Vasmegye, 1949. október (5. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-01 / 228. szám

.%**» 6© fillér* V évfolyam, 228. szám. Szombat Reimsi­e­rs hejét öntette* Tervkölcsön­­egy®ésftffik már a második napos toll haladta az 5©© műtét Szombathely, 1949 október 1. RÁKOSI MÁTYÁS ELVTÁRS HATALMAS BESZÉDE a Rajk-per tamilság,ak­i 19 Tib­ris és a® amerikai 1 km párisi 11sMfc aknamunkájáról, a Tervkölcsön sikeréről és a békefront er©jért.­ Pénteken délután 5 órakor kezdődött meg a Nagybuda­pesti Pártaktiva értekezlete a Sportcsarnokban, amelyen Rákosi Mátyás elvtárs hatal­mas bel- és külpolitikai jelen­tőségű beszédet mondott. A gyűlést Kovács István elv­­társ, a nagybudapesti párt­­szervezet titkára­­ nyitotta­­meg, majd Rákosi elvtárs­­kezdte meg nagy érdeklődés­sel várt beszédét. — Tisztelt Pártaktiva! — Összehívtuk Pártunk nagy bud­a­pesti vezetőit, hogy megtárgyaljuk velük Rajk és kémbandájának felszámolásá­val kapcsolatban a tanulsá­gokat és azokat a teendőket is, amelyek a legközelebbi időkben Pártunk és a dol­­ öt esztendő óta arra let­tünk figyelmesek, hogy az amerikai imperialisták na­gyon magabiztos hangon be­széltek, valami ,,Operation X“ nevű tervről, amelynek egyik fontos része abból ál­lott, hogy benyomulnak a népi demokráciák vezető pártjaiba. Ugyanakkor hal­lottunk úgynevzett mélyértel­­mű fejtegetéseket­ arról, hogy a­z elmúlt két világháború ta­pasztalatai alapján helytelen volna az imperialisták részé­ről totális háborúra venni az irányt, azaz olyan háborúra, amely egyszerre az egész Szovjetunió vezette békefront­­megsemmisítését tűzi ki cé­lul. Ehelyett ezek az impe­rialista hangok bizonyos kor­látolt körű, határozott célok­­érdekében folytatandó hábo­rúra akartak irányt venni, j­ost már megértjük, hogy az ilyen korlátolt és körülha­­tárolt cél lett volna a népi­­demokráciák leszakításár a 1.Szovjetunió oldaláról és az is ‘világos számunkra, hogy ez a ,,hidegháború“ és a fokozott ‘kardcsörtetés hozzátartozott "a terv " előkészítéséhez. Az imperialisták e korlátolt ter­vének tengelye és alapja az az árulókból, kémekből, Ges- S­tapo-ügynökökből álló banda lett volna, amely­­ ma Jugoszlávia élén áll, fennek lett volna az a felada­tta, hogy az amerikai impe­­rialisták megbízásából faltörő kosként szerepeljen a népi demokráciák ellen. Rajkék­­leleplezése végre a maga moz­gozó magyar nép előtt álla­nak. Rajk kémbandájának leleplezése ma már teljes je­lentőségében áll előttünk. Si­került lelepleznünk az ellen­ség veszedelmes ötödik had­oszlopát, mely beszivárgott soraink ízözé és a Párton és népi demokráciánkon belül készült titokban arra, hogy minden vívmányunkat meg­semmisítse. E leleplezéssel kapcsolatban fény derült­­az amerikai imperialisták, spiclik, besúgók tervére, amely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy az új világháború beveze­téseképen az összes népi demokráciákat kiszakítsa a Szovjetunió ve­zette béketáborból és az im­perialisták táborába vigye át­jelenségében megvilágította a jugoszláv árulók­üzelmek. A Bajk-per folyamán­­ nyilván­valóvá vált, hogy Titoék ban­dájának árulása nem tavaly júniusban kezdődött, hogy ennek a bandának tagjai kü­lön és együttvéve hosszú esz­tendők óta mint rendőrspiclik, kémek, besingók, provokáto­rok, Gestapo-ügynökök dol­goztak. Az is bebizonyítást nyert, hogy a rájuk vonat­kozó kompromittáló adatok a Gestapo irattárából az Egye­sült Államok kémszolgálata­­inaik kezébe kerültek és hogy a jugoszláv vezetők ma ugyan úgy végrehajtják az amerikai imperialisták és kémek uta­sításait, mint ahogy Rajk vég­rehajtotta Horthy rendőrsé­gének, később az amerikai és jugoszláv­ kémszervezeteknek parancsait. Most már tudjuk, hogy a jelenlegi jugoszláv ve­zetők