Vasárnapi Ujság – 1916
1916-05-14 / 20. szám - Goltz pasa 308. oldal / Élet- és jellemrajzok
308 VASÁRNAPI UJSÁG. 20. SZÁM. 1916. 63. ÉVFOLYAM. GOLTZ PASA. Kut-el-Amara kapitulált ; a tragikumnak feltűnő és izgató megnyilvánulása, hogy Goltz pasa nem érhette meg ezt a pillanatot. Goltz pasa volt a mezopotámiai török haderők főparancsnoka, aki az angolokra mért súlyos csapást előkészítette, aki Ktesiphonnál a török offenzívát megindította, Kut-el-Amara körülzárását irányította és a terep nagyszerű kiaknázásával úgy építette meg a török hadállásokat, hogy azokon meg kellett törnie az angolok minden felszabadító kísérletének. Ő volt az, aki keresztülhúzta az angoloknak Bagdad elfoglalására irányuló számításait és olyan katasztrófába döntötte az ellenséget, amilyen e háború során még nem érte az angolokat. Izgató és titokzatos véletlen, hogy akkor kellett meghalnia, amikor már bizonyos volt, hogy Kut-el-Amara elesik, amikor már csak napokról volt szó. Élete főművének a beteljesedését már nem érhette meg. Fátum-e, vagy ezeregy éjszakai titok, hogy így kellett történnie, aminek is kutatnék. Őrizzük meg az alakját, idézzük emlékezetbe a múltját ennek a nagy energiájú tudós hadvezérnek, akinek Törökország a legnagyobb kihatású győzelmét köszönheti, aki egész életét Törökország újjáélesztésének akarta szentelni. Báró Colmar von der Goltz 1848-ban született, ősrégi katona-családból, a porosz hadseregben nem kevesebb, mint huszonkét Goltz viselt tábornoki rangot. Colmar von der Goltz 1861-ben mint hadnagy a 41-ik gyalogezredbe lépett be, részt vett az 1866-iki Ausztria elleni hadjáratban, amelynek során meg is sebesült. 1868-ban a vezérkar topográfiai osztályába osztották be, miután megelőzőleg elvégezte a hadiiskolát. A német-franczia háború kitörésekor az ifjú hadnagyot Frigyes Károly herczeg hadseregének vezérkarába osztották be. A hadjárat befejezése után mint századost a nagyvezérkar hadtörténelmi osztályába vezényelték. Ebbe az időbe esik irodalmi tevékenységének a megkezdése. A német-franczia háborúban szerzett tapasztalatait gazdagon kiaknázva írta meg Frigyes, Károly herczeg hadseregének, a második hadseregnek operáczióit, majd utána azt a munkáját, amely nemcsak Németországban, hanem Francziaországban is rendkívüli feltűnést keltett és a melynek czíme: «Leon Gambetta és hadseregei.» Ez a műve, a melyben az általános védkötelezettség behozatalát sürgette és a melyben az ellenségről akkoriban kissé túlzottnak tetsző megbecsüléssel nyilatkozott, a vezető körök kritikáját annyira provokálta, hogy báró Goltz századost a vezérkarból csapatszolgálatra vezényelték ki. Egy esztendővel később azonban visszahívták a vezérkarba, majd a hadiiskola tanárává nevezték ki, ahol már mint őrnagy teljesített szolgálatot. 1883-ban történt, hogy Törökország több német kiképző tiszt Konstantinápolyba való kiküldését kérte a német kormánytól. Goltz őrnagy, aki megelőzőleg is már hosszabb időt töltött Törökországban szabadságideje alatt, jelentkezett és ajánlkozását elfogadták. Ettől fogva tizenkét esztendőn keresztül egész ambicziójával és minden energiájával azon dolgozott, hogy keresztülvihesse a teljes mértékben elhanyagolt állapotban levő török hadsereg reorganizálását. Működésének első fázisában a szintén török szolgálatban álló Kahler német tábornok alá volt rendelve