Vasárnapi Ujság – 1916

1916-05-14 / 20. szám - Goltz pasa 308. oldal / Élet- és jellemrajzok

308 VASÁRNAPI UJSÁG. 20. SZÁM. 1916. 63. ÉVFOLYAM. GOLTZ PASA. Kut-el-Amara kapitulált ; a tragikumnak fel­tűnő és izgató megnyilvánulása, hogy Goltz pasa nem érhette meg ezt a pillanatot. Goltz pasa volt a mezopotámiai török haderők fő­parancsnoka, a­ki az angolokra mért súlyos csapást előkészítette, a­ki Ktesiphonnál a török offenzívát megindította, Kut-el-Amara körülzárását irányította és a terep nagyszerű kiaknázásával úgy építette meg a török had­állásokat, hogy azokon meg kellett törnie az angolok minden felszabadító kísérletének. Ő volt az, a­ki keresztülhúzta az angoloknak Bagdad elfoglalására irányuló számításait és olyan katasztrófába döntötte az ellenséget, a­milyen e háború során még nem érte az angolokat. Izgató és titokzatos véletlen, hogy akkor kellett meghalnia, a­mikor már bizonyos volt, hogy Kut-el-Amara elesik, a­mikor már csak napokról volt szó. Élete főművének a beteljese­dését már nem érhette meg. Fátum-e, vagy ezeregy éj­szakai titok, hogy így kellett történ­nie, a­minek is kutatnék. Őrizzük meg az alakját, idézzük emlékezetbe a múltját ennek a nagy energiájú tudós hadvezérnek, a­kinek Törökország a legnagyobb kihatású győzelmét köszönheti, a­ki egész életét Törökország újjáélesztésének akarta szentelni. Báró Colmar von der Goltz 1848-ban szüle­tett, ősrégi katona-családból, a porosz had­seregben nem kevesebb, mint huszonkét Goltz viselt tábornoki rangot. Colmar von der Goltz 1861-ben mint hadnagy a 41-ik gyalogezredbe lépett be, részt vett az 1866-iki Ausztria elleni hadjáratban, a­melynek során meg is sebesült. 1868-ban a vezérkar topográfiai osztályába osztották be, miután megelőzőleg elvégezte a hadiiskolát. A német-franczia háború kitörése­kor az ifjú hadnagyot Frigyes Károly herczeg hadseregének vezérkarába osztották be. A had­járat befejezése után mint századost a nagy­vezérkar hadtörténelmi osztályába vezényel­ték. Ebbe az időbe esik irodalmi tevékenységé­nek a megkezdése. A német-franczia háborúban szerzett tapasztalatait gazdagon kiaknázva írta meg Frigyes, Károly herczeg hadseregének, a második hadseregnek operáczióit, majd utána azt a munkáját, a­mely nemcsak Németország­ban, hanem Francziaországban is rendkívüli feltűnést keltett és a melynek czíme: «Leon Gambetta és hadseregei.» Ez a műve, a melyben az általános védkötelezettség behozatalát sür­gette és a melyben az ellenségről akkoriban kissé túlzottnak tetsző megbecsüléssel nyilatko­zott, a vezető körök kritikáját annyira provo­kálta, hogy báró Goltz századost a vezérkarból csapatszolgálatra vezényelték ki. Egy esztendő­vel később azonban visszahívták a vezérkarba, majd a hadiiskola tanárává nevezték ki, a­hol már mint őrnagy teljesített szolgálatot. 1883-ban történt, hogy Törökország több német kiképző tiszt Konstantinápolyba való kiküldését kérte a német kormánytól. Goltz őrnagy, a­ki megelőzőleg is már hosszabb időt töltött Török­országban szabadságideje alatt, jelentkezett és ajánlkozását elfogadták. Ettől fogva tizenkét esztendőn keresztül egész ambicziójával és minden energiájával azon dolgozott, hogy keresztülvihesse a teljes mértékben elhanyagolt állapotban levő török hadsereg reorganizálását. Működésének első fázisában a szintén török szolgálatban álló Kahler német tábornok alá volt rendelve és török