Vasas, 1984 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
Változatlan a gond a melegüzemekben A Kőbányai Vas- és Acélöntöde már igazi melegüzem, az itt látottak-hallottak markánsan tükrözik mindazokat a nehézségeket, melyekkel az iparág ma küszködik. A vasöntödés részlegben centrifugál öntéssel készülnek a különböző robbanómotorok hengerei. A levegő ugyan távolról sem olyan forró itt, ahogy azt az ember egy öntödében várná, igaz, hűvös napon látogattunk ide. A kemencék mellett persze már perzsel a levegő. A forgó kokillákból kézi erővel szedik ki a megszilárdult, szemmel láthatóan nem pehelysúlyú öntvényeket. — Az elmúlt 37 év alatt nem sokat változtak itt a körülmények — állapítja meg Császár József, a gyáregység helyettes vezetője, akivel Szűcs János főbizalmi társaságában beszélgetünk. — Ha a munkások bérét az itt látottakhoz arányítjuk, elmondhatjuk, hogy nem keresnek jól. Az építőiparban egy kubikos, vagy a BKV-nál egy villamosvezető ugyanennyit kap. És amit most itt látott, az még semmi, nyáron kellett volna jönni, amikor 60 fok fölött van a levegő hőmérséklete. Ilyenkor télen pedig a kemencék melletti hőség és a kinsi fagyok közötti hőkülönbség veszélyes, emiatt sok az ízületi megbetegedés. A levegő kis páratartalma légzőszervi bántalmakat okoz. Igaz, nyugdíjkorkedvezményt kapunk, de sokan ezt sem érik meg egészségben, még előtte leszázalékolják őket. Védőeszközzel ugyan jól el vagyunk látva, de veszélyes üzem a miénk, ezért elég sok a baleset is. — Állítom — mondja Szűcs János —, hogy az emberek nagy részét nem annyira a bérek, inkább ezek a munkakörülmények tartják távol a szakmától, vagy késztetik őket arra, hogy más területre menjenek el. Ha ezeken tudnánk javítani, a mai bérek mellett is vonzó lehetne az öntőmunka, így lassan már csak anynyian maradunk, ami a biztonságos üzemeltetéshez épp csak hogy elég. Harmincszázalékos a munkaerőhiány. — Ráadásul a meglevők közt is elég sok a 6-7 osztályt végzett betanított munkás — folytatja Császár József. — Utánpótlás híján esik a színvonal, ami az eredményekre, az öntés színvonalára is kihat. A régi önzők féltik már a szakma rangját, becsületét. — A gondokért tehát elsősorban a körülményeket okolják. Mennyire elégedettek a bérekkel? — A körülményekhez viszonyítják ezeket is, és az a vélemény, hogy ezekhez mérten nem jók. Az átlagos törzsbér 6500—7000 forint, amihez differenciáltan 300 forint körüli mozgóbér járul még havonta. Az acélöntő üzemet Lengyel József főbizalmival és Faragó Sándor tszb-titkárhelyettessel járjuk végig. Itt nemrég rekonstrukciót hajtottak végre, gépesítettek. — Vannak persze olyan területek, ahol erre nem volt lehetőség — mondja Faragó Sándor —, mint például a kézi formázásnál. Ez ráadásul a szakma egyik legkényesebb, legnagyobb tudást igénylő része. Ebben az üzemrészben zömmel szakmunkások dolgoznak. Ők azt sérelmezik, hogy képzettségük, szakmai tapasztalatuk nincs kellő módon dotálva a többi üzemrész — igaz, kedvezőtlenebb körülmények között dolgozó — betanított munkásainak béreihez mérten. Bobák István, az Öntödei Vállalat vszb-titkára azokat a vállalati terveket, intézkedéseket ismerteti, melyek a látott ellentmondások orvoslására születtek. — Még 1981-ben, a rendes bérfejlesztést követően végrehajtottunk egy pótlólagos béremelést a melegüzemiek javára. Ennek következtében akkor az iparágon belül bérben elég jól álltunk, sajnos, azóta egy kissé visszaestünk. Ennek javítására a vállalati lehetőségeken túl központi intézkedésre is szükség lenne. Konkrétan arra gondolok, hogy felmerült a bányaiparban, a közlekedésben bevezetett hűségjutalom fizetésének lehetősége. Nagyon várták az emberek már az elmúlt évben, és ez a várakozás még most is meg-Va. Milyen vállalati intézkedések történtek az elmúlt időben a nehézségek javításaira? — Idén 2,7% volt a vállalati bérfejlesztés — a melegüzemieké 4,6%. Úgy érzem, ezt a különbséget még növelni kellett volna. — Hol tudtak javítani a munkakörülményeken? — Itt, a Kovacban nemrég rekonstrukció történt, sok nehéz, kézi munkát gépesítettek. Az új homokműben tisztább lett a levegő, az