Vasárnapi Ujság – 1904
1904-02-28 / 9. szám - Karaszy Ödön: Átaluton 142. oldal / Költemények
9. SZÁM. 1904. 51. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 143 Egy vándorszínész naplója, irta Hollósy Mihály. E könyv a vándorszinészetet írja le sok közvetlenséggel. Megismeri belőle az olvasó ezt a szomorú, de mégis gyakran víg, koplalással járó, de mégsem varázs nélküli életet. A szerző, ki most a Népszínház őrmestere, maga is több évet töltött a vándor Thália szolgálatában, vagy amint ők magut nevezik, a «ripacséknál»; ez az oka annak, hogy olyan jól ismeri minden csínját-bínját, úgy látszik, hogy a könyvben leírt történetkék nem mind kigondolt mesék, hanem érdekesen előadott megtörtént dolgok. Némelyik történetet, humoros dolgokat beszél el. Megrendelhető a szerzőnél, a Népszínházban. «Gondolatok» czimmel kis kötetet adott ki Szőllösy Balázs Máramarosszigeten. A gondolatok nyilván báró Eötvös József hasonló czimű művének mintáját követik ; ennek tömör mélységétől, eszmeszárnyalásától természetesen jó távol esnek, mindazáltal akad köztük több józan elmélkedésre, erkölcsi emekedettségre valló s ügyesen kifejezett mondás is. A könyvecske ára nincs feltüntetve. Az inarcsi Farkas-család története. Irta Benkó Imre. E pestmegyei családra vonatkozó adatok mind össze vannak gyűjtve e munkában és számos oklevele a 14-ik századtól kezdve a 18-ik századig. A könyv Nagy-Kőrösön jelent meg Bazsó Lajosnál. «Agrárpolitika.» Irta Bernát István. E kötet a népszerű főiskolai tanfolyamon a folyó évben tartott előadásokat nyújtja összegyűjtve s czélja a magyar visszonyokból fakadó agrárizmus elveinek a nagy közönséggel való megismertetése. A sokak érdeklődésére számot tartható könyv ára 2 korona. Az Ókori lexikon most megjelent füzete Sphodriastól — a szobrászokig terjed s több érdekes czikket és ábrát tartalmaz. E munkát Petz Vilmos szerkeszti és a Franklin-Társulat adja ki. Ára egy füzetnek 1 korona. Magyar-zsidó oklevéltár. Az izraelita magyar irodalmi társulat már megalakulásakor fölvette programmjába a magyarországi zsidóság történetére vonatkozó irodalmi munkák támogatását; később oklevélbizottságot alakított az e tárgyra vonatkozó kútfők felkutatására s kiadására. E bizottság elhatározta, hogy a magyar zsidók történeti oklevéltárát fogja megindítani s felveszi bele mindazt a kútfői anyagot, mely a magyarországi zsidóság állapotát a legrégibb időktől 1867-ig megvilágítja. E nagy munka első kötete most megjelent s az 1092-től 1539-ig való okleveleket tartalmazza. Az oklevéltárat szerkesztette dr. Weisz Mór közreműködésével Dr. Frisz Ármin. A kötet ára 10 korona. Emlékbeszéd Halász Ignácz felett. Halász Ignácz jeles nyelvtudósunkról a kolozsvári egyetemi tanszéken utóda, Szilasi Móricz mondott az Akadémiában kegyeletes emlékbeszédet, mely most megjelent az akadémiai emlékbeszédek sorozatában. Ára 40 fillér. «Lelki béke». Molnár Mária ily cziúí protestáns nők számára írott imádságos könyve, mely vallásos elmélkedéseket, fohászokat és imákat tartalmaz, megjelent Nagykanizsán, Fischer Fülöp kiadásában. Az új imakönyvhöz Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök irt meleg hangú előszót. A nemzeti kereskedelem. Irta Hubenay József. Szerző, ki mint a «Magyar Kereskedelemi Csarnok» volt alelnöke, sok iieig buzgón működött kereskedelmünk fejlesztésén, most ugyanerről egy tanulmányt bocsájtott közre füzetében. Mindenek előtt az angol és franczia kereskedelem nagyszerűségét vázolja, melyeknek irányelve a mozgékonyságon kívül a megbízhatóság, becsületesség. S ez alapokon ajánlja a mi még gyermekkorát élő kereskedelmünket is tovább fejleszteni. A füzet, melyhez Vámbéry Ármin irt előszót, a Franklin-Társulatnál jelent meg, hol egy koronáért megrendelhető. A m. kir. kúria felülvizsgálati tanácsa határozatainak gyűjteményéből melyet Golt Ágost kúriai biró állított össze, a Franklin-Társulat most már a nyolczadik kötetet adja ki, mely az 1902—1903. évekre eső anyagot öleli fel. Ára vászonkötésben 