jelentékeny részét 1941-en a Gestapo küldte haza a­ francia internáló­­táborokból. Fény derül ezzel kapcsolat­ban a jugoszláv szabadság­­harcokra is. Most már tud­juk, hogy mint Spanyol­­országban, a hősök mellett ott settenkedtek az árulók, a Rajkok is, úgy Jugoszláviá­ban a fasiszták ellen önfelál­­dozóan küzdő, mérhetetlen áldozatokat hozó jugoszláv hősök mellett ott nyüzsögtek a Tito, Rankovicc, Kard­elj, Djilasz és a többi rendőr­­spiclik, akiknek egyik fő fel­adatuik a szabadságharc fo­lyamán az volt, hogy a jugo­szláv dolgozó nép legjobb fiainak, Anton Jovanovics­­nak és H6br®ndnak küzdel­mét ellensúlyozzák. Most már tudjuk, hogy Titoék sa­ját erősítésükre az angol és amerikai kémek, és spiclik egész hadát hívták Jugoszlá­viába. Most már tudjuk, hogy Titoék egyik fő gondja a felszabadító háború alatt az volt­, hogy minél több öntu­datos harcos, a jugoszláv nép minél több­­igaz fia pusztul­jon el ebben a küzdelemben. Brankov, a budapesti jugo­szláv követség volt ügyvivője nemcsak arról rántotta le a lep­let, hogy Titonak a hátsóm siatt gyanús tárgyalásai voltak a né­metekkel, de arról is, hogy szá­zával ölette meg azokat a sza­­badságharcosokat, akik az ame­rikai imperialistákkal szemben a Szovjetunióban látták népük támogatóját. Most már tudjuk Rajk vallomásából, hogy az egész jugoszláv „szocializmus“ csak látszatra készült, csak en­gedmény volt a dolgozó jugo­szláv tömegek felé, és azzal a merész céllal hozták lé­re, hogy Titoék így hívhatósabban tud­­ják leplezni az imperialisták terveit a népi demokráciákkal és a Szovjetunióval szentben. A per rávilágított arra, hogy amíg a népi demokráciákban, a régi rend, a reakció nem volt le­verve, addig az imperialista Tito Jugoszláviáját mint straté­gái tartalékot kezelték. Ennek a tartaléknak ezidőben külön jelentőséget adott az, hogy szo­cialistának tudt­a magát kiját­szani és mint ilyen, a népi de­mokráciák országaiban kémei, diplomáciája és befolyása révén nagy segítséget tudott nyújtani a mit sem sejtő népi demokrá­ciákkal szemben. Amikor azon­ban a harc eldőlt, a reakciót a népi demokráciák leverték, ami­­kor a jugoszláv árulók amerikai urai a stratégiai tartalékot, Tito bandáját kénytelenek vol­tak­ a hírre első vonalába dobni. Rankovics erről nyugodtan azt mondta Rajkinak ,a felszabadu­lás után, 1845-ben, 1846-ban a helyzet olyan volt, hogy Jugo­szlávia nyugodtan maradhatott a háttérben, kijátszva látszóla­gos forradalmiss­­go­t a Szovjet­unió és a többi népi demokrati­kus országok felé. Nekünk — mármint Jugoszláviának — ek­kor kellemetlen feladatokat a Szovjetunió ellen és a népi de­mokráciák ellen nem kellett vállalni. Az »Operation X": terv a népi demokráciák megdöntésére A reakciós erők veresége után —­ most Rankovics mon­dotta — a belzet azonban any­nyira megváltozott, hogy Jugo­szláviának az eddigi tartalék­­szerepet betöltő mivoltát fel kellett adnia és magának Jugo­szláviának kellett előtérbe lép­ni. Jugoszlávia lett a népi de­mokratikus kormányzati rend­szerek megdöntésére irányuló harcban a rohamcsapat. Ná­lunk, Magyarországon ez annyit jelentett, hogy Rajk és bandája utasítást kapott arra, hogy fegy­veres erővel állítsák vissza Ma­gyarországon a kapitalizmust. Ebben az utasításban nemcsak az volt benne, hogy az ország minden reakciós erejére kell tá­­maszkodni, de a terv végrehaj­­tásához megkapták volna az angol-amerikai zónában össze­gyűjtött nyilasokat, csendőrö­ket, horthysta tiszteket és ami még fontosabb, a jugoszláv árulók fegyveres haderejét. Az ilyen fegyveres orvtámadás ki­egészítő része lett volna valami nemzetközi konfliktus, melynek le kellett volna kötni a Szovjet­unió erejét és ugyancsak ki­egészítő részei lettek volna kü­lönböző zavargások, köztük a katolikus reakció mozgósításé,­­amely a többi népi demokrá­ciák számára megnehezítette volna, hogy az így megtáma­dott Magyarország segítségére siessenek. Ennek a tervnek fé­nyénél értjük meg többek kö­zött, hogy miért tartott és tart Jugoszlávia gazdasági erejéhez mérten óriási hadsereget. Ez a hadsereg tudvalevőleg időnként 700.