Vasárnapi Ujság – 1911
1911-11-19 / 47. szám - Schulek Frigyes (képekkel). Éber László 940. oldal / Élet- és jellemrajzok
47. SZÁM. 1911. 58. ÉVFOLYAM. » VASÁRNAPI ÚJSÁG. napig vezető szerepet játszik építészeti emlékeink fenntartásának, helyreállításának nagy munkájában. 1902, Steindl halála óta a középkori építészet tanára műegyetemünkön. Lehetetlen e helyen csak megközelítő képet is adni Schulek tevékenységének terjedelméről és mélységéről. Épen nem tartozik termékeny építészeink közé. Nemcsak hosszú tanító tevékenysége, nemcsak a régi emlékekkel való tudományos foglalkozás, hanem művészlelkének sajátos diszpozícziója is visszatartotta attól, hogy köznapi feladatokra pazarolja erejét. Nagy czélok, nehéz helyzetek mozgatják meg alkotóképességét. Midőn a budavári koronázó templom építési bizottságának 1875. évi deczember 2-án tartott ülésében az elnök, báró Augusz fölszólította, hogy tegyen javaslatot a templom helyreállítására és Schulek bemutatta tervét, előadása után hosszú, kínos csend keletkezett s végül megszólal az elnök: «Hát azt hiszi a tanár úr, hogy megbolondultunk ? Ez csak a túlhevített fiatal fantázia aberrácziója.» Huszonöt évvel utóbb a merész tervező elérte a czélját. A templomot az ő terve szerint állították helyre és elkészült a Halász-bástya . . . Tanulmányok, vázlatok, tervek hihetetlen tömege tesz tanúságot arról az évtizedekig tartó intenzív munkáról, amellyel ennek a nagy föladatnak megoldása járt. Ma oly természetesnek tűnik föl az egész épületcsoport és csak maga a mester a megmondhatója, mily küzdelmes munka árán sikerült ezt az eredményt elérnie ! Ott emelkedik a templom a maga harmonikus egészében, történetének egyes fázisait kifejező részeivel, Európa- szerte párját ritkító gyönyörű tornyával, hangulatos belsejével, pompás festett díszével, fölszerelésével. A templom olyan állapotban jutott korunkra, hogy a tisztán fentartó és szigorúan restauráló tevékenység nem ért volna czélt. Schulek a teljesen elpusztult, erősen megrongált és évszázados lerakodások alatt elrejtett alakítások szívós kikutatásával, rekonstruálásával, a középkori formák tökéletes ismeretén alapuló congeniális művészettel új életre keltette az épületet. A koronázó-templom környékének rendezése, a Halász-bástya művészi kiképzése, melynek eszméje Schuleknél kezdettől fogva szervesen összefort a templom helyreállításával, csak 1902-ben fejeződött be. A minden izében átgondolt nagy mű fényesen illusztrálja a mester művészi gondolkodásának önállóságát középkorral szemben is. Igaz, hogy az építészeti kiképzés formáit innen meríti, de azok annyira sajátjává váltak,hogy souverain módjára bánik el velük. A Halász-bástya egyes részletei nem tagadják meg középkori eredetöket, de a mű a maga egészében a középkorban páratlan, teljesen modern fölfogásra vall. Maga Schulek szerényen azt mondja, hogy sikere a helyzetben megadott előnyök fölhasználásán alapul, holott valósággal a legnehezebb helyzet folytán előállott akadályokat biztos kézzel győzte le és merész koncepczióval, nagy vonásokkal, de a legapróbb részletekre is kiterjedő gonddal olyan képet teremtett, amelynek czélzata messze fölülemelkedik a középkor látókörén. Schulek a alapvető gondolata szerint, melyet már 1894-ben megjelent érdekes értekezésében is kifejtett, a koronázó templom jelentőségének kiemelése, a szerény terjedelmű épületnek mintegy fokozása érhető el a bástya művészi hozzácsatolása által. Átvette a középkori keresztfolyosó motívumát, de nem szűk udvar, hanem a nagyvilág felé nyitja ki és egyesíti vele az erődítési rendszer vonalait és a nagy szabad lépcsőzetet, a saroktornyocskák pedig mint szellemes pointek emelik az egész elrendezés tagolt kiságát. Valami teljesen új keletkezett így, amely eredetiség, önállóság dolgában is messze fölülmúl a modernség külsőségeivel hivalkodó sok épületet. A középkori formák öntudatos, modern fölhasználása jellemzi Schulek templomépületeit is, a szegedi református templomot (1880-83), mely a protestáns istentisztelet követelményeinek következetes érvényesítésén alapul és kívül TERVEZET A BUDAVÁRI KORONÁZÓ TEMPLOM SZENT IMRE-KÁPOLNÁJÁHOZ. A SZEGEDI FOGADALMI TEMPLOM TERVE, AZ EPERJESI RÓMAI KATHOLIKUS TEMPLOM TORNYA, SCHULEK FRIGYES MŰVEIBŐL.