Vasárnapi Ujság – 1905
1905-03-05 / 10. szám - Olgyai Ferencz festményeinek kiállitása (képekkel) 151. oldal / Hazai táj- és néprajzok; közintézetek; népszokások; műtárgyak
5. SZÁM. 1905. 52. KVROIVA«. VASÁRNAPI ÚJSÁG. királyunk hittérítő munkásságának idejéből, s csak az elvont, fellengő tárgy fűszerezéséül vette meséjébe a szerelem rugóját. Darabja azonban így is szép, érdekes és fölemelő tragédia. Az I. felvonás színhelye a már keresztény Pázmán vára, aki a lázadó pogányok vezérét, Koppányt harczban megölte; távollétében az új vezér, Tarján betör a várba, itt Pázmán leánya, Mária, őt először szépségével elbűvöli, majd a hazatérő túlnyomó haderő elől menekülni segíti, mert jámbor szive öntudatlanul szerelemre gyúlt az ellenfél iránt. A II. felvonás napimádó őseinket a Bakony erdő rejtekében mutatja, a mint a főtáltos az oltárkőnél istentiszteletet tart; fehérruhás szüzek a vallásos tánczot lejtik; Tarján pedig sátrában tépelődik: Mária bájos és vallásos lénye megigézte. Egybe kellene most kelnie Koppány árvájával, Csillával , de nyilvánosan visszalép, mint mondja, amíg a pogányságot diadalra nem vezeti . . . Foglyul hozzák Máriát, fel akarják áldozni a pogány istennek, de Tarján a magyar lovagiasságra hivatkozva megtiltja, s maga kiséri haza a hajadont, a ki elárulja neki, hogy egyenesen Tarján lelki üdvének megmentése végett jött. — Csilla pedig, az érte epedő Káldor pogány hadnaggyal, boszút esküszik. A kelő nap bearanyozza a felhőket; isteni tisztelet megragadó képére hull le a függöny. A III. felvonás István király székesfehérvári palotájában az oltár elé induló szerelmesekkel köszönt be : a megtérő Tarjánt a király ajándékozza meg Mária kezével. Mikor az ifjú férj egy pillanatra egyedül marad , Káldor orvul leszúrja. Emezt Csillával elfogják ; Máriának szive megszakad. A zenének természete az, hogy a szövegnél hosszadalmasabb. A zeneileg műveltebb hallgatóságot azonban «Mária» csakúgy nem fárasztja ki, mint pl. a «Lohengrin» nem ; egyiknek épúgy, mint a másiknak alapos megismeréséhez és teljes élvezéséhez az kell, hogy az ember több ízben is meghallgassa , mert öntudatos, magas művészettel van megalkotva; az ihlet mellett a nemes, ízléses és magvas kidolgozás elve volt a jeles zeneköltők irányadója. Amit a zeneszerzés tekhnikájának neveznek, abban a két szerző teljesen az új idők színvonalán áll; nincs az a nehézség, az a szép és szokatlan hangszínezet, amelyet kifejező erővel és a csengés szépségével ne szólaltatnának meg. A drámai ének számos részletében, s még inkább a merőben zenekari szakaszokban (indulók, tánczok, előzene) fényesen bebizonyították, hogy a magyar stilt a legművészibb szövésű formákban is lehet érvényesíteni. Talán az egyhangúság kikerülése végett nem akartak folyton magyar ízlésű zenét nyújtani , de másrészt ez nagyon nehéz lett volna azért is, mert a szöveg nem magyaros versekben gördül, hanem a szomorújátékok szokásos jambikus verslábain. (Talán az egyetlen magyaros verselésű szak az egész műben : a II. felv. érkező Csilla üdvözlése ; s hogy épen ezt magyartalan, hármasan tagolt dallammal éneklik, azt határozottan hibáztatnunk kell.) A dalmű tele van modern ízlésű, folyton változó összhangokban élő dallamokkal, a «Berlichingeni Götz» és «Tristan és Isolde» stílusai közt ingadozva ; feltűnők a számos karének részletszépségei. Kétségtelenül a legmegragadóbb az isteni tisztelet zenéje, beleértve a keleti hangjaival elbájoló táncz zenét is. A művészi becsű opera tartós sikert érdemel , hogy el is nyeri-e , ki tudná? De a bemutató előadáson zajos sikere volt. A szereplők is mindent elkövettek: V. Krammer Teréz (Mária), D. Kundel Berta (Csilla), Bolinicsek (Tarján), Takáts (Káldor) első sorban. Kerner karnagy méltó helyén volt, a Kéméndy által tervezett jelmezek, a rendezés hatásai, stb., az előkelő műnek illő keretet nyújtottak. Kereszty István: ALFÖLD. 