Vasas, 1994 (99. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
2 SZERVEZETI ÉLET Az ÉT megállapodás hatása a személyi jövedelemadórendszerre és egyéb törvényekre Az 1994. január 1-jén hatályba lépett személyi jövedelemadóról szóló törvény alapjaiban ugyan nem változott, de néhány - a munkavállalók szempontjából - jelentős módosulás történt. Az alábbiakban ezekről a változásokról, azok főbb hatásairól kívánunk vázlatos áttekintést adni. A legalapvetőbb változás, hogy - az adótábla sávhatárainak emelésén túl - a nyugdíj és egészségbiztosítási járulék (összességében 10%) adóalapot csökkentő tétel lett, tehát nem számít jövedelemnek. Ezzel együtt megszűnt az eddigi - adóból levonható - 200 Ft-os alkalmazotti kedvezmény. Változatlanul adóalapcsökkentő tétel maradt az érdekképviseleteknek igazoltan fizetett tagdíj és a munkavállalói járulék. Ennek mértéke 2%-ról 1,5%-ra csökkent. Az adómentes sáv 110 ezer Ft-ra történő felemelésével - és a fentiek figyelembevételével - havi 10476 Ft-os bruttó fizetésig nem kell adót fizetni (ha más adókedvezménye nincs a munkavállalónak). Az adómentes sáv felemelése miatt megszűnt a nyugdíjasok 108 ezer Ft-os „külön” kedvezménye, ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugdíj is adókötelesség vált. Ennek megfelelően a nyugdíj melletti keresetre vonatkozó adószámítás szabályai nem változtak. Változott a munkabérelőlegfolyósítás adószámítási szabálya: eszerint adómentes az olyan munkabérelőleg, amelyet legfeljebb hat havi visszafizetési kötelezettség mellett és a kifizetéskori minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó mértékben folyósítanak. A külföldön - kiküldetés keretében történő munkavégzés esetén - kapott devizaellátmánynak a jogszabályban meghatározott alapnapidíj 30%-át meghaladó mértékét kell jövedelemnek tekinteni és össze kell vonni az egyéb jövedelmekkel. (Ebbe nem tartozik bele munkáltató által viselt utazási és szállásköltség összege, amelyet ha pénzben kap a kiküldött, számlával igazolnia kell). Az ingatlanértékesítésből származó bevétel jövedelemtartalmának meghatározása és annak adózási szabályai is változtak: nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlanszerzésből származó jövedelem azon részét, amelyet lakásszerzésre használnak fel. (Pl. valaki korábban 2 millióért vásárolt ingatlant, 6 millióért eladja és 4 millióért vásárol lakást, családi házat, a fennmaradó 2 millió után nem kell adóznia.) Változott a természetbeni juttatások adóztatási szabálya is. Egyrészt a törvény újrafogalmazta a természetbeni juttatások körét Ezek közül legfontosabb, hogy a munkáltató által biztosított étkezési hozzájárulásból (függetlenül attól, hogy ezt étkeztetésben vagy „bonban” nyújtja) az 1200.- Ft-ot meghaladó rész adóköteles, amely után a munkáltatónak 44%-os mértékű személyi jövedelemadót kell fizetnie. Másrészt az adóköteles természetbeni juttatás értékét és az azt terhelő adót költségként elszámolhatja (a munkáltatók számára tehát tényleges költségnövekedéssel ez a módosulás nem jár, de a munkavállaló „adómentes” természetbeni juttatást kap). A magántulajdonú személygépkocsi hivatali célra történő használatánál alapvető változás, hogy az ún. normaköltség kilométerenként 3 Ft-ra csökkent, ezt meghaladó összeget adómentesen csak azok számolhatnak el, akik annak javítására - számlákkal igazoltan - ennél többet fordítanak. Az útnyilvántartás vezetése természetesen továbbra is kötelező. Több új adóalapcsökkentési lehetőség is bekerült az új szabályba, ezek közül kettőt emelnék ki: az 1994. szeptember 1-jétől fizetendő felsőoktatási tandíj csökkenti az adóalapját annak, aki a tandíjat fizeti (tehát a szülő, nagyszülő, testvér, a hallgató közeli hozzátartozói) lakás építésére illetőleg új lakás vásárlására pénzintézettel kötött hitelszerződésben a tőke és kölcsöntörlesztésre fordított összeg, legfeljebb évi 60 ezer Ft-ig. A régebbi adóalapcsökkentő tételek közül megemelkedett a súlyosan fogyatékosok kedvezménye havi 3000 Ft-ra. A családi pótlékban részesülők adót csökkentő kedvezménye az egy és kétgyermekeseknél (gyermekenként) havi 400 Ftra, a 3 és többgyermekeseknél 600 Ft-ra nőtt. Természetesen egy újságcikk keretében nem lehet az adótörvény változásait, azok előnyeit és esetleges hátrányait teljes mélységben, minden összefüggésben bemutatni, hiszen a módosító törvény csak január első napjaiban jelent meg. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy továbbra is vannak olyan keresettel rendelkezők, akik a törvényben biztosított adókedvezményeket nem vehetik igénybe. Ez a hátrány elsősorban a közepes keresetű, többgyermekes családok számára jelentkezik. Érezhető nettó jövedelemnövekedést az új adótábla a 12000.- Ft-os bruttó keresetűeknél ad, míg a gyermekeseknél ez a keresethatár 15000.- Ft-nál kezdődik. Összességben az már most megállapítható, hogy az adóterhelés - a munkavállalók átlagos kereseti viszonyai között - ténylegesen mérséklődött. Egyben az is rögzíthető, hogy az ÉT megállapodást - annak személyi jövedelemadóra vonatkozó részeit - a parlament változtatás nélkül hagyta jóvá. Ugyancsak az ÉT megállapodás alapján került a költségvetési törvénybe a 21,4 MdFt-os foglalkoztatási alap. A munkavállalói járulék 0,5%-kal csökkent A munkáltatói járulék 7,2%, a bérgaranciaalap képzésére 0,3%-os mértékű járulék került elfogadásra, amelyhez a költségvetésből további 600 MFt-os forrást biztosítanak. Elmondható tehát, hogy az októberi ÉT megállapodásban rögzítettek teljesültek. Nem sikerült azonban megállapodni a minimális bér mértékében, a foglalkoztatási törvény módosításában. Ez utóbbi megállapodás hiánya miatt nincs döntés a foglalkoztatási alap ezévi felosztásában sem. Fürjes János 1994. évre érvényes adótábla Az adó mértéke, ha az adó alapja: 0-110.000 _____________________________ 0% 110.000-150.000 A 110.000 Ft-on felüli rész 20%-a 150.001- 220.000 Ft 8.000 Ft + ___________________a 150.000 Ft-on felüli rész 25%-a 220.001- 380.000 Ft 25.500 Ft + ___________________a 220.000 Ft-on felüli rész 35%-a 380.001- 550.000 Ft 81.500 Ft + ___________________a 380.000 Ft-on felüli rész 40%-a 550.001 Ft-tól 149.500 Ft + az 550.000 Ft feletti rész 44%-a VASAS