Vasas, 1975 (80. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
LAPZÁRTA UTÁN PIElnökségi Isles Lapzárta után, január 10 -én tartott ülést elnökségünk. Megvitatta és jóváhagyta az 1975. évi feladatokra vonatkozó — KGM- mel és NIM-mel egyeztetett — intézkedési tervjavaslatot. Teklesz János osztályvezető számolt be a vállalati lakásépítés helyzetéről, a munkáslakásépítkezéssel kapcsolatos rendeletek végrehajtásának tapasztalatairól. Az elnökség jelentést hallgatott meg az 1974. évi kitüntetések felhasználásáról, valamint az idei keretszámok elosztásáról. E téma előadója Hidasi Lajos osztályvezető volt. Következő számunkban az intézkedési tervet, valamint a lakásépítkezés jelenlegi helyzetét részletesebben ismertetjük. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! LXXXII. feVfOLYAM. 1. SZÁM AK A: 60 FILLÉR 1975. JANUÁR. EGYSÉGESEBB SZEMLÉLETET, CSELEKVÉST! A kohó- és gépipar várható eredményeiről tanácskozott központi vezetőségünk Méhes hajós főtitkár elnökletével kezdődött december 14-én, székházunk dísztermében az 1974-es esztendő utolsó KV- ülése. A Központi Vezetőség ülésén részt vett — s az elnökségben foglalt helyet — dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Herceg Károly, a SZOT titkára és Semlyén András, a NIM beruházási főosztályának helyettes vezetője. A KV-ülés napirendjén szerepelt dr. Horgos Gyula tájékoztatója a kohó- és gépipar 1974. évi várható eredményeiről és az V. ötéves terv előkészítéséről, valamint szakszervezetünk 1975. évi költségvetési javaslata, továbbá a KV és az elnökség 1975. évi 1. féléves ülésterve. Az első napirendi ponthoz írásos jelentést kaptak a KV tag-jai szakszervezetünk 1974. évi munkájáról. Dr. Horgos Gyula: A nehézségek ellenére is sikeres év A miniszter tájékoztatójának elején utalt arra, hogy a társadalmi, népgazdasági folyamatoknak nemcsak része a hazai kohászat és gépipar fejlődése, hanem helyzeténél és növekvő arányainál fogva egyik igen jelentős meghatározója is. Ez egyben jelzi felelősségünk mértékét a párt és kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában. Az eddig elvégzett értékelések szerint — hangsúlyozta a miniszter — akét ágazat jó úton halad a párt- és kormányhatározatok, a IV. ötéves terv teljesítésében. — A kohászat és a gépipar idei várható eredményének értékelése során megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest, rosszabbodó belső és külső körülmények között is kimagasló teljesítések várhatók a két ágazatban — állapította meg. — Annak ellenére, hogy az év folyamán vállalataink jó része anyagellátási gondokkal küzdött, nehezebbé vált a vegyi- és más alapanyagok beszerzése a tőkés piacokon, feszültség mutatkozott a kohászati termékellátásban, mégis 9—10 százalékkal növekszik a gépiparban a termelés. Vaskohászati vállalataink a nyersacélgyártásban megközelítik a 3,5 millió tonnás szintet, hengerelt áruból pedig a 2,4 millió tonnát. A színesfémkohászat termelése 9 százalékkal növekszik. A későbbiek során elmondta: igen erőteljes ütemben, várhatóan 30 százalékkal emelkedik a múlt évihez képest a tőkés export, s célkitűzéseinknek megfelelően nőtt a fejlett tőkés országokba irányuló gépexportunk. Stabilizálódott a fejlődő országok részesedése a dollár elszámolású forgalomban. — A kohászati termékekből a belföldi igények 1974-ben igen nagy mértékben növekedtek — mondta. — A tőkés piacokon nehezebbé váltak a beszerzési feltételeik. E piacok hatásának kivédésére, a belföldi ellátási gondok enyhítésére központi beavatkozással szabályoznunk