151 OLGYAY FERENCZ FESTMÉNYEINEK KIÁLLÍTÁSA. Körülbelül száz kéjből álló kiállítás látható most a Nemzeti Szalonban. A művészi szempontból jól megrostált, jelentékeny színvonalon álló képek egy finoman érző, önálló felfogású festő, Olgyay a közönségnek. Ferencz egyéniségét mutatják be A művész még alig van túl a harminczon, s komolysága és festői készsége máris elismert nevet szerzett neki. Alig van kiállítás, melyen ne találkoznánk képeivel, melyek közül különösen a legutóbbi időben készülteken már erősen megérzik a magyar levegő, a magyar föld színezete. Nem több, mint három esztendeje, hogy a művész hazakerült külföldi tanulmányútjáról. Münchenben tanult, s eleinte a német tájak levegőjét, színjellegét lehetett megismerni képein. Majd Párisba került, s itt a festés modern elveit szívta magába. Előadásmódja a neo-impresszionistáknak nevezett művészcsoport előadásával rokon. A természet az evangéliuma, a végtelen és mindig más, meglepő szín- és fényváltozatok képeinek tárgyai. Képein azt figyelhetjük meg elsősorban, hogy a művész, amikor elkóborol magános utakon, a holdfény vagy esti szürkület idején, nem arra törekszik, hogy ecsetjével hű és pontos leírást adjon a tájról, hanem a természetben képeket lát, s dekoratív színhatásokat keres. Tájképein az ember is csak olyan tárgy, mint a falomb, pusztán festői jelenség, s a művészt csak az érdekli rajta, hogy az alakon miféle szín vagy tónusfinomságot figyelhet meg. Széles ecsettel fest, színfoltokat rak mellé, s ezek a foltok gyorsan, hirtelen egymás ecsethúzással kerülnek a vászonra, amikor a művész a legelső benyomást akarja visszaadni. Kiállításában nem egy képet találunk, melyen teljesen megérzik az első benyomás frissesége. Mai számunk két jellemző képet közöl Olgyayról, ki a szolnoki festőkolónia tagja. Művészete itt azt a költőiséget szívja magába, amely sehol sem található fel olyan mértékben, mint a tiszaparti ég alatt. ü—r. TÁJRÉSZLET. OLGYAY FERENCZ FESTMÉNYEINEK KIÁLLÍTÁSÁBÓL. EGYVELEG. * Az angol bank pénzjegyeinek papirosa nem egyforma vastag. A bankjegy bal sarka vastagabb, mint a jobb sarok. A középen álló sorok s a rajz alatt a papiros szintén vastagabb, mint a bankjegy egyéb részeiben. Ily formán a hamis bankjegyek könnyebben felismerhetők. * A japáni ember postára adott levelekre először irja fel az országot, a tartományt, a várost, az utczát, amelyben a czímzett lakik, s csak leghátul a czímzett nevét. * A párisi katonai múzeumban a világ valamennyi szervezett seregeinek különféle fegyvernemeihez tartozó katonák felöltözött bábúi össze vannak gyűjtve. * A világ legnagyobb hordója a st.-louisi világkiállításon volt látható. Belsejében 300 ember kényelmesen asztalhoz ülhet. Magassága 38 láb, átmérője pedig 78 láb. A hordó tizenkét kaliforniai óriási tölgyfából két év alatt készült. Vas abroncsai 72 ezer kilogrammot nyomnak. * A London városa területén létező 724 különféle jótékony egylet a múlt évben magánadományokból összesen 168 millió koronát kapott. * Csókellenes liga: Mexikó városában több mint háromszáz különböző korbeli nő ruháján egy kis vörös gombot visel, ami azt jelenti, hogy az illető a csók elleni liga tagja. E liga tagjai azt fogadják, hogy egymást sem nyilvános helyen, sem pedig otthon meg nem csókolják, mivel szerintük a csók a ragályos betegségeket terjeszti.