Vasas, 1984 (89. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Változatlan a gond a melegüzemekben A Kőbányai Vas- és Acélöntöde már igazi melegüzem, az itt látot­­tak-hallottak markánsan tükrözik mindazokat a nehézségeket, me­lyekkel az iparág ma küszködik. A vasöntödés részlegben centri­fugál öntéssel készülnek a külön­böző robbanómotorok hengerei. A levegő ugyan távolról sem olyan forró itt, ahogy azt az em­ber egy öntödében várná, igaz, hűvös napon látogattunk ide. A kemencék mellett persze már perzsel a levegő. A forgó kokillák­­ból kézi erővel szedik ki a megszi­lárdult, szemmel láthatóan nem pehelysúlyú öntvényeket. — Az elmúlt 37 év alatt nem sokat változtak itt a körülmények — állapítja meg Császár József, a gyáregység helyettes vezetője, akivel Szűcs János főbizalmi tár­saságában beszélgetünk. — Ha a munkások bérét az itt látottakhoz arányítjuk, elmondhatjuk, hogy nem keresnek jól. Az építőipar­ban egy kubikos, vagy a BKV-nál egy villamosvezető ugyanennyit kap. És amit most itt látott, az még semmi, nyáron kellett volna jönni, amikor 60 fok fölött van a levegő hőmérséklete. Ilyen­kor télen pedig a kemencék melletti hőség és a kinsi fagyok közötti hőkülönbség veszélyes, emiatt sok az ízületi megbetege­dés. A levegő kis páratartalma légzőszervi bántalmakat okoz. Igaz, nyugdíjkorkedvezményt ka­punk, de sokan ezt sem érik meg egészségben, még előtte leszáza­lékolják őket. Védőeszközzel ugyan jól el vagyunk látva, de ve­szélyes üzem a miénk, ezért elég sok a baleset is. — Állítom — mondja Szűcs János —, hogy az emberek nagy részét nem annyira a bérek, in­kább ezek a munkakörülmények tartják távol a szakmától, vagy késztetik őket arra, hogy más te­rületre menjenek el. Ha ezeken tudnánk javítani, a mai bérek mellett is vonzó lehetne az öntő­munka, így lassan már csak any­­nyian maradunk, ami a biztonsá­gos üzemeltetéshez épp csak hogy elég. Harmincszázalékos a munkaerőhiány. — Ráadásul a meglevők közt is elég sok a 6-7 osztályt végzett betanított munkás — folytatja Császár József. — Utánpótlás hí­ján esik a színvonal, ami az ered­ményekre, az öntés színvonalára is kihat. A régi önzők féltik már a szakma rangját, becsületét. — A gondokért tehát elsősor­ban a körülményeket okolják. Mennyire elégedettek a bérekkel? — A körülményekhez viszo­nyítják ezeket is, és az a véle­mény, hogy ezekhez mérten nem jók. Az átlagos törzsbér 6500—7000 forint, amihez diffe­renciáltan 300 forint körüli moz­góbér járul még havonta. Az acélöntő üzemet Lengyel József főbizalmival és Faragó Sándor tszb-titkárhelyettessel járjuk végig. Itt nemrég rekonst­rukciót hajtottak végre, gépesítet­tek. — Vannak persze olyan terüle­tek, ahol erre nem volt lehetőség — mondja Faragó Sándor —, mint például a kézi formázásnál. Ez ráadásul a szakma egyik leg­kényesebb, legnagyobb tudást igénylő része. Ebben az üzem­részben zömmel szakmunkások dolgoznak. Ők azt sérelmezik, hogy képzettségük, szakmai ta­pasztalatuk nincs kellő módon dotálva a többi üzemrész — igaz, kedvezőtlenebb körülmények kö­zött dolgozó — betanított mun­kásainak béreihez mérten. Bobák István, az Öntödei Vál­lalat vszb-titkára azokat a vállala­ti terveket, intézkedéseket ismer­teti, melyek a látott ellentmondá­sok orvoslására születtek. — Még 1981-ben, a rendes bér­­fejlesztést követően végrehajtot­tunk egy pótlólagos