kellett a kohászati termékek tőkés exportjának volumenjét. A belkereskedelem kohászati termékekkel való ellátása az utóbbi időben dinamikusan fejlődött. Vállalataink három év alatt 40 százalékkal növelték szállításaikat. A nagymértékű forgalomnövekedés mellett is bizonyos termékféleségekben, így például cső, huzal, betonacél, a kereskedelmi igények magasabbak voltak. Ezt követően a szelektív iparfejlesztés eredményeiről szólt, majd arról beszélt, hogy a kohó- és gépiparban tervszerűen alakult a dolgozók reálbére és keresete. A vállalatok saját forrású bérfejlesztése, valamint a központi bérpolitikai intézkedések együttes hatására a kohászatban dolgozók bére a IV. ötéves terv első három évében 21 százalékkal emelkedett, 1974-ben további 6 százalékos bérnövekedés várható. A gépipari vállalatok dolgozóinál az egy főre jutó bérnövekedés 19 százalék volt ez idő alatt, 1974-ben további 5 százalékos növekedés várható. A mininiszter ezután arról beszélt, hogy a dolgozóik életszínvonalának emelését szolgáló intézkedések során szorosan együttműködött a minisztérium a szakszervezet vezetésével. Ennek alapján üzemeinkben javultak a munkahelyi feltételek, emelkedett a szociális és egészségügyi ellátás színvonallá. Szociálpolitikai célokra eddig közel 5 milliárd forintot fordítottak, s ez az öt évre előirányzott összeg 77 százaléka. — Vállalataink 1974 évi gazdasági tevékenységének eredménye a vállalati nyereség a korábbi éveknél kedvezőbben alakult — folytatta. — A kohászatban az idén mintegy 30—32 százalékos nyereségnövekedés várható, a gépiparban 15—20 százalékkal nő a vállalatok nyeresége. Ezekben'' az eredményekben már mérhető a XI. pártkongresszust és felszabadulásunk 30. évfordulóját köszöntő szocialista munkaverseny sikere, a dolgozók és vezetők megnövekedett aktivitása, a párt, a szakszervezet és más társadalmi szervek segítsége. Az 1974. évi eredmények eléréséhez hatékony segítséget nyújtottak a szakszervezet vezető testületei, aktivistái — a minisztérium vezetősége és a magam nevében ezúton mondok köszönetét érte. Politikai felelősséggel Az eredmények mellett a miniszter szólt a nehézségekről, problémákról. Így többek között bírálta azokat a vállalatokat, ahol pazarlóan használták fel az alapanyagokat, ahol rosszul mérték fel a piaci igényeket és kedvezőtlenül alakult a készletgazdálkodás — pedig ezek döntő szempontok lesznek az 1974-es esztendő elbírálásánál! Sok helyen rosszul gazdálkodtak a munkaerővel, nem használták ki megfelelően a korszerű termelőberendezéseket, nem tárták fel megfelelően a belső tartalékokat. Vállalataink az utóbbi időben tapasztalhatták, hogy gyakrabban szólunk bele mostanában a vállalati munkába. A megváltozott körülmények, tőkés gazdasági válságok, inflációs tendenciák hatásai bennünket is érintenek és megkövetelik a határozottabb fellépést, népgazdaságunk érdekeinek védelmében. Vállalatainknak tudomásul kell venni,hogy az 1972 és 1973 évekhez képest minőségileg más gazdasági helyzet alakult ki, aminek következtében a szemléletben és a végrehajtásban jelentős változásoknak kell bekövetkezni. Nem valószínű, hogy 1975-ben a külső körülményekben lényeges javulás következik, így a jövőben még inkább kénytelenek leszünk beavatkozni a vállalatok munkájába, sőt a jelenlegitől eltérő módszereket is alkalmazni. A népgazdaság érdekeinek kell minden tevékenységünkben érvényesülni, a kohászat és a gépipar 1975 évi feladatait is e szerint kell meghatározni. Az 1975-ös feladatokról ezeket mondta dr. Horgos Gyula: — Az 1975. évi