8 korona 50 fillér. A börzeügyletek. írta Pláner Miksa. A füzet, melynek ára 1 korona 50 fillér, a Lampel Wodianer czég kiadásában, mint a «Magyar Kereskedők Könyvtárá»-nak 9—10. füzete jelent meg. * Jantyik Mátyásnak, az oly korán elhunyt jeles festőművésznek műveiből, azon alkalomból, hogy most a Műcsarnokban ki vannak állítva, mai számunkban ismét bemutatunk egy nagyobb sorozatot, összesen tíz kisebb-nagyobb festményt, vázlatot, rajzot. Ezek között nincsenek a művész legnagyobb szabású munkái, mert azokat halálakor, mult évi 43, 44. és 46-ik számainkban közöltük, nevezetesen az új országház főrendiházi terme számára készült nagy falfestményét: «Az aranybulla kihirdetésé»-t, továbbá «Buzaszentelés» czimű népéleti képét, «Martinuzzi,» «Budavár bevétele 1849-ben» és «Krisztus sírba tétele» czimű vázlatait, stb. összesen kilencz képet. Ezekkel, valamint Jantyiknak lapunkban sűrűn megjelent rajzaival olvasóink mondhatni teljes gyűjteményét birják a művész nevezetesebb munkáinak. Jantyik műveinek kiállítása a Műcsarnokban február 22-ikén nyilt meg s márczius 2-ikáig lesz nyitva. A közönség a lefolyt héten érdeklődve látogatta a becses és sok művészi élvezetet nyújtó kiállítást s több vásárlás is történt. A befolyó jövedelem egy részét a békésmegyei népszanatórium javára fordítják. A mintarajziskola tanulóinak kiállítása. Az országos mintarajziskola és rajztanárképző-intézet növendékei az iskolai félév végződésével kiállítást rendeztek legjobb műveikből. Az Andrássy úti intézetben nagy érdeklődéssel látogatta a közönség a kiállítást és a művésznövendékek munkáit szívesen veszik. Amint a kiállított művekből láthatni, az intézetnek több tehetséges növendéke van. Színésznövendékek vizsgája. Folyó hó 20-ikán volt Rákosi Szidi szinésziskolájának vizsgálati előadása az Urániában. A növendékek a « Villars dragonyosait, a «Szultánt és a «Paraszt becsület» egy-egy felvonásában mutatkoztak be. A jó énekiskola hatása meglátszott rajtuk. A növendékek közül a jelesebbek Csorna Terus és Papp Julis. A férfiak közül Sipos Miklós tűnt ki intelligens játékával. A «Szultán» basáját játszotta, sűrűn megkacagtatva a nézőket. Torma Zsigmond szép tenor hangja feltűnést keltett. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tudományos Akadémia február 21-iki ülését, Heinrich Gusztáv elnöklete alatt, négy értekezés foglalta el. Szinnyei József az Árpádok korában még élő szóvégi u betűről olvasott föl. Az Árpádok korából ránk maradt oklevelekben, továbbá Anonimus krónikájában ugyanis olyan u betű van sok szó végén, a melyet ma már nem ejtünk ki. Ilyen szavak például : iltu — ut, harmu — három, almi = álom, kerekű , kerek, terelmu , szerelem. Szinnyei véleménye, hogy ez az u betű az úgynevezett határozatlan magánhangzó jelzése s csak kivételesen ejtették ki; megszokásból azonban odaírták mássalhangzón végződő szavak végére is. Katona Lajos jelentést tett a rovásírás ügyében kiküldött akadémiai bizottság kutatásairól. Két év előtt ugyanis Tar Mihály omori földmives nagy feltűnést keltett azzal az állításával, hogy ő és fia még használják a rovás-irást. A bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy Tar könyvből tanulta meg a betűket. A nép közt a rovás-írásnak semmi nyoma. Négyesy László felolvasta Szigetvári Iván vendég dolgozatát «Taine milieu (környezet) elméletéről». A sokoldalú nagy franczia tudós elmélete az, hogy a nagy szellemek fejlődésére döntő befolyással van három tényező: a faj, az időpont és a környezet. Titus Livius római történetíróban például a főtehetség a szónokiasság; történetíróvá lett, mert olyan időben élt, amikor a szónok nem mondhatta el azt, ami a szivén feküdt. Taine rendszerének, amelyet különben csak módszernek nevez, a legnagyobb fogyatékossága az, hogy az egyént semmibe sem veszi s a lángelmét nem tudja megmagyarázni Na rendszeréből sokat kirostál is az idő, Taine mindig megmarad nagy írónak s nagy újítónak is, mert tőle tanulták azt az igazságot, hogy sem írói, sem