Vasas, 1961 (66. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Országos műszaki konferencia volt székházunkban Országos konferenciát tartottak december 16-án a vasasüzemek műszaki bizottságainak vezetői a vasasszakszervezet központi székházában. A tanácskozás előadója Csomós Vilmos, a műszaki tanács titkára volt. Bevezetőjében elmondotta, hogy a titkárság bizottságaiban dolgozó társadalmi aktívák sok budapesti és vidéki nagy- és középüzemben tettek látogatást, szereztek tapasztalatokat. Ennek alapján nagyon érdekes vélemény alakult ki: 1. Szükségesnek tűnik beszélni arról, hogy van-e létjogosultságuk a műszaki bizottságoknak?2. Irányításuk miként történjék? 3. A műszaki bizottságok hogyan kapják meg a mozgalmi szakmai és erkölcsi vonalon a támogatást? 4. 40 közép- és nagyüzemből nyert tájékozódás eredménye alapján hol kell javítani a műszaki bizottságok munkáját? Megállapította, hogy a tapasztalatok szerint helyesnek bizonyult a SZOT és a vasasszakszervezet elnökségének határozata, mely létrehozta a műszaki bizottságokat. A szakszervezetnek mind nagyobb a befolyása az iparban foglalkoztatott műszaki dolgozók körében. A jó munka alakját a helyes munkaterv jelenti. Sok helyen tapasztalható, hogy a műszaki bizottságok munkatervüket úgy készítik el, hogy a gazdasági vezetőkkel nem beszélnek előzőleg, s a szakszervezeti bizottságok sem tárgyalják meg. A vasasszakszervezet elnökségének irányelvei alapján készítik tervüket és végzik munkájukat a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban, az Alumíniumárugyárban, a Magyar Acélban és még jó néhány üzemben. Nem becsülhetjük le a műszaki bizottságokban rejlő hatalmas erőt. A több mint 40 ezer vasipari dolgozót foglalkoztató közepes nagyüzemek 70%-ában műszaki bizottság működik, mely a szakszervezeti központban működő műszaki tanács operatív szervéhez a műszaki titkársághoz tartozik. Minden szakszervezeti bizottság időnként számoltassa be a műszaki bizottságot a végzett feladatokról. Meg kell szűnni a szakmai féltékenységnek is, mely több üzemben uralkodik a gazdasági vezetés és bizottsági tagok között. A támogatás kérdésének elemzése után Csomós Vilmos elmondotta, hogy az olyan üzemekben Irodagépipari Vállalat, Ducás Bányagépgyár, Orion, ahol munkatervnélkül dolgoznak, kevés műszaki eredményt tudnak felmutatni. Olyan nagy üzemekben, mint a Ganz—MÁVAG, a Gheorghicu-Dej Hajógyár a Villamosgép- és Kábelgyár nem kérték ki a bizottságok véleményét olyan kérdésekben, mint a jutalmazás, kitüntetés, esetleges tanulmányútra való javaslat. Milyen segítséget tud adni az ötéves terv első évében, 1961-ben a vasas műszaki hadserege? 1. A meglevő kapacitások jobb kihasználása. 2. A technológiai eljárások fejlesztése. 3. Területegységre jutó termelés gazdaságos művelése. 4. Új anyagok, korszerű gyártmányok bevezetésének gyorsítása. 5. Gyártmányok fejlesztésének gyorsítása. 6. Gyártás és szakosítás. Palágyi Gábor Csepel Autógyár A hideghúzás korszerű technológia, olcsóbb költségű tömeggyártás Jól nézzék meg ezeket a bonyolult profilú alkatrészeket. A forgácsolási munkához értők tudják, hogy esztergályozással, marással, gyalulással készítve bármelyik is rengeteg időbe, sok pénzbe kerül, a keletkező felesleges hulladékanyag is számottevő. A hideghúzásos eljárás percekké zsugorítja a különleges alakú fogaskerekek, bordástengelyek, alakos tengelyek, rudak, bütykök készítését. A hideghúzás előnyeit dicséri még a nagy pontosság, a finom felület. Ugyanis a hideghúzással formált anyag minősége a fém szerkezetének, a szál futásnak rendeződés© és felkeményedése következtében jelentősen javul. A mechanikus és hidraulikus húzógépekhez szükséges húzógyűrűk szikraforgácsolással készülnek. Példaként érdemes megemlíteni: a hideghúzással készült