Vasas, 1977 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1977-05-01 / 5. szám
1997. MÁJUS Beszámoló az országos tanácskozásról Tolna megye ifjú városában, Bonyhádon a helyi gyárban tartották meg április 23-án a Lampart Zománcipari Művek szocialista brigádvezetőinek vállalati tanácskozását. Fokozta a rendezvény jelentőségét, hogy közvetlenül az V. országos tanácskozást követően bonyolították le. A 289 szocialista kollektíva mintegy négyezer fős tagságát képviselő brigádvezetők előtt Pecséri Ede vezérigazgató beszámolójában elemezte a munkaverseny-mozgalom fejlődését, ismertette a tavalyi eredményeket, s az idei esztendő legfontosabb feladatait. A vállalat dolgozói tudják, hogy az ötéves tervidőszak második évének végére teljesíteni kell az első két év célkitűzéseit, be kell hozniuk az 1976. évi lemaradást. A Lampart Zománcipari Művek dolgozói, szocialista brigádjai — csatlakozva a csepeli dolgozók felhívásához —, 1977. évi munkaversenyvállalásaikat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. és a vasasszakszervezet megalakulásának 100. évfordulója tiszteletére tették meg. Keresik a brigádmozgalom továbbfejlesztésének lehetőségeit, a brigádok közötti, s a vállalat különböző gyáraiban tevékenykedő kollektívák közötti szocialista együttműködést alakítottak ki. Nagy figyelemmel hallgatták a brigádok vezetői a salgótarjáni Tóth Gáborné szavait, aki az országos tanácskozásról számolt be: — Nagy élmény volt számomra az országos tanácskozáson Kádár János elvtárs hozzászólását hallgatni, aki közvetlen beszédével, nyílt, őszinte helyzetismertetésével adott áttekintést szocialista építőmunkánk elmúlt és jelen időszakáról. Jóleső érzés volt hallani, hogy a párt számít ránk, a szocialista brigádmozgalom vezetőire, tagjaira és minden részvevőjére, a szocialista építés nagyszerű hadseregére. Elmondta, hogy a szocialista brigádmozgalomnak nemcsak két évtizedes múltja és jelene, de óriási jövője van. A végső cél, hogy a brigádok jelszava, a hármas jelszó össznépi jelszóvá és gyakorlattá váljék. Nekünk ezek a szavak adjanak új lendületet a munkánkhoz, hiszen számítanak ránki és bizonyítanunk kell. A tanácskozáson elfogadott állásfoglalás meghatározza a mozgalom társadalmi és gazdasági helyzetünk által igényelt követelményeket ,s a végrehajtásért az eddigieknél magasabb szinten kell folytatnunk munkánkat. Hajdú Kornél, a kecskeméti gyár pártszervezetének titkára a vasas ágazati, majd a szocialista brigádok vezetőinek V. országos tanácskozásán is jelen volt, ez utóbbin kapta meg a magas szakszervezeti elismerést, a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát. A két tanácskozás tapasztalatairól részletesen tájékoztatta a vállalat szocialista brigádjainak vezetőit. A felszólalások során különös jelentőséget és hangsúlyt kapott az üzemi demokratizmus fejlesztése, a munka- és technológiai fegyelem erősítése, a minőségi munka és hatékonyság növelésének szükségessége. Megfogalmazódott, hogy a szocialista brigádmozgalom magáénak vallja pártunk politikai irányvonalát, s a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásán dolgozik. Az előttünk álló feladatok sikeres teljesítése igényli a mozgalomban a mérce magasabbra történő emelését. A tanácskozás határozatában is utalt a hármas jelszó egységére, ezen belül döntő a „szocialista módon dolgozni”: a brigádok aktív részvétele többek között az üzem- és munkaszervezésben, az újítómozgalomban, a hatékonyság növelésében. A munka teremti meg az alapot a mási két követelmény teljesítéséhez, a művelődés és az életmód szocialista módon történő megvalósításához. A tanácskozáson felszólaló brigádvezetők részletesen megfogalmazták az idei esztendőben végrehajtandó feladatokat, s meghatározták a szükséges eszközöket is. A Lampart Zománcipari Művek szocialista brigádvezetőinek vállalati tanácskozásán elfogadott állásfoglalásban kimondták, hogy egyetértenek az V. Országos Szocialista Brigádvezetők Tanácskozásának állásfoglalásával és az abban rögzített feladatokat munkájuk során a