Vasas, 1977 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5. szám

10 NŐK VERSENYBEN AZ­­ÚJÍTÁSÉRT Nyitott szemmel hasznos javaslatokkal Várják a csatlakozást -I­ A kettős jubileumra Brigádvezetők V. Országos Tanácskozásán Kádár János elvtárs szavai mélyen lelkünkbe vésték, hogy kitűzött cél­jaink elérése érdekében még hatékonyabb munkával növelni kell a munka termelékenységét. Ennek megvalósításához a vezetés és a dolgozók közös aka­rata, aktív, konkrét cselekvőkészséget szükséges. Tanuljunk meg maximálisan kihasználni minden lehetőséget minden munkahelyen — mondotta Kádár elvtárs. Mi ki akarjuk venni részünket e nemes feladatokból. Ezért brigádunk, a Számítástechnikai Gyár Periféria gyáregység sze­relő üzem Jedlik Ányos II. brigádja a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplése ér­dekében felhívással fordul a vasas vállalatok női brigádjai­hoz, hogy csatlakozzanak a vasas centenárium keretében meghirdetett női ésszerűsítési, újítási versenyidőszakhoz.” Nem csekély példa van ar­ra, ahol a nők a termelésben, a szocialista brigádmozgalom­ban tekintélyt, elismerést vív­tak ki maguknak, ott az újító tevékenységük is a munkaver­seny, a mindennapi munka ter­mészetes menetébe illeszkedik. Van tehát bizonyíték arra, hogy nem zárt pálya a nője számára sem az újítómozga­lom — csak talán jobban és többet kellene törődni velük. A vasasszakszervezet nőbizott­sága és termelési osztálya a va­sascentenárium alkalmából egy öthónapos , áprilistól szep­temberig tartó újítási akciót kezdeményezett tíz nagyválla­lat üzemeiben a dolgozó nők részére azzal a céllal, hogy az újítómozgalomban a nők érté­kelhető eredménye tovább nö­vekedjék. Ezek: a BHG, a DIGÉP, az ÉVIG, a Gamma, a Hűtőgépgyár, a Lampart ZIM, a Medicor, a MOM, az Orion és a VIDEOTON. Nos, ez utóbbi vállalatnál ünnepélyes keretek között in­dították az újítási akciót, jelen voltak a brigádvezetőnők, szak­­szervezeti tisztségviselők, újí­­tónők, gazdasági vezetők, a társadalmi szervezetek kép­viselői. A VIDEOTON szakszervezeti és gazdasági vezetősége konk­rét programot határozott meg; a közel hétmilliárdos éves ter­melési terv sikeres megvalósí­tásához kérték a nődolgozók újításait, elsősorban az ön­költség csökkentésére, a minő­ség javítására, az üzem- és munkaszervezésre, a munka­körök korszerűsítésére, a ne­héz fizikai munka megköny­­nyítésére és a balesetmentes munkavégzésre várják a javas­latokat. Nem véletlen, hogy a gyár vezetői különös figyelmet for­dítanak az újító nőkre. A nő­dolgozók aránya ugyanis meg­haladja a 60 százalékot, s ez azt is jelenti, hogy a gazdasá­gi és a társadalmi élet minden terén jelentős szerepet tölte­nek be a nők. Az újítómozga­lomban azonban sokkal las­sabban zárkóznak fel a férfiak mögé, jóllehet az utóbbi idő­ben egyre több nő jelentkezett újítási javaslattal, 1976-ban 229 érkezett a nődolgozóktól, s ez 44 százalékkal haladta meg az előző évit. Az újítókedv további növe­lésére gondoltak a verseny szervezői, hogy azoknak az ér­deklődését is felkeltsék, akik eddig még nem nyújtottak be újítást. Minden dolgozó, aki legalább két javaslatot nyújt be, ajándéktárgyat is kap. A legeredményesebb újítók a verseny végén jutalomban is részesülnek: az első helyezett 2000, a második 1200, a har­madik pedig 800 forint pénzju­talmat kap. Mindez megfogalmazódott azon az újítási megbeszélésen, amely ünnepélyes megnyitója volt a női újítási versenynek. Futó Pálné, a vasasszakszerve­zet nőbizottságának titkára fel­szólalásában kiemelte, hogy az újítási verseny jelentőségét ab­ban látja, hogy felszínre hoz­za a nőkben rejlő alkotókész­séget, a szakmai képességeket, és a nőkre igen jellemző új iránti vágyat. Utalt arra, hogy olyan vállalatoknál, ahol több­ségében nők dolgoznak, így a VIDEOTON-ban is­­ a terme­lési érték nagyobb hányadát ők valósítják meg. A nők javas­lataikkal nemcsak gazdasági hasznot hoznak, hanem ezál­tal fokozottabban vesznek részt a műszaki színvonal emelésé­ben, a munkafeltételek javítá­sában. