Vasas, 1959 (64. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1. szám
A HÍREK gyermekzsúrral egybekötött FIMMATINÉT RENDEZETT január 11-én, vasárnap délután a Villamosenergia Kutató Intézet üzemi bizottsága és KISZ-szervezete az intézet dolgozóinak gyermekei részére. A megjelent mintegy 70 gyermek igen jól szórakozott, kedves emlékük marad ez a vasárnap délután. JANUÁRBAN NYÍLIK meg a negyedik és tizenharmadik kerületi vasipari üzemek munkavédelmi kiállítása. A kiállítás helye a Marx tér és a Jókai utca sarok. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG negyvenedik évfordulójának méltó megünneplésére készülnek a Vörös Csillag Traktorgyár színjátszói. Balázs Béla: „Hazatérés” című színművét tanulják. Szakszervezetünk termelési osztálya mellett működő propaganda bizottság január 13- án, kedden délután fél 4 órakor a brigádversennyel kapcsolatos tapasztalatcsere értekezletet rendez a Vasas Székházban (Bp. VIII Költői Anna utca 5-7. I. em. 22.). Napirend: a brigádverseny mozgalom jelentősége és az 1959. évi feladatok meghatározása, a brigádok munkamódszereinek, munkastílusának kialakításánál. Ezenkívül a Láng Gépgyár fúvósműhelyében, valamint a Kismotor és Gépgyár szereldéjében dolgozó brigádok munkamódszeréről lesz szó. KULTURAKTIVA ÉRTEKEZLETEN és ÜB-ülésen tárgyalta meg az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján az üzemre vonatkozó aktuális feladatokat a Wilhelm Pieck Wagon és Gépgyár üzemi bizottsága. Ugyanakkor programot dolgoztak ki, amely a feladatok céltudatos megvalósítását tervszerűen foglalja össze. A BUDAPESTI ÜZEMEK KÖZÖNSÉGSZERVEZŐI RÉSZÉRE szakszervezetünk megbeszélést tart január 21-én., A megbeszélésen a közönségszervező ellenőrzésének tapasztalatait, valamint a közönségszervezők előtt álló feladatokat beszélik meg. MUNKÁSAKADÉMIÁT SZERVEZETT az Ajkai Erőmű kultúrházának vezetősége. A tematikában a hároméves terv ismertetését és szakmába vágó műszaki kérdések ismertetését tűzték célul. VASIPARI MUNKAVÉDELMI KLUBNAPOT TART szakszervezetünk munkavédelmi osztálya január 30-án délután 17 órai kezdettel a Technika Házában. (Bp. V., Szabadság tér 17. II. em. 265.) A klubnapon bemutatják az üzemekből beérkezett munkavédelmi plakátokat és egyéb propagandaeszközöket. MOLIÉRE: DANDIN GYÖRGY című vígjátékának bemutatásával kezdte az új esztendőt a Csepel Autógyár színjátszó együttese. Taksony község közönsége kellemesen szórakozott a lelkes színjátszógárda előadásán. A vígjátékot Diós Ágoston rendezte. A „Csehszlovák Kultúrával” közösen kultúrestet rendezett az üzemben a Kőbányai Vas- és Acélöntöde üzemi bizottsága. A rendezvény elősegítette a csehszlovák nép kultúrájának megismerését, erősítette népeink barátságát. ÉVES PROGRAMOT DOLGOZOTT KI szakszervezetünk pécsi területi bizottsága a nevelő munka megjavításának elősegítésére. A program elsődleges feladatként tűzi ki a könyvtári, az ismeretterjesztő munka megjavítását, s a dolgozók esti iskolájának megszervezését. A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJÁT ez évben február 18 és március 18 között rendezik meg. Az immár hagyományossá vált barátsági hónap mindig kedves színnel gazdagította kulturális életünket, erősítette népeink barátságát. A barátsági hónap során, február 19-től március 