gyakorlatban is érvényesítik. A többi között meghatározták azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyek teljesítésével biztosíthatják a vállalati komplex intézkedési tervben szereplő feladatok sikeres végrehajtását, kiemelten a 22 millió forint értékű megtakarítást. A szocialista brigádmozgalom tartalmi fejlesztése érdekében a jövőben nagyobb súlyt fordítanak a brigádon belüli egyéni vállalásokra, az öntevékenység, a kezdeményező készség lehetőségeinek megteremtésére és gyakorlására. Az idei esztendőben kiemelkedő munkájáért a Lampart Zománcipari Művek 29 szocialista kollektívája kapta meg a vállalat kiváló brigádja kitüntető címet. Bánhidi László Mit tettek az asztalra? — Ha csak a brigád legutóbbi felhívását nézzük, megértjük a gazdasági vezetést. A Finommechanikai Vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádja ugyanis valóban nem tartozik az átlagos teljesítményt nyújtók közé. Legújabb kitüntetésük: a Szakma Kiváló Brigádja cím. Ezeknek az embereknek mindig akad újabb és újabb elképzelésük, mindig van valami ötletük — mondja róluk az üzemvezető. De ami még ennél is fontosabb: a gondolatot agitáció, szervezés követi, mert ez a brigád mindenkit mozgósítani akar. — Egy kicsit rajtunk a műhely szeme — mondja Dzurják József, a kollektíva vezetője. — Persze, nem ezért, hanem a lehetőségek minél jobb kihasználásáért dolgozunk. Aki nyitottabb szemmel jár, hamarabb észreveszi, mit és hol lehetne még okosabban csinálni. Az idén hármas jubileumot ül a vállalat: a vasasszakszervezet centenáriuma, a'' Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója mellett ugyanis a gyár 25 éves születésnapját ünnepli. így került sor a brigád „Ki mit tesz az asztalra?” felhívására, amelyben a hármas évforduló tiszteletére tettek maguk, s kértek a többiektől is felajánlásokat. Társadalmi munkára, anyagtakarékosságra, a munkaidő jobb kihasználásra, költségmegtakarításra, egyszóval a hatékonyabb munkára. Minderre persze előéletükből is bőven van példa. 1962, vagyis megalakulásuk óta számtalanszor írták be nevüket a vállalat gazdasági eredményeit, társadalmi tevékenységét összegező „nagykönyvbe”. Például azzal, hogy nincs a több mint ezer szerszámgépből akár csak egy is olyan, amely ne ment volna már át a kezük alatt. Mégpedig úgy, hogy a felújítás után négy, most, a jubileumi év tiszteletére pedig már hat hónapos garanciával. Éves felújítási tervüket egyébként minden esztendőben december 20-ára befejezik, de 15 százalékos anyagtakarékossággal, s 4 százalékos összköltség megtakarítással. Ha kell, a termelésbe is besegítenek. Univerzális szakemberek, minden forgácsológép mellé odaállhatnak. — Vállaltuk, hogy a nagyteljesítményű NC-gépeket, s más komolyabb termelékenységű berendezéseket különös gonddal figyeljük — mondja Sztanó József brigádtag. — Ha bármi meghibásodás előfordul, soron kívül elvégezzük. Nemrég két szerszámgép felújítását határidő előtt fejeztük be. Kezdeményezőkészségük legutóbbi példája a vállalati erőből végrehajtandó öntödei rekonstrukció. Ők az alapok, a csarnok építésében vállaltak munkát. Felhívásukra a többi szakma is részt kért a feladatból. S mint minden karbantartó, úgy ők is az új műszaki megoldások, a termelékenyebb berendezések hívei. Tavaly négy újításukkal 660 ezer forintos megtakarítást értek el. Köztük az egyik legjelentősebb, 40 százalék bronz megtakarítását jelentette a vállalatnak egy bizonyos termék esetében. Persze nemcsak a „nagy” dolgok, hanem a kisebb megfigyelések is számottevőek. Például a fúrógépek fogasléceinél alkalmazott újítás, vagy az SVP- szelep, amely a gőzenergia ésszerű felhasználását biztosította az egész vállalatnál. Teljesítményük évek óta 110 százalék. Most, a jubileumok évében 116-ot vállaltak. Egyéni felajánlásaik sorában gépek feletti védnökség szerepel, valamint vállalati üdülő szezon eleji felkészítése. Ezt már el is végezték. Mégpedig úgy, hogy egy munkanapon — a vállalati autóbusszal utaztak le dolgozni, de társadalmi munkában úgy, hogy egyenként, s egymásután