Vasas, 1977 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

1997. JANUÁR­ i­ felhíváshoz csa­tlakoztak a dolgozók Már hagyomány, hogy a vasasok nagy családja egy-egy jelentősebb politikai-társadalmi esemény méltó megünneplé­sére munkaverseny vállalást tesznek. Ebben az évben ünne­peljük a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. és a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete szü­letésének 100. évfordulóját. Az év első napjaiban — az Országos Centenáriumi Bizott­ság akcióprogramjához csatlakozva — az 1977. évi feladatok sikeres megvalósításának elősegítésére a kohó-, gép- és villa­mosenergiaipar 10 vállalatánál munkásgyűléseken beszélték meg és fogadták el a szocialista brigádok, a dolgozók az 1977. évi munkaverseny felajánlásokat. A dolgozók, a két nagy esemény jelentőségéhez kapcso­lódva megértették, hogy ünnepelni, a mai kor követelményei­nek megfelelően, csak jobb munkával, a mindennapok felada­tainak teljesítésével lehet. Ezért tettek konkrét, mérhető fel­ajánlásokat a hasznos munkaidőalap növelésére, az anyag és energiatakarékosságra, vállaltak védnökséget a kiemelt gyárt­mányok és beruházások felett. A vállalatok kollektívái magukévá tették a Központi Ve­zetőség 1976. december 20-i ülésének felhívását, hogy egysé­gesen valamennyi vasipari vállalatnál 1977. március 12-én va­sas kommunista műszakot tartanak. A műszak bevételét első­sorban a szociális intézmények fejlesztésére — ezen belül is — a gyermekintézmények fejlesztésére fordítják. Azok a vállalatok, amelyek ebben az időpontban rendez­ték meg a brigádvezetői értekezletet, természetes, hogy ennek keretében szervezték meg a kollektív vállalások, felajánlások megtételét. De a januári hónapban a termelési tanácskozá­soknak is fő témája a feladatok közös, összehangolt megbe­szélésére. A megtett felajánlásokon túl az idei munkásgyűléseknek az adott különös jelentőséget, hogy első ízben tehették meg a brigádok már januárban konkrét vállalásaikat, s nem pedig az előző évek tapasztalata szerint márciusban, áprilisban. Ennek természetesen az volt az előfeltétele, hogy a vállalati terveket már december 31-ig mindenhol elfogadták, s ma már a bri­gádok a tervek pontos ismeretében fogalmazhatják meg konk­rét felajánlásaikat. Ez is része annak a törekvésnek, hogy a munkát jobban, hatékonyabban és programozottabban szer­vezzük meg, így a február 12-i országos brigádvezetői tanács­kozáson valamennyi brigád képviselője a konkrét munkáról, elképzelésről számolhat be. A munkásgyűlések és a brigádvezetői tanácskozások isme­retében, a tudósításokban szereplő felajánlásokat értékelve el­mondhatjuk, a dolgozók megértették a centenáriumi felhívást, elfogadták az 1977-re kitűzött feladatokat, s továbbra is a párt XI. kongresszusa és a vasasszakszervezet XXVII. kongresszusa határozatainak szellemében a hatékonyabb, termelékenyebb munkára összpontosítanak. Joggal várhatjuk tehát, hogy az 1977-es esztendő, az ötö­dik ötéves terv második, kulcsfontosságú éve, a feladatok ma­radéktalan teljesítésének éve lesz, s így ünnepük a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. és a vasasszakszervezet 100. születésnapját a vasiparban, a kohászatban, a villamosenergia­iparban dolgozók.