Vasárnapi Ujság – 1913

1913-06-08 / 23. szám - Egy elfelejtett szoborleleplezés Lisznyai Kálmánról (képekkel) 456. oldal / Élet- és jellemrajzok

458 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 23. SZÁM. 1913. 60. ÉVFOLYAM. Május 8. A tegnapelőtti lelki izgalmakhoz hasonló megrázkódtatások után, idegeim teljesen ki­merülnek, nyugodt vagyok, mert egész teste­met-lelkemet érzéketlenség lepi meg. Mily jó volna ha ez az álomszerű állapot hosszas volna. Bölcsővé lettem én. Egy kéz ringat engem, Mély pincze fenekén Csendben, csendben. Május 10. Virágok, virágok, halvány rózsák, vörös szeg­fűk, fekete k­isek házasságunk egyhónapos for­dulóján, virágok lady Richmondtól, apósomtól, Herberttől, Winifredtől. Közöttük hét repkény­palánta, halványzöld finomszárú gyengéd kis levelekkel. Mi minden jut eszembe ma! Az ajtó, az ajtó ! Oh, nem az ajtót kell Edwardnak betörni, inkább ezt a hét kis repkényt tudná kiszakítani ! És mégis azt érzem gyakran, hogy lelkünk gyen­gédségben összeforrott. Folytonosan töreked­tem, hogy lelkileg hozzásimuljak férjemhez, szívem barátságra lépett az övével, és legrejtet­tebb érzelmeink közlése, lelkiismeretemet nyu­godt öntudatba ringatta. De ez az ajtó ! Nincs értelme az ilyen balga féltékenykedésnek, mely­nek semmi alapja nincsen, hiszen belenyugo­dott, hogy Closeburnnal találkozzam a társa­ságban. Mivel fognak az ilyen jelenetek vég­­­­ződni, ha ismét megújulnak? Kölcsönös és teljes elidegenedéssel. Edward­nak tudnia kellene, hogy ereje gyöngédségében rejlik, mert csak ez lehet vigasztalásom. Bizal­mas szeretet és megbecsülés megszerettetné kö­telességemet. Ha Edward másként fog visel­kedni, a legalacsonyabb czivódásokra ad al­kalmat. Május iL Mentül többet gondolkozom, annál kevésbbé értem Edward viselkedését. Tegnap egész nap duzzogott. Milyen gyermekes bosszúállás ez, mely semmiképen sem méltó hozzánk. Senki­sem törölheti ki a múltat. Ha Edward harag­szik reám, mert Closeburn is belém szeretett, miért vett el feleségül ? Ilyen bánásmóddal csak arra kényszerít, hogy vetélytársára gondoljak. Május 12. A Surrey-palota fényárban úszik, a család az utolsó szalonban gyűlt össze. Megérkezve, csak egy dolgot látok: Winifredet és együtt, habár nem feléjük nézek. Closeburnt Anyósom maga mellé ültet, Winnie Closeburn karján jön felém, a­ki hozzám érve elválik tőle és szótla­nul, hidegen, kifogástalanul meghajlik előttem. Érzem, hogy hátam mögül Edward figyel reánk, de Closeburn már­is tovább ment. Kér­jem közelébe ért, mert hallom a­mint dalla­mos hangján kissé fátyolosan ezt mondja neki: — Jó napot, Edward, hogy van? Lássa teg­nap a Jockey­ Clubban Murrayvel találkoztam, megkért, hogy közöljem önnel . . . Beszélgetve távolodnak el tőlem. Egész estén át Closeburnnak egy mozdulata sem kerülte ki férjem figyelmét, még egy pilla­nata sem. Engemet is tévedésbe ejthetett volna Closeburn hideg viselkedése, ha gomblyukában nem egy kis halvány repkény­ levelekből kötött csokrot viselt volna, a­mi egy gavallérnál elég különös dolog virág helyett. így hát két gyermekes tüntetés közé kerül­tem : az egyik duzzog, a másik virágnyelven akarja érdeklődésemet ébren tartani. Igazán csak zárdai lányokhoz illő viselkedés ez, szo­morú­ is volna, ha nem volna annyira nevet-Midőn hazatértünk, Edward veszekedő ked­vében volt. Szegény fiút idegessé tette az, hogy a másik órák hosszat közelemben volt. Sérté­sekre bocsánatkérések, könyörgések majd bru­tális csókok jöttek. Aztán ismét az a nagy bá­natos üresség, melyben elszorul a szivem, az a reménytelenség, mely szótlanul is azt hát ez a szerelem? nagy kérdezi tőlem — Christiane, ma barátomat lord tert hittam meg ebédre. — Helyes. — A napokban utazik Indiába. — Irigyelem. — Hát ön szívesen tésbe ? — Nem volna az. — Nem volna mert ön az én hazám, jobb kedvesem, ha annyira fél lord Closeburntól, hogy Indiába mennénk? Nem feleltem. Minden maradt a régiben. Julius 14. Két hónapig nem ittam. De mit jegyezhet­nék fel egyebet, mint ugyanazt a mély fájdal­mat, mely naponta új és új alakban jelentkezik. Május 14. Hold­es­menne-e oda száműze­­ ­ TraJca László felvétele. PETŐFI ÉS BEM EMLÉKE A TEMESVÁR MELLETTI SZABADFALUBAN, MELYET BEM 1849. MÁJUSI FŐHADI­SZÁLLÁSA HELYÉN MOST LEPLEZTEK LE. PETŐFI ITT KAPTA ŐRNAGYI KINEVEZÉSÉT. is**,/ Jcc/a eá ' /a t> y jr . / <7> , . i cí SX ''S/T '' t A-U í /fi . " 's, v / jf / A ^ ortg), '• - " - — ' • 1 ' ' -a, jÄ? IX/ r/frr^Afí. ' / f t' c J °^- J^' ^J?^ f ° —tr—g' * ***—ew fc , /sí f ^ ^ ^"/Z a / Cr - , /'t'j'/Cr. ^e^-it tCL ./ , -r*'ff^ ^Tj/ A11' r>jf . y • „ /«MM) /te r-o* ', i/feiA* * c^/tíir ^ i/ ** ^^t^e^Co í /> «/> /s /J , * ' M^ * ^<r ** • - « < r~> > ^eDt^y, ' a C tf . * < s* ' < ' * Oc-tf y/l r-i^^'r,'/^ If' ARANY «CSALÁDI KORD­ ÉNEK EREDETI KÉZIRATA, MELYET GYULAI PÁL AJÁNDÉKOZOTT CSIKY KÁLMÁNNAK S JELENLEG ÖZV. CSIKY KÁLMÁNNÉ TULAJDONÁBAN VAN.

Next