Vasárnapi Ujság – 1904

1904-02-28 / 9. szám - Karaszy Ödön: Átaluton 142. oldal / Költemények

9. SZÁM. 1904. 51. ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 143 Egy vándorszínész naplója, irta Hollósy Mi­hály. E könyv a vándorszinészetet írja le sok köz­vetlenséggel. Megismeri belőle az olvasó ezt a szo­morú, de mégis gyakran víg, koplalással járó, de még­sem varázs nélküli életet. A szerző, ki most a Népszínház őrmestere, maga is több évet töltött a vándor Thália szolgálatában, vagy a­mint ők magut nevezik, a «ripacséknál»; ez az oka annak, hogy olyan jól ismeri minden csínját-bínját, úgy látszik, hogy a könyvben leírt történetkék nem mind kigondolt mesék, hanem érdekesen előadott megtörtént dol­gok. Némelyik történetet, humoros dolgokat beszél el. Megrendelhető a szerzőnél, a Népszínházban. «Gondolatok» czimmel kis kötetet adott ki Szől­lösy Balázs Máramarosszigeten. A gondolatok nyil­ván báró Eötvös József hasonló czimű művének mintáját követik ; ennek tömör mélységétől, esz­meszárnyalásától természetesen jó távol esnek, mindazáltal akad köztük több józan elmélkedésre, erkölcsi emekedettségre valló s ügyesen kifejezett mondás is. A könyvecske ára nincs feltüntetve. Az inarcsi Farkas-család története. Irta Benkó Imre. E pestmegyei családra vonatkozó adatok mind össze vannak gyűjtve e munkában és számos oklevele a 14-ik századtól kezdve a 18-ik századig. A könyv Nagy-Kőrösön jelent meg Bazsó Lajosnál. «Agrár­politika.» Irta Bernát István. E kötet a népszerű főiskolai tanfolyamon a folyó évben tar­tott előadásokat nyújtja összegyűjtve s czélja a ma­gyar visszonyokból fakadó agrárizmus elveinek a nagy közönséggel való megismertetése. A sokak ér­deklődésére számot tartható könyv ára 2 korona. Az Ó­kori lexikon most megjelent füzete Sphod­riastól — a szobrászokig terjed s több érdekes czik­ket és ábrát tartalmaz. E munkát Petz Vilmos szer­keszti és a Franklin-Társulat adja ki. Ára egy füzet­nek 1 korona. Magyar-zsidó oklevéltár. Az izraelita magyar irodalmi társulat már megalakulásakor fölvette programmjába a magyarországi zsidóság történe­tére vonatkozó irodalmi munkák támogatását; ké­sőbb oklevélbizottságot alakított az e tárgyra vonat­kozó kútfők felkutatására s kiadására. E bizottság elhatározta, hogy a magyar zsidók történeti okle­véltárát fogja megindítani s felveszi bele mindazt a kútfői anyagot, mely a magyarországi zsidóság állapotát a legrégibb időktől 1867-ig megvilágítja. E nagy munka első kötete most megjelent s az 1092-től 1539-ig való okleveleket tartalmazza. Az oklevéltárat szerkesztette dr. Weisz Mór közremű­ködésével Dr. Frisz Ármin. A kötet ára 10 korona. Emlékbeszéd Halász Ignácz felett. Halász Ignácz jeles nyelvtudósunkról a kolozsvári egyetemi tanszéken utóda, Szilasi Móricz mondott az Aka­démiában kegyeletes emlékbeszédet, mely most megjelent az akadémiai emlékbeszédek sorozatá­ban. Ára 40 fillér. «Lelki béke». Molnár Mária ily czi­úí protes­táns nők számára írott imádságos könyve, mely vallásos elmélkedéseket, fohászokat és imákat tar­talmaz, megjelent Nagykanizsán, Fisch­er Fülöp kiadásában. Az új imakönyvhöz Antal Gábor du­nántúli ev. ref. püspök irt meleg hangú előszót. A nemzeti kereskedelem. Irta Hubenay József. Szerző, ki mint a «Magyar Kereskedelemi Csarnok» volt alelnöke, sok iieig buzgón működött kereske­delmünk fejlesztésén, most ugyanerről egy tanul­mányt bocsájtott közre füzetében. Mindenek előtt az angol­ és franczia kereskedelem nagyszerűségét vázolja, melyeknek irányelve a mozgékonyságon kívül a megbízhatóság, becsületesség. S ez alapokon ajánlja a mi még gyermekkorát élő kereskedelmün­ket is tovább fejleszteni. A füzet, melyhez Vámbéry Ármin irt előszót, a Franklin-Társulatnál jelent meg, hol egy koronáért megrendelhető. A m. kir. kúria felülvizsgálati tanácsa hatá­rozatainak gyűjteményéből melyet Golt­ Ágost kúriai biró állított össze, a Franklin-Társulat most már a nyolczadik kötetet adja ki, mely­­ az 1902—1903. évekre eső anyagot öleli fel. Ára vászonkötésben 8 korona 