­ ­ Sámán­ü­ tésről adhassanak számot, a plusztermelés havonkénti üte­mezését is magukra vállalták, tehát körültekintően, alaposan szervezik meg a munkát. To­vábbi vállalásuk, hogy a leg­gazdaságosabb termékekből 12 százalékkal többet készítenek, s mindezt a termelékenység fokozásával érik el. Vállalás­ként mondta el még a brigád­vezető, hogy a gyáregységben növelni kívánják a brigádta­gok létszámát, s arra töreked­nek, hogy egy gazdasági veze­tőhöz harminc dolgozónál ne tartozzon több, hiszen ennél nagyobb létszámot már nehéz hatékonyan irányítani. Ezt követően Kemény István, a­­mk Bánki Donáth brigádjá­nak helyettes vezetője kért szót, hogy a többi gyáregység szocialista kollektíváinak meg­bízásából csatlakozásukat je­lentse be a centenáriumi mun­kaversenyhez. A tmk nevében Kemény István elmondta: ott lesznek a vasas kommunista szombaton, továbbá vállalják, hogy a termelőüzemek gazda­sági felajánlásaihoz maguk is csatlakoznak, mégpedig úgy, hogy garantálják: minden gép kifogástalanul üzemel majd. Ez elengedhetetlenül szükséges a vállalati felajánlások mara­déktalan teljesítéséhez, hiszen jó gépek nélkül nem lehet biz­tonságosan dolgozni. Majd ti­zennyolc kollektíva nevében jelentette ki a brigádvezető­helyettes, hogy minden rájuk háruló feladatnak eleget tesz­nek ebben az évben, amikor a gépek állapotától ilyen sok függ. Az üzemekre, a brigádokra és azokon belül az egyes ta­gokra háruló feladatok részle­tes kidolgozásához a munkás­gyűlés megtartása után látott hozzá a vállalat. A közel két­száz jelenlevőnek és a válla­lat egész dolgozó kollektívájá­nak bőven jut feladat Miskol­con a centenárium évében. — békési — Munkáss­yűlés a kazánműhelyben A közelgő vasas-centenári­umra teendő vállalásokat munkásgyűlésen beszélték meg 1977. január 4-én a Ma­gyar Hajó- és Darugyár buda­pesti gyáregységeinek dolgo­zói. Az előkészítő munka — amint azt Sólyom István, a vszt­ szervező titkára elmondta — már a múlt esztendő végén, az állásfoglalás kiadását köve­tően megkezdődött. A teendő­ket összehangolták a társa­dalmi és gazdasági szervek. A következő lépésben a gyáregy­ségek előzetesen megbeszél­ték, hogyan tudnának minél hatékonyabban bekapcsolódni a centenáriumi munkaver­­seny-mozgalomba, a helyi adottságok és igények figye­lembe vételével. Az ötödik ötéves tervidőszakban jelentős szerződést kell teljesíteniök a darugyáriaknak: az úgyneve­zett „kazánprogram” 56 millió dollárt hoz — megvalósulása­kor — az MHD-nek, illetve a magyar népgazdaságnak. Mintegy 800-an gyűltek ösz­­sze, hogy meghallgassák Szép János vezérigazgató tájékozta­tóját, amelyben az 1976-ban végzett munkát értékelte: amennyire a rendelkezésre álló mérleg­adatokból látható, a legfontosabb célkitűzéseket teljesítette a Magyar Hajó- és Darugyár kollektívája. 1977- ben is döntő fontosságú az exportkötelezettségek pontos és jó minőségű termékekkel való teljesítése — tért át az idei feladatok ismertetésére a vezérigazgató. Az eredeti terv 11,5 millió dollár és 50 millió rubel értékű exportot ír elő, de ezt az MHD kollektívája 2 millió dollárral és 3 millió ru­bellel szeretné túlteljesíteni. Az árbevételt 1976-hoz képest mintegy 230 millió forinttal, azaz 7 százalékkal kell növel­ni, s e növekedést 80 százalék­ban a termelékenység fokozá­sával kell elérni. Az eredeti­leg 300 milliós nyereségtervet a költséggazdálkodás javításá­val, az anyag- és energiataka­rékossági intézkedésekkel 50 millió forinttal túl kell telje­síteni. A veszteségidők csök­kentése a fő feladatok egyike, ehhez