendezte sajtó alá. Látni való ebből a felsorolásból is, hogy ez az új öt kötet irodalmunk mily becses kincseit foglalja magában. Az egyes kötetek értékét nagyban emelik az élükön olvasható életrajzi bevezetések, melyek mind olyan írók művei, akik az illető remekírók működését már rég idő óta tanulmány tárgyává tették s munkájukat gonddal, lelkesedéssel végezték. A vállalat ezzel újból nagy lépést tett teljessége felé ; most már tizenöt kötet jelent meg belőle, melyek a fentebb felsoroltakon kívül Arany János, Csiky Gergely, Garay János, Kossuth Lajos, Reviczky Gyula, Szigligeti Ede és Tompa Mihály műveit foglalják magukban. A könyvek díszes, művészies kiállításának, valamint a R. Hirsch Nelly által készített, s az egyes kötetek élén található arczképeknek sikerült voltát nem szükséges most már külön fejtegetni: eléggé ismeretesek a «Magyar Remekírók» immár mindenfelé elterjedt köteteiből. Az egész gyűjtemény 55 kötetre fog terjedni. Aza 220 korona, mely összeg azonban csekély havi részletekben is törleszthető. A «Magyar Remekírók» eme kiadására úgy a kiadó Franklin-Társulat, mint minden hazai könyvkereskedés elfogad megrendelést. Esperanto nyelv és szótár. Régi törekvése mársokaknak, valami olyan világnyelvet teremteni, amely könnyűségénél fogva alkalmas lenne, hogy közvetítő eszköze legyen az összes, nemzeti nyelveik által elválasztott népeknek. Az újabb e fajta kísérletek közt újabb időben sokat emlegetik az esperanto nyelvet, amelyet egy dr. Zamenhof nevű német tudós állított össze az összes európai nyelvek elemeiből, lehetőleg egyszerű és könnyen megtanulható nyelvtani és kiejtési szabályok szerint. Most magyar nyelven is megjelent az esperanto nyelvtan szótárral bővítve. Összeállítói: Lengyel Pál, Schwerer József, Miletz József, Altenburger Adolf pedig előszót írt hozzá. Ára 1 korona 50 fillér , kapható minden könyvkereskedésben. Nyelvészeti füzetek. A Simonyi Zsigmond által ily czím alatt szerkesztett füzetes vállalatban most két füzet jelent meg. Az egyik, melynek szerzője Simonyi Zsigmond, most aktuális kérdést fejteget a Az új helyesírás» czímen. Az iskolákban követendő helyesírásról a vallás- és közoktatásügyi miniszter tudvalevőleg nemrég rendeletet adott ki ; ezt magyarázza a füzet. Ára egy korona. A másik nyelvészeti füzetben dr. Rubinyi Mózes két a magyar nyelvtudomány történetére vonatkozó tanulmánya foglaltatik; az egyik párhuzamot von Révai Miklós és Grimm, a híres német nyelvész közt, a másik pedig a«Mondolat»-ról s egy egykorú hasonló tárgyú német röpiratnak a magyar vitairatra tett hatásáról szól. E füzet ára is egy korona. Mindkét füzet az Athenaeum kiadásában jelent meg. Tolvajfurfang. Mihályfalvy J. egy csomó apró, jellemző történetet adott ki a tolvajok, zsebmetszők, sikkasztók, csalók, szédelgők életéből. A többnyire adomaszerű elbeszélésekben sok érdekes dolgot olvashatni, melyekből az olvasó megismeri azoknak a furfangos, agyafúrt fogásoknak nagy változatosságát, melyekkel romlott emberek mások zsebéből kicsalják a pénzt, hogy munka nélkül élhessenek addig, amíg előbb-utóbb a bíróság kezére nem kerülnek. A könyv ára 2 korona 40 fillér; a «Törvényszéki és Rendőri Újság» kiadóhivatalánál (Budapest, VIII., József körút 41.) rendelhető meg. Budai históriák. A Szent István-társulat «Családi Regénytár» czímű vállalatában