és török vezérkari tisztek oktatásával és kiképzésével volt megbízva. Természetes, hogy feladatának megoldása közben rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdenie. Ki kellett irtania tanítványaiból a hagyományos keleti pesszimizmust, a mindent sötét színben való látást ; el lehet képzelni, hogy az új környezetbe, új légkörbe került Goltznak, akinek alaptermészetét az optimista világnézet adta meg, milyen nehéz küzdelmeket kellett folytatnia, amikor arról volt szó, hogy a török vezérkar szellemét újjáteremtse és kiforgassa eredeti mivoltából. Goltz nehéz föladatának jellemzésére elég annyit följegyezni, hogy tulajdonképpen neki kellett megteremtenie még a török vezérkari iskola alapjait is ; neki kellett németül megírnia a tábori és vezérkari szolgálatra vonatkozó, taktikát, a stratégiát és a várháborút fejtegető a tankönyveket is, amelyeket azután török nyelvre lefordítottak ; neki kellett fölfedeznie és kinevelnie olyan tehetséges és tetterős török tiszteket, akik előadhatnak és az ő szellemében képezhetnek ki tiszteket a vezérkari iskolában ; egyszóval nemcsak az alapvetés, hanem a továbbfejlesztés, úgyszólván a semmiből való teremtés munkája is az ő feladata volt. Kahler tábornok halála után Goltz pasát nevezte ki Abdul Hamid szultán a török vezérkar főnökének helyettesévé. Ebben a pozícziójában az volt a feladata, hogy a nagykiterjedésű török birodalmat 364 zászlóaljkörzetre ossza, hogy kidolgozza az általános védkötelezettségre vonatkozó tervezetet, hogy biztosítsa a mozgósítás szabályszerű és lehetőleg gyors lefolyását, hogy Törökország számbajöhető háborúinak esetére különböző haditerveket hárult dolgozzon ki, mindezen felül pedig ráaz a f adat is, hogy európai Törökországban és Kis-Ázsiában is topográfiai felvételeket és a vezérkar számára használható katonai térképeket készítsen. Ezt az óriási feladatot nemcsak hogy teljesítette, hanem ezenfelül még a török hadsereg főfelügyelője is volt. Ebben a minőségében természetszerűleg arra törekedett, hogy harczedzett és minél kiválóbb haderőt képezzen ki Törökország számára; az azonban, hogy megfelelő felszerelésről is gondoskodhassék, már nem állott módjában. Ennyire tág hatáskört már megtagadott tőle a Kelet bizalmatlansága. Ilyen körülmények között érthető, hogy az elhanyagolt török haderő teljes mértékben való újjászervezését Goltz tábornok nem vihette keresztül, annyival kevésbbé, mert Abdul Hamid szultánnak iránta való bizalmatlansága valósággal groteszk formában nyilvánult meg. Kifelé a szultán szinte tüntetett azzal, hogy elhalmozta kegyeivel a német tábornokot. Egész rendjelesőt hullatott a mellére , ugyanakkor azonban a ravasz trükkök egész sorozatát eszelte ki és valósította meg, hogy Goltz tábornokot, akit időközben pasai méltóságra és tábornagyi rangra emelt, megakadályozza reformátori munkájában. A szultán például nem engedte meg, hogy a török katonák a Goltz pasa által elrendelt hadgyakorlatokon töltényeiket használják, mert minden egyes hadgyakorlatban ellene szőtt összeesküvést látott. Abdul Hamid szultán valósággal ellenséges indulattal nézte Goltz pasa organizáló munkáját ; hitt a besúgóinak, akik azt hirdették, hogy a török haderők újjászervezése a szultán ellen irányul. Goltz pasának az lett volna a feladata, hogy Törökország számára harczképes hadsereget neveljen, Abdul