Vasmegye, 1949. szeptember (5. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

Ára 60 fillér-V. évfolyam, 202. szám. Csütörtök Emléklapot kapnak a szom­­bathelyi úttörő-énekkar tagjai A tagosí­tó bizottságok minden községben megkezdték működésüket Szombathely, 1949 szeptember 1. Kétféle rend (O. C.) A válság réme — és vele a kísérő jelenségek: éhség, nyomor, munkanélküliség — mindjobban fenyegetik Amerikát és a vezetése alatt álló kapitalis­ta I. világot. Az egyik vezető newyorki napilap, a New­ York Fast beszámolót írt newyorki munkanélküliek küldöttségének tárgyalásáról az Egyesült Álla­mok alelnökivel. Nem volt könyö Ifigy feladat Mr. Berkieyhez, az alelnökhöz bejutniuk, de még ne­hezebb volt tőle valami érdemle­­ges választ kapni. Az alelnök a fogyasztókat okolta a mostani gazdasági ha­nyatlásért, mert nem vásárolják az árukat. — Mi valamennyien fogyasztók vagyunk, de már he­tek óta nem kaptunk munkabért, nincs pénzünk vásárolni — fe­lelték a munkanélküliek. — Ó, én más fogyasztókra gondolok — hangzott Mr. Berkley könnyed válasza. A tőkés világrend jellemző gondolkodásmódját árulta el nyi­latkozatában az alelnök. A ka­pitalista rend a dolgozók egy ré­szét, még­pedig Számszerűleg nem is kicsiny, hanem igen jelen­tős részét kirekeszti a fogyasztók korából. Ezek a munkanélküliek akik teljesen ki vannak téve az éhség, lerongyolódás, hajlékta­lanság veszélyeinek. Az amerikai haladó párt nemzeti bizottsága szerint ezek száma az Egyesült­­Államokban hat millió de ezt jó­­uélja, hogy a télre meghaladják a tízmilliót is­''Nem könnyebb a dolgozó mun­kások helyzete sem. A Federated Press szakszervezeti hírügynökség például Danbury városból azt je­lenti, hogy 3 véres lakosságának többsége vagy munkanélküli, vagy félheteket dolgozik. A bol­tosoknál nyakig vannak az adós­ságban. A válság elvan erővel dörömböl Amerika kapuján, hogy azt még­is hivatalos kormánykörök sem tudják letagadni. Truman elnök július 13-i beszédében kénytelen volt elismerni, hogy bizonyos fgazatokban megfigyelhető a munkaerők foglalkoztatottságának zsugorodása”,­­„a termelés egy kissé mélyebb színvonalra esett vissza, mint a múlt évi színvonal“ és „az ország gazdasági élete ha­nyatló irányzatot mutat". Így fest a helyzet Amerikában, amely pedig kíméletlen rabló módjára mindent megtesz, hogy a válság terheit a Marshall-terv se­gítségével a gyámsága alá vont országok vállaira rakja- A Mar­­shall-országokban a helyzet ennél még sokkal elszomorítóbb. A munkanélküliek száma Olaszor­szágban jelenleg 3 millióra, Nyu­­gat-Németországban 1,5 millióra,­­Belgiumban több mint 300 ezerre tehető. Angliában, ahol fegyveres erők létszáma ma jelentékenyen nagyobb, mint 1933-ban, a mun­kanélküliek száma több mint 100 ezer. De többszázezer mun­kanélküli van Franciaországban, Hollandiában, Dániában is. A drágaság pedig egyre emelkedik. Franciaországban 1948 januárja óta 45 százalékkal emelkedett az iparcikkek ára. Míg a munkás­osztály vásárlóképessége 1946- ban 49 százaléka volt a háború, előttinek, 1943 őszére ez már 51 százalékra e­sett. Csak a dolgozóknak jelent azonban csökkenő keresetet, nyo­mort és