Vasas, 1984 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Sötét festékbe mártott ecsettel rajzolták fel a távozó év utolsó és az új esztendő első napjaiban a nemzetközi helyzetet a külpolitika krónikásai — Keleten és Nyugaton egyaránt. A látóhatár valóban borús. Az 1983-as esztendő a rakéták éve volt. Pontosabban: annak az amerikai döntésnek az esztendeje, amely a szó fizikai értelmében is megkezdte az új amerikai rakéták elhelyezését Nyugat-Európában. Felborította ezzel a világ politikailag legfontosabb földrészén uralkodó viszonylagos katonai egyensúlyt. Ez egyrészt ellenlépésekre kényszerítette a Szovjetuniót. Másrészt logikusan és természetesen lehetetlenné tette a genfi tárgyalások folytatását. Ez ránehezedett az esztendő fordulójának egész nemzetközi légkörére. Tükrözte ezt az ENSZ főtitkárának borús megjegyzése is. Perez de Cuellar év végi sajtókonferenciáján azt mondta, hogy az év egyik „legfélelmetesebb fejleménye” volt a két nagyhatalom közötti légkör megromlása. Érthető és természetes, hogy 1983 utolsó és 1984 első napjainak eseményeit boncolgatva a krónikásnak elsősorban arra a kérdésre kell kutatnia a feleletet: hozhat-e ebben a kérdésben kedvező változásokat az 1984-es esztendő. A Szovjetunió álláspontja teljesen világos és azt a Legfelső Tanács év végi ülésszaka megerősítette. Ebben kijelentik, hogy a holtpontról való elmozdulás feltétele, az Egyesült Államok és a NATO visszatérése az amerikai rakéták telepítésének megkezdése előtti állapothoz. A pillanatnyi helyzet szerint erre aligha nyílik lehetőség. Az amerikai taktikai húzások sokkal inkább arra mutatnak, hogy a kapcsolatokban mutatkozó visszaesés tartósnak ígérkezik és valószínűleg csak az 1984 novemberében tartandó amerikai elnökválasztás utáni új helyzetben oldódhat fel. A kibontakozást jelenleg az Egyesült Államok és a NATO erőpolitikáján túlmenően az elnökválasztással kapcsolatos taktikai húzások még tovább nehezítik. Reagan elnök ugyanis már néhány hét múlva minden erejével beleveti magát az elnökválasztási küzdelembe. Számára ilyen helyzetben a megkezdett rakétatelepítés „visszacsinálása” nem jöhet számításba. Ez egyben megszabja az amerikai és általában a nyugati propagandavonalat is. A NATO december végén tartott szokásos csúcsértekezlete világosan árulkodott erről. E propaganda fő vonala az, hogy az Egyesült Államok „bármelyik pillanatban kész” a genfi tárgyalások folytatására. Sőt, hajlandó lenne magas szintű szovjet—amerikai kapcsolatok felvételére is. Ezek a „propaganda ajánlatok” persze valójában értéktelenek és az amerikaiak sem gondolják őket komolyan. A Szovjetunió — miután azért minősítette lehetetlennek a genfi tárgyalások folytatását, mert az amerikai rakéták megjelentek Európában — nem folytathatja tovább e tárgyalásokat a rakéták jelenlétében. Az amerikaiak ezt tudják, de propagandaelőnyökre számítanak. Ugyanennek a vonalnak a megnyivánulása volt az amerikai diplomáciának az a közlése, hogy a svéd fővárosban összehívott leszerelési konferencia kezdetén az USA és a többi NATO-ország külügyminisztereikkel képviseltetik magukat. Az új esztendő első napján az amerikai külügyminisztérium azt is közölte, hogy a január 17-én kezdődő értekezleten Schultz amerikai külügyminiszter „találkozik majd Gromikóval”. Egy ilyen közlés megtételére semmi sem jogosította fel Washingtont, hiszen a Szovjetunió még nem nyilatkozott arról, hogy milyen szinten képviselteti magát az értekezleten. A TASZSZ ezzel kapcsolatos kommentárja viszont tömören meghatározza a jelenlegi egész amerikai politikai