50 fillér. A börzeügyletek. írta Pláner Miksa. A füzet, melynek ára 1 korona 50 fillér, a Lampel Wodianer czég kiadásában, mint a «Magyar Kereskedők Könyv­tárá»-nak 9—10. füzete jelent meg. * Jantyik Mátyásnak, az oly korán elhunyt jeles festőművésznek műveiből, azon alkalomból, hogy most a Műcsarnokban ki vannak állítva, mai szá­munkban ismét bemutatunk egy nagyobb sorozatot, összesen tíz kisebb-nagyobb festményt, vázlatot, rajzot. Ezek között nincsenek a művész legnagyobb szabású munkái, mert azokat halálakor, mult évi 4­3, 44. és 46-ik számainkban közöltük, neveze­tesen az új országház főrendiházi terme számára készült nagy falfestményét: «Az aranybulla kihir­detésé»-t, továbbá «Buzaszentelés» czimű népéleti képét, «Martinuzzi,» «Budavár bevétele 1849-ben» és «Krisztus sírba tétele» czimű vázlatait, stb. ös­­szesen kilencz képet. Ezekkel, valamint Jantyiknak lapunkban sűrűn megjelent rajzaival olvasóink mondhatni teljes gyűjteményét birják a művész nevezetesebb munkáinak. Jantyik műveinek kiállítása a Műcsarnokban február 22-ikén nyilt meg s márczius 2-ikáig lesz nyitva. A közönség a lefolyt héten érdeklődve láto­gatta a becses és sok művészi élvezetet nyújtó ki­állítást s több vásárlás is történt. A befolyó jöve­delem egy részét a békésmegyei népszanatórium javára fordítják. A mintarajziskola tanulóinak kiállítása. Az or­szágos mintarajziskola és rajztanárképző-intézet növendékei az iskolai félév végződésével kiállítást rendeztek legjobb műveikből. Az Andrássy­ úti inté­zetben nagy érdeklődéssel látogatta a közönség a kiállítást és a művésznövendékek munkáit szívesen veszik. A­mint a kiállított művekből láthatni, az intézetnek több tehetséges növendéke van. Színésznö­vendékek vizsgája. Folyó hó 20-ikán volt Rákosi Szidi szinésziskolájának vizsgálati elő­adása az Urániában. A növendékek a « Villars dra­gonyosait, a «Szultánt és a «Paraszt becsület» egy-egy felvonásában mutatkoztak be. A jó ének­iskola hatása meglátszott rajtuk. A növendékek közül a jelesebbek Csorna Terus és Papp Julis. A férfiak közül Sipos Miklós tűnt ki intelligens játékával. A «Szultán» basáját játszotta, sűrűn meg­kac­agtatva a nézőket. Torma Zsigmond szép tenor hangja feltűnést keltett. KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A Magyar Tudományos Akadémia február 21-iki ülését, Heinrich Gusztáv elnöklete alatt, négy értekezés foglalta el. Szinnyei József az Árpádok korában még élő szóvégi u betűről olvasott föl. Az Árpádok korából ránk maradt oklevelekben, továbbá Anonimus kró­nikájában ugyanis olyan u betű van sok szó végén, a melyet ma már nem ejtünk ki. Ilyen szavak pél­dául : iltu — ut, harmu — három, almi­ = álom, kerekű , kerek, terelmu , szerelem. Szinnyei véleménye, hogy ez az u betű az úgynevezett hatá­rozatlan magánhangzó jelzése s csak kivételesen ejtették ki; megszokásból azonban odaírták más­salhangzón végződő szavak végére is. Katona Lajos jelentést tett a rovás­írás ügyében kiküldött akadé­miai bizottság kutatásairól. Két év előtt ugyanis Tar Mihály omori földmives nagy feltűnést keltett azzal az állításával, hogy ő és fia még használják a rovás-irást. A bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy Tar könyvből tanulta meg a betűket. A nép közt a rovás-írásnak semmi nyoma. Négyesy László felolvasta Szigetvári Iván vendég dolgoza­tát «Taine milieu (környezet) elméletéről». A sok­oldalú nagy franczia tudós elmélete az, hogy a nagy szellemek fejlődésére döntő befolyással van három tényező: a faj, az időpont és a környezet. Titus Livius római történetíróban például a főtehetség a szónokiasság; történetíróvá lett, mert olyan időben élt, a­mikor a szónok nem mondhatta el azt, a­mi a szivén feküdt. Taine rendszerének, a­melyet külön­ben csak módszernek nevez, a legnagyobb fogya­tékossága az, hogy az egyént semmibe sem veszi s a lángelmét nem tudja megmagyarázni N­a rend­szeréből sokat kirostál is az idő, Taine mindig megmarad nagy írónak s nagy újítónak is, mert tőle tanulták azt az igazságot, hogy sem írói, sem