Vasas, 1995 (100. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
VASAS SZERVEZETI ÉLET Új esztendő küszöbén (folytatás az 1. oldalról) Pontosan így történt, sőt az élet bizonyította, hogy a vasasok politikai magatartása nemhogy 1993-ban, de már 1989-ben, még a rendszerváltást megelőzően is helyes és becsülettel képviselhető volt. Sajnos a már említett súlyos gazdasági örökség keresztülhúzta azt a várakozásomat, hogy az új kormány már 1994 végéig képes lesz kapaszkodót adni, perspektívát mutató gazdaságpolitikát, szociálpolitikát felmutatni, amely viszszaigazolja a társadalomnak a választáson kapott bizalmat. Őszintén be kell vallanunk, hogy nagyon sok területen (privatizáció, gazdaságpolitikai program kidolgozása, szociálpolitikai intézkedések stb.) többet vártunk a kormányzattól. Ezt mutatja az is, hogy a sokat emlegetett társadalmigazdasági megállapodást még a mai napig sem sikerült elkészíteni és aláírni? - A kormányzatnak ebben is van mulasztása, de a többi szociális partner sem tett meg mindent a megállapodás létrejöttéért. Munkavállalói oldalról elsősorban az MSZOSZ-en kívüli szervezetek egy része ódzkodik a megállapodástól, ugyanakkor a munkáltatóknak sem sikerült egységes véleményt kialakítaniuk. Ebben az egyezségben a társadalom általános érdekeit érintő és a kibontakozás irányát fő vonalakban megfogalmazó megállapodásokról lehet szó, melyben a munkaadók, a munkavállalók és a kormány teendőit, ugyanakkor felelősségének jellemzőit kell rögzíteni. Az ehhez kapcsolódó egyéb kérdéseket ezt követően lehet egyeztetések útján rendezni, de úgy, hogy senki ne veszítse el a saját arculatát. Ma úgy látom, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodás megkötéséhez még több hónapos előkészítő munkára van szükség. - Mindezek a kérdések felvetődtek a XXXII. vasas kongresszuson is. Miként lehet értékelni a kongresszus munkáját és az elfogadott dokumentumokat? - Úgy látom, hogy a kongresszus zárszavában elmondott gondolataim az elmúlt hetekben visszaigazolódtak. A vasas tagságot érintő kérdésekben nagyon határozott és kemény állásfoglalást fogalmaztunk meg. Lezárult egy nehéz és küzdelmes korszak az életünkben, s mostanra világosan látszik, milyen helyzetben vagyunk, milyen körülmények között kell dolgoznunk és milyen lehetőségeink vannak az érdekérvényesítésre. Az elfogadott programunk végrehajtásához a feltétlen szükséges szervezeti, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezünk, éppen ezért az előttünk álló időben a megfogalmazott feladatok végrehajtásán kell mindannyiunknak munkálkodnia. - A tagságunk, a munkavállalók, a bérből és fizetésből élőik mit várhatnak 1995- ben? - Sajnos az év első napjai egy nagyon komoly energiaáremeléssel kezdődtek, melybe az előző kormányzat hibás és késleltetett gazdaságpolitikája kényszerítette a jelenlegi vezetést. Tudom, hogy tagjaink döntő többsége számára ez szinte kivédhetetlen intézkedés és teher, azonban eredménynek tartom, hogy a legrászorultabbak számára egy jelentősebb ellentételezésre kerül sor. Az is figyelemre méltó, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban sikerült egy szociális-gazdasági megállapodást kötnünk, melynek részletes kidolgozása a szakbizottságokban tovább folytatódik. Azt világosan látni kell, hogy országos szinten csak az lehet a célunk: minél kevésbé rossz döntések és megállapodások szülessenek. Ugyanakkor ágazati és vállalati szinten pedig a minél előnyösebb pozíciók (bér, szociális juttatások, KSZ-kötések) kidolgozása, és elfogadtatása a tét. Szerencsés - és tagságunk egy részét közvetlenül is érintik - a kormány kohászattal kapcsolatos legutóbbi kedvező döntései. Remélhetőleg ugyanígy rövid időn belül rendeződhet a reorganizációba vont vállalatok sorsa is. Ennek egyik lépcsőjeként még január végén létrejön Csepel egész sorsát, ezen belül a vasas vállalatokat érintő, magas szintű kormányzati egyeztetés. Bízom abban is, hogy az idén sikerül a munka világát érintő törvényi háttér áttekintését elvégezni, így például sor kerülhet a Munka Törvénykönyve, a szociális és a foglalkoztatási törvény megváltoztatására. Mindezek a lépések, bár az emberek számára igazán kézzelfogható eredményeket még ebben az évben nem hoznak, de hozzásegíthetnek a tisztább és világosabb érdekvédelmi szabályozás kialakításához és megmutathatják a kilábalás útját. Végezetül szeretném megköszönni tisztségviselőinknek és rajtuk keresztül minden tagunknak az egész éves munkát, és kívánok mindannyiuknak békés, boldog és sikeres új évet. Köszönöm a beszélgetést. Mayer György 60 pert nyertek meg Néhány hete elmarasztalóan írtam a dolgozók érdekképviseletéről a „Jogvédelem, de kinek?” című írásomban. Ha akkor az elmarasztaló szavakat leírtam, most úgy érzem meg kell tennem az ellenkezőjét is. Cikkemet olvasva a vasasszakszervezet képviselője megkeresett telefonon és közölte velem, hogy az írásom lényegével egyetért, de az utolsó megjegyzésem, miszerint a Miskolci Mechanikai Gépgyártó Kft. dolgozóival nem törődik senki, nem fedi a valóságot. Balogh Béla úr a megyei vasasszakszervezet titkára tájékoztatott arról, hogy a vasasszakszervezet minden lehetséges fórumon kiállt az MMG dolgozói mellett, feltárta és nyilvánosságra hozta az ott történt visszaéléseket. Ezekről több újságcikk is megjelent a helyi és országos lapokban. Bizonyítékul hat cikknek a fénymásolatát bocsátotta rendelkezésemre, ami egyértelműen igazolja a fent említett cikkben írt állításom ellenkezőjét. Balogh úr elmondta azt is, hogy az MMG elbocsátott szakszervezeti vezetője, Lója Béla továbbra is igyekszik segíteni bajba jutott társain. Közreműködésének köszönhetően a vasasszakszervezet mintegy 60 pert nyert meg a dolgozók javára a végkielégítések ügyében. Bár a bírói ítéletekből valószínűleg soha nem lesz pénz, hiszen arra már nem terjed ki a jogvédelem, hogy ilyen esetekben a gyártulajdonos saját vagyonán behajtható legyen a dolgozók jogos követelése. Azt az egyet viszont nem lehet elvitatni, hogy a vasasszakszervezet - annak ellenére, hogy az MMG-ben nem működött alapszervezet - nem hagyta cserben a segítségre szoruló embereket. Ezért elismerés illeti őket és vissza kell vonnom korábbi elmarasztaló szavaimat. A tanulságot ki-ki levonhatja. Talán mégse olyan tehetetlen a szakszervezeti mozgalom, mint ahogy azt egyesek szeretnék elhitetni az emberekkel. Az eredményesség titka a bizalomban és összefogásban rejlik. Tóth Mária (Megjelent az Észak-Magyarország január II-ei számában) 3