taktika lényegét. Eszerint „ezeknek az amerikai nyilatkozatoknak nyilvánvaló célja a nyugat-európai és az amerikai közvéleménynek a megnyugtatása, annak elhitetése, hogy a békére nézve rendkívül veszélyes amerikai rakétatelepítés lényegében mit sem változtat a nemzetközi helyzeten”. Nem véletlenül beszéltünk igen részletesen az esztendő fordulójának e taktikai húzásairól. A jelenlegi helyzetet ugyanis éppen az jellemzi, hogy az amerikai elnökválasztási kampány már néhány hét múlva szinte „blokkolja” az amerikai politikát. Fokozatosan elhomályosít minden más eseményt az Egyesült Államokban. Ezért mindent, ami a külpolitikában amerikai részről történni fog , az elnökválasztás taktikai szempontjai szerint kell majd megítélni. Mindez persze nem csökkenti, hanem éppenséggel növeli a stockholmi értekezlet jelentőségét. Nem szabad elfelejteni, hogy a külpolitikaiag oly sötét és feszült 1983-as esztendő szinte egyetlen jelentős pozitív eseménye az emlékezetes helsinki konferencia szellemét életben tartó madridi értekezlet eredményes befejezése volt. A stockholmi leszerelési konferencia viszont a madridi találkozó gyümölcse. Ez bizonyítja, hogy a konferenciasorozaton részt vevő 33 európai és két észak-amerikai ország (USA és Kanada) érdekelt a normális államközi kapcsolatok fenntartásában. Aligha tévedünk tehát, ha azt mondjuk, hogy az ENSZ márciusban kezdődő ülésszaka mellett a stockholmi konferencia lesz az a csatorna, amely ebben a szinte egyedülálló, különleges helyzetben is biztosíthatja az érintkezés folytonosságát. A második csatorna: a gazdaság. Jelképes jelentőségű, hogy a Közös Piac országai szinte az év utolsó napján jelentették be: január első napjától kezdve megszüntetik a még fennálló szovjetellenes gazdasági szankciókat. Ezzel jelét adták annak, hogy a kényszerű külpolitikai mozdulatlanság időszakában megmarad, sőt fokozódik érdekeltségük a gazdasági kapcsolatok erősítésében. Mindezt végiggondolva, elmondható, hogy a veszélyek nagysága ellenére a kép nem egyértelműen sötét. A feszültség és a politikai taktikázás felszíne alatt 1984-ben is nyitva maradnak a politikai és gazdasági érintkezés csatornái. G. E. 1984. JANUÁR Világgazdasági körkép A gazdasági szakértők egy része már tavaly — elsősorban a tengerentúlon — a gazdasági válságból való kiábalást, a fellendülés kezdetét jósolta. Ma már, az új esztendő első hónapjaiban megállapíthatjuk, a várva várt piaci élénkülés elmaradt, legalábbis Európában. Sőt egyes ágazatokban tovább mélyült a válság, így aztán nem csoda, hogy 1984 jövendőmondói már most óvatosan fogalmaznak. Az alábbiakban összeállítást ki- kevés ország dicsekedhet ezekvánunk nyújtani a viág iparáról ben az időkben gazdasági helyreérkezett hírügynökségi jelenlétének javulásával és inkább egysekből, érdekesebb, esetenként re szaporodó gondjairól adnak furcsa témákat is feszegető beszáhírt. mólókból, amelyek érzékeltetik. Keserves próbatétel az acéliparban A vitág acélipara történetének legkeservesebb próbatételét éli át. Ezzel a mondattal kezdte jelentését legutóbb az AFP francia, az APA osztrák, és az AP amerikai hírügynökség, amikor a válságos helyzetet azzal jellemezte, hogy a tőkés vitág az idén csaknem 100 millió tonnával kevesebb acélt használ fel, mint egy évvel ezelőtt. Ugyanakkor a japán Nippon Steel Acélkonszern elnöke egy közgyűlésen azt mondta, hogy az ágazat kllátásai kedvezőek a következő évekre. Optimizmusát arra alapozta, hogy a vitág számos országában alacsony az acélfogyasztás és ez előrevetíti a jövő nagy piaci keresletét. A vezető ipari