Hamid szultán pedig ennek még csak a gondolatától is irtózott. Még egy adat, amely eléggé jellemzi a Goltz pasa iránti keleti bizalmatlanságot: azt a haditervet, amelyet a görög-török háború esetére kidolgozott és a amely offenzív alapokon nyugodott, szemben defenzív jellegű török hadviseléssel, csak a hadjárat végén merte alkalmazni a török vezérkar, amelynek tisztjei mind egy szálig Goltz tanítványai voltak. Érthető, hogy Goltz pasa végül elkedvetlenedett és visszatért Németországba. 1895-ben a frankfurti 5-ik hadosztály parancsnokságát vette át, altábornagyi rangban. 1900-ban gyalogsági tábornokká s a königsbergi hadtest vezénylő tábornokává nevezte ki a császár. 1907-ben az akkori 0-ik, a mai 2-ik hadsereg felügyelőjévé és vezérezredessé nevezték ki. Az 1910-iki pomerániai császár manőveren egy hadsereget vezetett és a partraszállott ellenséges haderőt kétszeresen körülzárva a tengerbe szorította. Ezen a manőveren való szereplése nagy feltűnést keltett ; érdemeinek elismeréséül tábornaggyá nevezte ki a császár. 1910-ben, Abdul Hamid detronizálása után újra Törökországba utazott, ahol akkoriban az ifjú-török párt jutott uralomra. A türelmetlen ifjú-törökök mindenáron azon voltak, hogy kiprovokálják a Balkán-háborút ; hiábavaló volt Goltz pasa intő szava, hogy a török hadsereg még nem készült fel nagyarányú és döntő súlyú vállalkozásokra. — Konstantinápolyban elhatalmasodott a háborús párt, mely nem törődött a török hadsereg reorganizátorának vétójával és vállalta a túlságosan kétes rizikót. Ha a Balkán háború után angol, franczia és orosz lapok ujjongva hirdették Goltz pasa kudarczát: nyilvánvaló, hogy ez aláhúzott tendenczia volt. A világháború kitörése után a hetvenen túli Goltz pasa, két hadsereg marsallja, hasztalanul várta, hogy a császár őt is a hadiszintérre szólítsa. Belgium gyors meghódítása után Albert király országának főkormányzójává nevezték ki; ebben az adminisztratív állásában csak addig maradt meg, amíg Törökország is csatlakozott a központi hatalmakhoz. A török háború kitörése után Goltz pasa, akit az egész katonai irodalom Moltke egyetlen méltó utódjának tartott, a szultán szárnysegédje, majd a Dardanellák ostroma közben a Konstantinápoly védelmére rendelt hadsereg parancsnoka lett. Mindaddig, amíg a dardanellai entente-vállalkozás csúfos visszavonulássá nem fajult, Goltz pasának minden eshetőségre készen, őrt kellett állania Konstantinápoly kapui előtt. Amikor aztán az utolsó angol és franczia katona is eltakarodott a Gallipoli-félszigetről, Goltz pasára várt a feladat, hogy a veszedelembe jutott török félhold presztízsét megoltalmazza Mezopotámiában, hogy megakadályozza Bagdadnak, a szent városnak, elestét. Goltz pasa többet tett, mint amennyit vártak tőle. Bagdad alól egy nagystílű, igazi hadvezérekre valló lendülettel elűzte az angolokat és olyan csapdát készített számukra, amelyben — angol jelentések számolnak be róla — százezernél több indus és angol katona veszett el. Ktesiphon, Kut-el-Amara, Felahie, Es Sinn : olyan nevek ezek, amelyek mind egy kivételes tehetségű hadvezért ünnepelnek. Hogy a diadal beteljesedését nem érhette meg — ki ismerhetné ki magát a misztériumokban? Jákó János. I ÉMpt* WEIUL m Lavinaomlások meggátlására havat robbantanak. • i 2 ímm Ém vf AZ OLASZ HARCZTÉRRŐL - Klein Jenő fényképei. Hófúvás.