Vasas, 1959 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám

A HÍREK gyermekzsúrral egy­bekötött FIMMATINÉT RENDEZETT január 11-én, vasárnap délután a Villamos­­energia Kutató Intézet üzemi bizottsága és KISZ-szervezete az intézet dolgozóinak gyerme­kei részére. A megjelent mint­egy 70 gyermek igen jól szóra­kozott, kedves emlékük marad ez a vasárnap délután. JANUÁRBAN NYÍLIK meg a negyedik és tizenharmadik kerületi vasipari üzemek mun­kavédelmi kiállítása. A kiállí­tás helye a Marx tér és a Jó­kai utca sarok. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG negyvenedik évfordulójának méltó megünneplésére készül­nek a Vörös Csillag Traktor­gyár színjátszói. Balázs Béla: „Hazatérés” című színművét tanulják. Szakszervezetünk termelési osztálya mellett működő pro­paganda bizottság január 13- án, kedden délután fél 4 óra­kor a brigádversennyel kapcso­latos tapasztalatcsere értekez­letet rendez a Vasas Székház­ban (Bp. VIII Költői Anna utca 5-7. I. em. 22.). Napirend: a brigádverseny mozgalom jelentősége és az 1959. évi feladatok meghatáro­zása, a brigádok munkamód­szereinek, munkastílusának ki­alakításánál. Ezenkívül a Láng Gépgyár fúvósműhelyében, va­lamint a Kismotor és Gépgyár szereldéj­ében dolgozó brigádok munkamódszeréről lesz szó. KULTURAKTIV­A ÉRTE­KEZLETEN és ÜB-ülésen tár­gyalta meg az MSZMP műve­lődéspolitikai irányelvei alap­ján az üzemre vonatkozó ak­tuális feladatokat a Wilhelm Pieck Wagon és Gépgyár üze­mi bizottsága. Ugyanakkor programot dolgoztak ki, amely a feladatok céltudatos meg­valósítását tervszerűen foglal­ja össze. A BUDAPESTI ÜZEMEK KÖZÖNSÉGSZERVEZŐI RÉ­SZÉRE szakszervezetünk meg­beszélést tart január 21-én., A megbeszélésen a közönség­­szervező ellenőrzésének tapasz­talatait, valamint a közönség­­szervezők előtt álló feladatokat beszélik meg. MUNKÁSAKADÉMIÁT SZERVEZETT az Ajkai Erőmű kultúrházának vezetősége. A tematikában a hároméves terv ismertetését és szakmába vágó műszaki kérdések ismertetését tűzték célul. VASIPARI MUNKAVÉDEL­MI KLUBNAPOT TART szak­szervezetünk munkavédelmi osztálya január 30-án délután 17 órai kezdettel a Technika Házában. (Bp. V., Szabadság tér 17. II. em. 265.) A klubna­pon bemutatják az üzemekből beérkezett munkavédelmi pla­kátokat és egyéb propaganda­­eszközöket. MOLIÉRE: D­ANDIN GYÖRGY című vígjátékának bemutatásával kezdte az új esztendőt a Csepel Autógyár színjátszó együttese. Taksony község közönsége kellemesen szórakozott a lelkes színjátszó­gárda előadásán. A vígjátékot Diós Ágoston rendezte. A „Csehszlovák Kultúrával” közösen kultúrestet rendezett az üzemben a Kőbányai Vas- és Acélöntöde üzemi bizottsá­ga. A rendezvény elősegítette a csehszlovák nép kultúrájá­nak megismerését, erősítette népeink barátságát. ÉVES PROGRAMOT DOL­GOZOTT KI szakszervezetünk pécsi területi bizottsága a ne­velő munka megjavításának elősegítésére. A program el­sődleges feladatként tűzi ki a könyvtári, az ismeretterjesztő munka megjavítását, s a dolgo­zók esti iskolájának megszer­vezését. A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG HÓNAPJÁT ez évben február 18 és március 18 között rendezik meg. Az im­már hagyományossá vált ba­rátsági hónap mindig kedves színnel gazdagította kulturá­lis életünket, erősítette né­peink barátságát. A barátsági hónap során, február 19-től március 11-ig tart