az üzem- és munkaszer­vezés színvonalának javítása, a következetesebb, céltudato­sabb vezetői munka és a szi­gorúbb munkafegyelem meg­honosításán keresztül vezet az út. Bejelentette a vezérigazga­tó, hogy ebben az esztendőben két kommunista műszakot szerveznek a párt és a társa­dalmi szervek által kitűzött közhasznú célok megvalósítá­sára: egyik a március 12-i Vasas Szombat, amelynek tel­jes bevételét a gyermekintéz­mények fejlesztésére kívánják fordítani a hajógyáriak. Végül Szép János hangsúlyozta, hogy a közvetlen termelés mellett a dolgozóknak önmaguk általá­nos, szakmai és politikai to­vábbképzését sem szabad fél­vállról kezelniök, s ezután ar­ra buzdította a munkásgyűlés résztvevőit, hogy vállaljanak többletfeladatokat a közelgő kettős évforduló tiszteletére. A hozzászólók szavaiból ki­tűnt, hogy nem jöttek üres „tarsollyal” a gyűlésre. Az an­gyalföldiek többek között egy 25 tonnás úszódaru határidő előtti elkészítését vállalták, az óbudaiak jelentős többletter­melésre tettek ígéretet, s a gyáregységek kijelentették: magukévá teszik a munkaver­­seny-célkitűzéseket, s meg­valósítják azokat. A feladatok szocialista brigádokra történő, részletes bontása a következő napok munkája, egyeztek meg a gyűlés résztvevői, s elhatá­rozásukat az is indokolja, hogy három nappal később tartot­ták meg az MHD brigádveze­tőinek tanácskozását, ahol azok a vidéki gyáregységek képviselői is elmondhatták ja­vaslataikat, bejelenthették csatlakozásukat, akik a mun­kásgyűlésen elhangzottakat csak a gyűlés befejezését kö­vetően gyorsan elküldött tájé­koztatóból ismerhették. —­sch — Az exportfeladatok teljesítéséért január 6-án reggel hat óra­kor, két műszakváltás közt tartották meg Miskolcon a „De­cember 4.” Drótművekben az év első munkásgyűlését. A sodronymű gyáregység csarno­kában közel kétszázan jelen­tek meg, hogy a Magyar Hajó- és Darugyár, valamint az Ózdi Kohászati Üzemek felhívásá­hoz csatlakozva a vasasszak­szervezet fennállásának 100. évfordulója tiszteletére cente­náriumi vállalásukat maguk és brigádjuk nevében megte­gyék. A munkáskollektíva előtt először Kiss Béla műszaki igazgató néhány szóban a múlt évi eredményeket ismertette. Mint mondta, az 1976. gazda­sági esztendő, éppen a szocia­lista brigádok tenniakarásá­­nak szép bizonyítékaként , eredményesen zárult: tízmil­lió forinttal teljesítették túl tervüket. Az exportot tekintve összességében sikerült elkép­zeléseiket valóra váltani, de a tőkés partnerek vonatkozásá­ban nem. Éppen ezért a vasas centenárium esztendejében a vállalat egész kollektívája en­nek a feladatnak maradékta­lan valóra váltása érdekében tett elsősorban felajánlást. A KB december elsejei határoza­tának megfelelően az 1977. év­ben elsősorban a tőkés orszá­gokba irányuló exportjukat kívánják növelni, mégpedig összesen ötmillió dollár érték­kel. A centenárium tiszteleté­re tett vállalásuk másik leg­fontosabb pontja, hogy terme­lésüket négy százalékkal növe­lik ebben az esztendőben. El­képzeléseik valóra váltása ér­dekében minden egyes gyár­egység az eredeti terven felül vállalt. A többlettermelést minden gazdasági egység pél­dául kizárólag a termelékeny­ség emelésével kívánja elérni. Különösen fontos a nagy tel­jesítményű berendezések jobb kihasználása, amely az üze­mek külön vállalási pontja, va­lamint az anyag- és az energia­takarékosság, hiszen a drótmű esetében a