béremelést a melegüzemiek javára. Ennek kö­vetkeztében akkor az iparágon belül bérben elég jól álltunk, saj­nos, azóta egy kissé visszaestünk. Ennek javítására a vállalati lehe­tőségeken túl központi intézke­désre is szükség lenne. Konkré­tan arra gondolok, hogy felmerült a bányaiparban, a közlekedésben bevezetett hűségjutalom fizetésé­nek lehetősége. Nagyon várták az emberek már az elmúlt évben, és ez a várakozás még most is meg-Va. Milyen vállalati intézkedé­sek történtek az elmúlt időben a nehézségek javításaira? — Idén 2,7% volt a vállalati bérfejlesztés — a melegüzemieké 4,6%. Úgy érzem, ezt a különbsé­get még növelni kellett volna. — Hol tudtak javítani a mun­kakörülményeken? — Itt, a Kovac­ban nemrég re­konstrukció történt, sok nehéz, kézi munkát gépesítettek. Az új homokműben tisztább lett a leve­gő, az öntvénytisztítás is részben gépesített. Szegeden fekete-fehér öltöző épült, Mohácson az öntő­sort és a tisztítóműhelyt gépesí­tették. Komáromban is moderni­zálták az öntödét. A munkakörül­mények tényezője a munkaidő hossza is. Nálunk 1972 óta 5 na­pos a munkahét. Ez korábban vonzóvá tette a szakmát, különö­sen a létszámunk 60%-át kitevő bejáró dolgozók előtt. Mióta a sza­bad szombat általános lett, ez a vonzás megszűnt, már a vidéki gyám­unkban is gyorsul a létszám­­csökkenés. — Szociális juttatások? — A dolgozók említették a gyakori reumatikus megbetege­déseket. Ezek orvoslására több gyógyüdülőt béreltünk, de a he­lyek nagy része gazdátlan ma­radt, éppen a legjobban rászoru­lók maradtak távol. Gyártási kultúra — világszínvonal A gödöllői vállalat pártbizottsága a tavalyi év vége előtt áttekintette a gyár exportorientált tevékeny­ségét. A gyártmányfejlesztés és gyártáskorszerűsítés fontosságát jelzi, hogy több évi átlag alapján 100 darab mérőből mintegy 70 darab tőkés piacokon kerül érté­kesítésre. A vállalat termékeinek piaci helyzete az élesedő verseny elle­nére is kedvezőnek tekinthető. A pártbizottsági ülésen a tartal­mas írásbeli beszámolóhoz első­ként Sárközi Zoltán, az igazgató műszaki helyettese fűzött szóbeli kiegészítőt. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési intézményekkel kötött szerződések kiállták a mindenna­pi gyakorlat próbáját. Az elkövet­kezendő időben is szükség lesz külső szellemi erőforrások igény­­bevételére. A gyártmányfejlesztői tevékenységet gépész végzett­ségű szakemberek munkába állí­tásával gyorsítani szükséges. Fej­lesztésekor a közösség alkotóere­jét jóban kamatoztatni kell. A teamek munkájának prioritást kell biztosítani. A jövőbeni tech­nológiai fejlesztések megalapozá­sát most kell elvégeznünk. Szabó István igazgató hozzá­szólásában elmondta, hogy a fej­lesztési tevékenységnek két fő gátja van. Az importkorlátozás és az alapanyagok egyre rosszabbo­dó minősége. Jelentős lépés lehet az importkorlátozás területén, hogy 1986-tól kezdődően való­színűleg megoldódik a mágneses csapágyak hazai gyártása. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi igen nehéz piaci körülmények között külön­leges fontossága van a minőségi munka javításának. Előfordulhat ugyanis, hogy míg a minőségi ki­fogások jogtalanságát bizonyít­juk, mások elhódítják előlünk az egyre értékesebb külpiacokat. A Magyar Nemzeti Bank hitelké­pesnek ítéli meg az Árammérő­­gyárat és nem zárkózik el a beru­házási hitelek folyósítása elől. Van azonban egy igen lényeges gátló tényező: gépi beruházása­ink hatvan százaléka tőkés erede­tű. Géppark igényünket jó lenne­­ felülvizsgálni és hazai, illetve a­­ szocialista importból származó­­ vásárlásokat előnyben részesíte-­­ ni. A Ganz a közelmúltban meg-­­­nyert egy 16 milliós szerelési ro­bot pályázatot, ami azt eredmé-­­ nyezte, hogy központi támogatás-­­­ból 6 millió forinttal segítik beru-­­­házásunkat. Sajnos meglevő gépeink kar­­­bantartására is egyre több pénzt­­ kell fordítanunk. Az árammérő - fejlesztés területére fiatal, lelkes­­ szakemberekre van szükség és­­ valóban indokolt a teamek mun­kájának javítása.­­ Szabó István hozzászólása után elmondta az írásos anyagot véle­ményező Gödöllő városi pártbi­zottság néhány észrevételét. Ezek közül íme néhány: Hátrányosan befolyásolja a fej­lődést, hogy berendezéseink el­avultak. Alaposabban kell foglal­kozni az ipari és mezőgazdasági nagyfogyasztók érdekeivel, igé­nyeivel. Erősíteni kell a piackuta­tó munka műszaki jellegét. A pro­filbővítés során szorgalmazni kell olyan termékek gyártásba vételét és értékesítését, melyek a válla­latnak nagyobb biztonságot nyúj­tanak. Árvai Ferenc, a személy­zeti és szociális főosztály vezetője hozzászólásában kifejtette, hogy a vállalat sokat áldozott a fejlesztés anyagi, személyi összetételének javításáért. Kemény, határozott fejlesztési koncepció kialakítására van szükség. A fejlesztőknek nemcsak a prototípus elkészülté­ig kell figyelemmel kísérniük al­kotásaikat. Jobban kell ügyelni a minőségi munka végzésére, mert a hibák többsége nem technoló­giai eredetű, hanem emberi mu­lasztásokból származik. A minőségellenőrzési főosztály vezetője, Cseh Németh László a pártbizottsági tagok felelősségére hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a személyes példamutatás és a jó munka megkövetelése va­lamennyiük feladata. Sürgette a régi gyártmányok korszerűsíté­sét, továbbfejlesztését. Zászlósi Béla igazgatási és ren­dészeti főosztályvezető elmondta, hogy régebben is voltak nehéz gazdasági periódusok és mégis si­került a megújulás. A magyar anyagokból is lehet jó minőségű alkatrészeket készíteni. Káros je­lenség, hogy az utóbbi időben nem merjük egymás munkáját bí­rálni, holott az ésszerű kritikára igenis szükség van. Pekliné Joó Katalin, az Áram­­mérőgyár pártbizottságának tit­kára összegzésként sürgette a ter­mékszerkezet korszerűsítését, az importkiváltás gyorsítását és a teamek mielőbbi létrehozását. Technológia fejlesztésünket úgy kell szorgalmazni, hogy az devi­zamentes gépi beszerzéseket je­lentsen. Sződi Sándor 1984. JANUÁR Kohászok tanfolyamokon Az Ózdi Kohászati Üzemek párt­­alapszervezeteinél az 1983—84. évi pártoktatás keretében is számosan vesznek részt a tanfo­lyamokon. Több mint száz kör­ben közel 2000 dolgozó szerez hasznos politikai ismereteket. Ezen túlmenően a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemen 40, a szakosítón 20, a marxista középis­kolán pedig 115-en tanulnak. A több mint 250 szakszervezeti körben ötezer dolgozó, a KISZ politikai képzés vitaköreiben 1200 fiatal vesz részt. — KM — MUNKA ÉS GAZDASÁG A KITŰZÖTT PÁLYADÍJAK Kohászat és CsM vállalatai, I. hely 60 000 Ft, II. hely 40 000 Ft. Gé­pek és gépberendezések és Mezőgéptröszt vállalatai, I. hely 45 000 Ft, II. hely, 30 000 Ft. Közlekedési eszközök gyártása, I. hely, 45 000 