pótolták ezt a termelésből kiesett napot. A mindennapi munkán kívül elsősorban közösségi életükkel, példamutató magatartásukkal, s szakmai érdeklődésükkel vívtak ki maguknak nagy elismerést. Ha kirándulni mennek, akkor együtt a családdal. A gyerekek már előre kérdezik, ott lesz-e a többi kisgyermek is, akikkel a múltkor olyan jól játszottak. Sportban, talán a mindennapi munkán kívül is „kooperálnak” a többi kollektívával. — Minden ilyen esemény még jobban összehozza az embereket — magyarázza Papp József brigádtag. — Más oldaláról ismerjük meg a munkatársakat, s ez csak hasznunkra van. Így volt ez például az óvoda körül épített járda esetében, amikor egytől egyig eljöttek az üzembeliek is. Persze patronálnak ők kórházat, iskolát, klinikát, s bekapcsolódtak a többiek társadalmi munkájába is. S közben nem feledkeztek meg az egyik legfontosabb vállalásukról, a tanulásról sem. Most például műszaki főiskolára, szakközépiskolába, tanfolyamokra, speciális szakmai képzőkre járnak, hogy megfeleljenek a követelményeknek. Ennek is köszönhetik, hogy az elmúlt években amolyan utánpótlási bázisa lett a gazdasági vezetésnek brigádjuk, s a régi tagok közül sokan ma már komoly beosztású vezetők. A brigáddal azonban nem szakadt meg a kapcsolat. Tiszteletbeli tagok, de például a társadalmi munkában a kollektívával együtt dolgoznak. — Most a tmki üzemünk rekonstrukciójára készülünk — mondja a beszélgetés végén a brigádvezető. — Úgy szeretnénk elvégezni, hogy közben a gazdasági munkánkat is maradéktalanul teljesítsük. Ezt pedig nem lehet másképp, mint tettük már korábban: összeülünk a brigáddal, s megszervezzük a munkát. Így aztán ide is jut ember, meg a gépek mellé is. Úgy lesz, mint a szabadságok idején, szervezéssel pótoljuk néhány brigádtagunk munkáját. (bk) VASAS Ki, hova és mikor? Tulajdonképpen igaza van a szakmaágazat kiváló brigádja címmel most kitüntetett, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szerszámüzemében dolgozó „VIII. kongresszus” szocialista brigádnak. Ők ugyanis azt vallják: az újítások munkájuk egészét átfogják, anyag- és energia-, valamint normaidő-megtakarítást tesznek lehetővé, könnyebbé válik általuk a termelés. De ahhoz, hogy új ötletekkel álljanak elő, képezni is kell magukat. Mindezt tizenhét év közösen végzett munkájának összegezésekor említik. S mint a számok is bizonyítják, valóban nem veszik félvállról az újítási tevékenységet. Egy éjfelrakó hegesztéses eljárással például már több mint egymillió, a hulladékanyagból előállított hegesztőfogók készítésével pedig közel 100 ezer forint megtakarítást értek el. A szükség diktálná ezt a tempót? Inkább azt kell mondjuk, hogy a szakmaszeretet. A brigád tagjainak zöme ugyanis olyan törzsgárdatag, akik még együtt töltötték az iparitanuló-éveket. Aztán elsők közt alakítottak közösséget, s láttak neki a mármásfajta munkának. Azaz már negyven év felett heten fejezték be közülük az általános iskolát, négyen szereztek technikusi oklevelet, többen szakmai továbbképzőn gyarapították tudásukat. S mindez végsősoron azért, hogy az évente rájuk váró 25 ezer szerszámot minél jobb minőségben újítsák fel, illetve készítsék el. Mert ez az ő gazdasági feladatuk, azaz ez csak az alap. A tizenkét fővel alakult, s ma tizennyolc tagot számláló kollektíva ötször nyerte el a vállalat kiváló brigádja címet. Többek közt azért, mert minden esztendőben száz százalék felett teljesítették a tervüket, az egykori tizenkilenc órás szerszámjavítási időt ma már tíz órára szállították le. Normaóra-megtakarítással, jobb eljárások kidolgozása van ügyesebb munkaszervezéssel. Mert erre az utóbbira egyébként is büszkék, hiszen, mint ahogy ők mondják, nagy lehetőség rejlik benne. Pedig nem jelent ez mást, mint tervszerűbb munkát, előregondolást, egy kis szervezést. Ki hova álljon és mikor — ez a recept. Természetesen maguk váltják be egymás közt, mint legutóbb is. Történt ugyanis, hogy az elmúlt esztendőben a vállalatra háruló feladatok elvégzéséhez kooperáló partnert keresett. A megbízást a másik