e czím alatt Tarczai Györgynek két kötet történeti elbeszélése jelent meg. Az elbeszélések színhelye a régi Buda városa, az időszak, melyben játszanak, a vegyes házakból származó királyok kora a cseh Venczeltől a mohácsi vészig. Gondos korrajz, magyaros nyelv és hazafias hang a két könyvet vonzó olvasmánnyá teszik. Egy-egy kötet ára vászonkötésben egy korona. A nemzetközi amateur-fényképészeti kiállítás megnyitása. A Nemzeti Szalon helyiségeiben rendezett nemzetközi amateur-fényképészeti kiállítást április 5-ikén előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében nyitotta meg a kiállítás védnöke, József Ágost Wlassics főherczeg, kinek fogadására megjelentek Gyula és Láng Lajos miniszterek is. A főherczeg délelőtt 11 órakor jelent meg honvédhuszár őrnagyi egyenruhában. Gróf Esterházy Mihály, mint a photo-club elnöke szép szavakkal köszönte meg a főherczegnek, hogy a védnökséget elvállalta. József Ágost főherczeg erre örömét fejezve ki azon, hogy az amateur-fényképezés hazánkban is mily szép haladást mutat, megnyitottnak nyilvánította a kiállítást. A főherczeg gróf Esterházy Mihály kalauzolásával szemlélte meg a kiállítást, melynek sikerén tetszését nyilvánította ki. Népszínház. Április 8-ikán zajos és ünnepélyes estéje volt a Népszínháznak. Negyedfél hónap alatt századik előadását érte meg egy eredeti énekes darab, a «Bob herczeg», alig egy-két napi megszakítással egyfolytában s főszerepében Fedák Sárival, kinek vidámsága, eredetisége vonzóvá tette a kalandos angol királyfi történetét. A szövegírók, Martos Ferencz és Bakonyi Károly munkája, főleg pedig a zeneszerző Huszka Jenő dalai nagy népszerűségre jutottak s Bob herczeg dalait éneklik, játsszák most mindenfelé. Eredeti darabnak még nem jutott magyar színpadon száz előadás ily rövid idő alatt. A századik előadásra fölemelték a helyárakat is jótékony czélra, a népszínházi alap javára. Estére a színházra lobogókat tűztek ki s válogatott közönség foglalta el a már napok előtt váltott helyeket. Fedák Sárit mind a nézőtéren, mind a színfalak közt ünnepelték. Előadás kezdete előtt összegyűlt a színpadon a személyzet, sőt a művésznő szülő megyéjéből, Beregből is jöttek üdvözlők. Porzsolt Kálmán igazgató a népszínházi bizottságnak levelekbe foglalt köszönetét adta át a szerzőknek, a közreműködőknek és a primadonnának s beszéddel is köszöntötte őket, kivált a művésznőt s egy babérkoszorút adott át a színház nevében. Fedák Sári megindultságában nem tudott szólani. A szerzők egyike, Martos Ferencz köszönte meg a színháznak a siker előmozdítását. Aztán virágok és ajándékok átadása következett. Gulácsy István Bereg megye főjegyzője a szülőföld nevében szép ezüst virág-állványt hozott Fedák Sárinak. A virágok özönéből és a tapsokból a szereplőknek is kijutott megérdemelt részök. Előadás után a szinház hátsó kis kapujánál is éljenző csoport várta a művésznőt, elkísérte lakásáig s még ott is soká éljenzett. «Bob herczeg» ebben a saisonban már nem kerül szinre. Fedák kisasszony egy darab ideig pihenni fog, s aztán valamelyik másik színháznál játszik, mert állandó szerződést egyik színháztól sem fogadott el. UTAS A LÉGHAJÓN. A LÉGHAJÓ ELINDULÁSA. (Középen Král főhadnagy ) KILÁTÁS A LÉGHAJÓRÓL 4200 MÉTER MAGASSÁGBÓL. A LÉGHAJÓ KIÜRÍTÉSE LESZÁLLÁS UTÁN. Pillanatnyi felvételek léghajó-utakról.