Vasas, 1976 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-01 / 1. szám
2 (Folytatás az 1. oldalról) célok eléréshez magasabbra kell emelni a mércét minden területen. Népgazdaságunk egyensúlyi helyzete a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult, amint az ismert az elvtársak előtt. Az ebből eredő terheket lényegében teljes mértékben a költségvetés viselte. A kívánatos és szükséges egyensúly visszaállítása ma már halaszthatatlan követelmény. Ehhez viszont az szükséges, hogy a nemzeti jövedelmet a reálisnak ítélhető maximum mértékéig 30—32%-kal növeljük, a belső felhasználás viszont csak 23—25%-kal emelkedjen. Ily módon a nemzeti jövedelemnövekmény egy részét az egyensúly helyreállítására kell fordítanunk. Az V. ötéves tervünk ilyen körülmények között is dinamikus gazdaságnövekedést, töretlen fejlődést és az életszínvonal emelésének további folytatását irányozza elő. A következő öt évben népgazdaságunk, különösen a feldolgozóiparnak több és értékesebb kohászati termékekre lesz szüksége. Vaskohászatunk alapvető és elsődleges feladata ezért a belföldi igények kielégítése mennyiségben, minőségben és választékban egyaránt. Maradéktalanul eleget kell tenni a szovjet alapanyag- és energiaimport többlet ellentételezéséből adódó követelményeknek is. Erőfeszítéseket kell tenni továbbá, hogy a lehetőségekhez képest a tőkés fizetési mérleg javításából a kohászat is megfelelő részt vállaljon. Az igényeknek megfelelően az acéltermelést 4,5 millió tonnára, a hengerelt áru termelést pedig 3,2—3,3 millió tonnára kell emelni létszámnövelés nélkül. Folytatni kell a termékszerkezet átalakítását a magasabb értékű termékek gyártásának gyorsabb ütemű növelésével. A fejlesztéseket a kormányzati döntéseknek megfelelően a tervezett határidőn belül a lehető leggyorsabban és az előirányzott költségkeretek betartásával kell végrehajtani. Az üzemben levő berendezések kapacitásának kihasználását is fokozni kell. Az V. ötéves népgazdasági terv előirányzatai különösen magas követelményeket támasztanak a gépiparral szemben elsősorban a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás, az export fokozása, az energia, nyers- és alapanyag import ellentételezése, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása tekintetében. Ahhoz, hogy a gépipar ezeknek a fokozott követelményeknek megfeleljen, termelését kevesebb létszámmal, alig növekvő anyagfelhasználással és takarékos beruházási lehetőségek mellett évente átlagosan hét százalékkal, exportját pedig tíz százalékkal kell növelni. A gépipari export nagyságrendjét tekintve, a következő években is meghatározó lesz a rubel-viszonylatú export. Ezt támasztják alá KGST-országokkal lefolytatott tervegyeztetések eredményei és a részben már megkötött hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapodások. Ezek szerint jelentősen bővülnek kapcsolataink és szélesedik együttműködésünk mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal is. Tervünk realitásának ez a legfőbb bázisa. A tőkés fizetési mérleg egyensúlyának javítása szempontjából a gépipar kiemelkedő feladata a nem rubel elszámolási export több mint kétszeresére emelése, olyan körülmények között, amikor a tőkés világpiacon tapasztalható válság miatt nehezebbé vált a gépipari termékek elhelyezése. A gépiparnak jelentős a kötelezettsége a belföldi piaci igények kielégítésében is, különösen a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátásának további javításában. Egész népgazdaságunk fejlődését befolyásolja, hogyan valósult meg vállalatainknál az intenzív gazdálkodás követelményeinek fokozottabb érvényesülése, a rendelkezésre álló anyagi erőforrások koncentrálása, milyen mértékben növekszik a