terv szerint a vaskohászatnak 3,6 millió tonna nyersacélt és 2,6 tonnát meghaladó hengerelt árut, ezen belül minimálisan 1,2 millió tonna lemezárut kell termelnie. A gépipari ágazat termelését — az 1972. évi árakon számolva — mintegy 6—6,5 százalékkal kell növelni. Agépipar alapvető feladata a termelési szerkezet korszerűsítésének erőteljesebb továbbfolytatása, a gazdaságosabb, a szükségletekhez jobban igazodó gyártmányszerkezet kialakítása. A fejlődés egyik tartaléka a termékszerkezet további javításában van. A feladatokról szólva elmondta a miniszter, hogy tovább kell gyorsítani a gyártmányfejlesztést, vissza kell szorítani a gazdaságtalan termelést. A belföldi ellátással kapcsolatban nagy súlyt kell helyezni a lakosság ellátásának mennyiségben és minőségiben való további javítására. Kohászati vállalatainknál, a tőkés export betartása mellett a belföldi igények kielégítésére kell törekedni. Sürgető feladat a szigorú, de ésszerű anyag- és energiatakarékosság megvalósítása, a fajlagos anyagkihozatal emelése, a túlméretezések megszüntetése, az előgyártási technológiák gyors fejlesztése; alapvető követelmény a készletgazdálkodás gyengeségeinekfelszámolása, az indokolatlan készletfelhalmozás megszüntetése. Növelni kell a beruházások hatékonyságát — éppen ezért az V. ötéves terv kiemelten kezelt fejlesztései közül az 1975—76-ban indításra kerülő beruházásokat alaposan elő kell készíteni. Felhívta a miniszter a figyelmet az élőmunkával való takarékosságra, az alkalmazott normák felülvizsgálatára, a többgépkezelési rendszer elterjesztésére, az ésszerű munka- és üzemszervezésre, a DH mozgalomra. A központi bizottság legutóbbi ülésén úgy foglalt állást — hangoztatta ezután —, hogy biztosítani kell életszínvonal-politikánkban az eddig követett elvek érvényesítését. Bár a jövő évi életszínvonal-intézkedések összességükben az ideinél szolidabbak — a reálbérek 2,5 százalékkal, a reáljövedelmek 3,5 százalékkal emelkednek — de megalapozott fejlesztést biztosítanak. Ez gazdaságunk erejéről tanúskodik és arról, hogy gazdaságpolitikánk változatlan törekvése népünk életszínvonalának rendszeres javítása. Ezt követően ismertette az 1975. január 1- én életbelépő termelői árváltozások hatását, következményeit, majd így folytatta: — A gazdálkodás minden területén növelni kell a hatékonyságot. Általánossá kell tenni a pénzeszközökkel való takarékosságot. Következetesen korlátozni kell az igazgatási és ügyviteli kiadásokat. Meg kell akadályozni a luxus jellegű költekezést. A pazarlás eltűrése fegyelmezetlenségre ösztönöz, morálisan is kárt okoz. Dolgozóink elvárják, hogy a pazarlást felváltsa a szigorú és ésszerű takarékosság. A belső tartalékok feltárása és hasznosítása legyen össztársadalmi ügy. Elvárjuk vállalatainktól, hogy ennek alapján 2— 3 százalékos költségszint-csökkentést valósítsanak meg 1975-ben. A jövő gazdasági évről el kell mondani: a korábbinál több gazdasági nehézségekkel kell szembenéznünk. A feladatok végrehajtása egységesebb szemléletet, cselekvést, tervszerűséget, olyan vezetői magatartást kíván, amely a népgazdaság, az össztársadalom érdekeit juttatja érvényre. Hangsúlyozni szeretném: a vállalatok vezetői nemcsak gazdasági, hanem politikai felelősséggel is tartoznak a párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért. A rendkívüli feszes feladatok csak a dolgozók bevonásával, mozgósításával teljesíthetők. Ezért gondoskodni kell a gazdasági vezetés, a párt, a szakszervezet és KISZ-szervek jól összehangolt és folyamatos együttműködéséről, a