a „Szovjet Film Ünnepe”. Ez idő alatt több új szovjet film kerül be­mutatásra. Képzőművészeti kör alakult a Mátravidéki Erőmű kultúr­­otthonában. VASAS Jubileumot ünnepeltek a lengyel vasmunkások Emlékezetes ünnepe volt de­cember hatodikén a lengyel vasmunkásoknak. Dicső har­cokban edzett szakszerveze­tük, a Lengyel Vas- és Gép­ipari Dolgozók Szakszervezete megalakulásának 50. évfordu­lóját ünnepelte. Ötven évvel ezelőtt, az 1905-ös orosz forradalom vi­hara nem maradt hatás nél­kül a lengyel dolgozókra sem. A feudális elnyomás, a kez­detleges ipar minden nehéz­sége a lengyel dolgozók vál­lát nyomta, s mint annyi he­lyen Európában, ők is a szer­vezkedésben látták az egyet­len erőt, amely szembe tud szállni a kizsákmányolókkal. Így alakították meg a len­gyel vasasok is szakszerveze­tüket, amely félévszázados ál­dozatos harcaival nem kis mértékben járult hozzá a né­pi demokratikus Lengyelor­szág újkori történelmi sike­reihez. A lengyel munkások szakszervezete a szocializmus építéséért folyó harcban szi­lárd támasza a pártnak. A varsói gyönyörű kultúr­palota koncerttermében meg­tartott jubileumi ünnepségen több mint ezer vasmunkás­­küldött vett részt, de a jelen­levők óriási lelkesedésében benne dolgozott a több mint 500 ezer szervezett vasmun­kás szíve, öreg és fiatal vas­munkás szeme egyaránt csil­logott a büszkeségtől, amikor Zawadzki elvtárs, a lengyel ál­lam elnöke rátűzte a legma­gasabb párt- és állami kitün­tetést a szakszervezet sok, di­cső harcban edzett zászlajá­ra. Ott voltak az ünnepségen a testvéri országok vas­munkás szakszervezeteinek küldöttei is. Jean Maril­­lier, az SZVSZ vasipari ta­gozata titkárának vezetésével német, csehszlovák, jugoszláv és magyar küldöttek tolmá­csolták országaik vasmunká­sainak testvéri üdvözletét a lengyel vasasoknak. Kasprowicz elvtárs, a vasas szakszervezet elnöke ismer­tette a lengyel vasasok dicső harcait és eredményeit. „A lengyel vasasok élenjártak és járnak mindig az újjáépítés­ért és a szocializmus meg­valósításáért folyó harcban” — mondotta. Erről szólt Za­­wadzki elvtárs is, aki tolmá­csolta a párt őszinte elismeré­sét a szakszervezet, és a szer­vezett munkások hűséges, lel­kes munkájáért. Az ünnepségen régi, harcos múlttal rendelkező munká­sokat részesítettek igen ma­gas kormánykitüntetésben. A jubileumi ünnepség al­kalmából több mint három­száz üzem dolgozói, szak­­szervezeti szervei, gazdasági és műszaki vezetői küldtek táviratot, s ezekben biztosí­tották támogatásukról a szak­­szervezet vezetőit. De ez nem­csak szóban jutott kifejezés­re. Az ünnepség befejezése előtt a lengyel vasipari üze­mek küldöttei a Nova-Huta-i Kombinát és a Posnani Ze­­gielski üzem küldötteinek ve­zetésével albumokat adtak át Zawadzki elvtársnak. Az al­bumok az üzemek dolgozói­nak termelési felajánlásait tartalmazták, melyet a párt közelgő kongresszusának tisz­teletére tettek. DALOSJUBILE­UM A napokban ünnepelte tízéves jubileumát a székesfehérvári Vadásztölténygyár vegyeskórusa. Ez alkalomból a gyár vezető szervei ünnepséget rendeztek a kórus tiszteletére. A kórus zászlajára a párt­, a szakszervezet, a KISZ és a város öntevé­keny kórusai zászlószalagot kötöttek A dalosokat a tízéves jubileum alkalmából emlékéremmel ajándékozták meg népművelési szerveink 1959. JANUÁR Hó A munkanélküliség a brit ipar jellemzőjévé