fogaskerekek gyártása során 35 százalékos az anyagmegtakarítás, a munkaidő megtakarítása pedig 93 százalék! Míg a fogazási idő forgácsolással például 5,4 perc, addig hideghúzással csak 0,36 perc! Hasonlóan előnyös a bordástengely gyártása is. Ez esetben az anyagmegtakarítás 20 százalékos, a munkaidőmegtakarítás pedig 99 százalékos! Míg marással 4,5 órába telik 1 méter tengely megmunkálása, hideghúzással csak 2 perc! Napjaink az új technológiák alkalmazását követelik meg minden üzemtől. Érdemes körülnézni, kinek-kinek a maga háza táján, hogy mit tudna hideghúzással készíttetni. Kevesen tudják, ho£a a Fehérvári úti Budapesti Hajtóműgyárban ezzel a technológiával már sok tízezer kiváló minőségű alkatrész készült. Érdeklődésünkre a gyár vezetői elmondották, szívesen adnak szaktanácsot az érdeklődőknek, sőt, megrendeléseket is elfogadnak. (X) Újítókiállítás Salgótarjánban A salgótarjáni kultúrházban a megye újítóinak legújabb munkáit bemutató kiállítást sokan keresték fel. A legtöbben megcsodálták az acélárugyár szerverő gépét. Ez az üzem mutatta be Jancsik János és társai újítását is. A sárgaréz és egyéb színesfémekkel való takarékoskodásra dolgoztak ki országszerte elterjeszthető módszer. A módosított csapágyperselyekkel 80—90 százalékos színesfém megtakarítást lehet elérni. Alkalmazása csak a szerverő üzem-i egységben évi 32 000 forint megtakarítást eredményez. Hasznossága mellett szép is volt a kiállítás, — az üzemek, vállalatok egymással versengve törekedtek a tetszetős formai megoldásokra. A Zagyvarónai Vasötvözetgyár például csak kis területet kapott, ügyes fényhatásokkal azonban mégis jól felhívta a figyelmet kiállított újításaira. A kis hely arra sem adott lehetőséget, hogy legjobb újításaikat mind bemutassák az üzemek. Legtöbben ezért szemléltető grafikonokat is hoztak, ahol az újítási hónap eredményeit tüntetik fel. Nem ritka, hogy 3—400 százalékkal több újítást nyújtottak be az újítási hónap alatt, mint korábban. Dicsérendő kezdeményezése volt az SZMT-nek az újítási hónap megszervezése. GYŐR-SOPRON MEGYEI HÍREK — Fényív gyalu a vagongyárban. A győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár öntöde gyáregysége különleges új gépeket kapott. A fényív gyalut lágkalapács helyett használják, és az öntvénytisztítóknak igen nagy segítséget nyújt. A gép nem más, mint egy nagyteljesítményű villanyhegesztőgép, amelynek pisztolyába szénelektródát fognak be, és elektromos ív húzásával — ami köztudomású, igen nagy hőt fejleszt — leolvasztják az öntvényekről a hibás részeket. ■k — Az acélöntöde a Német Szövetségi Köztársaságból kapott egy új gépet, ami a magkészítés munkáját leegyszerűsítette és meggyorsította. A sűrített levegővel működő maglövő gép egy pillantás alatt belövi a vízüveggel kevert homokot a magszekrénybe. Ugyanekkor a maghomokot szénsavgázzal nyomban megszárítják. A gép jelenleg három dolgozó munkáját látja el, és a szakemberek szerint még nincs teljesen kihasználva. ★ — Műszaki fejlesztés — önerőből. Elkészült a Győr- Sopron megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 1961. évi műszaki fejlesztési terve. A tervben többek között sze-repel: Két csúcsesztergára egy-egy Hidrofix-másolóberendezés felszerelése. Huszonnyolcezer forint tiszta haszonú betanított munkások is elvégzik a tennivalókat és a megmunkálási idő is rövidebb lesz. Vagy a másik: A konzervipari gépek konstrukcióját módosítják, miáltal jelentős súlycsökkenést érnek el. A „szellemi befektetés’“ mellett 65 ezer forint megtakarítás várható. ★ — Hatszázezer forint megtakarítást ért el a Wilhelm Pieck Wagon- és Gépgyár Előre-brigádja azáltal, hogy értékesítette a kiselejtezett csapágytokokat. A Bíró-féle lángvágó automatát gyártanak jövőre a győri Lakatos és Fémtömegcikk Kisipari