Ft, II. hely 30 000 Ft. Villamosenergiaip. gépek és készülékek gyártá­sa, I. hely 45 000 Ft, II. hely 30 000 Ft. Híradás és vákuumtechn. ip., I. hely 45 000 Ft, II. hely 30 000 Ft. Műszeripar, I. hely 35 000 Ft, II. hely 25 000 Ft. Fémtömegcikk, I. hely 35 000 Ft, II. hely 25 000 Ft. Magyar Villamos Művek Tr., I. hely 45 000 Ft, II. hely 30 000 Ft. A vasasszakszervezet alágazatonként egy-egy vállalatot 30 000 Ft-os különdíjban részesít, ahol a legtöbb újítást és találmányt vették át más vállalattól. (A kiemelt szempontoknak megfelelő újítások na­gyobb súllyal kerülnek figyelembevételre.) A verseny időszakában alágazatonként — vállalati javaslatok alapján — adományozásra kerül a kohászat, a gépipar és a villamos­­energia-ipar „LEGEREDMÉNYESEBB ÚJÍTÓJA, ELISMERŐ OK­­LEVÉL”-lel együtt „KIVÁLÓ MUNKÁÉRT” kitüntetés a három leg­nagyobb utókalkulá­lt eredményt hozó újítás szerzőjének. (A több újí­tó által kidolgozott javaslatoknál az egy főre eső eredményt kell figye­lembe venni. A kiemelt szempontoknak megfelelő újítások előnyt él­veznek.) A verseny díjait a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezeté­se egyetértésben oszthatja el az újítómozgalomban kiemelkedő mun­kát végzők között. Az erkölcsi és anyagi elismerés adományozása 1985. május 1-e alkalmával történik. VAS­ FÉM- ÉS VILLAMOS­­ENERGIA-IPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE Paszternák László titkár IPARI MINISZTÉRIUM Rabi Béla államtitkár Turbinák újítója Minden karbantartás utáni blokk­induláskor, akár üzemzavar ese­tén, az üzemben a turbinasátor­ban találni. Beosztottjai, akik túl­nyomórészt fiatalok, egész egy­szerűen „Jani bácsi”-nak szólít­ják, s egy-egy turbina-, generá­torszerelés, -indulás alkalmával milliónyi szakmai tanácsát ké­rik . . . Igyekszik szakmája, tudá­sa legjavát adva átadni a tapasz­talatokat. Újításai, ötletei mindig hasznos változtatást eredményez­nek a turbinák üzemeltetésében. Bárdos János, a Gagarin Hőerő­mű Vállalat turbinajavító műhe­lyének vezetője azok közé tarto­zik, akit sokan ismernek Vison­­tán. őt magát életútjáról, munká­járól kérdeztük. — 1954-ben kerültem a Mátra­­vidéki Erőműbe, Lőrincibe. Mint segédmunkás az ottani turbinaja­vító műhelyben dolgoztam. Soós Istvánnal, akkori műhelyfőnö­kömmel együtt 1957 májusában a Borsodi Hőerőmű Vállalathoz ke­rültünk. Borsodban először se­gédmunkásként végeztem a fel­adatom, majd Miskolcon szak­munkásvizsgát tettem. Lakatos­ként dolgoztam a turbinásmű­helyben. Elkezdődött az Oroszlá­nyi Hőerőmű építése, 1962-ben kerültem oda. A turbinajavító műhelybe csoportvezető voltam. Mikor került Visontára, milyen munkakörökben dolgozott? — Visontán 1968-ban kezdtem el dolgozni. Részt vettem vala­mennyi blokk építésénél, a turbi­nák, a generátorok üzembe helye­zésénél. Azóta lakatos, csoportve­zető, diszpécser, jelenleg műhely­­vezető a beosztásom. 