Vasmegye, 1949. szeptember (5. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

Ára 60 fillér-V. évfolyam, 202. szám. Csütörtök Emléklapot kapnak a szombathelyi úttörő-énekkar tagjai A tagosító bizottságok minden községben megkezdték működésüket Szombathely, 1949 szeptember 1. Kétféle rend (O. C.) A válság réme — és vele a kísérő jelenségek: éhség, nyomor, munkanélküliség — mindjobban fenyegetik Amerikát és a vezetése alatt álló kapitalista I. világot. Az egyik vezető newyorki napilap, a New York Fast beszámolót írt newyorki munkanélküliek küldöttségének tárgyalásáról az Egyesült Államok alelnökivel. Nem volt könyö Ifigy feladat Mr. Berkieyhez, az alelnökhöz bejutniuk, de még nehezebb volt tőle valami érdemleges választ kapni. Az alelnök a fogyasztókat okolta a mostani gazdasági hanyatlásért, mert nem vásárolják az árukat. — Mi valamennyien fogyasztók vagyunk, de már hetek óta nem kaptunk munkabért, nincs pénzünk vásárolni — felelték a munkanélküliek. — Ó, én más fogyasztókra gondolok — hangzott Mr. Berkley könnyed válasza. A tőkés világrend jellemző gondolkodásmódját árulta el nyilatkozatában az alelnök. A kapitalista rend a dolgozók egy részét, mégpedig Számszerűleg nem is kicsiny, hanem igen jelentős részét kirekeszti a fogyasztók korából. Ezek a munkanélküliek akik teljesen ki vannak téve az éhség, lerongyolódás, hajléktalanság veszélyeinek. Az amerikai haladó párt nemzeti bizottsága szerint ezek száma az EgyesültÁllamokban hat millió de ezt jóuélja, hogy a télre meghaladják a tízmilliót is''Nem könnyebb a dolgozó munkások helyzete sem. A Federated Press szakszervezeti hírügynökség például Danbury városból azt jelenti, hogy 3 véres lakosságának többsége vagy munkanélküli, vagy félheteket dolgozik. A boltosoknál nyakig vannak az adósságban. A válság elvan erővel dörömböl Amerika kapuján, hogy azt mégis hivatalos kormánykörök sem tudják letagadni. Truman elnök július 13-i beszédében kénytelen volt elismerni, hogy bizonyos fgazatokban megfigyelhető a munkaerők foglalkoztatottságának zsugorodása”,„a termelés egy kissé mélyebb színvonalra esett vissza, mint a múlt évi színvonal“ és „az ország gazdasági élete hanyatló irányzatot mutat". Így fest a helyzet Amerikában, amely pedig kíméletlen rabló módjára mindent megtesz, hogy a válság terheit a Marshall-terv segítségével a gyámsága alá vont országok vállaira rakja- A Marshall-országokban a helyzet ennél még sokkal elszomorítóbb. A munkanélküliek száma Olaszországban jelenleg 3 millióra, Nyugat-Németországban 1,5 millióra,Belgiumban több mint 300 ezerre tehető. Angliában, ahol fegyveres erők létszáma ma jelentékenyen nagyobb, mint 1933-ban, a munkanélküliek száma több mint 100 ezer. De többszázezer munkanélküli van Franciaországban, Hollandiában, Dániában is. A drágaság pedig egyre emelkedik. Franciaországban 1948 januárja óta 45 százalékkal emelkedett az iparcikkek ára. Míg a munkásosztály vásárlóképessége 1946- ban 49 százaléka volt a háború, előttinek, 1943 őszére ez már 51 százalékra esett. Csak a dolgozóknak jelent azonban csökkenő keresetet, nyomort és munkanélküliséget a Marshall-terv és a kapitalista rend válsága. A kapitalisták haszna egyre nő Az angol monopóliumok jövedelmei 1948-ban 1945 millió fontsterlinget tettek ki, ami két és félszerese volt az 1938. évi hasznuknak. Míg 1938-ban a francia kapitalisták jövedelmei az egész nemzeti jövedelem 29 százalékát képezték, addig 1948-ban elérték a 42,5 százalékot, ugyanakkor a dolgozók munkabérének részaránya 45 százalékról 38 százalékra esett vissza. Míg a burzsoá országokban ilyen ijesztő méretekben emelkedik a tömegek nyomora, nő a kizsákmányoltságuk, addig ezeknek az országoknak parlamentjeiben álszent módon arról papolnak, hogy a tőkés és munkás, a kizsákmányoló és kizsákmányolt „egyenlő" jogokat élveznek. Hazug szólamaikat azonban megcáfolják a tények: nemcsak a munkások égbekiáltó nyomora nyújt eleven cáfolatot, de meghazudtolják őket azok a dühödt rendőri támadások is, amelyeket a sztrájkoló munkások ellen intéznek. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya nem leplezi el azt a tényt, hogy Magyarországon az állam kinek az érdekeit védi„A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé" — mondja az alkotmány 2. §-a, a 3. §. pedig megszabja népi demokráciánk programját: „A Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadsálgát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésreEzeknek a szavaknak az igazságát támasztotta alá többek között adith •Tnel londoni tanítónő aki VIT-re érkezve, Budapesten következő nyilatkozatot tett:: Magyarország „egy boldog ország, amelyet a dolgozók maguknak építenek.'’ Nemcsak elvben papíron mondja ki alkotmányunk azt, hogy az ország tényleges birtokosa a dolgozó nép, hanem minden egyes fejezetében azt körvonalazza, hogy hogyan birtokolja a dolgozó nép az országot És ez lényeges különbség a burzsoá alkotmányokkal szemben. Nézzünk csak egyetlen példát. Az előbbiekben mér szó esett arról, milyen ijesztő méretekben nő a munkanélküliség, a tömegnyomor a kapitalista országokban. Ugyanakkor a burzsoá alkotmányok lerögzítik az állampolgárok egyenlő jogát a papíron. Anatole France, a Giollemas francia író úgy jellemezte ezt az egyenjogúságot, hogy a burzsoának és a proletárnak ..egyenlően tilos a hidak alóig aludni." A mi Alkotmányunk ezzel szemben nemcsak a jogokat rögzíti le de biztosítja a jogok gyakorlásának lehetőségét is. Az Alkotmány 43. §-a leszögezi: ,A Magyar Népköztársaság biztosíja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyiséének és minőségének megfelelő díjazást.“ A következő cikkely pedig e jognak biztosítékát adja: ,,E jogot a Magyar Népköztársaság a népcozdaság termelő erőinek tervszerű fejlesztésével és a népgazdasági terven elavuló mukaerőgazdálkodással valósítja meg." Az Alkotmánynak a parlament elé való beterjesztése alkalmával Rákosi elvtárs így adta magyarázatát annak az ellentétnek, amely a kétféle alkotmány között fennáll. „A burzsoá dolmányok olyan társadalmi rendre vannak szabva, melyekben az osztályok egymással szemben állanak. Ezért a borzsoá állam vezetésének, mint diktatúrának az a célja, hogy a kapitalista osztályoknak kedvező társadalmi rendet megóvja és megszilárdítsa. Ezzel szemben a mi alkotmánytervezetünk abból indul ki, hogy társadalmunkban egyre inkább visszaszorítjuk és felszámoljuk a kizsákmányoló osztályokat." íme, így különbözik egymástól a kétféle rendszer. A tőkés rend egyik vezető államférfia. Berkley nem gondol azokra a dolgozókra, akiknek hetek óta nincs keresetük és ezért nem tudnak vásárolni. A népi demokratikus Magyarország vezetője, Rákosi elvtárs pedig ellenkezően, a munkásság helyzetét így szögezi le a népi demokráciában: „A magyar ipari munkásságnak több, mint 90 százaléka már az államosított üzemekben, tehát nem a tőkésnek dolgozik Nem kizsákmányolt proletár többé.“ Alkotmányunk ragyogó fénynyel árasztotta el az egész országot. A dolgozók százezrei üdvözölték lelkesedve, mert tudják, hogy míg a tőkés országokban bizonytalan jövő, éhség és munkanélküliség vár a munkásokra, addig a mi Alkotmányunkból dolgozó népünk tt erőt merít, új biztatást, új lendületet nyer" a szocializmus építésért is. Ma délben érkezik Szombathelyre a is szovjet ifjúság 120 taou küldöttsége Tegnap délben kapta a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének szombathelyi szervezete az örömteljes hírt hogy a Világifjúsági Találkozón résztvett lenini Komszomol 129 egy művész. (Tópartja ma délben háromnegyed 1 órakor Szombathelyre érkezik. A Komszomol-küldöttséget boz£ autóbuszok ebben az időpontban állnak meg a tdgy Szálló előt, ahol ekkor már az ifjúság, diákság és a dolgozók ezreinek forró szereke e varja a felszabadító szovjet nép fiait . Szombathely ifjúsága tegnap délután óta a felbolygatott mellkashoz vált hasonlóvá ilyen lázas izgalom, készülődés még egyévien más küldöttség érkezését sem előzte meg. A fogatgatás magykorű élményét is felül fogja azonban múlni a nagy nap további programja Este 7 órakor a Március 15-e.téren (volt Színház tér) kultúrműsor keretében mutatják be a szovjet ifjak a VIT.en megcsodált műsorszámaikat. Szombathely ifjúsága és minden