11-ig tart a „Szovjet Film Ünnepe”. Ez idő alatt több új szovjet film kerül bemutatásra. Képzőművészeti kör alakult a Mátravidéki Erőmű kultúrotthonában. VASAS Jubileumot ünnepeltek a lengyel vasmunkások Emlékezetes ünnepe volt december hatodikén a lengyel vasmunkásoknak. Dicső harcokban edzett szakszervezetük, a Lengyel Vas- és Gépipari Dolgozók Szakszervezete megalakulásának 50. évfordulóját ünnepelte. Ötven évvel ezelőtt, az 1905-ös orosz forradalom vihara nem maradt hatás nélkül a lengyel dolgozókra sem. A feudális elnyomás, a kezdetleges ipar minden nehézsége a lengyel dolgozók vállát nyomta, s mint annyi helyen Európában, ők is a szervezkedésben látták az egyetlen erőt, amely szembe tud szállni a kizsákmányolókkal. Így alakították meg a lengyel vasasok is szakszervezetüket, amely félévszázados áldozatos harcaival nem kis mértékben járult hozzá a népi demokratikus Lengyelország újkori történelmi sikereihez. A lengyel munkások szakszervezete a szocializmus építéséért folyó harcban szilárd támasza a pártnak. A varsói gyönyörű kultúrpalota koncerttermében megtartott jubileumi ünnepségen több mint ezer vasmunkásküldött vett részt, de a jelenlevők óriási lelkesedésében benne dolgozott a több mint 500 ezer szervezett vasmunkás szíve, öreg és fiatal vasmunkás szeme egyaránt csillogott a büszkeségtől, amikor Zawadzki elvtárs, a lengyel állam elnöke rátűzte a legmagasabb párt- és állami kitüntetést a szakszervezet sok, dicső harcban edzett zászlajára. Ott voltak az ünnepségen a testvéri országok vasmunkás szakszervezeteinek küldöttei is. Jean Marillier, az SZVSZ vasipari tagozata titkárának vezetésével német, csehszlovák, jugoszláv és magyar küldöttek tolmácsolták országaik vasmunkásainak testvéri üdvözletét a lengyel vasasoknak. Kasprowicz elvtárs, a vasas szakszervezet elnöke ismertette a lengyel vasasok dicső harcait és eredményeit. „A lengyel vasasok élenjártak és járnak mindig az újjáépítésért és a szocializmus megvalósításáért folyó harcban” — mondotta. Erről szólt Zawadzki elvtárs is, aki tolmácsolta a párt őszinte elismerését a szakszervezet, és a szervezett munkások hűséges, lelkes munkájáért. Az ünnepségen régi, harcos múlttal rendelkező munkásokat részesítettek igen magas kormánykitüntetésben. A jubileumi ünnepség alkalmából több mint háromszáz üzem dolgozói, szakszervezeti szervei, gazdasági és műszaki vezetői küldtek táviratot, s ezekben biztosították támogatásukról a szakszervezet vezetőit. De ez nemcsak szóban jutott kifejezésre. Az ünnepség befejezése előtt a lengyel vasipari üzemek küldöttei a Nova-Huta-i Kombinát és a Posnani Zegielski üzem küldötteinek vezetésével albumokat adtak át Zawadzki elvtársnak. Az albumok az üzemek dolgozóinak termelési felajánlásait tartalmazták, melyet a párt közelgő kongresszusának tiszteletére tettek. DALOSJUBILEUM A napokban ünnepelte tízéves jubileumát a székesfehérvári Vadásztölténygyár vegyeskórusa. Ez alkalomból a gyár vezető szervei ünnepséget rendeztek a kórus tiszteletére. A kórus zászlajára a párt, a szakszervezet, a KISZ és a város öntevékeny kórusai zászlószalagot kötöttek A dalosokat a tízéves jubileum alkalmából emlékéremmel ajándékozták meg népművelési szerveink 1959. JANUÁR Hó A munkanélküliség a brit ipar jellemzőjévé vált