irodalmi vagy művészi alkotást korától elkülönítve megismerni és megmagyarázni nem lehet. A Kisfaludy-Társaság február 24-iki felolvasó ülésén dr. Heinrich Gusztáv elnökölt. Vargh­a Gyula főtitkár bejelentette, hogy a társaság új tagjai, Négyesy László, Sebők Zsigmond és Csengeri János köszönettel fogadták megválasztásukat. Szüry Dé­nes, a finom ízlésű széptani író «Shylock és a részvét» czímű tanulmányát olvasta föl. A jeles tanulmányt, melyet a közönség nagy érdeklődéssel hallgatott, lapunk közli. Kozma Andor bemutatta Lévay Józsefnek, a visszavonultságban élő agg köl­tőnek két méla hangú költeményét a hallgatók tet­szése közt. Az egyik «Kertemben» a másik «Vergő­dés» czimű. Váradi Antal «Emlékeimből» czimen emlékezéseket adott elő a Nemzeti Szinház közel­múltjából. A visszaemlékezések kivált Szigeti Jó­zsefről, Réthy Mihályról és Szathmárinéról szóla­nak, a­kik büszkeségei voltak a magyar színészet­nek. Végül Hegedűs István mutatta be Vértesy Dezső görögből, a «Szerelem abc»-jének nevezett népköltési gyűjteményből fordított szerelmi dalait. Ezek a népdalok, összesen száztizenkét ének, az abc betűrendjében következnek egymásután Ró­dosz szigetén keletkezett e gyűjtemény a XIV. szá­zad végén s a XV. század elején akkor, a mikor a sziget a Johannita vitézrend birtoka volt. A fordí­tásokat megéljenezték.­­ A felolvasások után tar­tott zárt ülésen elhatározták, hogy a márcziusi ülést Bajza József emlékezetének szentelik és Négyesy László mond emlékbeszédet Bajzáról. A Csángó-Magyar Egyesület február 20-ikán tartott közgyűlésével feloszlott. Húsz évvel ezelőtt alakult, hogy a Bukovinában élő csángókat haza telepítse. Egy kis csoportot haza is hoztak, de a törekvést vagyoni erő nem támogatta. A gróf Teleki Géza elnöklése alatt tartott ülésen a feloszlásra vonatkozó indítványt Márkus József főpolgármester terjesztette elő. Az egyesület, miután a tagsági kötelezettség megszűnt és új tagok nem léptek be, már régebben nem szolgálhatta alapszabályszerű czéljait. Egész vagyona a Rökk-féle alapítvány, a­mely — főleg telepítési czélokra — édes­kevés. Egy legközelebbre összehívandó közgyűlés tehát mondja ki a feloszlást, s a vagyont bocsássák a közoktatás­ügyi minisztérium rendelkezésére. Az indítványt elfogadták. TOGO, JAPÁN TENGERNAGY, GRÓF JAMAGATA, JAPÁN TÁBORNOK. MI ÚJSÁG? A kelet-ázsiai háború. Az orosz-japán háború még mindig tengeren tart. A szárazföldön a hadi események még most csak a seregek összegyűjté­sére szorítkoznak, a­mi pedig még talán hetekig is így lesz s majd csak akkor kerül szembe az orosz és japán haderő. Az orosz szárazföldi hadsereg fő­vezérévé kinevezett eddigi hadügyminiszter, Kuro­patkin tábornok, állítólag csak azzal a feltétellel fogadta el a fővezérséget, ha az Ural-hegyen túlra egyetlen nagyherczeget sem küldenek. A fővezér még nem utazott el Pétervárról. A háború esemé­nyei a legutóbbi napokban csaknem kizárólag Port-Artur kikötőjére szorítkoztak. A japán hajóhad ennek erődjeiből ki akarja ostromolni az oroszokat, hogy szabadon mozoghasson. Állandón támadja az ottani orosz flottát. Február 24-ikéről az oroszok nagy tengeri győzelméről érkeztek hírek, több japán hadihajó elsülyesztéséről. Péterváron nagy győ­zelmi ünnepet rendezett az utcza, Páris népét is egész örömmámor fogta el. A port-arturi «diadal» azonban mindössze a japánok nem sikerült cselé­nek látszik. A japán hajóhad február 23—24-iki éjjel néhány ócska szállító hajót küldött a kikötő elé, több torpedónaszád kíséretében. A szállító ha­jók robbanó és gyújtó szerekkel voltak ellátva, s rendeltetésük az lett volna, hogy a kikötő bejárata előtt elsülyes­szék és így akadályul szolgáljanak az orosz hajók mozgásának. Az oroszok ezt megaka­dályozták nagy ágyúzással és a négy japán szállító hajó elsülyedt. Ezek különben is erre voltak szánva. A japán torpedóhajók elmenekültek. Alexejev hely­tartó hivatalos jelentése sem szól japán hadihajók pusztulásáról, sőt inkább azt lehet kiolvasni belőle, hogy a rendkívüli vakmerőséggel támadó japánok-

Next