Vasárnapi Ujság – 1907

1907-09-15 / 37. szám - Japán szívében (képekkel). Gr. Vay Péter 737. oldal / Általános nép- és országisme

diadalmenet volt a gőzhajónak ez az első útja, a­mely végre meghozta Fultonnak a rég áhított, jól kiérdemelt teljes sikert. A Clermont, 40­0 méter hosszúság mellett, 5Va méter szélességű, a gőzgép hengerének hos­sza 1220 miliméter, átmérője pedig ennek épen a fele. Ez a gőzgép néhány lóerőnél alig fejtett ki többet, de az egész szerkezet a maga jól megalkotott egyszerűségében megadta az impulzust a további fejlődésre és gyors egymás­utánban a gőzhajók egész sorát állította az amerikai folyókon utazó közönség szolgálatába. Európában 1812-ben egy skót ezermester, Henry Bell, bocsátotta útjára a gőzhajót, az első óczeánjáró gőzös pedig 1819-ben hagyta el Amerika partjait és 25 napi tengeri úttal érte el Liverpool kikötőjét. Azóta bámulatos gyorsasággal haladt a gőz­hajó fejlesztése és ma a Luisitania utasai a 237 méter hosszú, majd 28 méter széles hajó­test kényelmes szalonjaiban vígan szórakoznak, míg a 68 ezer lóerős gőzturbinák szakadatlan forgással hajtják a 38 ezer tonnás kolosztust, a­mely a szárazföldhöz hasonló biztonságot nyújt az utasoknak. És a hatalmas Luisitanici mélységes tiszte­lettel hajtja meg lobogóját a kicsiny, igénytelen Clermont emléke előtt, mert Fulton génieje nélkül ki tudja mikor jártunk volna szédületes sebességgel és megnyugtató biztonsággal a bi­zonytalan vizeken. Péter Jenő. 737 JAPÁN SZIVÉBEN. — Jamato, — írta gróf Vay Péter. A nap keltével indultunk. Joshino, a legköze­lebbi czélpont még hosszú két napi járóföld. Nincsen időnk vesztegelni. A kago útra kész. A törékeny bambusznád-alkotmány fel van sze­relve elemózsiával, takarókkal és ernyőkkel. De mind e szükséglet nagyon kis teret foglal,­­ és a minimumra szorítkozik. Az étel egy-egy kis kosár főtt rizs. A takarék megannyi olajos papírlap. Azonkívül egy-egy szalma­bocskor, hogy ha útközben egyik-másik elkopik, legyen mindjárt kéznél váltani. Mindössze ennyire ter­jed az egész szükséglet. De hiszen az orientális népek egyik nagy kiváltsága, hogy a feleslege­set soha se kívánták. És így gondolkoztak a japánok is. Ilyen alapra van építve egész élet­rendszerök. Ezt tanította philosophiájuk. Minek az, mire szükségünk nincsen ? Minek a felesle­ges? Ez a tétel volt jelszava úgy e nép élet­bölcsészetének, mint egész művelődésének is, hogy egyszerű, de kényelmes lót,­a, szerény — de a legapróbb részletekig gondozott hajlék. — Az itt-ott kifejezésre jutott műérzék, mely in­kább suggestiv gondolatokat igyekszik kelteni alkotásaival, mint materiális műkincseket gyár­tani. És ilyen módon válott lehetővé, hogy nem csak a gazdag, de a szegény is részesülhe­tett kényelemben, műélvezetben. E felfogás tette lehetővé, hogy Nippon kultúrája behatol­jon a társadalom legalsóbb osztályaiba. A kilgo kétségkívül a lehető legprimitívebb jármű. Egy hosszú bambuszrud, erről kosár, jobban mondva kosárfenék függ alá, mely MISERICORDIA ÉS VERITAS. — Battoni festménye MARTIN­UZZI APOTHEOZISA. JUSTITIA ÉS PAX. Battoni festménye. PANNONHALMI KÉP­EK.. — Balogh Rudolf fölvételei.

Next