Vasas, 1960 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1960-04-01 / 4. szám
KULTURÁLIS NAPOK Silki-Solstinok adták hírül fővárosunk utcáin, hogy március 15—április 4 között harmadik alkalommal kerül sor a Csepeli Kulturális Napok megrendezésére. Új színfolttal gazdagodik a nagyminta munkáskerület élete. A szemünk előtt bontakozik ki egy új kulturális kezdeményezés, amely minden bizonnyal hagyománnyá válik. Csepel a letűnt kapitalista rendszer idején kulturális vonatkozásban is „periféria” volt. 1940-ben például csupán 5000 kötet könyv volt a csepeli könyvtárakban, s mint a fehér holló, olyan ritka volt az a munkás, aki eljutott a Nemzeti Színházba vagy az Operába, szinte mondanom sem kell, hogy mindez már a múlté. A felszabadulás után megváltozott a kerület, a Vasmű és az emberek élete. Ma már nemcsak kulturális igényekről, hanem azok kielégítéséről beszélhetünk. A kulturális napok során országos hírű művészek és a legjobb csepeli öntevékeny együttesek léptek fel a Csepeli Munkásotthon, az Ifjúság Háza és a Sportcsarnok színpadán, hogy művészetük és tudásuk legjavát adva művészi élményekkel gazdagítsák a csepeli dolgozókat. 1958-ban a Szakszervezet Területi Bizottsága és a Munkásotthon kezdeményezésére rendezték meg, első alkalommal a Csepeli Kulturális Napokat, március 15. és április 4-e között, s azóta is ehhez a két történelmi dátumhoz kapcsolják az ünnepségsorozatot. Szimbólum ez, mely népünk szabadságvágyát és küzdelmeit fejezi ki: a 48-as szabadságharcot, a dicsőséges Tanácsköztársaságot s felszabadulásunkat jelző április 4-ét. A program a rendezők nagy hozzáértéséről és gondosságáról tanúskodik, s külön elismerést érdemel, hogy mindez a kerület társadalmi szerveinek összefogása és közös munkája nyomán jött létre. A művészek vendégjátéka, a legjobb csepeli művészeti csoportok fellépése, kiállítások és Csepel történetével foglalkozó ismeretterjesztő előadások szerepeltek a programban. Ünnepélyes keretek között március 15-én kezdődött a Csepeli Munkásotthonban, s április 4-én a Bagi Ilona Művelődési otthonban rendezendő felszabadulási emlékünnepséggel zárult. Gyermekrajz, fotó-, képzőművészeti-, könyv- és „Csepel 15 éve szabad” c. kiállítás nyílt a kerületben. A Petőfi Színház vendégjátéka Lorraine Hansberry néger írónő „A napfény nem eladó” c. drámáját, a Magyar Állami Operaház a Csepeli Munkásotthon színháztermében adta elő Erkel: Bánk bán c. halhatatlan művét. A program kiemelkedő része volt a Mojszejev együttes április 2-i előadása, amelyet különösen nagy érdeklődés előzött meg. Sikeres volt a csepeli női kamaraegyüttes zenés irodalmi délutánja Tóth Árpád és Gulyás Pál költő emlékére, s kedves figyelmességre vall Csepeli Szabó Béla költő szerzői estjének megrendezése. A csepeli énekkarok a tőlük megszokott szép teljesítményt nyújtottak a kerület II. munkásdalos találkozóján, s a Munkásotthon Szocialista Kultúráért jelvénnyel kitüntetett együttese felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére Örsi Ferenc: A kapitány c. színpadi legendáját mutatta be. Dicsérő SZÓ illeti a szervezőket a kezdeményezésért és a gondos rendezésért. Nem hiába választották a rendezvény mottójául: „Vörös Csepel zúgjon a hangod ..Példájuk követésre méltó Simó Tibor Tömegsportbizottságok tavaszi feladatai