munkanélküliséget a Marshall-terv és a kapitalista rend válsága. A kapitalisták haszna egyre nő Az angol mono­póliumok jövedelmei 1948-ban 1945 millió fontsterlinget tettek­ ki, ami két és félszerese volt az 1938. évi hasznuknak. Míg 1938-ban a francia kapitalisták jöve­delmei az egész nemzeti jövede­lem 29 százalékát képezték, ad­dig 1948-ban elérték a 42,5 szá­zalékot, ugyanakkor a dolgozók munkabérének részaránya 45 százalékról 38 százalékra esett vissza. Míg a burzsoá országokban ilyen ijesztő méretekben emelke­dik a tömegek nyomora, nő a kizsákmányoltságuk, addig ezek­nek az országoknak parlament­jeiben álszent módon arról pa­polnak, hogy a tőkés és munkás, a kizsákmányoló és kizsákmá­nyolt „egyenlő"­ jogokat élveznek. Hazug szólamaikat azonban meg­­cáfolják a tények: nemcsak a munkások égbekiáltó nyomora nyújt eleven cáfolatot, de meg­hazudtolják őket azok a dühödt rendőri támadások is, amelyeket a sztrájkoló munkások ellen intéz­nek. A Magyar Népköztársaság Al­kotmánya nem leplezi el azt a tényt, hogy Magyarországon az állam kinek az érdekeit védi­­„A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé" — mondja az alkotmány 2. §-a, a 3. §. pedig megszabja népi de­mokráciánk programját: „A Ma­gyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadsál­gát és hatalmát, az ország függet­lenségét, harcol az ember kizsák­mányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésreEzeknek a szavaknak az igazságát támasz­totta alá többek között adith •Tnel londoni tanítónő aki VIT-re érkezve, Budapesten következő nyilatkozatot tett:: Magyarország „egy boldog or­szág, amelyet a dolgozók maguk­nak építenek.'’ Nemcsak elvben papíro­n mond­­ja ki alkotmányunk azt, hogy az ország tényleges birtokosa a dol­gozó nép, hanem m­inden egyes fejezetében azt körvonalazza, hogy hogyan birtokolja a dolgozó nép az országot­ És ez lényeges különbség a burzsoá alkotmá­nyokkal szemben. Nézzünk csak egyetlen példát. Az előbbiekben mér szó esett ar­ról, milyen ijesztő méretekben nő a munkanélküliség, a tömegnyo­mor a kapitalista országokban. Ugyanakkor a burzsoá alkotmá­nyok lerögzítik az állampolgárok egyenlő jogát a papíron. Ana­­tole France, a Giollemas francia író úgy jellemezte ezt az egyen­jogúságot, hogy a burzsoának és a proletárnak ..egyenlően tilos a hidak alóig aludni." A mi Alkotmányunk ez­zel szemben nemcsak a jogokat rög­zíti le de biztosítja a jogok gya­korlásának lehetőségét is. Az Al­­kotmány 43. §-a leszögezi: ,A Magyar N­épköztársaság biztosíja polgárai számára a munkához való jogot és a végzett munka mennyisé­­ének és minőségének megfelelő díjazást.“ A következő cikkely pedig e jognak biztosíté­kát adja: ,,E jogot a Magyar Népköztársaság a népcozdaság termelő erőinek tervszerű fejlesz­­tésével és a népgazdasági terven elavuló muk­­­aerőgazdálkodással valósítja meg." Az Alkotmánynak a parlament elé való beterjesztése alkalmával Rákosi elvtárs így adta magyará­zatát annak az ellentétnek, amely a kétféle alkotmány között fenn­áll. „A burzsoá dolmányok olyan társadalmi rendre vannak szabva, melyekben az osztályok egymás­sal szemben állanak. Ezért a bor­­zsoá állam