P. Buocz Terézia: Savaria topográfiája
A város úthálózata - Épületek
épület. A két épület együttes feldolgozása fogja eldönteni az egykor betöltött szerepüket. A középkori vár fala alatt húzódó római épületmaradványok rendeltetését nem ismerjük. A Perint folyó a városon belül folyt, erre nemcsak a Körmendi úton talált városfalmaradvány mutat, hanem a Perint partján fekvő római épületek is. A folyó jobb partján épületsor húzódott. Ezt bizonyítják az Óperint utca 6. sz. alatt felszínre került falak, a Dózsa György utca 6. sz. alatt leletmentett terrazzós padozatú, zöld és vörös freskókkal díszített, oszloplábazat nyomával talált épületmaradvány, a Dózsa György utcai ált. iskola udvarán napfényre került épületnyomok. Valószínű, hogy a Szabadságharcos u. 8—12. sz. alatt mutatkozott fal a Perint K-i oldalán húzódó épületek valamelyikéhez tartozott. Még egy jelentős épületre kell itt felhívnunk a figyelmet, mégpedig az amphitheatrumra, amely a városon kívül, a várostól Ny-ra emelkedett. Építészetileg semmi sem szól mellette, hacsak a félköríves mélyedéssel kiképzett domboldal nem, a kálváriánál. Sajnos a többi épületről ennyit sem tudunk. Nem ismerjük fekvését, rendeltetésüket, nem tudjuk meghatározni korukat sem. Ilyenek a Derkovits Gyula utcában a ferences templom telkén mutatkozott mozaik, „kettős oszlopfej”. A Derkovits utca környékén az új városrész elegyengetésénél felszínre került hatszögű padlókockákkal kirakott padozatú helyiség. A Köztársaság tér 21. sz. alatt talált falmaradványok és freskótöredékek. A Köztársaság tér 23. sz. alatt felszínre került DOK-i irányú falak. A Köztársaság tér csatornázásakor előkerült falak és „kandallórészek”. A tér Ny-i oldalán mutatkozott falak és terrazzótöredékek. A Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 23. sz. alatti falszakaszok. A Kőszegi utca 7. sz. alatt talált négyszegletű terméskőből rakott boltozatos, terrazzós helyiség, amely sok állatcsontot tartalmazott. A Kőszegi utca 20 sz. alatt felszínre került épületrész félkör alakú tűzpaddal. A Kőszegi utca 40. és 46. sz. előtt a római úton fekvő falak. Az Ady tér Petőfi Sándor utca 2. sz. alatti részének megfelelő helyen feltárt gyenge téglafalak. A Rákóczi Ferenc utcában Tulok János házánál előkerült épületmaradványok. A Thököly Imre utca 30. és 46. sz. alatt mutatkozott falak, illetve falfreskók. A Berzsenyi tér 1. sz. alatt a püspöki palota udvarán kibontott falmaradványok. Nem tudjuk látatlanban eldönteni, hogy az Alkotmány utca 1. sz. alatt, a volt szeminárium udvarán talált kerek, terrazzós padozattal, márványborítással és falfreskókkal ellátott helyiség valóban fürdőhöz tartozott-e. Az Alkotmány utca 7. sz. alatti építkezésnél feltárt épületnyomok és az Alkotmány utca 9. sz. alatti vörös és fekete falfreskókkal díszített épületmaradvány, valamint a Kisfaludy Sándor utcában talált épületrészek is kérdésesek. Milyen épülethez tartozhattak a Kossuth Lajos utca 26. sz. alatt derékszöget alkotó falak, ha ugyan épülethez és nem köztük fekvő későbbi sírokhoz? Milyen épületet díszíthettek a Várközben talált gránitoszlopok és márvány párkánytöredék, a Kossuth Lajos utca 4. sz. alatt felszínre került „roppant súlyú” oszloptöredékek, a piacon (Köztársaság tér) heverő oszlopok, a Köztársaság tér 44. sz. alatt napfényre került kompozit oszlopfő, a Köztársaság tér 45. sz. alatt talált kisméretű, márvány fél oszlopláb. A városfalon kívül, de még a temetők előtt, ahol a műhelyek is feküdtek, szintén találunk épületeket. Minden bizonnyal a műhelyekhez tartoztak. A Petőfi Sándor utca 35. sz. alatt terrazzós padozattal, falfreskóval ellátott helyiségek, a Petőfi Sándor utca 33. sz. alatt terrazzós padozat, a Petőfi Sándor Utca