Vasas, 1996 (101. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
2 SZERVEZETI ÉSET Megszületett a megállapodás A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének elnöke Horváth István, valamint Hódi Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke 1995. december 20-án a vaskohászatra érvényes ágazati jellegű kollektív szerződést írtak alá. Ezáltal ötven év óta először került sor középszintű kollektív szerződés megkötésére a vaskohászatban. A szerződés 1996. január 1- én lépett hatályba és kétéves időtartamra szól. Rendelkezései a munkáltatói érdekképviselet 24 tagvállalatára és az általuk foglalkoztatott 15 ezer munkavállaló számára rögzíti a munkaviszonyhoz kapcsolódó kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A vaskohászat jelenlegi helyzetében és jövőbeni céljainak megvalósításában e megállapodás hozzájárulhat a vaskohászati vállalkozások versenyképességének javulásához, valamint a munka világában felmerülő érdekkülönbségek csillapításához. Másfelől megteremti a szociális partnerek számára a középszintű érdekegyeztetés intézményes kereteit. Lehetőséget teremt továbbá arra, hogy a vaskohászati vállalkozások és munkavállalóik számára kibővíthető körben, vagy akár teljeskörűen egységes ágazati jellegű kollektív szerződés szavatolja a munkaviszonnyal összefüggő jogokat és kötelezettségeket. A szerződés előkészítését a vasasszövetség kohász-önrész tagozata az elmúlt év márciusában sokadik alkalommal - ismételten kezdeményezte a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségénél. A tárgyalások megkezdésére visszaigazolt szándékot a vasasszövetség vezetőivel történt találkozás alkalmából a munkáltatói érdekképviselet vezetői megerősítették. A kölcsönös törekvést követően alig fél éves egyeztetés eredményeként a 6- 6 főből álló kétoldalú paritásos bizottság 1995. november 27- én összeállította a szerződés aláírásra javasolt tervezetét. A benne foglalt rendelkezések minimális normáknak számítanak, amelyeket minden olyan munkavállaló számára szavatolni kell, akinek a munkaviszonyára e szerződés érvényessé válik. Ugyanakkor alapul szolgál egyedi és munkahelyi szerződések megkötéséhez és egyes rendelkezéseiben jogalapot teremt munkahelyi megállapodások létrehozásához. Szabályai intézményesen megerősítik, elősegítik a munkahelyi szervezetek jogkörének bővülését, érvényesítését. A munkáltatók számára pedig biztosítják a vállalkozások eredményesebbé tételét segítő egyes intézkedéseik kibővítésének lehetőségeit. Tájékoztatásul említést érdemel - többek között hogy szabályozásra került: - a vállalkozások feladataihoz alkalmazkodó rugalmas munkarend kialakításának 6 hónapra történő kiterjesztése, - a munkahelyi szakszervezeti működés biztosításának munkáltatói kötelezettsége, - a munkaügyi kapcsolatok rendje, - a szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményének az Mt-től előnyösebb mértéke, - a szakszervezeti tagdíj levonás, átutalás munkáltatói átvállalása, - a középszintű és munkahelyi bértárgyalások alapelvei, befejezésének végső időpontjai, - együttműködési kötelezettség a szakszervezettel a szervezett létszámleépítés, átszervezés, felszámolás esetén, - a KSZ-szel kapcsolatos jogviták jószolgálati feloldása, - a felhasználható túlórakeret megnövelt mértéke és pótlékai, - a munkáltató és a munkavállaló rendkívüli felmondását megalapozó magatartások esetei, - a munkahelyvesztés megelőzésének lehetséges módozatai, - a középszintű megállapodásban nem érintett munkahelyi jogosultságok és kötelezettségek szerződésbe foglalása, - a munkahelyi jóléti, szociális ellátási formák, mértékek és jogosultsági feltételek szerződésbe foglalása, valamint a középszerű ellátási minimumok kidolgozása. Tudjuk, hogy e szerződés előírásai számos egyéb