Vasas, 1985 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1985-12-01 / 12. szám
Pampuk Imre munkaversenyszervező írja a Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalattól: Az augusztusi földrengés sajnos nemcsak a földet, Berhida és Peremarton térségét rengette meg, hanem megrengette minden jóérzésű ember szívét, lelkivilágát is. A hír gyorsan elterjedt, hogy a térség milyen elemi károkat szenvedett. Óvodák, közintézmények, lakótelepek, családi házak rongálódtak meg, váltak életveszélyessé. Ha valami fájdalmat okozhat az embernek, akkor az többek között a lakás, az otthon, a benne levő dédelgetett tárgyaknak az elvesztése lehet. A dolog még súlyosabb akkor, ha ez olyan embereket érint, akik koruknál és anyagi helyzetüknél fogva egyébként is gondokkal küszködnek. A hír eljutott hozzánk, a Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárába is. Elsőnek a Félvezető Technológia Schottky szocialista brigádja érezte át a súlyos helyzetet, és úgy döntött, hogy egy napi keresetüknek megfelelő összeget ajánlanak fel a károsultak, főleg az idős emberek megsegítésére. Elhatározásukat felhívás követte, amelyhez a rendkívüli brigádvezetői tanácskozáson csatlakoztak brigádjaink úgy, hogy ha nem is az egy napi keresetüket, de kiki a saját elhatározása és lehetősége alapján támogatást nyújt az arra rászorultak részére. A vállalást tett követte, és 149 brigádunk közül 124 brigád fejezte ki oly módon támogatását, hogy megkönnyítve saját pénztárcájukat, igen értékes forintokkal járultak hozzá a károsultak gondjainak enyhítéséhez. . A közös összefogás eredményeként a Berhidai Tanács egyszámlájára 100 000 Ft-ot utalhattunk át, amely gyorsan meg is érkezett. Felosztásáról a brigádok akaratának megfelelően — a helyi tanáccsal és a brigádok képviselőivel közösen döntöttünk a helyszínen. Ottjártunkkor a látvány elszomorító, a fogadtatás kedves és örömteli volt. Idős, elesett, jobb sorsot érdemlő emberek fogadtak bennünket. A tanács által kezünkbe adott lista alapján ismerkedhettünk meg azokkal a családokkal, akiknek a részére 10-10 ezer forint összegű támogatást tudtunk nyújtani. Gondjaikat e csekély, összeg felajánlásával megoldani nem tudjuk, ezt nem is vállalhatjuk. Szándékunkkal enyhíteni igyekeztünk gondjaikon, problémáikon. Az egyik idős néni érdeklődésére elmondtuk, hogy honnan jöttünk, aki meglepően nyugtázta, hogy „még olyan messziről is gondolnak ránk?” Igen, gondolunk! Berhida és Gyöngyös között nem nagy, a távolság. Távolságot nem ismerünk, főleg akkor, ha bajba jutott embertársainkon kell segíteni. Tollat nem dicsekvésből fogtam, cselekedetünk nem szokatlan, nem új dolog. Azt tették brigádjaink, amit tenni szoktak. Csupán csatlakozni szerettem volna ahhoz a levélhez, amelyet a Berhidai Tanács köszönetképpen eljuttatott hozzánk. Köszönet brigádjainknak a gyors segítségért, áldozatkész, emberi cselekedetükért! Úgy gondoljuk, ezek a sorok nem szorulnak kiegészítésre, így, karácsony előtt a gyöngyösiek példáját jó szívvel ajánljuk minden vasasbrigád figyelmébe! * Németh László, Dunaújváros: Kénytelenek vagyunk elismerni, hogy az ISG gyöngyösi gyárából a szeptemberi számunkban közölt fotóriport mindegyik képe valóban a munkavédelmi előírások megsértéséről tanúskodik. Védőöltözet nélkül köszörülni?! Belenyúlni a működő gépbe? A munkapad szélére állítani egy nehéz alkatrészt? Hát, mit tagadjuk, szerencsésebb pillanatokat is megörökíthettünk volna! Egyetlenegy dolog szolgáljon a mentségünkre: a fotós csak azt fényképezheti, amit látott. Ha egyszer így dolgoznak az ISG gyárában, arról, ugye, igazán nem ő tehet? "Az ajándék — ha nem pusztán formalitás — örömet okoz annak, aki kapja és annak is, aki adja. Hatása akkor a legnagyobb, ha titkos óhajt,elképzelést meglepetésszerűen elégít ki. A meglepetés