Termelőszövetkezetben. A lángvágó automata a beléhelyezett minta szerint önműködően vágja ki gázlánggal a vékony vagy akár vastag vaslemezből az idomokat. A gép előnye, hogy termelékenyebb és tökéletesebb, mint a kézi munka. Bíró Ernőnek, a vagongyár lakatosának és többszörös újítójának a találmányából egyelőre 12-t készítenek a Lakatos Ktsz dolgozói, amit belföldön és külföldön fognak értékesíteni. VASALXIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. Van-e mindenütt üzemi demokrácia? A Népszabadságban Sőtér Edit tollából a következő időszerű írást olvastam: „Mi az üzemi demokrácia?” A cikkel egyetértek. Szeretném egy-két észrevételemet hozzáfűzni. Mi az üzemi demokrácia? A munkás kollektíva előzetes tájékoztatása, véleményének, javaslatainak meghallgatása és érvényesítése a döntéseknél. Egyszerűbben kifejezve: a dolgozók beleszólása az üzem életének irányításába. Mi a helyzet nálunk? A Borsodi Hőerőműben a termelési értekezletek, üzemi tanácsülések, vagy a szakszervezeti taggyűlések képtelenek a kollektívát teljes egészében összefogni. Egy-egy alkalommal például a dolgozóknak csak a 25 százaléka jelenik meg. A szakszervezeti bizottság ennek egyensúlyozására helytelen eszközzel próbálkozott A rendezvények napján leállíttatta a műszakos buszokat és ezzel próbálta a dolgozókat a gyűléseken való részvételre kötelezni. Ez nem járt sikerrel, mert a dolgozók mégha másképpen nem tudnak, gyalog akkor is hazamennek. Az a baj, hogy az üzemi tanácsüléseket nálunk nem teljesen az üzemi demokrácia szellemében rendezik. Például a kollektíva részletesebb tájékoztatása helyett, szárazon felsorolt havi, vagy negyedéves tervszámok szerepelnek a beszámolóban. Hiányzik az, hogy milyen munkaszervezéssel érték el a dolgozók és, hogy mit kell tenniük az elkövetkezendő hónapban? A dolgozókat az is érdekelné, hogy mi lesz azokkal a beruházásokkal, amelyek már hosszabb idő óta állnak félkész állapotban, így a gépházi gőzturbinák főgőz szelepeinek villanymotorral való meghajtása. Többszázezer forint értékű anyag parlagon hever. S érdekli az is, hogy az igazgatói alapot és a szociális keretet milyen célokra használják fel. A munkás kollektívát a nem kielégítő tájékoztatás, nem ösztönzi a termelés közben észrevett hiányosságok feltárására, ezért kevés a hozzászólás és a javaslat. Nem helyes az sem, hogy a termelési értekezleteket, üzemi tanácsüléseket és egyéb rendezvényeket nem rendszeresen tartják. 4—5 hónap is eltelik egy-egy üzemi tanácsülés között. A felelősség tudatában is van eltérés. Az egyes fórumok vezetői nem érzik eléggé, hogy a munkás kollektívák összefogásáért, azok tájékoztatásáért felelősek. Felelősségtudatra kell szorítani például az osztályvezetőket azért, hogy a termelési értekezleteken a hozzájuk beosztott dolgozók részt vegyenek. Ez azonban ne helytelen módszerrel történjék, hanem a rendszeres agitáció és nevelés eszközével. A második ötéves tervünk kezdetén időszerű az üzemi demokráciával foglalkozni. Érdemes vitát indítani arról a kérdésről, hogy eléggé érvényesül-e mindenütt az üzemi demokrácia? Milán György Turbina-osztály Borsodi Hőerőmű Kinek a feladata a termelési akadályok elhárítása ? A szakszervezeti bizottságnak, vagy a műszaki vezetőknek? Fiatal, barna asszonyka lép be a szakszervezeti bizottság helyiségébe, a Laboratóriumi Felszerelések Gyárában. Otthonosan helyet foglalva, szaporán pergeti a szavakat. Segítséget kér gyermekének bölcsődében való elhelyezéséhez. Még be sem fejezi mondókéját, újabb kérelmező érkezik. Nagy Éva panaszolja, hogy két helyen is próbálkozott, mégsem vették fel a Közgazdasági Technikumba. Újra nyílik az ajtó, Auguszt Miklós újítási bizottsági tag toppan be, sérelmezi, hogy nem kapott meghívót a Technika Házában rendezendő ankétra. Marosi