vált MAGYARORSZÁGON JÁRT ANGOL MUNKÁS NYILATKOZATA TALÁN EZ A LEGMEG­FELELŐBB IDŐPONT ahhoz, hogy a szocializmusról és a magyarországi munkakörül­ményekről alkotott benyomá­saimat elmondjam. Néhány nap múlva visszatérek Nagy- Britanniába, s újra megkez­dem munkámat. Azt hiszem, igen kevés magyar munkás­nak lehet csak hozzávetőlege­sen is reális elképzelése arról, milyenek a munkakörülmé­nyek a brit iparban. Talán szavaim hozzásegítik őket ahhoz, hogy jobban értékeljék saját körülményeiket, ame­lyeket úgy látom, kissé túlsá­gosan természetesnek vesznek. A jól fizetett munkalehető­ség biztonsága — ez a legfon­tosabb kérdés, de egyben ez az, amit a legkevésbé értékel­nek. Magyarországon nem hív­ják be pénteken délutánon­ként az irodába a munkáso­kat, hogy három órakor, egy­órás figyelmeztetéssel végleg kifizessék őket. A brit munká­soknak igen gyakran van ré­szük ebben a kellemetlen ta­pasztalatban, különösen most, hogy a munkanélküliség, a brit ipar jellemzőjévé vált. Egy ilyen elbocsátás azután, elsősorban a szakképzetlen munkásoknál, hetekig tartó munkanélküliséget jelent. A brit munkáltatók rendkívül ravaszak és tökéletesen ki­használják a számukra jelen­leg olyan kedvező helyzetet. Ma már nem hívják fel tele­fonon a szakszervezetet, vagy a munkaközvetítőt, hadd tüle­kedjenek és könyörögjenek csak a munkások náluk. Megfosztják-e valaha a ma­gyar munkásokat a nekik járó összegektől? Nem, az utolsó fillérig kifizetik nekik a járan­dóságukat. A magyar vállala­tokat megróják, ha túl sok tartalékot gyűjtenek, s uta­sítják őket, hogy a felesleget prémium és jutalék for­májá­ban fizessék ki. Senki sem szólítja fel ilyesmire a brit munkáltatókat, s ha megtenné valaki, bizonyára kinevetnék. A munkaadóknak az a céljuk, hogy becsapják a munkást, s ezt igen gyakran meg is te­szik. Tény, hogy az utóbbi másfél évben a prémiumok jelentősen csökkentek, sőt egyes helyeken teljesen meg­vonták azokat. A csökkentett munkaidő kérdésére vonatkozóan­­ a magyar munkás az év minden hetében maradéktalanul meg­kapja a bérét. Nem így pél­dául a brit építőmunkás. Ha eső akadályozza a munkát, úgy bizonyos összeggel csök­kentik a béreket, hogy a mun­kaadó behozhassa az időki­esést. Ha a munkaidőkiesés oka tartósnak látszó havazás vagy fagy, úgy a munkaadó a munkaközvetítőkhöz küldi a munkásokat, ahol munkanél­küli nyilvántartásba veszik őket. Elképzelhető, hogy a munkások inkább nedves idő­ben is dolgoznak, semmint az utcára kerüljenek. A MAGYAR MUNKÁS IN­GYEN MUNKARUHÁT kap. A brit munkás megveszi ma­gának a munkaruhát, vagy nélkülözni kénytelen azt. Ma­gyarországon igen csekély té­rítés ellenében gondoskodnak az étkezésről. Milyen nagysze­rű gondoskodás ez! — azt hi­szem, csak akkor értenék meg igazán, ha látnának engem és munkatársaimat ebédszü­netben sajtot és kenyeret en­ni papírzacskóból, s akkor éreznék igazán, milyen gondo­latokat ébresztett bennem, mikor láttam a magyar jóléti intézkedéseket. Csak ámultam és bámultam , hogy népsze­rűen fejezzem ki magam. Óriási meglepetést jelentet­tek számomra a munkásszállá­sok is. Egyetlen brit városban sincsenek ilyen intézmények. Senkinek sem kell szégyelnie magát, hogy ilyen helyen la­kik. Ezeken a szállásokon ra­gyogó rend és tisztaság ural­kodik. Ha egy brit munkás valamelyik brit városban keres munkát, magának kell