Az 1960. évi tömegsport-feladatok sikeres végrehajtása most, az olimpia évében különösen nagyfontosságú. A világ sportoló ifjúságának római nagy találkozója a béke és a népek közötti barátság jegyében fog lezajlani. Az olimpiai jelvényszerző versenyeken és a szakszervezeti bajnokságban részvevő dolgozók tízezres tömegei, valamennyien a versenyen való részvételükkel tesznek hitet a béke és barátság eszméje mellett. Ezért ma minden sportvezetőnek, szakszervezeti aktívának részt kell vállalnia az üzemi tömegsportmunka szervezésében, megvalósításában. A feladat ebben az évben az, hogy az olimpiai jelvényszerző versennyel karöltve, szakszervezeti bajnokságaink rendszerét tovább szélesítve, még több üzemi dolgozót kapcsoljunk be a rendszeres testnevelési- és sportmunkába. Ennek a feladatnak végrehajtása csak az üzemi szakszervezeti aktívák széleskörű bevonásával történhet meg. A sportköri elnökségek és tömegsportbizottságok feladata, hogy ennek a munkának elvégzéséhez haladékalanul hozzákezdjenek, a sportkör elnöksége által lefektetett éves program alapján. Minden sportköri elnökségnek és tömegsportbizottságnak meg kell vizsgálni az üzemben, hogy a műhelybizottságok mellett a sportfelelősi hálózat ki van-e építve. Ott, ahol nincs sportfelelős, szükségesnek tartjuk, hogy annak pótlására a sporkör elnöksége és a műhely-, bizottság közös intézkedést tegyen. A műhely-sportfelelősök tájékoztatását, irányítását kell a sportkör elnökségének megvalósítani. A tömegsportbizottság készítse el tervezetét, hogy előre láthatólag az olimpiai jelvényszerző versenyen és a különböző bajnokságokban hány üzemi dolgozót akarnak bekapcsolni a rendszeres sportolásba. Azokban az üzemekben, ahol legalább 8, vagy ennél több csapat nevezése várható az egyes sportágakban, ott önálló bajnokság szervezhető. Ezeken a helyeken a bajnokság lebonyolítására szakbizottságot kell létrehozni 3—5 taggal. A tömegsportbizottság adjon állandó tájékoztatást a műhelybizottsági sportfelelősök részére az egyes megrendezésre kerülő versenyekre, bajnokságokra vonatkozóan. A műhely sportfelelősök, a sportkör elnökségétől és tömegsportbizottságtól nyert tájékoztatás alapján mérjék fel, hogy üzemükön belül a dolgozók milyen sportág iránt érdeklődnek leginkább. E közvéleménykutatás alapján a KISZ alapszervi vezetőivel karöltve szervezzenek csapatokat a bajnokságban való részvételre. Különös gondot kell fordítani a nődolgozók sportolási lehetőségeinek biztosítására, azok sport iránti igényeinek kielégítésére. Ezen a téren gondos, körültekintő munkát kell végezni és az esetleg felmerülő nehézségek megoldására kérni kell az üzemi szervek segítségét. A műhely sportfelelősök építsenek ki szoros kapcsolatot a bizalmiakkal és a KISZ alapszervezeti vezetőkkel. A sportkör gazdasági bizottsága, felelőse vizsgálja felül a rendelkezésre álló tömegsport felszerelés állapotát. Tegyen intézkedést a megrongálódott felszerelések megjavítására és a sportkör jóváhagyott költségvetésében tömegsportra biztosított összegből pótolják a legszükségesebb hiányzó felszerelési cikkeket. A bajnokságok és olimpiai jelvényszerző versenyek beindításáig a felszerelések javítását be kell fejezni. Szakszervezeti bizottságaink feladata, hogy rendszeresen ellenőrizzék és segítsék a sportkör