gyár el is vállalta, de csak akkor, ha soron kívül megkapja a szükséges szerszámokat, mégpedig 3500 darabot. Nos, a VIII. Kongresszus szocialista brigád vállalta elkészítésüket Városfejlesztésért végzett munkájukat aranyplakett jutalmazta. Többél közt a fürdőben, a parkosításnál teljesített társadalmi munkaórákat. A számokat tekintve már a 15 ezredik órához közelednek. Jóllehet, nem mindig megy el minden brigádtag, de egymás pótlását, akár a gazdasági munkában, itt is megoldották. És a módszer is ugyanaz: a munka előre történő megszervezése. Az idén a Nagy Október 60. évfordulója és a vasasszakszervezet 100. születésnapja tiszteletére tett felajánlásuk egy pályázat, amelyet a fogyóeszköz-ellátás javítása érdekében nyújtanak majd be. A meghibásodásuk utáni gyors szerszámjavítás ugyanis évek óta legfőbb céljuk, erre készítettek most a fúrók esetében egy kisgépet. Már számolgatják is a várható eredményt, amely ismét százezres tételben fejezhető majd ki. — Két üzemmel van szocialista szerződésünk — mondja Preszeller József, a kollektíva vezetője. — Az egyik, a horganyzó, különben „legfájóbb” pontunk. Sok jó megoldás kellene ugyanis, hogy teljesen megbízhatóvá váljon a termelése. A kisebb eszközökből azonban évekre biztosítjuk a gyors, sőt azonnalicserdehetőséget. Közel ötven fajtából ugyanis állandó tartalékot képezünk. Szívügyük a nagy termelékenységű, kiemelt gépek folyamatos üzembiztonsága, jó szerszámellátottsága. A módszer:a cserelehetőség biztosítása. Az idén is nagy gondot fordítanak a nemesacél felhasználására; tavaly közel 100 ezer forint értékben takarítottak meg ebből a drága alapanyagból. Most végzik a részletes, mindenre kiterjedő energiafelhasználás mérését, hogy az üresjáratokat a szó szoros értelmében is kikapcsolják. Naplójukat lapozva, egy gratuláló levélre bukkanunk: a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának pályázatán elért siker kapcsán kívánt benne további eredményes munkát a rádió. Meg is lesz, ahogy mondják, mert a vállalat V. ötéves tervének ismeretében már ők is öt évre tervezik gondolatban a brigádmunkát. A korábbi szűk, nem éppen legjobb körülményeket biztosító műhely ma már emlék a VIII. Kongresszus szocialista brigád tagjainak. Új, kényelmes környezetben dolgoznak, s nevelik az utánpótlást. Mert ha valamit még el kell mondani erről a kollektíváról, akkor az feltétlenül a fiatal szakemberek nevelése. Műhelyükben egy KISZ ifjúsági brigád dolgozik még akiknek ők adták át az elméleti tudás mellé nagy gyakorlati tapasztalatukat. Egyébként sokan, s alapos szakmai jártassággal kerültek ki a brigád keze alól, s lettek megbízható, kiváló szakemberei a vállalatnak. Akárcsak ők, hiszen az elmúlt években se szeri, se száma azoknak a tanfolyamoknak, képzéseknek, amelyeken részt vettek, hogy minél magasabb színvonalon lássák el feladatukat. Közben persze a társadalmi megbízatásoknak is eleget téve, hiszen a tagságnak több mint a fele nemcsak a munkában, de a közéletben is bebizonyította, hogy akar és tud is a közösségért dolgozni. (békési) * Lépést tartanak a technikával A MOM szerszám- és készülék gyáregységében 21 szocialista brigád dolgozik. Közülük a legkiválóbb a „Március 21.” brigád. Ez a véleménye Szepes Győzőnek, a gyáregység termelési felelősének is. — Ez a kollektíva fejlődött a legdinamikusabban az utóbbi években. Túltermelési eredményeiken — tavaly 132 százalékra teljesítették tervüket — a társadalmi munkában, s a tanulásban is példaként állíthatók a többiek elé. Remekül összekovácsolódott gárda ez! Ezért lett a kollektíva „A Szakma-Ágazat Kiváló Brigádja”. Dézsenyi Lőrinc brigádvezető jelenleg egyéves pártiskolára jár, de amikor csak teheti, belátogat munkahelyére. Ezúttal is ő segített a brigád életének, s tagjainak bemutatásában. — Azonkívül, hogy szokásos termelési feladatainkat igyekszünk mindig a leggyorsabban, s a legjobb minőségben elvégezni, két fontos gazdasági vállalásunkat szeretném kiemelni. Az egyik: a néhány évvel ezelőtt Dunaújvárosba telepített óragyárral szocialista