dolgozója feldíszített házakkal, zászló- és virágerdővel várja forrón szeretett vendégeit és a hős lenini Komszomol bit időtteiben a felszabadító szovjet népet üdvözti. Megnyílt a Magyar-Szovjet Társaság Komszomol-kiállítása A lenini Korruzomol fogadásának előestéjén, tegnap ünnepélyes keretek között megnyílt az MSzT rendezésében összeállított Komszomolkiállítás. Az ünnepségen a megnyitó beszédet Kőhalmi László, az MSzT megyei titkára mondta. A kiállítás képekben és gazdag dokumentumok sorával mutatja be annak a szovjet ifjúságnak az életét, amelyet éppen ma látunk vendégül városunkban. A gazdag anyagú kiállító szeptember 6-ig naponta megtekinthető az MSzT Kisfaludyutcai székházában. „A közvélemény megveti a szervenési helvet” A szovjetunió újabb jegyzékben tárta fel Titóék árulását A jugoszláv kormány augusztus 26-án jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz. Ez a jegyzék a jugoszláv kormány válaszát tartalmazta a szovjet kormánynak arra a jegyzékére, amelyben a szovjet kormány kifejtené álláspontját az osztrák szerződés megvittása kapcsán Ausztriával szemben támasztott igényeket illetően. A szovjet kormány most, augusztus 29-én újabb jegyzékben válaszolt 3 jugoszláv kormánynak. ..A jugoszláv kormány új jegyzéke újabb pletykát és légerőe kapott rágalmakat halmozott, amelyekkel a jugoszláv kormánynak az a célja, hogy állam kétkulacsos politikáját és becsapja Jugoszlávia népét“ — mondja bevéstőben a szovjet kormány jegyzéke, majd így folytatja: „A szovjet kormány nem ezért tartja szükségesnek ez alábbi megjegyzések közlését, hogy meggyőzze a jugoszláv kormányt, amely már régóta meggyőződések nélkül él és csak nyugati gazdájának utasítását követve működik, hanem azért, hogy lerántsa róla a lapost és hozzásegítse Jugoszlávia népeit, hogy megpuytíthassák a mostani juszszláv kormány valódi arcul’’’át . A szovjet jegyzék első fejezete visszautasítja a jugoszláv kormány rágalmait a szovjet kormány 1015-ben Ausztriával kapcsolatban követett politikáját illetően Sztálinnak Renner osztrák kancellárhoz 1015 májusában intézett levelét egyrészről az idézte elő, hogy egyes angol körökben terveket szőttek, hogy Ausztriát, Magyarországot és Dél-Németország egyes részeit dunai monarchiává egyesítik, másrészt a szláv államaik, köztük Jugoszlávia, bizonyos nacionalista köreiben felvetették azt a tervet, hogy osszák fel Auszztriai: a szomszéd államok között A szovjet kormány mindkét terv ellen határozottan állást foglalt. Sztálin és a szovjet kormány Ausztria függetlensége mellett foglalt állást, de ugyanakkor az osztrák határoknak Jugoszlávia javára történő kiigazításának szükségessége mellett is .A Jugoszláv kormány azt tartja, hogy a nemzetek önrendelkezései elve csupán Jugoszláviára és a győztes nemzetekre alkalmazható, így azonban csupán olyan emberek gondolkozhatnak, akik az imperialista hetiltásvágy szellemében nevelkedtek. A demokratizmus ezzel szemben abból indul ki, hogy a nemzetek önrendelkezési elvét alkalmazni kell minden nemzetre, köztük a legyőzött nemzetekre is.“ Ez azonban természetesen nem érinti a jugoszláv követelések támogatásának kérését A fejezet végén a szovjet jegyzék* megállapítja: ,,Nen lehet kétséges, hogy Jugoszlávia megkapta volna Szlovén-Karintiát, ha a jugoszláv kormány nem viselkedett volna gyáván és gyávasága következtében nem árulta volna el Jugoszlávia nemzeti jogait“ A második fejezet sorra veszi a jugoszláv kormány aljas rágalmait tényekkel és konkrét adatokkal, köztük Kardelj jugoszláv külügyminiszternek Visinszkijhez írt levelével cáfolja meg azokat. Az aljas rágalmakát illetően a szovjet jegyzék megállapítja: „Kétségtelen, hogy csak a szocializmus és demokrácia árulói és minden emberségből kivetkőzött féktelen fasisztákká vájt emberek képesek a Szovjetunióról és kormányáról ennyire pimaszul és zabolátarul fecsegni. A szovjet jegyzék újabb konkrét adatokkal bizonyítja, hogy a jugoszláv kormány kétkura, esős hazug, provokátor politikát folytatott Szlovén-Trariatin kérdésében. „Nyilvánvaló, hogy ezzel azt a célt követte, hogy mesterségesen nézeteltérést szít.