elnökségét a tömegsportmunka területén végzett tevékenységében. Az ellenőrzés mellett felmerülő hiányosságok kijavításához adjanak gyakorlati segítséget és műhelybizottságaikon keresztül a szervezési munka sikeres végrehajtását támogassák. Március 21-én hivatalosan is beköszöntött a tavasz. Az olimpiai jelvényszerző versenyek a „vasas kupa” különböző sportágaiban beindítandó versenyek és a szakszervezeti kézilabda-, labdarúgó- és röplabda-bajnokságok beindítása pár héten belül esedékes. Az ezzel kapcsolatos előkészítési munkák elvégzése nem tűr haladékot Szakszervezeti sportvezetők! Aktívák és sportolók! Közös erővel segítsük elő az olimpiai jelvényszerző versenyek és szakszervezeti bajnokságok sikerét. Legyen az 1960-as év hazánk felszabadulásának 15. évfordulója és a római olimpia alkalmából testnevelési- és sportmozgalmunk ünnepi éve. Ugocsai Géza A „MOSOLY Közvetlen a DIMAVAG Gépgyár tőszomszédságában található az apró gyermekek paradicsoma, a bölcsőde. Nyolc év alatt már nagyon sok csecsemő és tipegő gyermek érezte második otthonának ezt a tisztaságtól szinte csillogó fiókafészket. Puha madártollak helyett a pótmamák szerető gondoskodása és a központi fűtés melengeti a kicsinyeket. Ebből az épületből télen nincs száműzve a napsütés, mert kvarclámpák pótolják az éltető napsugarat. A nyári meleg napokon az udvari medencében lubickolnak vidáman az apróságok, hogy utána még nagyobb étvággyal tudják elfogyasztani Vilma és Eszti néni, szakácsnők ízletes főztjét. Bartha Endréné bölcsődevezető elmondotta, hogy a vállalatnak havonta egy gyermek eltartása 805 Ft-bakerül, szemben a szülők napi 1 Ft-os térítésével. A pótmamák olyan tisztán tartják itt a kicsinyeket, mintha odahaza az édesnyjuk látta ORSZÁGA volna el őket. Nem egy közülük már a bölcsöde megnyitása óta babusgatja az ifjak közül is legifjabbakat. Pl. Tóth Elekné, közismertebb néven „Zája néni” — messzi Szibéria nénije, valamint Bakos Jánosné, a gyerekek szeretett ,,Irénke nénije“, az alig pelyhező hajacskákba frizurát, kakastaréjt fésülnek. Szeretőn gondoskodnak a gyermekek öltöztetéséről, étkeztetéséről, s a mosónő és takarítónő segítségével a ragyogó tisztaságról. Mindennap 2 órát tartózkodik itt az orvos, aki folyamatosan felügyel a gyermekek és időnként a szoptatómamák egészségére. A szülők egyöntetű véleménye, hogy csak köszönettel tartoznak mindazoknak, akik munkájuk zavartalan végzését biztosítják ezzel a bölcsődével. Az itt járó külföldi turisták is egyik legszebb emlékként zárják szívükbe a gyermekkacajtól hangos „Mosoly országát“. Bollobás Józsefné DIMAVAG VASAS A Danuvia „Gorkij” Kultúrotthona és a XXV. kerületi Úttörőház a felszabadulásunk 15. évfordulójára nyomolvasó versenyt indított. Az úttörők a kerületben felkutatták a hazánk szabadságáért munkálkodó mártírok, illetve azok hozzátartozóinak adatait az 1945 óta született létesítményeket, stb. Képünk a verseny díjkiosztó ünnepségén készült. A sanghaji gépgyárak 1959- ben 23 acélhengerelőt készítettek. Ezek évenként 2,6 millió tonna hengerelt acélt termelnek. ■k A győri Hajtóműgyárban megépítették a második korszerű gázcementálót is, amely máris jelentősen csökkentette a gyár termelési költségeit. ★ A debreceni Vasipari és Kazánszerelő Vállalat dolgozói társadalmi munkában parkosítják az