elkészítése vagy megvásárlása nem kis gondot okoz. — Kinek mit ajándékozzunk? Ez függ a pénztárcánktól, ügyességünktől, ha saját magunk készítjük, fantáziánktól, a beszerzésre fordítható időnktől, de nem utolsósorban attól, hogyan tudjuk tapintatosan kipuhatolni szeretteink kívánságait. Talán érdemes kitérni arra, hogy mi a tipikus. Ha valaki pénzt ad, ez azt is jelentheti, hogy kényelemszeretetből nem szán időt a beszerzésre. (Ez főként a férjek szokása: — „Vedd meg az ajándékot a gyerekeknek, meg mindenkinek, ... ja és saját magadnak is, — tudod, hogy nekem nincs időm!”) Formális dolgokat — zokni, nyakkendő, zsebkendő — a feleségek szoktak vásárolni a férj számára („legyen valami a fa alatt”). Anyagi erejüket jócskán meghaladó drága ajándékokat pedig egymással versengve a nagyszülők vásárolnak. A gyerekek jobbára nem saját, megtakarított pénzükből veszik a meglepetést, hanem külön kapnak, sokszor több rokontól, családtagtól is rávalót, és ritkán készítik saját maguk. A karácsony a legmeghittebb családi ünnep és saját örömünket fokozzuk, ha megteremtjük az ünneplés feltételeit. Az előkészületet már hetekkel karácsony előtt jó elkezdeni. Arra az érdeklődésre, hogy ki mit szeretne, illik válaszolni, mert a fenyőfa alatt lévő meglepetés kudarca öröm helyett bánatot okoz és megrontja az ünnepi hangulatot. Gondolatébresztőként — a teljesség igénye nélkül — kis felsorolás, hogy mit lehet vásárolni. Mama számára: kozmetikum, ruhanemű, olyan háztartási kisgépek, eszközök, amelyek a házimunka elvégzését könnyítik: szépirodalmi könyv, hanglemez, hobbihoz szakkönyv (szakácskönyv, szabás-varrás, kötés), kötéshez fonal, varráshoz ruhaanyag. Papa számára: ruhanemű, élvezeti cikkek, mint ital, dohányáru, szépirodalmi könyv, szakkönyv, hobbyhoz eszközök. Gyerekek számára: olyan játékok, amelyekkel játszani lehet. (Nem biztos, hogy a drága importjáték a legmegfelelőbb!) Ruhaneműből csak olyan, amit a gyerek nagyon szeretne, egyébként nem szoktak örülni. Könyv, hanglemez, magnókazetta (üres vagy műsoros), társasjáték, lehetnek élő kisállatok is (madár, hörcsög, teknős), akvárium halakkal. Nagymama számára: puha, meleg, könnyű pléd, sál, papucs, otthonka, bevásárló szatyor, retikül, pénztárca (szerencsepénzbetéttel), kölni, gyógykrémek, likőr, kávé, tea, édesség, könyv. Nagypapa számára: italféleség, cigaretta, szivar, pipa, pipadohány (ha dohányzik), könyv, hanglemez, hobbihoz szakkönyv és egyéb hozzátartozó eszközök, sál, kesztyű, meleg pulóver, kötött mellény. Ha mégsem tudunk ajándékot venni és pénzt akarunk adni, vagy nem tartjuk az ajándékot elegendőnek és ki akarjuk egészíteni, akkor az átadást tegyük ünnepélyessé. Tegyük megcímzett borítékba és függesszük fel a fára. Tehetünk a borítékba nemcsak készpénzt, hanem takarékbetétkönyvet is. Fordítsunk gondot az ajándék ízléses becsomagolására, átkötözésére. Az egyes csomagokat díszíthetjük kis fenyőágacskákkal. Kis kartonlapokra írjuk rá, hogy kié. A várakozásteljes boldog izgalom, amit a bontogatás jelent, megéri azt a fáradságot, hogy beszerezzük a csomagolóanyagot és az ajándékot így készítjük el. Ne áruljuk el, hogy mit vettünk és ne is keresgéljük az elrejtett ajándékokat. Avárakozás izgalma így fogja emelni a karácsonyest ünnepélyességét. Nagyon kedves figyelmesség, ha a férj virágot is vesz az ünnepre és az, ha a takarításban, sütésben, főzésben és a karácsonyfa díszítésében részt vesz az egész család. Ha a feleség magára marad a munkák áradatában, olyan feszült és fáradt lesz, hogy mire elkészül a vacsora és jön a Jézuska, már nem tud örülni, ünnepelni — és talán sok családban emiatt robban ki a „nagyünnepi veszekedés” is. Legyen az ünnep családias, békés, elégedett. Járuljunk hozzá azzal, hogy vacsora előtt átöltözünk, ünnepélyesen terített asztalhoz ülünk és kis