termelési költségek hetven százalékát teszik ki az utóbbiak. Ebben az esetben te­hát minden csekélynek tűnő megtakarítás is sok-sok forint­ra rúg. A munkásgyűlésen elsőnek felszólaló Veres Albert, a Ma­gyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címmel kitüntetett Auróra kollektíva­ vezetője, a sodronymű gyáregység tizen­egy brigádjának nevében meg­fogalmazott vállalásokkal a centenáriumi felajánlásukat is­mertette. Elsőként és legfon­tosabbként a tőkés piacra ke­rülő termékekről szólt Veres Albert, s a többi brigád nevé­ben is megígérte, hogy 500 ton­nával több kerül majd ki ezekből a cikkekből. S hogy év végén valóban sikeres teljes a­ VASAS Tíz százalékkal többet Eredményekben gazdag ha­gyománya van az egri Finom­­szerelvénygyár munkaver­seny-mozgalmának. Munka­­terv szerint évente kétszer ta­nácskoznak a brigádvezetőre, de ha úgy adódik, esetenként is összehívják a brigádvezetők­­ vállalati parlamentjét. Leg­­­utóbbi tanácskozásukat nevez­hetnénk a jubileumi év ünne­pélyes lezárásának is. Az 1976- ban negyedszázados fennállá­sát ünneplő vállalat — mint ahogy azt tájékoztatójában Kócza Imre vezérigazgató el­mondotta — összességében jól zárta az elmúlt esztendőt. No­ha pontos adatok még nincse­nek, várható, hogy a tervezet­től több nyereséget mondhat­nak majd magukénak a finom­­szerelvénygyáriak. A vezérigaz­gató beszélt az 1977. évi ter­vekről, mely közel tíz százalé­kos termelési érték növekedést irányoz elő. Növelni kívánják az exportot pneumatikus gyártmányaiknál, hűtőgép­­kompresszor és olajszabályozó termékeiknél. A bejáró dolgo­zók helyzetét könnyítve egy­ségesítik, azaz csökkentik az utazási költségeket. A vállalat gazdasági - tár­sadalmi vezetése a tanácskozás keretében az irányelveket köz­zé tette, mely az 1977. évi vál­lalásokhoz nyújt segítséget. A vszb részéről Czítyik Már­ton titkár fűzött figyelemre méltó gondolatokat a vezér­­­igazgatói beszámolóhoz. Meg­­­állapította, hogy a szervező és irányító munka színvonalát emelni kell. Új munkaver­­seny-szabályzat elkészítését látja szükségesnek. Lendülete­sebb, magasabb színvonalú munkára, még konkrétabb vál­lalások megtételére hívta fel a brigádvezetők figyelmét. A tanácskozás további részé­ben a jubileumi év tiszteletére tett gazdasági, kulturális és sportversenyek eredményhir­detésére került sor, melyben a különböző gazdasági egységek vetélkedtek egymással. A vál­lalati termékek jelentős hánya­dát előállító 35-ös számú üzem­egység dolgozói alaposan kitet­tek magukért. Kivették részü­ket a munkából és a sportból egyaránt és így jogos büszke­séggel vehették át a megérde­melt jutalmakat. Mögöttük a tmk és a szerszámüzem kol­lektívája kapta a legtöbb el­ismerést. F. B. Húszezer tonna acél­terven felül Január 5-én a délelőtti mű­szakban munkásgyűlést tartot­tak az Ózdi Kohászati Üzemek acélmű gyárrészlegének folya­matos acélöntőművében. Túri János a gyárrészlegi szakszer­vezeti bizottság titkára ismer­tette a Vas-, Fém- és Villa­­mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete Központi Veze­tőségének december 10-i felhí­vását, amelyben kérik, hogy a vállalatok, szocialista brigádok 1977-ben a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. és a vasasszakszervezet megalaku­lásának 100. évfordulója tiszte­letére tegyék meg munkafel­ajánlásaikat. A gyáregység dolgozói a fel­hívás ismeretében megvitat­ták, hogyan