vezetésének, mint dik­tatúrának az a célja, hogy a ka­pitalista osztályoknak kedvező társadalmi rendet megóvja és megszilárdítsa. Ezzel szemben a mi alkotmány­tervezetünk abból indul ki, hogy társadalmunkban egyre inkább visszaszorítjuk és felszámoljuk a kizsákmányoló osztályokat." íme, így különbözik egymástól a kétféle rendszer. A tőkés rend egyik vezető államférfia. Berkley nem gondol azokra a dolgozókra, akiknek hetek óta nincs kerese­tük és ezért nem tudnak vásárol­ni. A népi demokratikus Magyar­­ország vezetője, Rákosi elv­társ pedig ellenkezően, a munkásság helyzetét így szögezi le a népi demokráciában: „A magyar ipari munkásságnak több, mint 90 szá­zaléka már az államosított üze­mekben, tehát nem a tőkésnek dolgozik Nem kizsákmányolt proletár többé.“ Alkotmányunk ragyogó fény­­nyel árasztotta el az egész orszá­got. A dolgozók százezrei üdvö­zölték lelkesedve, mert tudják, hogy míg a tőkés országokban bizonytalan jövő, éhség és mun­­kanélküliség vár a munkásokra, addig a mi Alkotmányunkból dolgozó népünk tt­ erőt merít, új biztatást, új lendületet nyer" a szocializmus építésért is. Ma délben érkezik Szombathelyre a is szovjet ifjúság 120 taou küldöttsége Tegnap délben kapta a Ma­gyar Ifjúság Népi Szövetségéne­k szombathelyi szervezete az örömteljes hírt hogy a Világifjú­sági Találkozón résztvett lenini Komszomol 129 egy művész. (Tópartja ma délben háromnegyed 1 órakor Szombathelyre érkezik. A Komszomol-küldö­ttséget boz£ autóbuszok ebben az időp­ontban állnak meg a td­­gy Szálló előt­, ahol ekkor már az ifjúság­, diákság és a dolgozók ezreinek forró szereke e varja a felszabadító szovjet nép fiait . Szombathely ifjúsága tegnap délután óta a felbolygatott mellkashoz vált hasonlóvá ilyen lázas izgalom, készülődés még egyévien más küldöttség érkezését sem előzte meg. A fogatg­a­­tás m­agykorű élményét­ is fe­lül fogja azonban múlni a nagy nap további programja Este 7 órakor a Március 15-e.téren (volt Színház­ tér) kultúrműsor keretében mu­tatják be a szovjet ifjak a VIT.en megcsodált­ műsorszámaikat. Szombathely ifjúsága és minden dolgozója feldíszített házakkal, zászló- és virágerdővel várja forrón szeretett vendégeit és a hős lenini Komszomol bit időtteiben a felszabadító szovjet népet üdvözti. Megnyílt a Magyar-Szovjet Társaság Komszomol-kiállítása A lenini Korruzomol foga­dásának előestéjén, tegnap ünnepélyes keretek között megnyílt az MSzT rendezésé­ben összeállított Komszom­ol­­kiállítás. Az ünnepségen a megnyitó beszédet Kőhalmi László, az MSzT megyei tit­kára mondta. A kiállítás ké­pekben és gazdag dokumen­tumok sorával mutatja be annak a szovjet ifjúságnak az életét, amelyet éppen ma látunk vendégül városunk­ban. A gazdag anyagú kiállító szeptember 6-ig naponta meg­tekinthető az MSzT Kisfaludy­­utcai székházában. „A közvélemény megveti a szervenési helvet” A szovjetunió újabb jegyzékben tárta fel Titóék árulását A jugoszláv kormány augusz­tus 26-án jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz. Ez a jegy­zék a jugoszláv kormány vála­szát tartalmazta a szovjet kor­mánynak arra a jegyzékére, amelyben a szovjet kormány kifejtené álláspontját