Vasárnapi Ujság – 1914

1914-03-15 / 11. szám - Úton ötödször a világ körül (képekkel). Gróf Vay Péter: Singapur 207. oldal / Általános nép- és országisme

9. SZÁM. 1914. 61. Évf OLY­AM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 207 ÚTON ÖTÖDSZÖR A VILÁG KÖRÜL SINGAPUR. Singapur a világkereskedelem egyik legjelen­tékenyebb góczpontja. Vessünk futólagos tekin­tetet a térképre és azonnal látjuk, hogy a Malaji félsziget mélyen alányúló csúcsát szük­ségkép érinti minden a távoli kelet felé vitor­lázó és minden onnét nyugatra érkező hajó. Fekvése kereskedelmi szempontból csak olyan fontos, mint a Gibraltáré hadászatilag, így talán felesleges is hozzátenni, hogy Nagy­britannia hatalmában van. Az úgynevezett Strait setlements, az óriási kiterjedésű indiai gyarmatok egyik gyöngyét képezi. A föld termékenysége példabeszédszerű. A rizs háromszor is képes egy évben megérni. Azonkívül bőven nő a czukornád, dohány, ópium, kávé, gutaperka és más egyéb értékes növény. Hegyei pedig telve vannak a leghasz­nosabb ásványokkal. Kivált jelentékenyek a szinfajok, de van kőszén is bőven. A vidék felette festői. Hegyes-völgyes. A nö­vényzet üde és gazdag. Az erdőkben sok a vad. A vidék jellege is teljesen tropikus. Kö­rültekintve, azt hihetnénk, hogy óriási meleg­házba kerültünk. Még a légkör is olyan tik­kasztó és párás. De épen ezen körülménynek tulajdonítható a bámulatos flóra és vízözön­idők előttre emlékeztető fauna is. A hajdani szultánok leszármazottjai máig megőrizték trónusaikat. Az angol kormány meghagyja hatalmuk látszatát. Sőt rájuk bízza a helybeli kormányzást is, épen úgy, mint Radiputánában. Ezáltal sok fáradtságot és költséget kímél meg és elejét veszi az eset­leges felkeléseknek, vagy nemzetiségi mozga­lomnak. Minden döntő kérdésben természete­sen a brit hatóságok ítélnek és mi fő, az ös­­szes kereskedelmi és gazdasági előnyöket tel­jes mértékben kiaknázzák. A hosszú földnyelv legdélibb csúcsával szem­ben terül el Singapur szigete. Erre a marko­latnyi földre épült ama hatalmas metropolis. Mert világközpont a szó szoros értelmében ez élénk, mozgalmas kikötőváros. Érkeznek 03 indulnak hajók a nap és éj minden perczé­ben, közel vagy távolról. Óriás pánczélosok, gyorsjáratú kereskedő- és postagőzösök, avagy festői vitorlások és helybeli rozoga djunkák egyaránt nagy számmal horgonyoznak a ki­kötőben. A folyton növekvő keleti áruforgalom leg­mozgalmasabb piacza kétségkívül Singapur. Mert még a terményeknek az a része is, mely nem kerül itten a vásárra, nagyon sok eset­ben raktárakba jut és át lesz hajózva. Em­poriumok, Dokkok foglalják el a partok hos­­szát. A hatalmas hangárakba, mint hangyák hordják, viszik szakadatlanul az apró, barna­bőrű kulik a terhet. Beljebb kerülve, a város szive csak ilyen ke­reskedelmi kifejezéssel bír. Nagy kereskedő­paloták, tágas vendéglők és megszámlálhatlan üzletek sorakoznak egymás mellé. A nemzet­közi ismert czégek nagyobbrészt képviselve vannak. Mindenfelé a különböző társulatok, czégek feliratai tűnnek szembe. Mintha itten mindenki csak üzletekkel foglalkozna. Csak az ipar és kereskedelemnek van jogosultsága. Mint minden angol városban, a polgárság a központon kívül él. Ha egyszer boltját be­zárja vagy hivatalának hátat fordít, siet a külvárosok felé, hol tisztább légkörben, ker­tektől körülvéve épít házat vagy bérel lakást. «My house is my castle», házam a váram, mondja az angol közmondás. Az otthon valódi szentély a nép felfogásában. A küszöb sért­hetetlen. Tradíczióit féltékenyen megőrzi — és hűen átülteti a tengereken túl is Albion fia. De hiszen ez képezi gyarmatpolitikájának a leg­erősebb védbástyáját. A­hol letelepszik, meg­honosítja intézményeit, tanítja nyelvét, ter­jeszti hitét. A­hova leteszi lábát, ottan gyö­keret is fog és mint olajcsepp árad el körülte mindig szélesebb és szélesebb körben befo­lyása. Singapúr kitűnő alkalmul szolgál megfigye­lésekre. Tekintsünk bármerre, mindenütt a brit hatalom és kultúra egy-egy más érdekes meg­nyilatkozását látjuk. E művelődés tulajdonkép még jelentékenyebb teret hódít, mint a fegy­verek. Minden egyaránt az angol intézménye­ket, angol ízlést és első­sorban angol felfo­gást tükrözi vissza. Az emberek jöhettek a világ öt részéből és mutathat bőrük minden árnyalatot, de fellépésében, megjelenésében, a­mennyire lehet, angol honpolgárként akar ér­vényesülni. Ha délutánonként ottan látjuk a fiatalságot fehér sportöltözeteikben a nagy játszó­téren kriketet ütni vagy labdát rúgni, olyan kifogás­talan a megjelenésük és olyan csiszolt a mo­doruk, hogy ha nem volnának olyan barnák, azt hihetnénk, csupa született angol. Maga Johor szultánja, a­mely a legdélibb a Malaji fejedelemségek közül, minden tekin­tetben angol gentleman-ként akar érvényesülni. Teljesen angol nevelésben részesült. A nyelvet hibátlanul beszéli. Sőt sok tekintetben az an­gol szokásokat is elfogadta. A palota beren­dezése nagyrészt Londonban készült. Az asz­talokon angol újságok és folyóiratok hever­nek. Maga a háziúr, a hatalmas nábob pedig olyan kifogástalan előkelőséggel van öltözve, mintha egyenesen a Piccadillyről érkezne. Az angol kultúra magas színvonalát mi sem mutatja jobban, mint az az általános hódítás, melyet világszerte elért. Hajózzunk bármerre, angolul mindenütt megértenek. Úgyszinte nin­csen nagy kikötő, hol angol intézményeket ne találnánk. Ezen rendkívüli összetartás és ritka fele­baráti szeretet képezi az angol kultúra egyik alapvonását. Ha az óriási kiterjedésű biroda­lom zászlaját ottan látjuk lobogni a világ leg­távolabbi földjein és hajói az összes nagy óc­eánokat uralják, ezt első­sorban erkölcsi intézményeinek köszönheti. Hetvenezernyi ka­tona, még ha minden ike hős is, nem lenne képes e több mint háromszáz milliónyi lakos­sal biró gyarmatokat hatalmában tartani, ha ereje a fegyvereken kívül, első sorban nem volna magas szinvonalon álló kormányzatá­nak morális horderejére alapítva. Singapur, 1914 január. Gróf Vay Péter: J0HO1- BENSZÜLÖTTEK. SINGAPUR KHINAI NEGYEDÉBŐL. JOHORE SZULTÁNJÁNAK ÚJ PALOTÁJA. A TENGERPART SINGAPURBAN.

Next