feladatok észszerű megosztásáról és programszerű végrehajtásáról, az üzemi demokrácia minden lényeges fórumán. Tájékoztatójának végén a szocialista mumikaverseny továbbfejlesztését sürgette, az erkölcsi és anyagi ösztönzési rendszer további finomítását javasolta, majd az V. ötéves terv előkészítésének jelenlegi helyzetéről számolt be a központi vezetőségnek. Semlyén András: Alapvető feladat Semlyén András korreferátumában a villamosenergia-ipar helyzetét tárta fel. Elmondta, hogy az 1974 évi alapvető feladatoknak — a népgazdaság villamos- és hőenergia-ellátása — eleget tett az iparág. Az egyedi beruházások tekintetében legfontosabb esemény volt a Dunamenti Hőerőmű két darab 215 MW teljesítményű egységének üzembehelyezése, valamint az Inotai Gázturbinás Csúcserőmű első 100 MW-os egységének beindítása. Tervszerűen folyt a Tiszai Hőerőmű és a Paksi Atomerőmű kivitelezése is. A hálózatfejlesztési munkáknál jelentős fejlődésre nyújtott lehetőséget az, hogy a kormány és a gazdasági bizottság a hálózati beruházásokhoz 1 milliárd forint költségvetési támogatást biztosított, így lehetővé vált az 1973. évitjelentősen meghaladó beruházás megvalósítása, a középes kisfeszültségű hálózat kellő fejlesztése, a hálózati célberuházási igények kielégítése. Az 1975-ös feladatokról szólva elmondta: alapvető feladat marad a fogyasztói igények maradéktalan és gazdaságos kielégítése. A legfontosabb beruházások között említette a Dunamenti Hőerőmű X. és XI. blokkjának üzembehelyezését és a XIII. blokk párhuzamos kapcsolását. Az Inotai Gázturbinás Csúcserőműnél meg kell valósítani a második 100 MW-os blokk párhuzamos kapcsolását majd üzembehelyezését. A Duna-menti és az inotai — összesen — 530 MW üzembehelyezett teljesítőképesség biztosítja a fogyasztói igénynövekedés ellátását és elősegíti az üzembiztonsági tartalék szükséges növelését is. Korreferátumában ismertette Semlyén András, a Tröszt szocialista brigádjainak szerepét, az energiatakarékosság fontosságát, a tartalékok feltárását. Előtérben a nevelőmunka A téma fontosságát bizonyítja, hogy a KV nyolc tagja részletesen ismertette vállalata 1974-es eredményeit, szóltak a problémákról, s felvázolták az 1975-ös gazdasági év körvonalait is. Szót kért az ülésen Herceg Károly, a SZOT titkára is. Elsősorban összefüggésekre mutatott rá; figyelmeztetett arra például, hogy egy sor jelentkező gazdasági gond nem újkeletű. A minőségről, a tartalékok feltárásáról, a beruházások hatékonyságáról, a takarékosságról az elmúlt években is sok szó esett — csak nem vettük elég komolyan. Szót kért a vitában Koltai Endre, szakszervezetünk titkára is. A kongresszusi munkaverseny kapcsán arra figyelmeztettett: a verseny első szakasza lezárult — igen jelentős szakszervezeti feladat, hogy a verseny lendületét „átmentsük” a második szakaszba. Elemezte a hatékonyság növelésének módjait, a takarékosság komplexitását: fontosnak tartotta, hogy megfelelő legyen a készletezés és raktározás. Előtérbe állította a nevelő munkát — az 1975-ös, megnövekedett feladatok végrehajtása ezt sürgetően megköveteli! A napirend vitájában felszólalt még Kádas Imre (LKM), Gál Gyula (Kéziszerszámgyár), Szilvási Mária (Finommechanikai Vállalat), Ballók Ferenc (MVM), Gara Zoltán (ÖKV), Erdei Lászlóné (Orion), Szilágyi István (MGM) és Czellár József (Vasas Hajdú megyei szervező). Az első napirend vitáját dr. Horgos Gyula miniszter és Semlyén András főosztályvezető-helyettes összefoglalója zárta le. Hamm nap Szabolcsban Első helyen a Remix Kongresszus Vichyben