termelékenység, menynyire válik szervezettebbé a munka. A siker biztosítéka a jó kezdet. Az időtényező szerepe rendkívül fontos. Ezért most minden figyelmet az 1976. évi vállalati tervek jó előkészítésére és végrehajtására kell összpontosítani. Kedves Elvtársak! Az 1976. évi népgazdasági terv meghatározza ágazatainkkal szemben támasztott követelményeket. A napokban ezért utasításban szólítottuk fel a vállalati vezetőket, hogy vizsgálják felül éves tervüket és azt igazítsák a pártunk és kormányunk által meghatározott követelményekhez. A munkához tájékoztató irányelvet adtunk ki, megfogalmaztuk a konkrét elvárásokat is. Elrendeltük továbbá, hogy a terv végrehajtásának biztosítására teendő konkrét intézkedéseket foglalják KOMPLEX intézkedési tervbe és tárgyalják meg az üzemi pártszervezettel, szakszervezettel és az üzemi demokrácia arra hivatott fórumain. Kértük, hogy a tervek végrehajtását a részfeladatok üzemi-, műhely szintig való lebontással is folyamatos ellenőrzéssel biztosítsák. A legfontosabb teendőkkel kapcsolatban a minisztérium kidolgozta az 1976. évi konkrét cselekvési programját, amit a közeli napokban a vállalatoknak is megküldünk. A vállalati tervek felülvizsgálatának eredményéről február 15-ig tájékoztatást kérünk minden vállalattól. A vállalatok terveit zsűrizzük. A zsűrik állásfoglalásainak figyelembevételével kell a végleges vállalati terveket elkészíteni. Kérem a Tisztelt Központi Vezetőséget és Önökön keresztül a szakszervezet minden szervezetét és aktivitását, hogy élve sajátos eszközeikkel és lehetőségeikkel, vegyenek részt a vállalati tervek kialakításában. Segítsék, hogy minden szinten az össztársadalmi érdekek elsődlegessége érvényesüljön. Kedves Elvtársak! Már a kongresszusi felszólalásomban is említettem, hogy tervfeladatainkat a piaci viszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodással, a nemzetközi színvonalnak megfelelő olyan termékek gyártásának erőteljes növelésével kell megvalósítanunk, amelyek minden piacon gazdaságosan értékesíthetők. Ahhoz, hogy a versenyképes termékek gyártása az átlagosnál jóval dinamikusabban növekedjék, a tervben meghatározott erőforrásokat ezekre a területekre kell koncentrálnunk. Az elavult gazdaságtalan termelést pedig vissza kell szorítanunk, illetve fokozatosan meg kell szüntetnünk. A minisztérium kidolgozta a szelektív fejlesztést és a gazdaságos termékszerkezet kialakításának legfőbb elveit, kritériumrendszerét és a kiemelt szelektív fejlesztési célokat. Ennek megfelelően olyan termelési- és exportszerkezetet alapvetően befolyásoló kiemelt fejlesztéseket tervezünk végrehajtani, melyek lehetővé teszik a fényforrások, a vákuumtechnikai gépek, a közúti jármű-részegységek, a számítástechnikai eszközök, továbbá az olaj- és gázvezetékekhez szükséges automatika-, telemechanikai hírközlőrendszerek termelésének meggyorsítását, dinamikus növelését. Ugyancsak fejlesztendő terület a szerszámgépek, telefonközpontok és átviteltechnikai berendezések, orvosi műszerek, energetikai, vegyipari gépek és berendezések gyártása. A hazai igények jobb kielégítése és a tőkés import helyettesítése céljából fejlesztjük a kábel- és vezetékek, a villamosszerelési anyagok, a gördülőcsapágyak és az elektronikus alkatrészek gyártását. A dinamikus fejlesztésre kijelölt termékcsoportok jórészénél már hagyományokkal rendelkezünk. Ezek a termékek magasan kvalifikált munkát tartalmaznak, gyártásukban hazai anyag- és alkatrészbázisokra, illetve szocialista alkatrészimportra építhetünk. E területeken technológiai rekonstrukcióval is megvalósítható a termelési kapacitások bővítése és minden feltétel adott az így létrejövő kapacitások hosszú távú, gazdaságos kihasználására. Majd a pénzügyi feltételek biztosítása céljából az év elejétől — az ágazat egészére meghatározott támogatások és elvonások keretében — a pénzügyi szervek egyetértésé-vel differenciált szabályozást valósítunk meg. Ennek lényege: a kiemelt feladatok megvalósításában részvevő egyes vállalatoknak kedvezményeket nyújtunk, más területeken az átlagosnál nagyobb mértékű elvonást alkalmazunk, illetve kisebb mértékű támogatást adunk. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy pozitív szelekciót csak negatív szelekcióval együttesen lehet végrehajtani. Ezzel kapcsolatban egyes gyártási tevékenységek visszafejlesztésére, illetve megszüntetésére már korábban születtek döntések. Most a végrehajtáson van a sor. Foglalkozunk a gépiparban egyes területeken tapasztalható párhuzamos gyártás kérdésével is. Ezzel kapcsolatos felmérésünk befejezés előtt áll. Ennek alapján a harmadik negyedév végéig kialakítjuk az ésszerű koncentrációra, vagy műszaki,, gazdasági megfontolások figyelembevételével, a gyártás megszüntetésére vonatkozó javaslatainkat. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő ellátási felelősség mellett kellő megalapozottsággal kerüljön sor a termékek gyártásának megszüntetésére vagy csökkentésére. Vállalatainknak ezeket tervszerűen és úgy kell végrehajtaniuk, hogy az ellátásban zavarok még átmenetileg se jelentkezzenek. A szelektív fejlesztés témakörébe tartozik a gazdaságtalanul működő korszerűtlen telephelyek megszüntetése is. Ezzel kapcsolatban a konkrét cselekvési program kidolgozása érdekében megvizsgáltuk vállalataink budapesti telephelyeit. E telephelyek jelentős része még távolról sem felel meg a szocialista munkahelyi követelményeknek. Ezért az ilyenek nagyobb hányadának — mintegy 260 kohászati- és gépipari telephelynek — a felszámolását 1980-ig vállalataink feladatává tesszük. Számolunk azzal, hogy ezek az intézkedések helyenként, szűkebb társadalmi feszültségeket is okozhatnak. Emberséges végrehajtásuktól mégsem tekinthetünk el, mert ezzel össztársadalmi feszültséget oldunk fel. Az elkerülhetetlenül szükséges döntések végrehajtásához nélkülözhetetlen, hogy a párt- és a szakszervezet, a KISZ-szervezet mindenütt nyújtson megfelelő politikai támogatást a gazdasági vezetésnek. Kérem, hogy Önök is adjanak hathatós segítséget a minisztériumnak és a vállalatoknak e nehéz feladat végrehajtásához. Kedves Elvtársak! A hatékonyság növelésének igen fontos tényezője az eddigieknél jobb gazdálkodás a legértékesebb termelő erővel, a dolgozó emberrel. Ebből következik, hogy a munkaerőgazdálkodásban tartós javulást kell elérnünk, olyan gyakorlatot bevezetnünk, amely folyamatosan képes a változó igényeket kielégíteni. Az új szabályozó rendszer egyes elemei is erre ösztönzik a vállalatokat. Ez azonban nem elég e kérdésben a központi akaratnak is fokozottabban kell érvényesülnie. A fővárosban létrejött munkaerőhelyzet feszültségeinek csökkentése a szolgáltató tevékenység javítása érdekében még ebben az évben el kell érni, hogy a budapesti telephelyeken foglalkoztatottak száma másfél százalékkal csökkenjen. Az elmúlt években nem megfelelően alakult a vállalatok belső foglalkoztatási struktúrája sem, ennek felülvizsgálata és megváltoztatása sürgős feladat. Számos vállalatnál a munkáslétszám stagnálása illetve csökkenése mellett az alkalmazottak létszáma nagy mértékben növekedett. A kormány január 1-én a vállalatoknál adminisztratív ügyviteli és egyes irányítási területeken létszámfelvételi zárlatot rendelt el az alkalmazotti, elsősorban az adminisztratív létszám további növekedésének megakadályozására. A vállalatoktól elvárjuk, hogy konkrét intézkedéseket tegyenek a felesleges, párhuzamos munkák megszüntetésére és az alkalmazotti létszám csökkentésére. A munkás- és alkalmazotti létszám aránynál már ebben az évben 2%-os javulást kell elérni. Ezt a feladatot is az éves tervbe kell beállítani. Gyakran tapasztalható vállalataink jelentős részénél túlszervezettség is, aminek következtében jelentősen növekedett a vezetők száma. Sok esetben csoport vagy osztályszinten elvégezhető feladatokat főosztályi szervezetben látnak el. Egyes vállalatoknál, intézményeknél pedig nem ritka a három-négy beosztottal működő főosztályi szervezet. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása és a nagy termelékenységű gépek és berendezések kapacitásának jobb kihasználása érdekében a munkásokat a korszerűtlen gépekről át kell csoportosítani több műszak beállításával a korszerűekre. Vállalatainkat arra utasítjuk, hogy 1976-ban a nagy hatékonyságú gépeik kihasználását és a műszakkihasználást növeljék. Ezt vállalati anyagi ösztönzéssel is elő kell segíteni. Egyidejűleg a nullára leírt állóeszközök arányát a selejtezés erőteljes növelésével még ez évben csökkenteni kell. Válllalataiiak úgyszólván mindegyike munkaerőhiányra panaszkodik. Kétségtelen, hogy egyes kohászati, valamint lakatos és forgácsoló szakmákban, továbbá nehéz fizikai területeken a segédmunkásoknál tényleges munkaerőhiány van. Közösen meg kell találnunk annak a módját, hogy az utánpótlás gondjait megszüntessük. Mindezek mellett azonban hangsúlyozni kell, hogy a rendelkezésre álló munkaidő kihasználásában jelentősek a tartalékok. A normában dolgozók aránya 1970-ben 41,8% volt, azóta nemhogy növekedett volna, hanem — bár különböző kormányhatározatok születtek a növelésre — a IV. ötéves tervben 39,7 százalékra csokiként. A vállalatoknak meg kell tervezni és intézkedni kell, hogy a teljesítménykövetelmények alapján dolgozó munkások száma 1976-ban növekedjen. A teljesítménykövetelmények, a munkanormák is fellazultak az elmúlt időszakban. Ez a munkafegyelem lazulását is nagy mértékben előidézi. Kedves Elvtársak! A veszteségidő okainak feltárása, elemzése és az ezt követő hatékony intézkedés elemi feltétele a munkafegyelem javításának, az egészséges munkahelyi légkörnek. Megértésre és támogatásra persze csak akkor számíthat a vállalatok vezetősége, ha a folyamatos munka feltételeit megteremti, a szükséges intézkedések lényegét, célját és értelmét kellő időben megbeszéli a dolgozókkal, segítségüket, javaslataikat kéri és azt fel is használja. Az 1976. évi népgazdasági terv fokozott anyag- és energiatakarékosságot ír elő. A vállalatoknak a fajlagos anyagfelhasználás csökkentését gyártmány- és gyártásfej- lesztéssel, a tőkés viszonylatú importanyagok kiváltásával, a hulladékok és elfekvő anyagok szervezett formában való kezelésével és hasznosításával kell biztosítani. A készletgazdálkodás javítása érdekében vállalatainknál a készletek forgási sebességét 1976- ban az előző időszakhoz képest 6—7%-kal meg kell gyorsítani. Az önköltségcsökkentés, a takarékosság előmozdításával kapcsolatban az újítómozgalom erőteljes fejlődésére számítunk, az újítók sok ezres táborának hasznos javaslatait várjuk. Kedves Elvtársak! A szocialista munkaversenynek, a szocialista brigádmozgalomnak sem lehet ebben az időszakban más célja, mint az előbbiekben jelzett vállalati feladatok előmozdítása. Úgy látjuk, hogy e feladatok megoldásában munkásoknak, mérnököknek, közgazdászoknak szorosan együtt kell működniük. A munkaverseny-mozgalomban is tehát komplexitásra, az össze (Folytatás a 3. oldalon) Borovszky Ambrus, szakszervezetünk elnöke nyitotta meg a központi vezetőség ülését Egy kis véleménycsere, a beszámolót hallgatva Székházunk dísztermében ülésezett a központi vezetőség VASAS 1976. JANUÁR