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az újítási verseny élenjárjon abban is, hogy az ügyintézés gyors, az elbírálás alapos legyen. A gazdasági ve­zetők tekintsék személyes ügyüknek a nők mozgalmának támogatását, különös tekintet­tel a női brigádokra. A VIDEOTON vegyi gyár­egységének igazgatója, Kerkay Andorné — áld maga is szá­mos találmány és újítás része­se — hozzászólásában kifejtet­te, hogy a nők milyen sokat segíthetnek javaslataikkal a különböző szintű gazdasági ve­zetőknek, mert sok olyan dol­got meglátnak, amelyek mel­lett a férfiak szó nélkül elmen­nek. Boros Tamásné, a VIDEO­TON számítástechnikai gyárá­ban dolgozó Jedlik Ányos II. brigád vezetője, felolvasta a brigád kollektívájának felhívá­sát, amelyben a szerelőüzem szocialista brigádja a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója méltó megün­neplésére kéri a vasas válla­latok női brigádjait, hogy csat­lakozzanak, a vasas centená­rium keretében meghirdetett női újítási és ésszerűsítési ver­senyidőszakhoz. ☆ Szakolczai Erzsébet, a VI­DEOTON vszt-elnöke zársza­vában kérte a jelenlevő, mint­egy 150 nődolgozót, hogy nyi­tott szemmel, és szívvel jár­jon, mind aktívabban kezde­ményezzenek, s vegyék ki ré­szüket a mindennapi gazdasá­gi munka mellett az újítómoz­galom nemes célkitűzéseiből is. Letsch Béla VASAS Újítási verseny az­ ÓKÜ-bel Az újítók és feltalálók sze­repe a termelésben mindig jelentős volt. Megnövekedett ez a népg­azdaság fejlesztésé­nek intenzív szakaszában, ami­kor az újítók nagyobb akti­vitása a kifizetett újítói díjaik­ban is érzékelhető. Ez a jel­lemző az ózdi kohásszújítók te­vékenységére is, hiszen 1974- ben 1,878 ezer forint újítási díjjal ismerte el munkájukat a vállalat. A következő év­ben és,azt követően 1976-ban már több mint 2,5 milliót fi­zettek­­. Ez arra is utal, hogy az újítók tevékenysége az V. ötéves tervünk kezdeté­nek időszakában növekszik. Az újítók munkáját a vál­lalatvezetés anyagilag is ösz­tönzi. Az Országos Találmá­nyi Hivatal, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium és a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsa felhívására évről évre­ újítói versenyt hirdetnek a szocia­lista brigádok és a gyárrész­legek számára. Az V. ötéves terv első­­esztendejére meghir­detett versenyt május 6-án újítói konferencián értékelték. A verseny eredményesnek bi­zonyult — állapították meg — és a gyárrészlegi verseny el­ső három helyezettjét (durva­­hengermű, acélmű, rúd- és dróthen­germű) 60 ezer forint jutalomban részesítették. Az „Egy brigád — egy hasznos (bevezetett) újítás”-i verseny feltételeinek eleget tett bri­gádok első tíz helyezettje kö­zött pedig 1000—9000 forint jutalmat osztottak ki 40 000 forint összegben. A vállalat szakszervezeti bi­zottsága és a vállalatvezetés a versenyt ez évre is meg­hirdette az előző évivel azo­nos nagyságú anyagi ösztön­zőkkel és a verseny fő cél­kitűzéseit a következő felada­tokban jelölte meg: — az anyag és energia faj­lagos csökkentése, — a befejezetlen, félkész-és késztermék készletek csökken­tése, — tőkés import anyagok ki­váltása, megtakarítása, — fogyó- és gyártóeszközök csökkentése, — a műszaki fejlesztés in­tenzívebbé tétele, — a munkaerők hatéko­nyabb foglalkoztatása és ész­szerűbb átcsoportosítása, — a nehéz fizikai munka gépesítése, — minőségi munkavégzés, selej­tkárcsökken­tés, a