államok fejenként 500—600 küogrammos felhasználásával ellentétben a világfogyasztás még csak 150—160 küogramm körül van. Az osztrák Woest Konszern vezérigazgatója pedig azt mondta, nem igazolódtak be azok az aggodalmak, melyek az acélnak más nyersanyagokkal való gyors felváltását harangozták be. A szervezet prognózisa szerint ebben az évben elsősorban a szocialista országokban növekedett az acélfelhasználás, jövőre azonban már 1-2 százalékos növekedéssel számolnak a tőkés vitág országaiban is. Az acélipar nehéz helyzetét mutatja az is, hogy igen heves vita támadt a nyugatnémet kormány és az európai közösségek bizottsága között az acélpiac szabályozása körül. A nyugatnémet vállalatok ugyanis kevésnek találták a számukra és soknak a francia, olasz és belga válalatoknak engedélyezett mennyiségeket, amelyeket gyárthatnak,lletve exportálhatnak. Az NSZK cégei azzal érvelnek, hogy náluk befejeződött az iparág korszerűsítése, míg a többi tagország acéliparát állami támogatás tartja egyensúlyban. Ezt Bonn tarthatatlannak ítéli és az állami támogatások megszüntetését követeli. Éles vita volt Japán és az Egyesült Államok között is az acélimport korlátozását iletően. A japán kormány végül is a napokban beleegyezett, hogy elfogadja a különleges acéltermékek importjára vonatkozó korlátozásokat. Számos nyugati hírügynökség jelentette, hogy a bonni kormány visszautasította a Fémipari Dolgozók Szakszervezetének egy követelését, hogy a kormány vegye állami kezelésbe az acélipari vállalatokat és hajógyárakat. A kormány szóvivője azt mondta, hogy más országokban szerzett kedvezőtlen tapasztalatok miatt nem gondolkodnak a válságos helyzetben lévő ágazatok államosítására. E nylatkozattal egy időben az egyik legnagyobb nyugatnémet acélipari konszern bejelentette, 1986 végéig a költségcsökkentés érdekében üzemeiben felszámolt minden negyedik munkahelyet, kis kezet is működtet. Az ugyancsak érzékeny, a legkisebb érintésre is képes meghatározni a robot, hogy mlyen irányból érte őt külső erő. A DPA nyugatnémet híriroda közlése szerint az évtized végéig minden második összeszerelő üzemben dolgozó ember munkáját feleslegessé teszik a robotok az NSZK-ban. Ezt a nyugatnémet automatizálási szakemberek szinte egyöntetűen állítják. Eszerint 1,2 millió összeszereléssel foglalkozó dolgozó közül 500—600 ezer elveszti állását. Maga a robotipar ennél kevesebb álláslehetőséget biztosít, várhatóan 20 ezer új állásra van kilátás az évtized végéig. Látó, érző robotok A szovjetunióbeli Rosztovi egyetem tudományos kutató intézetének munkatársai új robotnemzedék első modelljét dolgozták ki. A majdnem élő berendezés, lábérzékelés önállóan alkalmazkodik a környezeti változásokhoz. A szovjet Szkaja Rosszia című lap értesülése szerint a jelenleg létező robotok betanult programot ismételnek. Működésük merev, mindenféle változó külső tényezőtől független, hogy az sokszor előny helyett hátrányként jelentkezik az alkalmazóknál. A kutatók most a tisztán mechanikai szerkezetbe az emberihez hasonló látó és fizikai érzékelő képességet építettek be. A szem szerepét egy optikai, kibernetikai rendszer tölti be. A robot érzékelő asztalon áll, amelynek segítségével meg tudja határozni a környezetében levő tárgyak koordinátáit, súlyát. Ezek az információk bekerülnek a központi rendszerbe, amely mechani slemi érdekünk: a béke Interjú Vszevold Mozsajev osztályvezetőivel „Számunkra ma nincs fontosabb feladat, mint a béke megőrzése” — ezekkel a szavakkal jellemezte Ibrahim Zaharia, a Szakszervezeti Vltágszövetség főtitkára a szervezet