vezérkari tisztek oktatásával és kiképzésé­vel volt megbízva. Természetes, hogy feladatá­nak megoldása közben rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdenie. Ki kellett irtania tanít­ványaiból a hagyományos keleti pesszimizmust, a mindent sötét színben való látást ; el lehet képzelni, hogy az új környezetbe, új légkörbe került Goltznak, a­kinek alaptermészetét az optimista világnéz­et adta meg, milyen nehéz küzdelmeket kellett folytatnia, a­mikor arról­­ volt szó, hogy a török vezérkar szellemét újjá­teremtse és kiforgassa eredeti mivoltából. Goltz nehéz föladatának jellemzésére elég annyit följegyezni, hogy tulajdonképpen neki kellett megteremtenie még a török vezérkari iskola alapjait is ; neki kellett németül megírnia a tábori és vezérkari szolgálatra vonatkozó, taktikát, a stratégiát és a várháborút fejtegető a tankönyveket is, a­melyeket azután török nyelvre lefordítottak ; neki kellett fölfedeznie és kinevelnie olyan tehetséges és tetterős török tiszteket, a­kik előadhatnak és az ő szellemében képezhetnek ki tiszteket a vezér­kari iskolában ; egyszóval nemcsak az alap­vetés, hanem a továbbfejlesztés, úgyszólván a semmiből való teremtés munkája is az ő fel­adata volt. Kahler tábornok halála után Goltz pasát nevezte ki Abdul Hamid szultán a török vezér­kar főnökének helyettesévé. Ebben­­ a­­ pozí­cziójában az volt a feladata, hogy a nagy­kiterjedésű török birodalmat 364 zászlóalj­körzetre ossza, hogy kidolgozza az általános védkötelezettségre vonatkozó tervezetet, hogy biztosítsa a mozgósítás szabályszerű és lehető­leg gyors lefolyását, hogy Törökország számba­jöhető háborúinak esetére különböző haditer­veket hárult dolgozzon ki, mindezen felül pedig rá­az a f adat is, hogy európai Török­országban és­­ Kis-Ázsiában is topográfiai fel­vételeket és a vezérkar számára használható katonai térképeket készítsen. Ezt az óriási feladatot nemcsak hogy teljesítette, hanem­­ ezenfelül még a török hadsereg főfelügyelője is volt. Ebben a minőségében természetszerű­leg arra törekedett, hogy harczedzett és minél kiválóbb haderőt képezzen ki Törökország számára; az azonban, hogy megfelelő fel­szerelésről is gondoskodhassék, már nem állott módjában. Ennyire tág hatáskört már meg­tagadott tőle a Kelet bizalmatlansága. Ilyen körülmények között érthető, hogy az elhanyagolt török haderő teljes mértékben való újjászervezé­sét Goltz tábornok nem vihette keresztül, annyival kevésbbé, mert Abdul Hamid szultán­nak iránta való bizalmatlansága valósággal groteszk formában nyilvánult meg. Kifelé a szultán szinte tüntetett azzal, hogy elhalmozta kegyeivel a német tábornokot. Egész rendjel­esőt hullatott a mellére , ugyanakkor azonban a ravasz trükkök egész sorozatát eszelte ki és valósította meg, hogy Goltz tábornokot, a­kit időközben pasai méltóságra és tábornagyi rangra emelt, megakadályozza reformátori mun­kájában. A szultán például nem engedte meg, hogy a török katonák a Goltz pasa által el­rendelt hadgyakorlatokon töltényeiket hasz­nálják, mert minden egyes hadgyakorlatban ellene szőtt összeesküvést látott. Abdul Hamid szultán valósággal ellenséges indulattal nézte Goltz pasa organizáló munkáját ; hitt a besúgói­nak, a­kik azt hirdették, hogy a török haderők újjászervezése a szultán ellen irányul. Goltz pasának az lett volna a feladata, hogy Török­ország számára harczképes hadsereget neveljen, Abdul Hamid szultán pedig ennek még csak a gondolatától is irtózott. Még egy adat, a­mely eléggé jellemzi a Goltz pasa iránti keleti bizalmatlanságot: azt a haditervet, a­melyet a görög-török háború esetére kidolgozott és a a­mely offenzív alapokon nyugodott, szemben defenzív jellegű török hadviseléssel, csak a hadjárat végén merte alkalmazni a török vezérkar, a­melynek tisztjei mind egy szálig Goltz tanítványai voltak. Érthető, hogy Goltz pasa végül elkedvetlene­dett és visszatért Németországba. 