termelőberendezések gaz­daságos kihasználása. Bármennyire is hangsúlyoz­zuk a női egyenjogúságot és sokszor úgy érezzük, hogy egyes területeken már előre szaladtunk ebben, a gazdál­kodás és a termelés fontos te­rületein még mindig találunk fehérfol­tok­at, ahol a nők na­gyobb aktivitására lenne szük­ség Itt van például az újító­­mozgalom. Félreértés ne es­sék nem arról van szó, hogy a nők idegenkednek a mozga­lomtól, hiszen vannak női brigádok és olyan nődolgozók, akik már bekapcsolódtak eb­be, de a termelésben részve­vők létszámához viszonyítva, csak egy-két százalékuk fog­lalkozik újításokkal. Az Ózdi Kohászati Üzemek vállalati szakszervezeti bizott­sága kezdeményezte, hogy a vállalatvezetés a vasas cente­nárium tiszteletére az újító­­mozgalom keretein belül in­dítson versenyt a nődolgozók mozgósítására. A vállalatve­zetés a kezdeményezést támo­gatva áprilistól szeptemberig „női újítási versenyt” hirde­tett meg. A verseny célja a dolgozó nők körében az újí­tási mozgalom további kiszé­lesítése, annak fellendítése. Továbbá az „Egy brigád — egy hasznos újítás”-! mozga­lom kiszélesítése, annak erő­sítése a női szocialista bri­gádok, illetve „Vegyes” bri­gádok női dolgozói körében. Felhívták a dolgozó nők fi­gyelmét, hogy az újítások be­adásához segítséget nyújtanak az 1977-re kiadott „Újítási fel­­adatterv”-ben közölt megol­dandó célkitűzések megisme­résére. Közölték azt is, hogy a versenyszakasz legeredmé­nyesebb női újítói oklevélben és jutalomban részesülnek. A verseny első hónapja jó indulást mutat. Áprilisban 25 dolgozó adott be újítási javaslatot, amelyből 13-at fo­gadtak el és 10-et vezettek be. A javaslatok többsége munka­­védelmi jellegű és a munka szervezettségének javítására irányul. Az első hónap mérle­ge arról is tanúskodik, hogy a női dolgozók újításait so­­ron­vül intézi a vállalat. Németh Gyula Mester-szakmunkások Az idén először került sor a NIM Továbbképző Központ­ban (Esztergom-Kertváros) 7 hetes elméleti és gyakorlati felkészítő után mesterszak­­munkás-vizsgára a villanysze­relő szakmában. Mivel ez volt az első vizsga az ország­ban a „mester”-jelöltek ka­tegóriájában, érthető az a nagy érdeklődés, amely a Munkaügyi Minisztérium, az irányító tárca, a Nehézipari Minisztérium, illetve az MVMT, valamint a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete részéről meg­nyilvánult. Jogos volt az érdeklődés, hi­szen 20 iparági és 1 gyógy­szeripari nagy tapasztalattal rendelkező villanyszerelő­szakmunkás elméleti, gyakor­lati, politikai és vezetési is­mereteinek értékelése során az érintettek olyan tapaszta­latokat szerezhettek, amelyek kamatoztathatók a soron kö­­vetkező tanfolyamoknál. A vizsgán részt vevők ered­ménye igazolta a kiválasztás helyességét, hiszen a 21 je­lölt közül 4 kiválóan megfe­lelt, 11 jól megfelelt, 5 köze­pesen megfelelt és csak egy­nek kell javító vizsgát ten­nie a rendeletekben megha­tározott időn belül. A NIM Továbbképző Köz­pont 7 hetes felkészítője min­den elismerést megérdemel, olyan továbbképzést biztosí­tott a 10—25 éves szakmai gya­korlattal rendelkező dolgozók­nak, hogy annak alapján re­mény van rá: a végzettek ki­válóan helytállnak munkate­rületükön és végzettségük, ér­deklődésük alapján önkép­zéssel is fejlesztik tudásukat. Felvetődtek viszont olyan problémák, amelyeket elsősor­ban az érdekelt vállalatok vezetésének kell megoldania a jövőben. Így a többi között cél­szerű a mesterszakmunkás­­jelölteknek — de a lehetősé­gek alapján általában a szak­munkásoknak — biztosítani olyan üzemlátogatási, tapasz­talatcsere-alkalmakat, ahol az iparágban alkalmazott leg­korszerűbb technikát megis­merhetik. Az eredmények