öntvénytisztítás is részben gépesített. Szegeden fekete-fehér öltöző épült, Mohácson az öntősort és a tisztítóműhelyt gépesítették. Komáromban is modernizálták az öntödét. A munkakörülmények tényezője a munkaidő hossza is. Nálunk 1972 óta 5 napos a munkahét. Ez korábban vonzóvá tette a szakmát, különösen a létszámunk 60%-át kitevő bejáró dolgozók előtt. Mióta a szabad szombat általános lett, ez a vonzás megszűnt, már a vidéki gyámunkban is gyorsul a létszámcsökkenés. — Szociális juttatások? — A dolgozók említették a gyakori reumatikus megbetegedéseket. Ezek orvoslására több gyógyüdülőt béreltünk, de a helyek nagy része gazdátlan maradt, éppen a legjobban rászorulók maradtak távol. Gyártási kultúra — világszínvonal A gödöllői vállalat pártbizottsága a tavalyi év vége előtt áttekintette a gyár exportorientált tevékenységét. A gyártmányfejlesztés és gyártáskorszerűsítés fontosságát jelzi, hogy több évi átlag alapján 100 darab mérőből mintegy 70 darab tőkés piacokon kerül értékesítésre. A vállalat termékeinek piaci helyzete az élesedő verseny ellenére is kedvezőnek tekinthető. A pártbizottsági ülésen a tartalmas írásbeli beszámolóhoz elsőként Sárközi Zoltán, az igazgató műszaki helyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési intézményekkel kötött szerződések kiállták a mindennapi gyakorlat próbáját. Az elkövetkezendő időben is szükség lesz külső szellemi erőforrások igénybevételére. A gyártmányfejlesztői tevékenységet gépész végzettségű szakemberek munkába állításával gyorsítani szükséges. Fejlesztésekor a közösség alkotóerejét jóban kamatoztatni kell. A teamek munkájának prioritást kell biztosítani. A jövőbeni technológiai fejlesztések megalapozását most kell elvégeznünk. Szabó István igazgató hozzászólásában elmondta, hogy a fejlesztési tevékenységnek két fő gátja van. Az importkorlátozás és az alapanyagok egyre rosszabbodó minősége. Jelentős lépés lehet az importkorlátozás területén, hogy 1986-tól kezdődően valószínűleg megoldódik a mágneses csapágyak hazai gyártása. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi igen nehéz piaci körülmények között különleges fontossága van a minőségi munka javításának. Előfordulhat ugyanis, hogy míg a minőségi kifogások jogtalanságát bizonyítjuk, mások elhódítják előlünk az egyre értékesebb külpiacokat. A Magyar Nemzeti Bank hitelképesnek ítéli meg az Árammérőgyárat és nem zárkózik el a beruházási hitelek folyósítása elől. Van azonban egy igen lényeges gátló tényező: gépi beruházásaink hatvan százaléka tőkés eredetű. Géppark igényünket jó lenne felülvizsgálni és hazai, illetve a szocialista importból származó vásárlásokat előnyben részesíte- ni. A Ganz a közelmúltban meg-nyert egy 16 milliós szerelési robot pályázatot, ami azt eredmé- nyezte, hogy központi támogatás-ból 6 millió forinttal segítik beru-házásunkat. Sajnos meglevő gépeink karbantartására is egyre több pénzt kell fordítanunk. Az árammérő - fejlesztés területére fiatal, lelkes szakemberekre van szükség és valóban indokolt a teamek munkájának javítása. Szabó István hozzászólása után elmondta az írásos anyagot véleményező Gödöllő városi pártbizottság néhány észrevételét. Ezek közül íme néhány: Hátrányosan befolyásolja a fejlődést, hogy berendezéseink elavultak. Alaposabban kell foglalkozni az ipari és mezőgazdasági nagyfogyasztók érdekeivel, igényeivel. Erősíteni kell a piackutató munka műszaki jellegét. A profilbővítés során szorgalmazni kell olyan termékek gyártásba vételét és értékesítését, melyek a vállalatnak nagyobb biztonságot nyújtanak. Árvai Ferenc, a személyzeti és szociális főosztály vezetője hozzászólásában kifejtette, hogy a vállalat sokat áldozott a fejlesztés anyagi, személyi összetételének javításáért. Kemény, határozott fejlesztési koncepció kialakítására van szükség. A fejlesztőknek nemcsak a prototípus elkészültéig kell figyelemmel kísérniük alkotásaikat. Jobban kell ügyelni a minőségi munka végzésére, mert a hibák többsége nem technológiai eredetű, hanem emberi mulasztásokból származik. A minőségellenőrzési főosztály vezetője, Cseh Németh László a pártbizottsági