az osztrák szerződés megvi­tt­ása kapcsán Ausztriával szemben támasztott igényeket illetően. A szovjet kormány most, augusztus 29-én újabb jegyzék­ben válaszolt 3 jugoszláv kor­mánynak. ..A jugoszláv kormány új jegyzéke újabb pletykát és lége­rőe­ kapott rágalmakat halmo­zott, amelyekkel a jugoszláv kormánynak az a célja, hogy ál­­lam kétkulacsos politikáját és becsapja Jugoszlávia népét“ — mondja bevés­tőben a szovjet kormány jegyzéke, majd így folytatja: „A szovjet kormány nem ezért tartja szükségesnek ez alábbi megjegyzések közlé­sét, hogy meggyőzze a jugoszláv kormányt, amely már régóta meggyőződések nélkül él és csak nyugati gazdájának utasítását­ követve működik, hanem azért, hogy lerántsa róla a lapost és hozzásegítse Jugoszlávia népeit, hogy megpu­­ytíthassák a mos­­tani j­usz­szláv kormány valódi arcul’’’át . A­ szovjet jegyzék első feje­­zete visszautasítja a jugoszláv kormány rágalmait a szovjet kormány 1015-ben Ausztriával kapcsolatban követett politiká­ját illetően Sztálinnak Renner osztrák kancellárhoz 1015 máju­sában intézett levelét­ egyrészről az idézte elő, hogy egyes angol körökben terveket szőttek, hogy Ausztriát, Magyarországot és Dél-Németország egyes részeit dunai monarchiává egyesítik, másrészt a szláv államaik, köz­tük Jugoszlávia, bizonyos nacio­nalista köreiben felvetették azt a tervet, hogy osszák fel Ausz­z­triai: a szomszéd államok kö­zött A szovjet kormány mind­­két terv ell­en határozottan ál­lást foglalt. Sztálin és a szovjet kormány Ausztria függetlensége mellett foglalt állást, de ugyan­­akkor az osztrák határoknak Jugoszlávia javára történő ki­­igazításának szükségessége mel­lett is .A Jugoszláv kormány azt tartja, hogy a nemzetek önren­delkezései elve csupán Jugoszlá­viára és a győztes nemzetekre alkalmazható, így azonban csu­­pán olyan emberek gondolkoz­hatnak, akik az imperialista hetiltásvágy szellemében nevel­kedtek. A demokratizmus ezzel szemben abból indul ki, hogy a nemzetek önrendelkezési el­vét alkalmazni kell minden nemzetre, köztük a legyőzött nemzetekre is.“ Ez azonban természetesen nem érinti a jugoszláv követelések támogatásának kérését A feje­­zet végén a szovjet jegyzék* megállapítja: ,,Nen­ lehet két­­séges, hogy Jugoszlávia meg­­kapta volna Szlovén-Karintiát, ha a jugoszláv kormány nem viselkedett volna gyáván és gyávasága következtében nem árulta volna el Jugoszlávia nem­­zeti jogait“ A második fejezet sorra veszi a jugoszláv kormány aljas rágal­­mait tényekkel és konkrét ada­­tokkal, köztük Kardelj jugo­­szláv külügyminiszternek Vi­­sinszkijhez írt levelével cáfolja meg azokat. Az aljas rágalma­­kát illetően a szovjet jegyzék megállapítja: „Kétségtelen, hogy csak a szocializmus és de­­mokrácia árulói és minden em­berségből kivetkőzött­ féktelen fasisztákká vájt emberek képe­­sek a Szovjetunióról és kormá­nyáról ennyire pimaszul és za­­bolát­arul fecsegni. A szovjet jegyzék újabb kon­­krét adatokkal bizonyítja, hogy a jugoszláv kormány kétkura, esős hazug, provokátor politi­kát folytatott Szlovén-Trariatin kérdésében. „Nyilvánvaló, hogy ezzel azt a célt követte, hogy mesterségesen nézeteltérést szít­.

Next