gon­doskodnia szállásról, s ezért a pénzért még csak csinosnak sem mondhatja otthonát. Ezzel szemben a magyarországi mun­kásszállásokon remek fekhely, zuhany, fürdő, könyvtár, büfé, televízió, rádió, betegszoba stb. áll rendelkezésre. Magyarországi tartózkodá­som során igen nagy benyo­mást tett rám a gyermekekről való gondoskodás. Van-e Ma­gyarországon elhanyagolt gyer­mek? Én a magam részéről eddig még egyetlen eggyel sem találkoztam. De jöjjenek csak velem Glasgowba, s sétáljanak végig a város szegénynegye­dein, jobban szeretik és érté­kelik gyermekeiket, országu­kat és a szocializmust. Azt hiszem , néhány össze­hasonlítás elegendő ahhoz, hogy megfelelő képet kapja­nak a brit iparban uralkodó helyzetről. Igyekeztem mind­két oldalt megvilágítani: el­mondtam mindazt amit Ma­gyarországon láttam, s amit naponta tapasztalok Skóciá­ban. A magyar munkások az én segítségem nélkül is levon­hatják a szükséges következte­téseket, s azt hiszem ugyan­arra az eredményre jutnak mint én. MAGYARORSZÁGON ÉPÍ­TIK A SZOCIALIZMUST, nálunk nem. Itt az a cél, hogy mindig jobban dolgozzanak, időben teljesítsék a tervezett célkitűzéseket, s a gazdag jövő már bizonyosság. A mi felada­tunk Nagy-Britanniában, hogy mielőbb megvalósítsuk ezt a nagyszerű rendszert. A mi utunk nagyon nehéz, de egyre könnyebb, s nem lehet kétsé­ges, hogy a harcot megnyerjük. Mi mindannyian testvérek és elvtársak vagyunk egy nagy­­szerű mozgalomban. Sok sikert kíváno­k mindannyiunknak szocialista törekvéseinkhez. Sok sikert a békéért, a szo­cializmusért és az új világért folytatott harchoz. Mr. Laycock glasgowi munkás Lyukat ütöttünk a mesterséges falba Ausztriai levél a Ganz Vagon- és Gépgyárba A múlt év novemberében osztrák szakszervezeti delegá­ció járt hazánkban. A küldött­ség tagjai ellátogattak a Ganz Vagon- és Gépgyárba is, ahol meleg barátság szövődött az osztrák és a magyar munkások között. A Simmeringi-Graz- Parker Művek egyik kommu­nista munkása hazaérkezése után levelet írt vagongyári új barátainak, íme a levél: Visszaérkezésünk után üzemi gyűlést tartottunk, ahol Bentert kollégánk be­számolt az úti benyomások­ról, a nálatok szerzett ta­pasztalatokról. Ezt az alkal­mat ragadom meg, hogy végre írjak nektek. Szaktársaim a műhelyek­ben nagyon pozitíven nyi­latkoztak az utazásról, el­mondták élményeiket, s ez­zel lyukat ütöttek abba az úgynevezett mesterséges falba, melyet egyesek itt nálunk ellenetek állítottak. De visszatérek a gyűlés­re. Bentett meglehetősen objektív beszámolót tartott, bár néhány dologról a saját szemszögéből mondott kri­tikát. Ennek ellenére két igen fontos kijelentést tett: egyrészt, hogy ti már hazá­tokban legyőztétek, túlha­ladtátok a kapitalista ren­det, másrészt ő mindent megtesz, minden erejét lat­ba veti, hogy a ti és a mi szakszervezetünk között megértés legyen. A té­nyek mégis azt mutatják hogy az üzemi bizottság többsége, és különösen a fiatalok, megértenek, sze­retnek titeket. Mindenesetre élénk vita tárgyát képezi a magyaror­szági látogatás. A gyűlésen Bentett kijelentette, hogy Magyarország tanulhat még egyet-mást tőlünk. Vála­szomban azt mondottam: semmi kifogásom az ellen, hogy a magyarok tanulja­nak valamit tőlünk, de egyet semmi esetre se ta­nuljanak meg: a kapitalista rendet visszaállítani. Ez vi­haros lelkesedést váltott ki a gyűlés