járulhatnak hozzá az országos és vállalati célki­tűzések eredményes teljesíté­séhez. Kurta László gyáregy­ségvezető elmondotta, hogy a TV. ötéves tervben közel 250 000 tonnával növelték az acél termelését. Az V. ötéves terv első évét is jó eredmény­nyel zárták. Tervfeladatukat 20 000 tonnával teljesítették túl, és ezzel éves termelésük meghaladja az 1 190 000 tonnát. Ez évi tervük 1 230 000 tonna. — Értesültünk arról, hogy az országos acéligény kielégí­tésére terven felül 50 000 tonna többletacél-termelést várnak az ország kohászati üzemeitől — mondotta a továbbiakban a gyáregységvezető, majd így folytatta: — Mi részt vállalunk ebből, számolva azzal, hogy folyamatban van 2,3 milliár­dos költséggel az acélgyártó kapacitásunk bővítése, mely­nek keretében az év második felében üzembe lép a 10 000 Nm3/ó teljesítményű oxigén­­gyár, és számos kisegítő objek­tum. Mindezt figyelembe véve 20 000 tonnás tervtúlteljesítést vállalunk. A gyáregységvezető által el­mondottakat többen is meg­erősítették: Girászin András a Munka Vöröszászló Érdem­renddel kitüntetett Vörös csil­­­­lag szocialista brigád vezetője, majd Kovács Zoltán olvaszták az acélgyártók, Varga János az öntőcsarnoki brigádok, Birin­­csik János a darukormányo­sok, és Hajdú János a karban­tartók nevében. A munkás­gyűlés résztvevői felhívással fordultak a vállalat gyárrész­legeinek dolgozóihoz, hogy se­gítsék vállalásuk teljesítését, tegyenek ők is felajánlásokat, csatlakozzanak hozzájuk. Ezt követően a gyárrészle­gekben és főosztályokon tartot­tak munkásgyűléseket, ahol az acélműi dolgozók vállalásai­nak teljesítéséhez szükséges feltételeket vitatták meg. A nagyolvasztómű dolgozói vál­lalták, hogy az acélműi 20 000 tonnás túlteljesítés nyersvas­­szükségletét, vagyis a 12 000 tonna acélnyersvasat terven felül biztosítják, ezzel lehető­vé teszik, hogy a többletacél a nyersvasexport csökkenése nélkül jöhessen létre. A kert­­germű dolgozói vállalták, hogy a többletacélt terven felül ex­portképes hengereltáruvá dol­gozzák fel, ezzel 15 000 tonná­val növelik a tőkés exportot, mintegy 3 millió dollár érték­ben. A nem közvetlenül termelő brigádok is vállalásokat tettek a termelési célkitűzések elő­segítésére. A vállalat szocialis­ta brigádjai, kollektívái pedig a termelés növelésén túl ma­gukévé tették: az anyag- és energiatakarékossági célok teljesítését, illetve túlteljesíté­sét, a munkavédelmi előírások maradéktalan betartását és a balesetek megelőzésében való aktív közreműködést, a hasz­nos munkaidő növelését, a munkaidő jobb kihasználását, és a munkafegyelem javítását. A munkafelajánlásokat a vállalat vezetői összesítették és a vállalat kollektívájának ne­vében Kecskés István nagyüze­mi párttitkár, Léka Tivadar vszb-titkár, Pető István nagy­üzemi KISZ-titkár, Pethes András vezérigazgató felhívást tettek közzé. „Vállalatunk dolgozói — szakszervezetünk jubileumi évfordulója tiszteletére — március hó 12-én vasas kom­munista szombatot tartanak a szociális létesítmények fejlesz­tése érdekében. Mindannyiunk előtt ismert az 1977. évi feladatok teljesí­tésének fontossága az egész öt­éves terv sikere szempontjá­ból. A kohászat, amely az egész magyar ipar anyagellá­tásában fontos szerepet tölt be, vállalásaival hatékonyan köz­reműködhet abban, hogy cél­kitűzéseink országos méretek­ben valóra váljanak, és egész népünk felemelkedését szol­gálják. Vállalatunk