tagok felelősségére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a személyes példamutatás és a jó munka megkövetelése valamennyiük feladata. Sürgette a régi gyártmányok korszerűsítését, továbbfejlesztését. Zászlósi Béla igazgatási és rendészeti főosztályvezető elmondta, hogy régebben is voltak nehéz gazdasági periódusok és mégis sikerült a megújulás. A magyar anyagokból is lehet jó minőségű alkatrészeket készíteni. Káros jelenség, hogy az utóbbi időben nem merjük egymás munkáját bírálni, holott az ésszerű kritikára igenis szükség van. Pekliné Joó Katalin, az Árammérőgyár pártbizottságának titkára összegzésként sürgette a termékszerkezet korszerűsítését, az importkiváltás gyorsítását és a teamek mielőbbi létrehozását. Technológia fejlesztésünket úgy kell szorgalmazni, hogy az devizamentes gépi beszerzéseket jelentsen. Sződi Sándor 1984. JANUÁR Kohászok tanfolyamokon Az Ózdi Kohászati Üzemek pártalapszervezeteinél az 1983—84. évi pártoktatás keretében is számosan vesznek részt a tanfolyamokon. Több mint száz körben közel 2000 dolgozó szerez hasznos politikai ismereteket. Ezen túlmenően a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemen 40, a szakosítón 20, a marxista középiskolán pedig 115-en tanulnak. A több mint 250 szakszervezeti körben ötezer dolgozó, a KISZ politikai képzés vitaköreiben 1200 fiatal vesz részt. — KM — MUNKA ÉS GAZDASÁG A KITŰZÖTT PÁLYADÍJAK Kohászat és CsM vállalatai, I. hely 60 000 Ft, II. hely 40 000 Ft. Gépek és gépberendezések és Mezőgéptröszt vállalatai, I. hely 45 000 Ft, II. hely, 30 000 Ft. Közlekedési eszközök gyártása, I. hely, 45 000 Ft, II. hely 30 000 Ft. Villamosenergiaip. gépek és készülékek gyártása, I. hely 45 000 Ft, II. hely 30 000 Ft. Híradás és vákuumtechn. ip., I. hely 45 000 Ft, II. hely 30 000 Ft. Műszeripar, I. hely 35 000 Ft, II. hely 25 000 Ft. Fémtömegcikk, I. hely 35 000 Ft, II. hely 25 000 Ft. Magyar Villamos Művek Tr., I. hely 45 000 Ft, II. hely 30 000 Ft. A vasasszakszervezet alágazatonként egy-egy vállalatot 30 000 Ft-os különdíjban részesít, ahol a legtöbb újítást és találmányt vették át más vállalattól. (A kiemelt szempontoknak megfelelő újítások nagyobb súllyal kerülnek figyelembevételre.) A verseny időszakában alágazatonként — vállalati javaslatok alapján — adományozásra kerül a kohászat, a gépipar és a villamosenergia-ipar „LEGEREDMÉNYESEBB ÚJÍTÓJA, ELISMERŐ OKLEVÉL”-lel együtt „KIVÁLÓ MUNKÁÉRT” kitüntetés a három legnagyobb utókalkulált eredményt hozó újítás szerzőjének. (A több újító által kidolgozott javaslatoknál az egy főre eső eredményt kell figyelembe venni. A kiemelt szempontoknak megfelelő újítások előnyt élveznek.) A verseny díjait a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetése egyetértésben oszthatja el az újítómozgalomban kiemelkedő munkát végzők között. Az erkölcsi és anyagi elismerés adományozása 1985. május 1-e alkalmával történik. VAS FÉM- ÉS VILLAMOSENERGIA-IPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE Paszternák László titkár IPARI MINISZTÉRIUM Rabi Béla államtitkár Turbinák újítója Minden karbantartás utáni blokkinduláskor, akár üzemzavar esetén, az üzemben a turbinasátorban találni. Beosztottjai, akik túlnyomórészt fiatalok, egész egyszerűen „Jani bácsi”-nak szólítják, s egy-egy turbina-, generátorszerelés, -indulás alkalmával milliónyi szakmai tanácsát kérik . . . Igyekszik szakmája, tudása legjavát adva átadni a tapasztalatokat. Újításai, ötletei mindig hasznos változtatást eredményeznek a turbinák üzemeltetésében. Bárdos János, a Gagarin Hőerőmű Vállalat turbinajavító műhelyének vezetője azok közé tartozik, akit sokan ismernek Visontán. őt magát életútjáról, munkájáról kérdeztük. — 1954-ben kerültem a Mátravidéki Erőműbe, Lőrincibe. Mint segédmunkás az ottani turbinajavító műhelyben dolgoztam. Soós Istvánnal, akkori műhelyfőnökömmel együtt 1957 májusában a Borsodi Hőerőmű Vállalathoz kerültünk. Borsodban először segédmunkásként végeztem a feladatom, majd Miskolcon szakmunkásvizsgát tettem. Lakatosként dolgoztam a turbinásműhelyben. Elkezdődött az Oroszlányi Hőerőmű építése, 1962-ben kerültem oda. A turbinajavító műhelybe csoportvezető voltam. Mikor került Visontára, milyen munkakörökben dolgozott? — Visontán 1968-ban kezdtem el dolgozni. Részt vettem valamennyi blokk építésénél, a turbinák, a generátorok üzembe helyezésénél. Azóta lakatos, csoportvezető, diszpécser, jelenleg műhelyvezető a beosztásom. 