kedvezőek voltak a biztonság­technikai ismeretek terén, de ennek ellenére ez az a terü­let, ahol továbbra is fokozni kell a felkészítést minden szin­ten. Általában kielégítő volt a jelöltek korábbi politikai felkészültsége is, s erre ala­pozva a továbbképző központ hatékony oktatási módszere politikai és vezetési ismere­tekkel is felvértezte a mes­terszakmunkásokat. Nem meg­nyugtató, hogy a vizsgázók egy része saját vállalatának, üze­mének politikai, közéleti te­vékenységét csak felületesen ismerte, ez a tény egyben a társadalmi szervezetek részé­re jelöl ki feladatokat Megállapítható az eredmé­nyek alapján az is, hogy ezen a szinten elmosódik az isko­lai végzettségből adódó kép­zettségi különbség; a kiváló­an szereplők között volt gim­náziumi érettségivel rendelke­ző is, de a meghatározó arányt a szakmunkás-képesítésnek ad­ták. Végezetül a legjobban sze­replő versenyzők, akik itt is öregbítették iparágunk és vál­lalatunk jó hírnevét: Berecz István, OVIT, Bogdán Ottó DÉDÁSZ, Kaposvár, Szabó Antal, Ajkai Hőerőmű, Szvre­­csek István, ELMŰ, Varga Lajos MVM Magasabb szinten A szocialista állami vál­lalatok vezetésében mindig nagy szerepet játszott a m­unk­ások, dolgozók rész­vétele, amely közvetlenül, vagy közvetett formában érvényesül. A­ nemrég meg­tartott V. országos szocia­lista brigádvezetői tanács­kozás ismételten aláhúzta, hogy a párt, a kormány hatványozottabban számít a szocialista kollektívák helytállására, kezdemé­nyezésére. E bizalomnak pedig a brigádok tagjai úgy tudnak a legjobban megfelelni, ha lépést tartanak a fejlődés­sel, s a hármas jelszóból adódó­­ feladatokat egysé­gesen értelmezik. Örvende­tes tényként állapíthatjuk meg: a vasas szocialista brigádok többsége már ed­dig is bizonyított, hogy va­lóban szocialista típusú em­berekként végezzék mun­kájukat, tanuljanak és él­jenek. Nem kétséges, hogy a kor szabta magasabb követel­ményeknek csak az a mun­kás tud egyre inkább meg­felelni, aki sokoldalúan ké­pezi magát szakmailag, po­litikailag, s nem megy el szótlanul a társadalompoli­tikai kérdések mellett. Szinte belső kényszert érez az iránt, hogy részt vegyen saját munkahelyén az ál­talános légkör kedvező ala­kításában, bátran nyilvá­nítson véleményt, ha a ter­vek elfogadásáról vagy végleges formába öntéséről van szó. A vasipari szocia­lista brigádok tekintélyes hányada igazolta azt a meg­állapítást: szocialista, bri­gádmozgalmunk célja, hogy példamutatása, felfogása, erkölcse össznépi gyakor­lattá is váljék. Az Egyesült Izzó nagy­­kanizsai gyárában az első negyedévi értékelés alap­ján a Március 8. nevet vi­selő ifjúsági brigád végzett az első helyen. Ez pedig nem a véletlen műve, hi­szen a tagság még a brigád­­alapításkor elhatározta: megteremtik a munka, a tanulás, a korszerű műve­lődés, a példamutató élet­mód harmóniáját Szabó Lajosné brigádvezető sze­rint a jó eredmények tit­ka, hogy a technikusok, la­boránsok és a termelő mun­kások segítik egymást, így például a második „Rib­­oonsor” telepítésének mun­kálatai során, az új tech­nológiához tartozó kísérle­teket előre elvégezték. A brigádtagok közül most is sokan tanulnak. Hajnal Sándorné és Kele­men Károlyné vegyésztech­nikusok a kollektív tanu­lásban, művelődésben elért eredményeikkel büszkél­kedhetnek. Borsos Péter a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola levelező tagoza­tán tanul, ketten készültek fel a technikus-minősítő vizsgára, megírták szak­dolgozatukat, Zámbó Gabit pedig felvették a marxista egyetem esti szakosítójára. De sorolhatnánk még hosz­­szan a szorgalmasan tanuló brigádtagok nevét... A Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek gazdasági, és mozgalmi