kollektívája ezért felhívással fordul a ko­hászati ágazat vállalatainak dolgozóihoz, és a gyorsításra kijelölt acélfejlesztési nagy be­ruházás kivitelezésén dolgozó vállalatok szocialista brigád­jaihoz, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz.” Több hőenergiát az országnak Még tavaly decemberben a szocialista brigádvezetők vál­lalati tanácskozásán, a Kandó Kálmán Magyar Népköztársa­ság Kiváló Brigádja felhívásá­ra az Ajkai Hőerőmű dolgozói és kollektívái a vasas cente­náriumi felajánlásokhoz csat­lakoztak. A Kandó Kálmán szocialista brigád, oly sok szép eredmé­nye után most, szakszerveze­tünk 100. születésnapja alkal­mából ismét tartalmas válla­lást tett. A kollektíva felaján­lása közt szerepel, hogy egy dolgozójuk egyévi munkaidő­­alapját takarítják meg, továb­bá a munkaidő jobb kihasz­nálása érdekében a jelenlegi veszteségüket ötven százalék­kal csökkentik, illetve a tőlük független veszteségek felszá­molására hibajelző rendszert alakítanak ki. Társadalmi munkában elvégzik a mosdók, fürdők korszerűsítésével együttjáró összes villanyszere­lési munkát. Vállalták továb­bá, hogy tagjaik sorából nyol­­can-tízen második szakmaként megszerzik az ív- és lánghe­gesztő szakmát, és 1977-ben személyenként ötven óra tár­sadalmi munkát végeznek majd. A Kandó Kálmán brigád fel­ajánlásához azóta több szocia­lista brigád csatlakozott és napjainkra már összeállt a válalati centenáriumi felaján­lás is, így az ajkaiak a 100. év­forduló tiszteletére vállalják, hogy fajlagos hőfelhasználá­suk 10 kcal/kwh lesz, a hőfo­gyasztás mennyiségi és minő­ségi követelményeinek mara­déktalanul eleget tesznek, s ez különösen azért fontos, mert az Ajkai Hőerőmű az ország­ban a harmadik legnagyobb hőszolgáltató. Az anyag- és készletgazdál­kodás színvonalának növelése érdekében új anyagnormákat dolgoznak ki, a készleteket szinten tartják. Emelik a vál­lalati szervezettség színvona­lát, csökkentik a termelésre fordított költségeket. És ami az erőművekben nagyon fon­tos: az állóeszköz-fenntartásra különösen nagy gondot fordí­tanak. A hőerőmű centenáriu­mi vállalásai közt szerepel még a vállalati szervezettség színvonalának emelése, az erő­források jobb kihasználása, amely hatékonyság növelésé­vel egyenértékű. A hőerőmű dolgozói egy em­berként csatlakoztak a vasas­kommunista műszakhoz és a vállalati szocialista brigádok részére a centenárium évében vetélkedőt rendeznek. (bk) Csatlakozzanak a brigádok A Pécsi Hőerőmű Válla­lat „Kandó Kálmán” Ma­gyar Népköztársaság Kivá­ló Brigádja a vasasszak­szervezet 100 éves „cente­náriumi” évének tiszteleté­re­ felhívással fordul a szocialista brigádokhoz, hogy csatlakozzanak, az „egy brigád — egy iskolai tanterem korszerű megvi­lágításáért!” mozgalomhoz. A mozgalom célja a kor­szerű világítástechnika be­vezetése, amely elősegíti a modern szemléltető esz­közök mellett, a hatékony oktatást és a gyermekek egészsé­gvéd­elmét. Brigádunk ez irányú te­vékenységének hasznossá­gát a Pécs Gyárvárosi Ál­talános Iskola már igazol­ta. Kérjük a villamos szak­mai brigádokat, hogy ter­vezési és kivitelezési mun­kával csatlakozzanak moz­galmunkhoz. A más tevé­kenységi területen dolgozó szocialista brigádokat és KISZ-szervezeteket pedig arra, hogy kommunista szombatok szervezésével járuljanak hozzá a költsé­gekhez. Pécsi Hőerőmű Vállalat „Kandó Kálmán” MNK Kiváló Brigádja 3

Next