Vasárnapi Ujság – 1914
1914-03-29 / 13. szám - Úton ötödször a világ körül (képekkel). Gróf Vay Péter: Sziam 248. oldal / Általános nép- és országisme
248 VASÁRNAPI ÚJSÁG. 13. SZÁM. 1914. ÖI. ÉVFOLYAM. SZIÁM. Udvari élet. Ázsia Velenczéje. Káprázatok országa. Sziám mindekkoráig a Kelet leghozzáférhetlenebb országai közé tartozik Csoda-e, ha keveset tudnak felőle. Vasutai még csak most épülnek. Hajók ritkán érintik kikötőit, így csak elvétve kerül utas határain belül. Ami hír pedig onnét kiszivárog, az rendesen olyan meglepően, olyan hihetetlenül hangzik, hogy a közvéleményben Sziám mint valami nagyon exotikus, mint a fehér elefántok és az összenőtt testvérek — egyszóval mint meseország él. A legendák kora azonban manapság még Ázsia szivében is szünőfélben van. A legelmaradtabb nemzetek felébrednek. Koreát újra szervezik, Mongolia autonómiát követel. Afganisztánon át vasutakat terveznek. Tibet kapui megnyitottak. Egyszóval a világ sora ha nagyon megváltozott a nyugati féltekén, még sokkal nagyobbak a változások Keleten. " 1 Sziám első reformátoraként tulajdonkép Lulalongkorn király tekinthető. A régi hagyományokkal szakítva, átlépte országának határait. Sokat utazott. Bejárta Európa összes államait. Hiszen budapesti tartózkodása még élénken él emlékezetünkben. Hazájába visszatérve, hozzákezdett a nagy munkához. Ha szíve mélyében konzervatív is volt, mint minden igaz orientalista, de belátta, hogy országának függetlenségét csak a teljes újjászervezés mentheti meg, különben elfoglalják az angolok, mint Birmát, vagy franczia gyarmattá válik, mint Cambodgia. Sulalongkorn belátta azt is, hogy elsősorban az új nemzedék nevelését kell teljesen átalakítani és nemzetközi színvonalra felemelni, így a jó példával saját maga járt elől és saját fiait elküldte a szélrózsa minden irányába. Az egyik porosz katonaiskolába került és mint tiszt szolgált a német hadseregben. A másik Francziaországban tanult. Volt, ki az orosz gárdához került, a trónörökös pedig több mint tíz évet töltött Angliában. Ma ezek a herczegek állanak a nemzet élén. Vateraond-ot királlyá koronázták. herczeg a tengerészeti miniszter, Swasti Paribatra herczeg a főbiró. Dewauiongle herczeg a külügyér, így el lehet mondani, hogy Sziám családilag van a szó legszorosabb értelmében kezelve. Mind e herczegek, kik életök egy részét Európában töltötték, természetesen nemcsak kitűnően beszélik az idegen nyelveket, de többen közülök Nyugaton is házasodtak és teljesen európai módra élnek. Bangkokba megérkezve, sohase hittem volna, hogy csak úgy, mint bármely egyéb fővárosban, teljesen organizált udvari életet találtak. Az új királyi palota hatalmas épület, magas kupola fedi és belseje csupa márvány és arany. Mint hallom, óriási összegeket nyelt el az építése. De hiszen telhetik, mert maga a czivillista, a király személyes vagyonán kívül meghaladja évente a tizenkilencz millió koronát. Az udvari ünnepélyek így nem csoda, ha fényesek. Csak azt sajnálom, hogy a hajdani káprázatos keleti fényt mindjobban a nyugati szokások pótolják. Igaz, hogy még e nyugati intézmények is mihamarabb elkeletiesednek e távoli zónákon. A minap egy udvari fogadás alkalmával az egyenruhák lehettek európai minták után szabva, de kivarrva aranysujtások, rendjelek, tarka kihajtók, tollas kalpagokkal és tele ékszerrel, az általános kép mégis felette eredeti maradt. Nemzeti viseletet hord a kék selyem szövetekbe burkolt cselédség is, kik mint mindenütt a Keleten, Bangilók palotáiban is légiószámra ácsorognak. Végezetül, mit először kellett volna megemlítenem, hiven megőrizték a nemzeti viseletet a királynék és herczegnék is, mint akár maga a nép is. A nők helyzete pedig itten csaknem irigylendő. Épen nincsenek elzárva, mint Indiákon vagy Klímában, hanem ellenkezőleg, a kormányzat jogarát sokszor ők tartják. Nagy kereskedőházak élén állanak, a családi birtokot kezelik, üzleteket vezetnek, így maga Bisitr herczegné a nemes leányintézetet igazgatja. Daczára, hogy a legkitűnőbb nyugati nevelésben részesült, sőt még mint igazgatónő szemüveget is hord, hogy semmi tekintetben ne ma A KIRÁLYI VÁROS BELSŐ UDVARAIN. KIRÁLYI HERCZEGEK ÉS DIPLOMATÁK A BANGKOKI OSZTRÁK-MAGYAR KÖVETSÉGEN. A KIRÁLYI VÁROS UDVARAI, SZIÁMI KÉPEK GRÓF VAY PÉTER VILÁGKÖRÜLI ÚTJÁRÓL,