MAGYARORSZÁGON JÁRT ANGOL MUNKÁS NYILATKOZATA TALÁN EZ A LEGMEGFELELŐBB IDŐPONT ahhoz, hogy a szocializmusról és a magyarországi munkakörülményekről alkotott benyomásaimat elmondjam. Néhány nap múlva visszatérek Nagy- Britanniába, s újra megkezdem munkámat. Azt hiszem, igen kevés magyar munkásnak lehet csak hozzávetőlegesen is reális elképzelése arról, milyenek a munkakörülmények a brit iparban. Talán szavaim hozzásegítik őket ahhoz, hogy jobban értékeljék saját körülményeiket, amelyeket úgy látom, kissé túlságosan természetesnek vesznek. A jól fizetett munkalehetőség biztonsága — ez a legfontosabb kérdés, de egyben ez az, amit a legkevésbé értékelnek. Magyarországon nem hívják be pénteken délutánonként az irodába a munkásokat, hogy három órakor, egyórás figyelmeztetéssel végleg kifizessék őket. A brit munkásoknak igen gyakran van részük ebben a kellemetlen tapasztalatban, különösen most, hogy a munkanélküliség, a brit ipar jellemzőjévé vált. Egy ilyen elbocsátás azután, elsősorban a szakképzetlen munkásoknál, hetekig tartó munkanélküliséget jelent. A brit munkáltatók rendkívül ravaszak és tökéletesen kihasználják a számukra jelenleg olyan kedvező helyzetet. Ma már nem hívják fel telefonon a szakszervezetet, vagy a munkaközvetítőt, hadd tülekedjenek és könyörögjenek csak a munkások náluk. Megfosztják-e valaha a magyar munkásokat a nekik járó összegektől? Nem, az utolsó fillérig kifizetik nekik a járandóságukat. A magyar vállalatokat megróják, ha túl sok tartalékot gyűjtenek, s utasítják őket, hogy a felesleget prémium és jutalék formájában fizessék ki. Senki sem szólítja fel ilyesmire a brit munkáltatókat, s ha megtenné valaki, bizonyára kinevetnék. A munkaadóknak az a céljuk, hogy becsapják a munkást, s ezt igen gyakran meg is teszik. Tény, hogy az utóbbi másfél évben a prémiumok jelentősen csökkentek, sőt egyes helyeken teljesen megvonták azokat. A csökkentett munkaidő kérdésére vonatkozóan a magyar munkás az év minden hetében maradéktalanul megkapja a bérét. Nem így például a brit építőmunkás. Ha eső akadályozza a munkát, úgy bizonyos összeggel csökkentik a béreket, hogy a munkaadó behozhassa az időkiesést. Ha a munkaidőkiesés oka tartósnak látszó havazás vagy fagy, úgy a munkaadó a munkaközvetítőkhöz küldi a munkásokat, ahol munkanélküli nyilvántartásba veszik őket. Elképzelhető, hogy a munkások inkább nedves időben is dolgoznak, semmint az utcára kerüljenek. A MAGYAR MUNKÁS INGYEN MUNKARUHÁT kap. A brit munkás megveszi magának a munkaruhát, vagy nélkülözni kénytelen azt. Magyarországon igen csekély térítés ellenében gondoskodnak az étkezésről. Milyen nagyszerű gondoskodás ez! — azt hiszem, csak akkor értenék meg igazán, ha látnának engem és munkatársaimat ebédszünetben sajtot és kenyeret enni papírzacskóból, s akkor éreznék igazán, milyen gondolatokat ébresztett bennem, mikor láttam a magyar jóléti intézkedéseket. Csak ámultam és bámultam , hogy népszerűen fejezzem ki magam. Óriási meglepetést jelentettek számomra a munkásszállások is. Egyetlen brit városban sincsenek ilyen intézmények. Senkinek sem kell szégyelnie magát, hogy ilyen helyen lakik. Ezeken a szállásokon ragyogó rend és tisztaság uralkodik. Ha egy brit munkás valamelyik brit városban keres munkát, magának kell gondoskodnia