üzem udvarát. ■k 70 gyártástechnológiai változtatás és mintegy 35 ezer munkaművelet módosítást terveznek a Csepel Autógyár idei fejlesztési tervében. Két műszaki dolgozó három újítása évente csaknem tízmillió forint megtakarítást eredményez. * A Nyomdagépjavító Vállalat megkezdte a Velox önberakós gyorssajtó sorozatgyártását. A gyorssajtó pontosságára jellemző, hogy tíz egymás után berakott ívnél a nyomás pontosan egyezik. A hazai és külföldi piacon egyaránt nagy keresletnek örvendő gyártmány tömegesebb előállítása a vállalat bővítését tenné szükségessé. Tízéves az Általános Géptervező Iroda, mely fontos új üzemek generáltervezése mellett gyártási technológiák kidolgozásával, célgépek különféle készülékek és műszerek („Erosimat”, „Pneumeter” stb.) szerkesztésével is foglalkozik. ★ Kerpely Antal, a magyar kohászat egyik úttörőjének nevét vette fel a Dunai Vasmű egyik műszaki brigádja. Az Esztergomi Sportszerárugyárban készülő „géplapát” egyszerre 350—450 kilogrammnyi terhet tud mozgatni és percenként 30—49 méterre továbbítani. A rakodómunkások ezzel nehéz fizikai munka alól mentesülnek. Munkás-paraszt találkozó volt a debreceni Gördülőcsapágygyárban. A gyári klubban fellépett a debreceni Kodály-kórus és a gyár vasas munkáskórusa is. A találkozón szép sikerrel szerepelt a fényeslitkei tsz és földművesszövetkezet vegyeskórusa. Március elején csapolta az ózdi nagyolvasztó a tízmilliomodik tonna vasat. 1960. April.is A martinkemencék ajtajának, oldalfalának és a kemencefenék élettartamának meghosszabbítására alkalmas a „korhart kő”. Ez jelenleg import anyag. Nélkülözhetetlen, az acél, tűzállóanyag és üvegiparban. Előállításához szükséges a samott törmelék és koksz. Ezenkívül egy olyan kemence, amely 2200 fok-ra felfűthető. Ebből a buktatókemencéből a felolvasztott anyagot az előre elkészített formába öntik. Ennél a kőnél, lehűlés közben számottevő zsugorodás nincs. Ha a kiöntött kő kb. 200 fok-ra lehűlt, akkor az előírt pontos méretre önthető. Ezután azt látjuk, hogy elérte a megfelelő keménységet, s ekkor a formát el kell távolítani. A „korhart” ajtó élettartama 12 hónap, s a kemence oldalfala két évig állóképes. A „korhart kő” jelentős előnye, hogy lényegesen megnöveli a kemencék tartósságát, több lehet az anyagkihozatal, csökkenti a kemence javítási idejét és jobb minőségű lehet az acél, a tűzálló anyag, vagy pedig az üveg. A „korhart kő” alkalmazása tehát országos jelentőségű. Érdemes ezzel az újítással komolyan foglalkozni. Tetemes összegű importmegtakarítást jelent. Mindenekelőtt a kísérletekhez egy 2200 fok-ra felfűthető kemence szükséges. A vállalkozó újítótárs személyes, vagy írásbeli válaszát kérem az alábbi címre: Adleff Vilmos, Budapest, Szakszervezetünk XXIII. kongresszusán megválasztott számvizsgáló bizottság tagjai: Bukma Antal mérnök, KGM Áruosztály, Grimnyik József lakatos, nyugdíjas, Huber Béla könyvelő a Metallochemia főkönyvelője, Módos László esztergályos, a MOM 14-es intézet igazgatója, Öhlwang Jenő öntő, nyugdíjas, Stemmer Ferenc mintakészítő, nyugdíjas, Szalai Gyula lakatos, nyugdíjas. Póttagok: Slollódi Károlyné a Lenin Kohászati Művek gazdasági felelőse, Kenyeres Ilona a Danuvia Utókalkulátora, Lippai István a Vörös Csillag Traktorgyár progr. csoport vezetője, Szita Flórián a Pesterzsébeti