tevékenységének fő célkitűzését. — Ezt a feladatot, mint a világszövetségnek a dolgozók elemi érdekeinek védelmével kapcsolatos valamennyi más célkitűzését is, a szovjet szakszervezetek teljes erejükkel támogatják — mondotta Vszevold MOZSAJEV, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa nemzetközi osztályának vezetője. — Szakszervezeti központunk a megalakulásától kezdődően tagja a vitágszövetségnek. Egyébként a vitágszövetség éppen ezekben a napokban ünnepli megalakulásának 38. évfordulóját (megalakulásának időpontja 1945. október 3.). Nekem lehetőségem nyitt a vlágszövetség számos fórumán — köztük a Főtanács legutóbbi, Nicosiában megtartott 35. ülésén is — részt venni. Éppen ezért állíthatom, hogy a szövetség mindenkor a békéért és a szociális haladásért folytatott küzdelmében mindenkor és minden esetben a különböző irányzatú szakszervezetek egységéért, a szakszervezeti mozgalmak szabadságáért és a dolgozók életkörülményeinek javításáért szállt síkra. Az élesedő nemzetközi helyzetben a vlágszövetség minden erőfeszítést megtesz, hogy szorosabbra kapcsolja a dolgozóknak a szociális-gazdasági követeléseikért folytatott harcát a békéért, a leszerelésért, a fegyverkezési hajsza ellen vívott küzdelmével. Az utóbbi időszakban a Szakszervezeti Vitágszövetség számos békekezdeményezést fogadott el. Többek között az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésével szembeni nyilatkozatot, az európai biztonsággal kapcsolatos deklarációt, az indiai és csendes-óceáni térség békeövezetté nyilvánítására vonatkozó állásfoglalást, valamint a madridi tanácskozás részvevőihez küldött felhívást. Az ENSZ közgyűlés második rendkívüli leszerelési tanácskozása (1982. június) során a Szakszervezeti Vltágszövetség számos konstruktív javaslatot terjesztett elő, amelyek az atomfegyverek csökkentését, a hadikiadások (elsősorban a Biztonsági Tanács tagországainak részéről történő 10%-os csökkentését, a hadiipari kiadások népgazdasági és szociális célokra történő átirányítását célozzák. A vlágszövetség fokozza háborúellenes tevékenységét, felhasználva ennek érdekében a nemzetközi szakszervezeti fórumokat, a dolgozók szervezett megmozdulásait, állandó képviseleteit, az ENSZ mellett működő fórumokon (ILO, UNESCO, FAO stb.), a „Szakszervezeti Vágmozgalom” havonta, a „Rövid hírek” hetente megjelenő kiadványait és más tájékoztató dokumentumokat. A béke győzelméért folytatott harc legfontosabb láncszemének a világszövetség a szakszervezeti mozgalom, a viág dolgozóinak egységét tekinti. Ezért továbbra is keresi a kapcsolatok kialakításának lehetőségét a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségével (ICFTU) és a Munka Világszövetségével (WCL). Aktív kapcsolatot tart az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségével (ICATU), az Afrikai Szakszervezeti Egységszervezettel (OATUU), a Latin-Amerikai Dolgozók Szakszervezeti Központjával (CLAT). Együttműködik egy sor más nemzetközi szervezettel is.A háborúelenes mozgalomban új impulzust jelentett a Szakszervezeti Vltágszövetség 1982 februárjában, Havannában megrendezett kongresszusa, amelyen 138 országból 269 millió dolgozó képviselői vettek részt. Ezt követően hozták létre a nemzetközi szakszervezeti béke- és leszerelési bizottságot (Dublini-bizottságot), amelynek tagjai a szakszervezeti mozgalom minden irányzatát képviselik. A bizottság legfontosabb feladata a dolgozók békemozgalmainak aktivizálása és koordinálása. Érezhetően aktivizálták tevékenységüket a vitágszövetséghez tartozó nemzetközi ágazati szakszervezet