tárgykörrel kiegészítve felelnének meg maradéktalanul az elvárásoknak. Be kell látni azonban, hogy a vaskohászat jelenlegi helyzetében e szerződés megkötése és hatályba lépése ezzel a tartalommal is jelentős fordulópontot, haladást jelent a munkavállalók érdekeinek védelmében, a középszintű érdekegyeztetés megalapozásában. Reményeink szerint a kollektív szerződés ebben a formájában nem gátolja a benne foglaltaknál jobb helyzetben levőket, ugyanakkor segíti a gyengébbeket. Egyidejűleg hozzájárul a munkahelyi szakszervezetekre háruló érdekvédelmi feladatok könnyítéséhez, részleges átvállalásához. Mindezek tényleges hatásai azonban a működés tapasztalatai alapján minősíthetők a gyakorlatban. E középszintű kollektív szerződés a kohászöntési tagozat tanácsának kitartó kezdeményezései és közvetlen részvétele eredményeként a Vasas Szakszervezeti Szövetség által vállalt garanciákkal jött létre. Ehhez mindazok hozzájárultak, akik szakszervezetünk tagjai. Azonban ma még sokan nem tartoznak sorainkba. Bízunk abban, hogy e szerződés eredményeként új tagokat alapszervezeteket is nyerhetünk támogatóinknak, mert csak magas szinten szervezett, erős szakszervezetként érhetünk el további sikereket a jövőben. Törekvéseink ezért arra irányulnak, hogy a vállalkozások e szerződéshez csatlakoztatásával, hatályának kiterjesztésével a kohászat-öntészet területén működő vállalkozások, foglalkoztatott munkavállalók bővülő köre számára érjük el a kölcsönös érdekek által vezérelt szerződéses garanciákat, rendezett és fejlődő viszonyokat a munka világában. Gaál Károly a kohász-öntész tagozat titkára VASAS Előkészületek a nyugdíjreformra A vezetés átalakításáról, a tb-önkormányzatokról Mint emlékezetes, az MSZOSZ Szövetségi Tanácsának november 9-i ülésén - ahol Nagy Sándor utódjául Sándor Lászlót választották elnökké -, az az álláspont alakult ki, hogy egy hónapon belül újra kell gondolni a szövetség szerepét, eszköztárát, a pártokhoz való viszonyát, a parlament és a tb-önkormányzatok szakszervezeti tisztségviselőinek helyzetét, valamint rendezni szükséges a belső szervezeti élet, a struktúra kérdéseit. Ezekre a feladatkörökre tért vissza a szövetségi tanács december 13-i ülése. Mint a testületi ülést követő sajtótájékoztatón Sándor László elmondta, a vezetés strukturális kérdéseiben és a tb-önkormányzatokhoz való viszonyban sikerült közös nevezőre jutniuk, az MSZOSZ külső kapcsolatai és a szövetség anyagi, technikai, működési feltételeinek korszerűsítése azonban még tisztázásra vár. A vezetés átalakítása azt jelenti, hogy a szövetség elnöke mellett három alelnök és ügyvivők irányítják az MSZOSZ-t. Az elnöki feladatkörbe tartozik a szövetség képviselete, a sajtóval való kapcsolattartás, a nemzetközi ügyek, valamint a vagyongazdálkodás konstrukciójának a kialakítása. Az alelnökök munkamegosztása a következő: egyikük az érdekvédelemmel, a szakértői, kutatómunka irányításával foglalkozik, másikuk a konföderáció szervezeti kérdését felügyeli, a harmadik alelnök pedig a tbönkormányzatokban helyet foglaló MSZOSZ-frakcióval tartja a kapcsolatot. Változik a szövetségi tanács szerkezete is, melyet az Érdekegyeztető Tanács mintájára bizottságokkal erősítenek meg. A bizottság vezetői ügyvivői rangot kapnak, csakúgy mint az MSZOSZ szóvivője és a vagyongazdálkodási struktúra kialakulása után létrehozandó gazdasági társaság elnöke. Az ügyvivők vállalják az adott kérdéskörökben az MSZOSZ hivatalos képviseletét. A személyi javaslatokat a - Keleti Tamás által vezetett - jelölő bizottság gyűjti össze és teszi meg januárban. Ami Sándor László kettős funkcióját illeti: a testület hosszabb távon nem tartja kívánatosnak, hogy az MSZOSZ elnöke más fontos közéleti tisztséget is betöltsön, de a társadalombiztosítási önkormányzatok