csengettyű hívogassa a családot a karácsonyfához, amikor már mindenki elhelyezte ajándékait. Próbáljunk saját magunknak örömet, gyermekeinknek pedig olyan élményt jelentő ünnepet teremteni, amire felnőtt korukban szívesen emlékeznek vissza. H. E. A karácsonyi ajándékozásról ■ ■ Öreg autó, nem vén autó ... mint ahogy felvételünk is bizonyítja erről az 1932-ben gyártott DKW AUTOUNION típusról. Jelenlegi gazdája Bodnár Géza, az MHSZ salgótarjáni Gépjárművezetőképző Iskola szakoktatója, aki diribdarabban vásárolta meg. A lelkes fiatalember több száz munkaórával varázsolta tetszetőssé a matuzsálem korú járművet, mely „jó egészségnek” örvend. Takarékosabb fogyasztású, mint mai utódai, igaz, nem vetekszik velük gyorsaságban. Lehet, hogy így jobban jár, hisz lassan jár, tovább él. Fotó: Szabó Sándor 1985. DECEMBER Mennyit, milyet és hogyan ? AZ 1986-OS BEUTALÓK ELOSZTÁSÁRÓL Szakszervezetünk elnöksége által meghatározott elvek alapján november közepén megkapták alapszervezeteink az 1986-os beutalókat. A beutalók kiosztása előtt októberben országos üdülésfelelősi értekezletet tartottunk, amin felkészítettük az aktívákat az elosztással kapcsolatos tennivalókra. Felhívtuk a figyelmüket azokra az üdüléspolitikai elvekre, melyeknek betartása elengedhetetlen az üdültetés igazságosságához és eredményességéhez. Hogyan osztottuk el a beutalókat? A SZOT 19 szakmai szakszervezet között az 1984-es szervezett létszám alapján (amelyben benne vannak a nyugdíjasok is) osztja el a jegyeket. A vasasszakszervezet 588 102 tagra 5,24%-ban 38 196 beutalót kapott. Ezen belül 19 vállalat kooperációs üdülési építési szerződés alapján 18 711-et, amit a megvásárolt férőhely arányában adtunk át. A kapott beutalók közül 20 727 a felnőttbeutaló, ebből magaslati 28,3%, gyógy- 41,2%, balatoni 18,1%, egyéb 12,3%. Családos beutalót 3384 db-ot kaptunk, ebből egy szülő egygyermekes 222 db, két szülő egygyermekes 2258 db, két szülő kétgyermekes 646 db, két szülő háromgyermekes 258 db. A fenti beutalókat kell 299 alapszervezetünk között elosztani. Az elosztás során olyan nagyságrendeket kell figyelembe venni, mint pl.: a Magyar Villamos Művek Trösztöt, amelynek 2785 darabot adunk, és van 70 olyan alapszervünk, amely 10 alatt kap, közülük 6 alapszervnek a létszám alapján csak 1 darabot juttathatnak. Az elosztást úgy végeztük, hogy minden beutalójegy-fajtát ezreléknyi pontossággal számoltunk ki, hogy minél pontosabban kapjuk meg az alapszervezeteknek járó beutaló mennyiségét és fajtáját. Ezt az osztási módszert mi igazságosnak tartjuk. Tudjuk azt, hogy elsősorban a főszezoni családos beutalókat kevesli tagságunk. Minden olyan üdülő, mely alkalmas családos üdültetésre, a főidényben családosokat fogad. Ezt a célt próbálja szolgálni az a SZOT-kezdeményezés, hogy 1986-ban a családos üdültetés 12 napos lesz, természetesen a, két nappal megfelelően csökkentett áron. Ez azt jelenti, hogy a főszezonban egy turnussal több jut a családos üdültetésre, ami nálunk további 555 család üdültetését teszi lehetővé. Sajnos ez az első turnus még az iskolaidőre esik, amely gondot okozhat a gyermekes családoknál. Közösen kell keresnünk annak lehetőségét, hogy hogyan tudunk az iskolákkal megegyezni. A vállalatokhoz eljuttatott beutalók most kerülnek a vállalati testületek elé továbbosztásra. Mi azt a módszert tartjuk jónak, ha a SZOT és a vállalati üdülési lehetőségeket egyszerre, egyazon elvek alapján kezelik. A testületek akkor járnak el helyesen, ha minél jobban figyelembe veszik a helyi adottságokat, és minél nagyobb nyilvánosságot biztosítanak az elosztásnak. Mi várható az üdültetés terén a jövőben? Most folyik a VII. ötéves terv lehetőségeinek számbavétele, az üdülés fejlesztésére két alapból lehet fordítani, a szakszervezeti pénzeszközből és a vállalatok fejlesztési