szövetségek is. VASAS Elektromos autó, autógáz, biogáz A Japán Missan Autógyár közölte, hogy kifejlesztette a váltóáramú motorral ellátott gépkocsi prototípusát. Ez feltöltés nélkül mintegy 160 kiométert képes megtenni 40 km/óra sebességgel, csúcssebessége 90 km/óra. A kocsiba nikkel-vas-alkali telepet építettek, ez ugyanis nagyobb tárolóképességgel rendelkezik, mint a hagyományos akkumulátor. Az NSZK-ban autózók 700 benzinkútnál tankolhatnak jelenleg autógázt. A nyugatnémet kormány adatai szerint a múlt év végén az NSZK-ban 20 millió autó közül 25 ezer kocsi ezzel a környezetkímélő üzemanyaggal működött, Hollandiában 2200, Olaszországban pedig 2000 gáztöltő állomás üzemel. Román szakemberek sikeres kísérletet folytattak biogáz üzemű traktorokkal, közölte az Agerpres hírügynökség. Hagyományos traktorokat szereltek fel olyan berendezésekkel, amelyek a biogázt különböző mértékben hasznosítják. Egyes esetekben 80—90 százalékos megtakarítást sikerült elérni a folyékony üzemanyagok felhasználásában. Nyolcezer dolgozójának elbocsátását tervezi az Alfa Romeo Autógyár. Az erről szóló döntést eljuttatták a vas- és fémmunkások szakszervezetéhez, mintegy kész tények elé állítva az érdekképviseleti szervet. A gyár igazgató tanácsa azzal indokolta döntését, hogy az autóeladások száma lényegesen csökkent. Úgynevezett racionalizálási programot jelentett be a Volkswagen Művek is. 1987-ig 13 ezer dolgozóval szeretnék csökkenteni a hazai üzemekben dolgozó munkások létszámát. A hírt a DPA nyugatnémet hírügynökség jelentette. Érdekességek innen-onnan A megvesztegetett politikusokból kiábrándult japánok számára videojátékot hoztak forgalomba. A játékos mint ügyész kérdéseket tehet fel Tanaka volt miniszterelnöknek, a többi vádlottnak és a tanúknak. Ha a játékosügyész sikeres keresztkérdéseket intéz a vádlottakhoz, akkor azok arca pirosra, kékre vagy sápadtra változik. Ez pontot jelent. Minél több pontot tud valaki összegyűjteni, annál magasabb börtönbüntetést szabhat ki Tanakára és társaira. Ha kevés pontot szedett valaki össze, a gép közli, hogy még gyakorlatlan az ügyészi teendők ellátásában a játékos és újra kezdheti a játékot. Páratlan vállalkozásban állapodott meg öt tőkés ország vezető gépgyártó vállalata: új repülőgép hajtóművet fognak közösen készíteni — jelentette a Reuter hírügynökség. A motort 150 személyes középméretű utasszállítógép részére szánják, mert a gépek iránt jelentős keresletre számítanak. Képviselőjük szerint húsz év alatt ötezret el lehet adni majd az új repülőgép hajtóműből, s ezzel a teljes tőkés piacot kielégíthetik. Az Új-Kína hírügynökség beszámolója szerint gyors ütemben bővül Kínában az elektromos háztartási gépek gyártása, de az igényeket még nem tudják kielégíteni. Mosógépekből ebben az évben eddig 2,6 millió darabot gyártottak, másfélszer annyit, mint tavaly ilyenkor. Hűtőszekrényből a növekedés még nagyobb, de így is csupán 130 ezer készült. A kínai szakemberek most légkondicionáló berendezések, porszívók, villanytűzhelyek és Videó-magnók tömegméretű gyártásának tervein dolgoznak. Számítógépeinek üres gépidejét az Egyesült Államokban szándékozik értékesíteni egy svéd számítástechnikai vállalat. Ilyen vállalkozásra Európában még nem volt példa. A Prim-Data adatfeldolgozó cég az Egyesült Államok nyugati partvidékén működő vállalatoknak felajánlotta, hogy gépei éjjel kihasználatlan munkakapacitását az amerikai cégek rendelkezésére bocsátja. Az európai éjszaka idején Kaliforniában éppen a legpezsgőbb az üzleti élet és ezért itt ekkor drága a gépidő. Szőke László 11