György, a szakszervezeti bizottság titkára türelmesen válaszolgat. Minden kérés belekerül a határidőnaplóba, és mint utólag meggyőződtünk róla, többségükben elintézést is nyert. — Sokan keresik fel a szakszervezeti bizottságot? — Naponta átlagosan 20—25 ember fordul hozzánk. — És a legsűrűbben előforduló kérések? — A legtöbbször termeléssel összefüggő problémák megoldásához kérnek segítséget. Először a H-es számú telepen érdeklődtünk az emberektől, mit várnak a szakszervezettől? Azt, hogy intézkedjenek már végre az oxigén miatt. Dühösen magyarázzák a munkások, hogy 1980 első hónapjában 230, a harmadik hónapban 212 és a negyedik hónapban 369 óra állásidejük volt. Harminc dolgozó jogosan sérelmezi, hogy emiatt keresetük csökken, hiszen az állásidőt 4 forintos órabérrel fizették ki. Az 1/B-telepen hasonló válaszokat kaptunk. Késve kapják meg az alkatrészeket, a munkadarabokat. Emiatt nem megy jól a termelés. Benedikty István műszerbádogos haragosan legyint, amikor arról beszélgetünk, hogy miben várják a szakszervezet segítségét. — Fontos exportmunkákat készítünk, mégsem gondoskodnak megfelelő szerszámkészletről. Egyszerű villáskulcsokat más üzemekből vagyunk kénytelenek kölcsönkérni — bizonyítgatja a többi között. Ilyen válaszokat ad Ekbert Károly, a lázmérőüzem művezetője, Fettik Ferenc, Farkas Mihály bádogos, Rácz Péter esztergályos és Szanyi Jánosné. — Miért nem a gazdasági vezetőknek teszik fel ezeket a kérdéseket, miért éppen a szakszervezeti bizottságtól várják a segítséget? — Biztosabb és gyorsabb az elintézés, 1. ha a szakszervezeti bizottsághoz fordulak — mondja Kovács Dániel, a bádolgosműhelyből. — Jelentős segítséget kap tünk a szakszervezeti bizottságtól negy gyedéves tervünk megvalósításához is. Bár nem feladata Marosi elvtársnak, mégis személyesen lejött és nap mint nap ellenőrizte a munkát, azonnal inyézkedett, ha valamire szükség volt. Ennek köszönhető, hogy teljesíteni tudtuk a tervünket. Hujber Lajosné, a présműhely dolgozója csendesen csak annyit mond: — Bármilyen problémával fordulunk a szak- g szervezethez, azt mindig elintézik. A lázmérőüzemben is hálásan emlegetik, hogy amikor anyaghiány miatt le kellett állni, a szakszervezeti bizottság intézke- jődése nyomán, néhány nap alatt megindulhatott a munka. T. * Helyes és jó, ha a szakszervezeti bi- zottság felelősséget érez, közbenjár és intézkedik a termelést gátló körülmények elhárításában. Az is jó, ha az emberek ,ilyen bizalmat éreznek a szakszervezet iránt. De ha túl sűrűn kell közbenjárni, az már nem egészséges jelenség. Nem a szakszervezeti bizottság feladata az oxi- ygén vagy egyéb anyagok, szerszámok be- szerzése. Mindezt a gyár gazdasági ve x zetőinek kell megoldani. y Igaz, nincs bosszantóbb a munkás y részére, mintha a munkájában zavar je lentkezik. Azt is el kell ismernünk, nem x könnyű egy 16 termelő telepből álló y üzem irányítása, a munka folyamatos megszervezése stb. A szakszervezetnek .£ azonban van sok más feladata is, amelyr nek megoldása nem szenvedhet hátrányt X a gazdasági vezetés gyengesége miatt. x Félreértés ne essék, távol áll tőlünk y olyan következtetés levonása, hogy a y gazdasági vezetők semmit sem tesznek.X. a nehézségek leküzdésére. Az azonban y tény, hogy a munkában jelentkező zaavarok miatt a felelősség őket terheli, és x a termelési akadályokat nekik kell erőr elhárítaniuk. A szakszervezeti bizottság y viszont alapvetően azzal is segíthetne, ha X összehívná a műszaki vezetőket, a mun- X kások által szóvá tett akadályokat megy beszélve, javaslatokat dolgoznának ki a X vállalat vezetése számára, a munka X jobb szervezésére. y Baráth József *yyyyyyy4-s*yyyyyyyyyyyyyyyy * ? * ■': t-yy-C KÉSZÜLT AZ ÁLLAMI PÉNZVERDÉBEN Törzsgárdajelvények tervezését, készítését vállalják.