szerződésben is rögzített felajánlásunk, az ott használt szerszámok soron kívüli elkészítésére, az ottani szerszámkészítő részleggel való kapcsolattartásra, amelyet most — a hármas jelszó nevében — szakmai síkon túl is szeretnénk kiterjeszteni. A másik: újítási tevékenységünk. Ebben nagyot léptünk előre tavaly. Tizenhárom beadott javaslatunkból hetet már elfogadtak, három most vár bevezetésre. A hét újítás mintegy 40 ezer forint vállalati hasznot hozott, munka közbeni ésszerűsítéseink eddig közel 2000 munkaóra-megtakarítást eredményeztek. A tanulás ennek a kollektívának is legerősebb oldala. Nemcsak a brigádvezető jár magasszintű politikai tanfolyamra — Pájer László a marxista egyetem általános tagozatát végzi, Kovács Miklóst vállalati ösztöndíjjal felvették a Bánki Donát műszaki főiskolára, Pecher Péter szakmai továbbképzésre jár. A brigádból tagságuk ideje alatt hárman szereztek gimnáziumi érettségit, egy tag pedig technikumit, Tóth László pedig — vállalati érdekből — másodszakmaként megtanult hegeszteni, s e tudását számtalan esetben kamatoztatta már, különösen sürgős munkáknál jön jól az osztályon képzettsége. — A technikával lépést kell tartanunk — mondják a brigádtagok. — Sok célgépet csinálunk, kell hát, hogy valaki értsen, mondjuk a pneumatikához, s mert nemrég egy igazán modern munkaeszközt, számjegyvezérlésű szikraforgácsolót is kaptunk, természetes dolog, hogy az egyik érettségizett brigádtagunk, Molnár Ernő megtanulja a gép nem éppen egyszerű kezelését. De a lépéstartás kényszere vitte rá fiatalabb munkatársainkat arra is, hogy jelentkezzenek a mesterfokú szakmai tanfolyamokra — teszi hozzá Dézsenyi Lőrinc. A brigád egyik kezdeményezésére különösen büszkék. Tavaly, a forgácsoló szakemberek hiányát ismerve felajánlották, hogy az ilyen munkához értő brigádtagok beosztás szerint munkaidejük egy részében, sőt ha a szükség úgy kívánja, túlmunkában is forgácsoló munkát végeznek. Azóta az egész gyárban kiszélesedett ez a mozgalom, s a gazdasági eredményekben meg is mutatkozik a vállalások haszna. Társadalmi tisztségekkel is büszkélkedhetnek. Van a „Március 21.” brigádban üzemi párt vb-tag, KISK-bizottsági tag, három műhelybizottsági tag, Bertalan Sándor pedig az üzemi sportfelelős. Ez utóbbiból következik, hogy a kis közösség tagjai a sportban is élenjárnak, elindulnak a versenyeken, bajnokságokon, s segítenek társuknak a szervezésben, a sporteseményekre való mozgósításban is. A fizikai vetélkedőknél nem becsülik alább a szellemieket sem, bizonyíték erre, hogy tavaly, a MOM 100 éves fennállása alkalmából megrendezett jubileumi vetélkedőn két csapatot is indítottak, s a több mint 100 résztvevő csapat közül mindössze négyen kerültek első csapatuk elé. S végül, ha már a tisztségek felsorolásánál tartunk, említhetünk egy rendkívüli megbízatást is: a gyárban dolgozó többszáz NDK-beli fiatal ifjúsági szervezetének, az FDJ-nek a titkára ugyancsak a brigádban dolgozik. Ő Stefan Scheffer, aki már harmadik éve él nálunk, s kitűnően beilleszkedett a kollektívába. — Ez évi vállalásainkat a kettős jubileum nevében fogalmaztuk meg — tér az előttünk álló feladatok ismertetésére a brigádvezető. — Termelésben a tavalyi eredmények túlszárnyalását, továbbra is minőségi munkavégzést újításokat, importanyag-megtakarítást, sok társadalmi munkát vállaltunk. A hármas jelszó másik két „pontját” sem feledjük: a már említett továbbtanulási formákban szeretnénk becsülettel helytállni, s a közös brigádösszejövetelek hagyományain sem változtatunk. A „Március 21.” brigád emberformáló erejét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a MOM mai vezetőgárdájából gyáregységvezető, vállalati KISZ-titkár, gyáregységi KISZ-vezető, s jó néhány pártos szakszervezeti tisztségviselő vallhatja, hogy korábban ebben a közösségben dolgozott. A brigádtagok mégis így vélekednek: — Még nem vagyunk a csúcson ! Szakmai-politikai fejlődésünk az eddiginél nagyobb feladatok elvégzésére is képessé tesz bennünket. A jövőben ezt szeretnénk bizonyítani i s. .. 7