alapjaiból. A SZOT jelenleg három üdülő építéséhez kezdett hozzá a vállalatokkal közösen. Ez nem jelent nagy létszámemelkedést az üdültetésben, annál is inkább, mert a felépülő férőhelyek 50%-a az építkezésben részt vállaló vállalatokat illeti meg. A Vasashoz tartozó vállalatok anyagi helyzete olyan, hogy ezekben a fejlesztésekben csak egy vállalat vesz részt 10 férőhely vásárlásával. Reméljük azonban, hogy a VI. ötéves tervhez hasonlóan fognak emelkedni a vállalati férőhelyek. Ebben az időszakban háromezerrel növekedett a férőhely a vállalati üdülőkben. Szeretnénk megköszönni azoknak az üdülési felelősöknek a munkáját, akik fáradságot nem kímélve végeztek és végzik ezt a nem mindig népszerű társadalmi megbízást. Kérjük az újonnan választottakat, törekedjenek hagyományainknak m megfelelően ellátni tisztüket, hogy szakszervezeti tagságunk még elégedettebb legyen az üdülési munkával. Szlankó János szoc. pol. oszt. vez. Közkinccsé tétetik... OLVASÓI ÖTLETPÁLYÁZAT Kedves olvasóink! Háziasszonyok, kertészkedők, amatőr mesterszakácsok, barkácsolók, ezermesterek! Minden rendű és rangú emberek, akiknek időnként támad egyegy jó gondolata, hogyan tehet életünket, mindennapi munkánkat egyszerűbbé és könnyebbé tenni! A 104S/4S ötletpályázatot hirdet, amelyen bármilyen okos javaslattal, bevált módszerrel, apró vagy nagyobb használati eszközzel, érdekes megoldással stb. részt lehet venni. Minden hónapban várjuk az ötleteket, javaslatokat! A megoldások egyszerű postai borítékban VASAS Szerkesztőség, 1431 Budapest Vill., Költői Anna u. 5—7. Postafiók 201. címre küldendők. A leközölt ötletek után cikkírói honoráriumot fizetünk, a legjobbakat ezen kívül vásárlási utalvánnyal jutalmazzuk. Beküldési határidő: minden hónap utolsó napja. A borítékra írják rá: „Közkinccsé tétetik..." * * * Olcsó csomagolóeszköz üvegszállításhoz. Saját tapasztalatomból tudom, hogy az üvegek biztonságos szállítása problémás. Az üvegtartó műanyag rekeszek sok helyet foglalnak el. Kinőtt vagy kiselejtezett kardigán ujjából, kilyukadt acril térdzokniból egyszerűen készíthető üvegvédő burok. Különböző méretűre készíthetők, az üvegméretekhez igazodóan. Kis zsákot is varrtam a tárolásukra, így a csomagtartóban mindig kéznél vannak. Karády Zsuzsa 1141 Budapest, Vezér u. 60. A Vasas újságban hirdetett ötletpályázatra volna egypár kipróbált, bevált módszerem, aminek főként fiatal, kezdő háziasszonyok bizonyára hasznát veszik. 1. Ha elsózzuk az ételt, egy meghámozott burgonyát teszünk bele, mely kissé főzve magába szívja a felesleges sót. 2. Ha a zsiradéknak avas szaga van, egy fej vöröshagymát ketté vágva szénné égetünk benne, majd szűrőkanállal kivesszük, az avas szag és íz megszűnik. 3. A zsiradékban, melyben rántott húst sütünk, vigyázva, hogy meg ne égjen, félretéve főzelékhez rántást készítünk belőle, „takarékosságból”. 4. A rántott húsnál a burgonyaköretet, ha marad, ne dobjuk ki, másnap felhasználhatjuk, pogácsát, nudlit, szilvás gombócot, esetleg lángost készíthetünk belőle. 5. Ha tojást főzünk, a főzővízbe dobjunk egy kis sót, könnyebben lejön a héja, természetesen forrásban lévő vízbe tegyük a tojásokat. 6. Ha teát készítünk, ne várjuk meg, míg lobog a víz, mert lúgos lesz a teánk. Éppen csak kezdje el a forrást, lekapcsoljuk alatta a gázt, és úgy tegyük a teát 5 percre a vizébe. Teakivétel után cukrozzuk, citromot csak később teszünk bele, nem forró állapotban, mert akkor C-vitamin-tartalma csökken. 7. A kiskerttulajdonosok a kávézaccot ne dobják el, a kertben széthintve, lazítja a földet. 8. Tavasszal a borsóvetésnél egyliteres zöld üveget fektetek az ágyások szélére, ettől a galambok nem mernek odaszállni, a borsót így nem kaparják ki. (Kétszáz forinttal jutalmazott pályázat.) Stáczer Antalné Székesfehérvár Attila u. 54. VASAS OLVASÓSZOLGÁLAT 13