­600 főt számolt. Ma már vil­­lágos, hogy Tito is amerikai gazdáinak utasításait követte, akik jugoszláv katonák vérével h­ajto­tták volna végre tervüket, híven ahhoz a közmondáshoz, mely szerint más kezével kell kikapartatni a geszenyét a tűz­ből. Ez volt az „Operation X“, az amerikai imperialisták titkos terve, melynek minden részlete azt bizonyítja, hogy az ameri­kai imperialista rendőr- és Gistapo-iskolát járt provokáto­rok, Tito, Rankovics, Gyilasz közös szerzeményei. A Rajk-banda leleplezése fényt vetett ezekre az aljas ter­vekre és mellékesen fényt ve­tett a­rra is, hogy a jugoszláv árulók nem az idén augusztus­ban határozták el, hogy a görög szabadságharc megfojtásában segédkezet nyújtanak, hanem mint már Rankovics jugoszláv belügyminiszter Rajkkal kö­tötte, tavaly kész volt a terv Tito és a görög monarcha-fasiszták együttműködésére. Fény derült arra is, hogy Mind­­szenty és társainak demokrácia­­ellenes működése nem volt­ va­lami elszigetelt jelenség, hanem­ szerves része volt az amerikai imperialisták és jugoszláv bé­renceik közös üzelmeinek. Együttműködés a Vatik­án, az imperialisták és Titoék között Rankovics jugoszláv belügy­miniszter, mint Rajk közli, dön­­tően aláhúzta azt, hogy figyelt­­ek fel arra, hogy „már abban­ az időben, tehát 1943 októberé­ben, mikor vele beszélgettem," Mindszenty ez eddiginél sok­kal élesebb, leplezetlen politikai támadást vezet a kormány el­­­len“. Rankovics megmondotta,­ hogy ez nem Mindszenty Bajáti feje és meggyőződése alapján történt A népi , demokratikus országokba­n a demokratikus szocialista fejlődés megakadá­­­lyozására a Vatikán mindezs nejét is harcba kell vetni Azzt is mondta, hogyha az iskolák­ államosítása körül Mindszen­ty. ki tudott váltani egy kis patt­­asztzendülés­t a kormány intéz­kedésével szemben, Mindszenty, most különböző nagyhatalmi­­ körök sugallatára és a Vatikáni sugallatára olyan mindenre el­­­szánt politikát fog folytatni,­ hogy január végére, februárra*, 1943-ben odáig érjenek az ese­mények, hogy ne egy Pócspetrit legyen, hanem minden várme­gyében, városban, járásban,­ falvakban hasonló , zendülések, robbanjanak ki a demokratikus központi kormányzattal szem­­ben. Ezzel kapcsolatban Rajk rámutatott arra, hogy ,a­ reak­ciós katolikus klérus megmoz­dulása­it Csehszlovákiában és Lengyelországban, ő azonnal úgy értékelte, mint az ameri­­t­a­iak által megrendezett, Mind­­­szentyvel párhuzamos akciókat. Végül fény derült arra is, hogy mi lett volna a következménye, ha az amerikai imperialisták, Tito és Rajkék terve sikerül. Vilóban megdöbbentő! Ha a terv sikerül, Magyarország fél­amerikai gyarmattá vált volna, melyet Tito és ,a belgrádi csa­­tornák­ egyéb szemett) albérletbe kapott volna meg és melyet­ Tito spiclijei, rajkilásáák, roh­an­tó nők, pálffyak, bánanttötők, mint helytartók kormányoz­­t­ak volna. A Rajk-per leleplezte a jugoszláv kémek és amerikai megbízóik terveit Fasiszta rendszert, félgyarméko n­eM szántak Magyarországnak Rajk imperialista megbí­zói szívósan terjesztették, hogy Rajk valami nemzeti vonalat képvisel, hogy a Kommunista Párt proletár szárnyával szemben valami értelmiségi irányzatot jelent­­­e, most világos, hi­­te a Rajk, síkíből a nemzeti ügy bajnokát akarta faragni a reakció. íme, itt van a Effim­­ze'i, esz értelmiségi intSby: Magyarország mint az af­rikai imperialisták jttgokzSBo.

Next