Kultúrház igazgatója. ----------------------------------------- 0 Egyes felajánlások Ózdon Néhány adattal kívánom illusztrálni az április 4-re tett felajánlásokat, melyet Ózdon a karbantartáshoz tartozó faipari ácsok, asztalosok és mintaasztalosok tettek. Pl. Polt Pál és Kovács Aladár asztalosok a 4 db fedlap elkészítését 530 óra helyett 390 óra alatt vállalták. Molnár Bertalan mintaasztalos 400 óra munkáját 300 óra alatt fejezi be. Csubai László és brigádja 1060 óra helyett 840 óra alatt teljesít. Kovács Béla és brigádja 1870 órával szemben 1500 óra alatt végzi el a kiadott munkát, így sorolhatnánk még tovább a nagyszerű vállalásokat, de úgy véljük, ennyi is elég annak bizonyítására, mily hatalmas eredmények várhatók! Tovább alakulnak üzemünkben a szocialista munkabrigádok. A karbantartó gyárrészlegben 11 brigádból 4 nyerte el a szocialista munkabrigád címet. Molnár István I - XXI., Tanácsház tér 7. Részesedési arány: 50—50 százalék. Levelet írt szerkesztőségünknek Kellermann László elvtárs, az Akkumulátorgyár dolgozója, s ebben arról az emlékezetes három hétről számolt be, melyet a parádfürdői SZOT szanatóriumban töltött. „A szanatórium épületében és parkjában tett sétáim közben számtalanszor eszembe jutott, hogy mi, üzemi dolgozók, munkások és értelmiségiek de sokszor elfeledkezünk arról a küzdelmes útról, amelyet 1945. április 4-e óta megtettünk” — írja többek között. Április 9—10. Felszabadulási természetjáró tájékozódási verseny és emléktúra Vöröskőre. Hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját megünneplik a természetbarátok is. Minden vasasosztály önálló túrával éri el az ünnepség színhelyét, a vöröskői felszabadulási emlékművet. Tavaly 1600-an voltak a vasasok, most több mint 2000-en leszünk. Április 13-án. Hegymászó ismeretterjesztő előadás. Harmadik ismeretterjesztő előadását rendezi a hegymászó bizottság a szakszervezet székházában (I. em. 122. sz. a.) du. 18 órakor. Az 1958. és 1959. évi hegymászó-eredményeket, valamint a hegymászó-szerencsétlenségeket és okait ismertetik. Utána vetítésre kerül a „Lavina” c. angol film. Április 17-én. Hegymászók évadnyitó találkozó túrája. A Magyar Természetbarát Szövetség és a Vasas TE közös rendezvénye. Itt beszélik meg a külföldi sziklamászó-túrák felkészülési módját. Április 24-én, Jelvényszerző gyalogtúra a TTE jubileumi év alkalmából rendezett BTSZ csillagtúra végpontjához: Királykát (Pilis hg.). A tavaszi túraidény második legnagyobb létszámú rendezvényének ígérkezik. Megmozdulnak Budapest természetbarátai, hogy részt vegyenek a Királykát névadóünnepségén, amelyet e naptól kezdve „Kolacsovszky forrásának neveznek. Évadnyitó kerékpáros jellény szerző-túra: Királykút (Pilis hg.). Kerékpárosaink első közös túrájukkal csatlakoznak a budapesti természetbarátok csillagtúrájához. Budapest—Szentendre— Dömörkapu: eddig az országúti kerékpározás útvonala. Innen a Bükköspatak völgyén, Sikárcson át Királykútig bizony férfias munka a kerékpározás. Vasas hegymászó-találkozó (Pilisi Vaskapu). Az első vasas hegymászó-találkozó. Reméljük, hogy ez a találkozó lendületet ad a vasas sziklamászók számbeli és tudásbeli további fejlődésének. Évadnyitó jelvényszerző vízitúra: Alsógöd. Első jelvényszerző-túra. Ez évben először találkoznak a vasas vízitúrázók.