irodalmi vagy művészi alkotást korától elkülönítve megismerni és megmagyarázni nem lehet. A Kisfaludy-Társaság február 24-iki felolvasó ülésén dr. Heinrich Gusztáv elnökölt. Vargha Gyula főtitkár bejelentette, hogy a társaság új tagjai, Négyesy László, Sebők Zsigmond és Csengeri János köszönettel fogadták megválasztásukat. Szüry Dénes, a finom ízlésű széptani író «Shylock és a részvét» czímű tanulmányát olvasta föl. A jeles tanulmányt, melyet a közönség nagy érdeklődéssel hallgatott, lapunk közli. Kozma Andor bemutatta Lévay Józsefnek, a visszavonultságban élő agg költőnek két méla hangú költeményét a hallgatók tetszése közt. Az egyik «Kertemben» a másik «Vergődés» czimű. Váradi Antal «Emlékeimből» czimen emlékezéseket adott elő a Nemzeti Szinház közelmúltjából. A visszaemlékezések kivált Szigeti Józsefről, Réthy Mihályról és Szathmárinéról szólanak, akik büszkeségei voltak a magyar színészetnek. Végül Hegedűs István mutatta be Vértesy Dezső görögből, a «Szerelem abc»-jének nevezett népköltési gyűjteményből fordított szerelmi dalait. Ezek a népdalok, összesen száztizenkét ének, az abc betűrendjében következnek egymásután Ródosz szigetén keletkezett e gyűjtemény a XIV. század végén s a XV. század elején akkor, a mikor a sziget a Johannita vitézrend birtoka volt. A fordításokat megéljenezték. A felolvasások után tartott zárt ülésen elhatározták, hogy a márcziusi ülést Bajza József emlékezetének szentelik és Négyesy László mond emlékbeszédet Bajzáról. A Csángó-Magyar Egyesület február 20-ikán tartott közgyűlésével feloszlott. Húsz évvel ezelőtt alakult, hogy a Bukovinában élő csángókat haza telepítse. Egy kis csoportot haza is hoztak, de a törekvést vagyoni erő nem támogatta. A gróf Teleki Géza elnöklése alatt tartott ülésen a feloszlásra vonatkozó indítványt Márkus József főpolgármester terjesztette elő. Az egyesület, miután a tagsági kötelezettség megszűnt és új tagok nem léptek be, már régebben nem szolgálhatta alapszabályszerű czéljait. Egész vagyona a Rökk-féle alapítvány, amely — főleg telepítési czélokra — édeskevés. Egy legközelebbre összehívandó közgyűlés tehát mondja ki a feloszlást, s a vagyont bocsássák a közoktatásügyi minisztérium rendelkezésére. Az indítványt elfogadták. TOGO, JAPÁN TENGERNAGY, GRÓF JAMAGATA, JAPÁN TÁBORNOK. MI ÚJSÁG? A kelet-ázsiai háború. Az orosz-japán háború még mindig tengeren tart. A szárazföldön a hadi események még most csak a seregek összegyűjtésére szorítkoznak, ami pedig még talán hetekig is így lesz s majd csak akkor kerül szembe az orosz és japán haderő. Az orosz szárazföldi hadsereg fővezérévé kinevezett eddigi hadügyminiszter, Kuropatkin tábornok, állítólag csak azzal a feltétellel fogadta el a fővezérséget, ha az Ural-hegyen túlra egyetlen nagyherczeget sem küldenek. A fővezér még nem utazott el Pétervárról. A háború eseményei a legutóbbi napokban csaknem kizárólag Port-Artur kikötőjére szorítkoztak. A japán hajóhad ennek erődjeiből ki akarja ostromolni az oroszokat, hogy szabadon mozoghasson. Állandón támadja az ottani orosz flottát. Február 24-ikéről az oroszok nagy tengeri győzelméről érkeztek hírek, több japán hadihajó elsülyesztéséről. Péterváron nagy győzelmi ünnepet rendezett az utcza, Páris népét is egész örömmámor fogta el. A port-arturi «diadal» azonban mindössze a japánok nem sikerült cselének látszik. A japán hajóhad február 23—24-iki éjjel néhány ócska szállító hajót küldött a kikötő elé, több torpedónaszád kíséretében. A szállító hajók robbanó és gyújtó szerekkel voltak ellátva, s rendeltetésük az lett volna, hogy a kikötő bejárata előtt elsülyesszék és így akadályul szolgáljanak az orosz hajók mozgásának. Az oroszok ezt megakadályozták nagy ágyúzással és a négy japán szállító hajó elsülyedt. Ezek különben is erre voltak szánva. A japán torpedóhajók elmenekültek. Alexejev helytartó hivatalos jelentése sem szól japán hadihajók pusztulásáról, sőt inkább azt lehet kiolvasni belőle, hogy a rendkívüli vakmerőséggel támadó japánok-