1980-ban munkája elismeréseként a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. Az idei vállalati újítási ankéton kiváló újító kitüntetés arany fokozatát kapta a turbinák intenzív hűtésére leadott — azóta már alkalmazott — munkájáért. Szakmáját hivatásnak tartja? — Természetesen! — határozottan válaszolja. — Aki már ennyi évet eltöltött egy szakmában, annak az már hivatássá kell hogy váljon. — Közel harminc évet egy iparágban, úgymond a turbinák mellett dolgozott. Miért csinálja? — kérdezem. — Talán a turbinás szakma szeretete adta, hogy más területre nem mentem át. Szóval annyira megszerettem ...! Terveiről, jelenlegi munkájáról kérdezve válaszolja: — Az foglalkoztat a legjobban, hogyan lehet a gépek minőségét tovább javítani. A továbbiakban fő feladatunk — munkánk — az, hogy a bevezetésre kerülő új karbantartásszervező úgynevezett UMS-rendszeren belül a jelenlegi műhelylétszámmal úgy rendezkedjünk be, hogy eleget tudjunk tenni az elvárásnak . .. K. B. VASAS Újítási pályázat A VI. ötéves tervidőszak célkitűzéseinek teljesítéseihez továbbra is elsődleges feladat a külgazdasági egyensúly javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése. Elengedhetetlenül szükséges a vállalatok részéről az érdemi takarékossági intézkedések megtétele, az anyagokkal és az energiával történő következetes gazdálkodás. Ezen célok elérésére dolgozta ki a gazdaságirányítás a népgazdaság energiagazdálkodásának ésszerűsítésére, valamint a hulladék- és másodnyersanyagok hasznosításának fokozására irányuló kormányprogramot. A programban meghatározott feladatok teljesítésével válnak lehetővé az import csökkentésére a versenyképesség javítására, a külgazdasági egyensúly megteremtésére irányuló törekvések. Szükséges, hogy az újítómozgalomban rejlő lehetőségek is a kiemelt feladatok teljesítését szolgálják. A feladatok helyes meghatározásával lehet célirányosabbá tenni az újítók és feltalálók alkotó tevékenységét. A követelmények teljesítése érdekében a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete és az Ipari Minisztérium újítási pályázati felhívással fordul a kohászat, a gépipar és a villamosenegria-ipar vállalataihoz, intézeteihez. A pályázat 1983. január 1. és december 31-e közötti időszakra vonatkozik. Az értékelő bizottság javaslatot tehet a helyezések esetleges visszatartására és rendelkezésre álló pénzeszközök más alágazatba történő átcsoportosítására. A pályázat célja: a versenyképes termékek gyártása, energiatakarékosságra, gazdaságos anyagfelhasználásra, tőkés import kiváltó újítási megoldásokra történő ösztönzés mellett, az újítómozgalom tömegességének növelése. A vállalatok alágazati felosztásban versenyeznek: kohászat és a Csepel Vas- és Fémművek vállalatai, gépek és gépi berendezések és a Mezőgéptröszt vállalatai, közlekedési eszközök gyártása, híradás- és vákuumtechnikai ipar, műszeripar, fémtömegcikkipar, Magyar Villamos Művek Tröszt vállalatai. A vállalati eredményekről készített szöveges és számszerű értékelést tartalmazó pályázatokat a vasasszakszervezet termelési osztályára kérjük beküldeni, 1985. március 20-ig. Az értékelést az OTH bevonásával az IpM és a vasasszakszervezet képviselőiből kijelölt bizottság végzi. A bizottság javaslatát az Ipari Minisztérium és a vasasszakszervezet titkársága hagyja jóvá. A pályázatok értékelésénél kiemelten veszi figyelembe a következő szempontokat: ösztönzési szinthez (40 Ft/S) viszonyított deviza kitermelési mutató javítása, a viszonylag nagy mennyiségű energiahordozókkal előállítható anyagokkal való takarékosság, mindenfajta energiamegtakarítás, tőkés-import kiváltás. A pályázat helyezettjeinek anyagi és erkölcsi elismerése A vállalatok számaira alágazatonként egy első és egy második díjat adunk ki, „ELISMERŐ OKLEVÉL’’-lel. 3