1895-ben a frankfurti 5-ik hadosztály parancsnokságát vette át, altábornagyi rangban. 1900-ban gyalogsági tábornokká s a königsbergi hadtest vezénylő tábornokává nevezte ki a császár. 1907-ben az akkori 0-ik, a mai­ 2-ik­ hadsereg felügyelőjévé és vezérezredessé nevezték ki. Az 1910-iki pomerániai császár­ manőveren egy hadsereget vezetett és a partraszállott ellenséges haderőt kétszeresen körülzárva a tengerbe szorította. Ezen a manőveren való szereplése nagy feltű­nést keltett ; érdemeinek elismeréséül tábor­nag­gyá nevezte ki a császár. 1910-ben, Abdul Hamid detronizálása után újra Törökországba utazott, a­hol akkoriban az ifjú-török párt jutott uralomra. A türelmetlen ifjú-törökök mindenáron azon voltak, hogy kiprovokálják­­ a Balkán-háborút ; hiábavaló volt Goltz pasa intő szava, hogy a török had­sereg még nem készült fel nagyarányú és döntő súlyú vállalkozásokra. — Konstanti­nápolyban elhatalmasodott a háborús párt, mely nem törődött a török hadsereg reorganizá­­­torának vétójával és vállalta a túlságosan kétes rizikót. Ha a Balkán háború után angol, franczia és orosz lapok ujjongva hirdették Goltz pasa kudarczát: nyilvánvaló, hogy ez aláhúzott tendenczia volt. A világháború kitörése után a hetvenen túli Goltz pasa, két hadsereg marsallja, hasztalanul várta, hogy a császár őt is a hadiszintérre szólítsa. Belgium gyors meghódítása után Albert király országának főkormányzójává nevezték ki; ebben az adminisztratív állásában csak addig maradt meg, a­míg Törökország is csatlako­zott a központi hatalmakhoz. A török háború kitörése után Goltz pasa, a­kit az egész katonai irodalom Molt­ke egyetlen méltó utódjának tartott, a szultán szárnysegédje, majd a Darda­nellák ostroma közben a Konstantinápoly védel­mére rendelt hadsereg parancsnoka lett. Mind­addig, a­míg a dardanellai entente-vállalkozás csúfos visszavonulássá nem fajult, Goltz pasá­nak minden eshetőségre készen, őrt kellett állania Konstantinápoly kapui előtt. A­mikor aztán az utolsó angol és franczia katona is eltakarodott a Gallipoli-félszigetről, Goltz pasára várt a feladat, hogy a veszedelembe jutott török félhold presztízsét megoltalmazza Mezopo­támiában, hogy megakadályozza Bagdadnak, a szent városnak, elestét. Goltz pasa többet tett, mint a­mennyit vártak tőle. Bagdad alól egy nagystílű, igazi hadvezérekre valló lendü­lettel elűzte az angolokat és olyan csapdát ké­szített számukra, a­melyben — angol jelenté­sek számolnak be róla — százezernél több indus és angol katona veszett el. Ktesiphon, Kut-el-Amara, Felahie, Es Sinn : olyan nevek ezek, a­melyek mind egy kivételes tehetségű had­vezért ünnepelnek. Hogy a diadal beteljesedé­sét nem érhette meg — ki ismerhetné ki magát a misztériumokban? Jákó János. I ÉMpt* WEIUL m Lavinaomlások meggátlására havat robbantanak. • i 2 ímm Ém vf AZ OLASZ HARCZTÉRRŐL - Klein Jenő fényképei. Hófúvás.

Next