részvevőiből. Ez a lelkesedés olyan igazi volt, hogy az elnökségben mind­annyian nagyon meglepőd­tünk. De másról is szólok egy pár szót. Valószínű olvastá­tok az újságokban, hogy a Rax Művekben ismét ne­hézségek voltak. Jelenleg már nyugodtabb a munka, mert a szocialista direktor­ral sikerült megegyezésre jutnunk. Egyébként mindannyian szerencsésen hazaérkez­tünk, jó utunk volt. Még egyszer köszönetet mondok szaktársaim nevében is a vendéglátásért, mindany­­nyiotoknak, s reméljük, ha­marosan vendégül látha­tunk benneteket Bécsben. Mi ismét szeretnénk előké­szíteni hozzátok egy hús­véti utat, mert az üzemből a szaktársak sokan akarják látni Magyarországot. Ezzel befejezem első le­velem a legkedvesebb üd­vözletekkel Draskovich Ferenc Egy mi­los ülést tartott a vasas- és a kohászszakszervezet központi vezetősége (Folytatás az 1. oldalról.) n­ak a termelési demokrá­ciát. A dolgozók vélemé­nyének, jogos bírálatának messzemenő figyelembe­vételét biztosítani kell. Az iparág átszervezése során növelni kell a munkásosz­tály vezető szerepét. A további feladatokat Csergő elvtárs a vidéki ipar­telepítésben, a gépipar szer­kezeti megváltoztatásában határozta meg. Oly módon kell ezt végrehajtani, hogy gyártmányaink anyagigén­y­es­ségét az ésszerűségen belül csökkentsük. Nagyobb figyel­met kell fordítani a dolgozók szociális, kulturális és egész­ségvédelmi problémáinak megoldására. Végezetül — de nem utolsósorban a szocials­­ta munkaverseny fontosságá­ról beszélt Csergő elvtárs, melynek irányát és célját üze­menként kell meghatározni. A beszámolóhoz Török Ist­ván elvtárs, a vasasszakszer­vezet főtitkára is hozzászólt. " Szakszervezetünk több mint 200 esetben ellenőrizte a beruházási keretek felhasz­nálását. Megállapítottuk, hogy a vállalatok sok esetben ön­kényesen módosították az ere­deti tervet a szociális beruhá­zások rovására. E tűrhetetlen gyakorlattal szemben fel kell venni a harcot. A jövőben fo­kozottan őrködünk afelett, hogy a szociális beruházásokat is maradéktalanul végrehajt­sák üzemeink. Nálunk a terv törvény — mondotta Török elvtárs, így természetesen a tervnek az a része is, amely az életszínvonal fenntartását biztosítja. Meggátoljuk annak megismétlődését, hogy üze­meink az engedélyezett átlag­bérből indokolatlan összeget tartalékoljanak. A továbbiak­ban az újítók megbecsülésé­nek fontosságáról beszélt Tö­rök elvtárs. Egyes iparigazgatók fi­gyelmét fel kellett hívni az év során, hogy fokozottabb figyelmet szenteljenek az újítókra, mert ezek az em­berek nagyobb megbecsü­lést érdemelnek áldozatos munkájukért. A vállati munkarend kiala­kításának fontosságára hívta fel Török elvtárs a központi vezetőségek és a miniszter fi­gyelmét. A jelenlegi gyakor­lat értelmében nincs megha­tározva műszaki dolgozóink jogköre, hatásköre, s ez képes­ségeik kibontakozását gátolja, s így ellentétes érdekeikkel. Továbbá az új termelői ár­rendszerről beszélt, melyet a munkások előtt világossá kell tenni. — A mai ülés célja, hogy minden szakszervezet központi vezetősége a miniszter elvtárs beszámolójából leszűrje a tennivalókat és ennek alap­ján megszabja a feladatokat — fejezte be beszédét Török elvtárs. A két szakszervezet köz­ponti vezetőségének együttes ülése feltétlen eredményt hoz mind a termelésben, mind a dolgozók érdekvédelmének ki­­szélesítése tekintetében.

Next