1980-ban munkája elismerése­ként a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. Az idei vállalati újítási ankéton kiváló újító kitüntetés arany fo­kozatát kapta a turbinák intenzív hűtésére leadott — azóta már al­kalmazott — munkájáért. Szakmáját hivatásnak tartja? — Természetesen! — hatá­rozottan válaszolja. — Aki már ennyi évet eltöltött egy szakmá­ban, annak az már hivatássá kell hogy váljon. — Közel harminc évet egy iparágban, úgymond a turbinák mellett dolgozott. Miért csinálja? — kérdezem. — Talán a turbinás szakma szeretete adta, hogy más területre nem mentem át. Szóval annyira megszerettem ...! Terveiről, jelenlegi munkájáról kérdezve válaszolja: — Az foglalkoztat a legjobban, hogyan lehet a gépek minőségét tovább javítani. A továbbiakban fő feladatunk — munkánk — az, hogy a bevezetésre kerülő új kar­bantartásszervező úgynevezett UMS-rendszeren belül a jelenlegi műhelylétszámmal úgy rendez­kedjünk be, hogy eleget tudjunk tenni az elvárásnak . .. K. B. VASAS Újítási pályázat A VI. ötéves tervidőszak célkitűzéseinek teljesítéseihez továbbra is elsődleges feladat a külgazdasági egyensúly javítása, a nemzetközi fi­zetőképesség megőrzése. Elengedhetetlenül szükséges a vállalatok részéről az érdemi ta­karékossági intézkedések megtétele, az anyagokkal és az energiával történő következetes gazdálkodás. Ezen célok elérésére dolgozta ki a gazdaságirányítás a népgazda­ság energiagazdálkodásának ésszerűsítésére, valamint a hulladék- és másodnyersanyagok hasznosításának fokozására irányuló kormány­­programot. A programban meghatározott feladatok teljesítésével válnak le­hetővé az import csökkentésére a versenyképesség javítására, a kül­gazdasági egyensúly megteremtésére irányuló törekvések. Szükséges, hogy az újítómozgalomban rejlő lehetőségek is a ki­emelt feladatok teljesítését szolgálják. A feladatok helyes meghatá­rozásával lehet célirányosabbá tenni az újítók és feltalálók alkotó te­vékenységét. A követelmények teljesítése érdekében a Vas-, Fém- és Villa­­mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete és az Ipari Minisztérium újítási pályázati felhívással fordul a kohászat, a gépipar és a villa­­mosenegria-ipar vállalataihoz, intézeteihez. A pályázat 1983. január 1. és december 31-e közötti időszakra vonatkozik. Az értékelő bizottság javaslatot tehet a helyezések esetleges visszatartására és rendelkezésre álló pénzeszközök más alágazatba történő átcsoportosítására. A pályázat célja: a versenyképes termékek gyártása, energiata­karékosságra, gazdaságos anyagfelhasználásra, tőkés import kiváltó újítási megoldásokra történő ösztönzés mellett, az újítómozgalom tö­megességének növelése. A vállalatok alágazati felosztásban versenyeznek: kohászat és a Csepel Vas- és Fémművek vállalatai, gépek és gépi berendezések és a Mezőgéptröszt vállalatai, közlekedési eszközök gyártása, híradás- és vákuumtechnikai ipar, műszeripar, fémtömegcikkipar, Magyar Villamos Művek Tröszt vállalatai. A vállalati eredményekről készített szöveges és számszerű érté­kelést tartalmazó pályázatokat a vasasszakszervezet termelési osztá­lyára kérjük beküldeni, 1985. március 20-ig. Az értékelést az OTH bevonásával az IpM és a vasasszakszerve­zet képviselőiből kijelölt bizottság végzi. A bizottság javaslatát az Ipari Minisztérium és a vasasszakszervezet titkársága hagyja jóvá. A pályázatok értékelésénél kiemelten veszi figyelembe a követ­kező szempontokat: ösztönzési szinthez (40 Ft/S­) viszonyított deviza kitermelési mutató javítása, a viszonylag nagy mennyiségű energia­­hordozókkal előállítható anyagokkal való takarékosság, mindenfajta energiamegtakarítás, tőkés-import kiváltás. A pályázat helyezettjeinek anyagi és erkölcsi elismerése A vállalatok számaira alágazatonként egy első és egy második dí­jat adunk ki, „ELISMERŐ OKLEVÉL’’-lel. 3

Next