szállásról, s ezért a pénzért még csak csinosnak sem mondhatja otthonát. Ezzel szemben a magyarországi munkásszállásokon remek fekhely, zuhany, fürdő, könyvtár, büfé, televízió, rádió, betegszoba stb. áll rendelkezésre. Magyarországi tartózkodásom során igen nagy benyomást tett rám a gyermekekről való gondoskodás. Van-e Magyarországon elhanyagolt gyermek? Én a magam részéről eddig még egyetlen eggyel sem találkoztam. De jöjjenek csak velem Glasgowba, s sétáljanak végig a város szegénynegyedein, jobban szeretik és értékelik gyermekeiket, országukat és a szocializmust. Azt hiszem , néhány összehasonlítás elegendő ahhoz, hogy megfelelő képet kapjanak a brit iparban uralkodó helyzetről. Igyekeztem mindkét oldalt megvilágítani: elmondtam mindazt amit Magyarországon láttam, s amit naponta tapasztalok Skóciában. A magyar munkások az én segítségem nélkül is levonhatják a szükséges következtetéseket, s azt hiszem ugyanarra az eredményre jutnak mint én. MAGYARORSZÁGON ÉPÍTIK A SZOCIALIZMUST, nálunk nem. Itt az a cél, hogy mindig jobban dolgozzanak, időben teljesítsék a tervezett célkitűzéseket, s a gazdag jövő már bizonyosság. A mi feladatunk Nagy-Britanniában, hogy mielőbb megvalósítsuk ezt a nagyszerű rendszert. A mi utunk nagyon nehéz, de egyre könnyebb, s nem lehet kétséges, hogy a harcot megnyerjük. Mi mindannyian testvérek és elvtársak vagyunk egy nagyszerű mozgalomban. Sok sikert kívánok mindannyiunknak szocialista törekvéseinkhez. Sok sikert a békéért, a szocializmusért és az új világért folytatott harchoz. Mr. Laycock glasgowi munkás Lyukat ütöttünk a mesterséges falba Ausztriai levél a Ganz Vagon- és Gépgyárba A múlt év novemberében osztrák szakszervezeti delegáció járt hazánkban. A küldöttség tagjai ellátogattak a Ganz Vagon- és Gépgyárba is, ahol meleg barátság szövődött az osztrák és a magyar munkások között. A Simmeringi-Graz- Parker Művek egyik kommunista munkása hazaérkezése után levelet írt vagongyári új barátainak, íme a levél: Visszaérkezésünk után üzemi gyűlést tartottunk, ahol Bentert kollégánk beszámolt az úti benyomásokról, a nálatok szerzett tapasztalatokról. Ezt az alkalmat ragadom meg, hogy végre írjak nektek. Szaktársaim a műhelyekben nagyon pozitíven nyilatkoztak az utazásról, elmondták élményeiket, s ezzel lyukat ütöttek abba az úgynevezett mesterséges falba, melyet egyesek itt nálunk ellenetek állítottak. De visszatérek a gyűlésre. Bentett meglehetősen objektív beszámolót tartott, bár néhány dologról a saját szemszögéből mondott kritikát. Ennek ellenére két igen fontos kijelentést tett: egyrészt, hogy ti már hazátokban legyőztétek, túlhaladtátok a kapitalista rendet, másrészt ő mindent megtesz, minden erejét latba veti, hogy a ti és a mi szakszervezetünk között megértés legyen. A tények mégis azt mutatják hogy az üzemi bizottság többsége, és különösen a fiatalok, megértenek, szeretnek titeket. Mindenesetre élénk vita tárgyát képezi a magyarországi látogatás. A gyűlésen Bentett kijelentette, hogy Magyarország tanulhat még egyet-mást tőlünk. Válaszomban azt mondottam: semmi kifogásom az ellen, hogy a magyarok tanuljanak valamit tőlünk, de egyet semmi esetre se tanuljanak meg: a kapitalista rendet visszaállítani. Ez viharos lelkesedést váltott ki a gyűlés részvevőiből. Ez