vezetői egyaránt vallják, hogy a szocialista brigádok tagjainak érdek­lődése sokirányú, ők azok, akik a napi munka mellett szívesen tanulnak, képezik magukat a legkülönbözőbb oktatási formákon. Ez pe­dig közös érdek. Kulturált, széles látókörű dolgozó ha­tékonyabban tud helytállni a munkában, a társadalmi életben, jobban látja az összefüggést a saját tevé­kenysége és a közösség ér­deke között. Mindennek nyomán álla­píthatta meg egy jelentés, hogy az elmúlt esztendőben az újítómozgalom rekord­­eredményt hozott Salgótar­jánban. A vállalat újítói 572 javaslatot nyújtottak be, amelyekből csaknem 300-at hasznosítottak. A be­vezetett, hasznosított újí­tási javaslatok mintegy 11 millió forint megtakarítást ered­m­ényeztek. Az idén tovább egyszerű­sítették az újítások elbírá­lásának az ügyrendjét, s ez újabb ösztönzést adott eh­hez a fontos munkához. Az első negyedévben 119 újí­tást nyújtottak be, s három hónap alatt nyolcvan javas­latot valósítottak meg. A várható összesített megta­karítás előreláthatóan kö­zel hárommillió forint. A hódmezővásárhelyi METRIPOND Mérleggyár­ban a Petőfi Sándor brigád a többi között azt vállalta, hogy a II-es üzemben je­lentkező kapacitáshiány pótlásaként segít a porada­goló mérlegek szerelésében. Tehetik ezt, hiszen univer­zális szakmunkások, szün­telenül gyarapítják tudá­sukat. A meglehetősen munkaigényes típusból ed­dig 12 darabot készítettek el. Ugyancsak kivették a részüket a ROTAKOMP­­LEX elnevezésű zsákoló automata mérlegek szere­léséből, hogy az export­­szállítmány időben útra kelhessen a Szovjetunióba. Ugyancsak ebben az üzemben az aranykoszor­ús Olimpia szocialista brigád javaslatával, melyet a ter­melési osztályra juttattak el, anyagot és időt lehet megtakarítani. Az idei év­re felajánlott négy újítás­ból Berta Bálint már be­nyújtott egyet A tmk-nak pedig úgy segítettek, hogy fogaskerék- vagy tengely­törés miatt álló gépekhez soron kívül legyártották a kívánt alkatrészt. A Ganz-MÁVAG-ban egyre többet hallat magá­ról az eszperantó kör. Ki­állításokat, vetélkedőket, bált rendeznek egymás­után. A sok munkát adó programok megvalósítói olyan lelkes emberek, m­int Boldog György, Borsi Al­bert Üveges Gyula és so­kan mások. A napokban újabb örömteli hír érke­zett: a járműgyári meó­nál megalakult az Eszpe­rantó szocialista brigád. Tagjai: Varga Győző bri­gádvezető, Üveges Gyula, Borsi Albert, Baranyai Ba­lázs, Havasi Zoltán, Maro­si Géza, Somogyi László ,és Lászlóné, Galambos Pál, Kapodisztriász János. Cé­lul tűzték maguk elé, hogy a népek közötti közeledés és tartós barátság elmélyí­tése érdekében az eszperan­tó nyelvet széles körből is­mertetik. Az írásunkban felhozott példák érzékeltetik: a va­sas szocialista brigádok a Nagy Október 60. évfordu­lója és a vasas centenárium esztendejében a hármas jelszó egységében cselek­szenek, hogy magasabb szinten­­ segítsék a fejlett szocialista társadalom fel­építését A. E. HÍREK Új asztali rádiócsalád gyár­tása kezdődött meg a VIDEO­TON-ban. Az új rádiócsalád­ból — Badacsony, Füred és Csopak néven — az idén 14 ezer készül. Ebben az évben összesen több mint ötmillió rubelért vásárolunk szovjet háztartási gépeket, mintegy 20—25 száza­lékkal többet, mint tavaly. A választékot is bővítik például két új hűtőgéppel és egy új félautomata mosógéppel. Új galvanizáló üzem — 80 millió forintos beruházással — készült el Dunaújvárosban, a Magyar Optikai Művek" Óra­­gyárában. ☆ A Ganz Villamossági Mű­vek nagygép szereldéjében öt megawattos turbógenerátort készítenek az Ácsi­­Cukorgyár részére. Hamarosan befejezik a Dunai Vasmű megrendelé­­sérre készülő nagy teljesítmé­nyű egyenáramú motor szere­lését is. 1977. MAJTS

Next