a lelkesedés olyan igazi volt, hogy az elnökségben mindannyian nagyon meglepődtünk. De másról is szólok egy pár szót. Valószínű olvastátok az újságokban, hogy a Rax Művekben ismét nehézségek voltak. Jelenleg már nyugodtabb a munka, mert a szocialista direktorral sikerült megegyezésre jutnunk. Egyébként mindannyian szerencsésen hazaérkeztünk, jó utunk volt. Még egyszer köszönetet mondok szaktársaim nevében is a vendéglátásért, mindanynyiotoknak, s reméljük, hamarosan vendégül láthatunk benneteket Bécsben. Mi ismét szeretnénk előkészíteni hozzátok egy húsvéti utat, mert az üzemből a szaktársak sokan akarják látni Magyarországot. Ezzel befejezem első levelem a legkedvesebb üdvözletekkel Draskovich Ferenc Egy milos ülést tartott a vasas- és a kohászszakszervezet központi vezetősége (Folytatás az 1. oldalról.) nak a termelési demokráciát. A dolgozók véleményének, jogos bírálatának messzemenő figyelembevételét biztosítani kell. Az iparág átszervezése során növelni kell a munkásosztály vezető szerepét. A további feladatokat Csergő elvtárs a vidéki ipartelepítésben, a gépipar szerkezeti megváltoztatásában határozta meg. Oly módon kell ezt végrehajtani, hogy gyártmányaink anyagigényességét az ésszerűségen belül csökkentsük. Nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozók szociális, kulturális és egészségvédelmi problémáinak megoldására. Végezetül — de nem utolsósorban a szocialsta munkaverseny fontosságáról beszélt Csergő elvtárs, melynek irányát és célját üzemenként kell meghatározni. A beszámolóhoz Török István elvtárs, a vasasszakszervezet főtitkára is hozzászólt. " Szakszervezetünk több mint 200 esetben ellenőrizte a beruházási keretek felhasználását. Megállapítottuk, hogy a vállalatok sok esetben önkényesen módosították az eredeti tervet a szociális beruházások rovására. E tűrhetetlen gyakorlattal szemben fel kell venni a harcot. A jövőben fokozottan őrködünk afelett, hogy a szociális beruházásokat is maradéktalanul végrehajtsák üzemeink. Nálunk a terv törvény — mondotta Török elvtárs, így természetesen a tervnek az a része is, amely az életszínvonal fenntartását biztosítja. Meggátoljuk annak megismétlődését, hogy üzemeink az engedélyezett átlagbérből indokolatlan összeget tartalékoljanak. A továbbiakban az újítók megbecsülésének fontosságáról beszélt Török elvtárs. Egyes iparigazgatók figyelmét fel kellett hívni az év során, hogy fokozottabb figyelmet szenteljenek az újítókra, mert ezek az emberek nagyobb megbecsülést érdemelnek áldozatos munkájukért. A vállati munkarend kialakításának fontosságára hívta fel Török elvtárs a központi vezetőségek és a miniszter figyelmét. A jelenlegi gyakorlat értelmében nincs meghatározva műszaki dolgozóink jogköre, hatásköre, s ez képességeik kibontakozását gátolja, s így ellentétes érdekeikkel. Továbbá az új termelői árrendszerről beszélt, melyet a munkások előtt világossá kell tenni. — A mai ülés célja, hogy minden szakszervezet központi vezetősége a miniszter elvtárs beszámolójából leszűrje a tennivalókat és ennek alapján megszabja a feladatokat — fejezte be beszédét Török elvtárs. A két szakszervezet központi vezetőségének együttes ülése feltétlen eredményt hoz mind a termelésben, mind a dolgozók érdekvédelmének kiszélesítése tekintetében.