Vasmegye, 1949. október (5. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-01 / 228. szám
OAOia. 1 M 3, O&IGEKrr X. I magyar kormány felmentve érzi magát a Jugoszláviával kötött barátsági szerződés kötelezettségei alól Magyar jegyzék a jugoszláv kormányhoz Kálly Gyula külügyminiszte pénteken délben fogadta Jugoszlávia budapesti követét ma a Magyar Népköztársaság kormánya nevébena következő szóbeli jegyzéket nyújtotta át stéki: „A budapesti népforróság előtt 1949 szeptember 16-tól 24-ig Jeajk László és bűntársai állam©Homes összeesküvési ügyében lefolytatott per és a perben a népbiróág által hozott ítélet alapvilágra hozta, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány — m?.tyarorsz£,?i ügynökei útján — idegen imperialista hatalmait esoldessként összeesküvést szervezett a magyar népi demokrácia megdöntőjére. A budapesti népbíróság előtt befolyt per bebizonyította, hogy az összeessküvca megszervezésébe és vezető magyar államférfiak, a magyar kormány tagjai meggyilkolásának előkészítésére a jugoszláv kormány minisztere, Rankovics titokban Magyarországra jött. Bebizonyította a per továbbá fizt is, hogy a jugoszláv kormány már 1947-ben, a magyar jugoszláv barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény megkötésének időpontjában, előkészítette a magyar népi demokrácia megdöntésére irányuló tervét és ennek érdekében a jugoszláv kormány egyes vezetői titkos tárgyalásokat folytat, ‘ők Rjk Lan’,a rendőrkémmel, provokátorral és imperialista ügynökkel. A per befejező,ellön a jugoszláv kormány jogtalanul kiutasította Jugoszláviából a belgrádi magyar követség munkatárssá, pedsig ezek, ellentétben a Budpest jugoszláv követség munkatársaival, akik rendzeres kémtevékenységet folytattak a magyar népköztársság ellen, kifogástalanul teljesítették diplomáciai felálltukat. A jugoszláv kormány tehát évek óta ellenséges magatartást tanúsít Magyarországgal szemben, a barátság és a szövetség heyett: mindent elkövetett a magyar népi demokrácia ráeldöntésére, segítséget nyújtott a magyar népköztársaság belsőés külső ellenségeinek, fórba.:pc-iti a magyar-jugoszláv baikársági, együtműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt. Ezért a Magyar Népköztársas kormánya a trai naptól fete.en.Ige érzi magát nevezett mertSör és minden néven nevezendő kötelezettségei Tóth Antal egémiás közben jött rá, hogy az emberi kártevőnek éppemigy fejére kell ütni, mint az egérnek A friss ekenyom fényes földje törötten veri vissza a lenyugvó Jsap fáradt sugarait. Tóth Antal körmendi kisparaszt éppen most fejezte be a vetőszántást a tilalmas dűlőben. Szekérre rakja az ekét, aztán megáll egy pillanatra. Mosolyogva néz a fia után, aki éppen egeret hajszol. Az üldözésnem tart sokáig. Lajcsi-gyerek jegy-két ugrással utóléri a menekülő egeret és égerfabotjával nagyot sóz a fejére. i — No fiam, számoltad-e hányadik? — incselkedik az apja. — Hát én bizony nem nagyon tudnám megszámolni, hányat ütöttem agyon — büszkélkedik kacagva a kis „gyilkos" (még csak 7 éves) — az a fő, hogy amelyik a szemem elé került, nem menekült meg. Eke után gyerekjáték az egérirtás Az egérirtás eredménye igazán bámulatos. Ki hinné, hogy így eke után mennyi egeret el lehet pusztítani? — Igazán roppant egyszerű— magyarázza Tóth Antal. — Akármilyen kis gyerek játszva elvégzi. Csak azt kell figyelni, hogy az előhasította barázdában hol bukkan föl egér. Gyerekmunka az egész. — Igényeltem egeritószert, de úgy látszik, nem volt annyi raktáron, mint amennyi a megnövekedett idei szükséglet a megyében- Az egérméreg nem tartható koszozú ideig raktáron, mert elveszti a hatását. Úgy gondoltam, segítek magamon, ha később jön a por, az sem baj. Addig így eke után vadászhatunk Géppel még könnyebb — A másik dolog, ami megkönnyíti az egerek irtását: a mélyszántás — folytatja most már egészen nekihevülve. — Ha jó mélyen felforgatjuk a földet, akkor hét rossz az egérnek... De aztis mondom, aki csak hozzájuthat, géppel vessen. A mag így mélyen kerül a földbe és az egerek nem férnek hozzá olyan könnyen. — Persze — teszi hozzá — sok egér elpusztul akkor is, ha traktorral szántunk. Ezt én csak azért nem tudtam megcsinálni, mert ilyen kis nadrágszíjparcellára nem érdemes külön kijönni a gépállomás traktorának. A termelőcsoportokban ez is megvalósítható. . . No, de ami késik, nem múlik, ennek is csak megjön az ideje. . • Azért van szeme mindenkinek, hogy lásson... Szó, ami szó, nem olyan nehéz sz egerek elszaporodása ellen védekezni, csak akarni kell! Aki egy kis számítást tesz, láthatja hogy megéri a fáradságot, mert egy-két mázsával jobb termésre számíthat, ha elejét vesz, az egerek garázdálkodásának és idejében vet. Akik a dolgozókat rágcsálják Búcsúznánk, de vontatott kézfogása jelzi, hogy Tóth Antalból meg idkivánkozik valami. Nem is spekulál sokat rajta. — Tudja — csordul ki belőle a gondolat, miközben hátát a szekérnek veti — emberben is van ám, aki gyalázatosabb kártevő az egérnél. Hát a bulákság nem rajtunk rágódik? Vagy ittvan ez a piszkos Raffet.... Minden kártevőnek egyformán a fejére kell ütni, ha egér ha más.. . Csak ennyit mondok — teszi hozzá jelentősen — többet nem! Maga is szóból ért... Mostmár erős a becsületes kéz szorítása. Ez a kéz biztosan aláírja a kölcsönjegyzést, mihelyt eléje teszik • _.. . k Felhívés a dolgozókhoz! f Az et.digi OTI, MABI, OTBA, MÁV, POSTA, BBI, SZALA, MAHABBI, HÉV BBI, DOBBI stb- betegségi biztosítási ellátásra jogosult tagjaihoz.) Az Országos Társadalombiztosító Intézet közli, hogy 1949 október 1-én az OTI valamennyi vidéki helyiszervének területén az egységesített társadalombiztosítói körzeti kezelőorvosi betegellátás lép életbe. E naptól kezdve az eddigi OTI, MABI, MAHABBI, OTBA, SZÁSA, POSTA, MÁV, stb. körzeti kezelőorvosi állások megszűnnek és csak ez OTI által újonnan megbízott körzeti kezelő - orvosok működnek minden betegbiztosító intézet igényjogosult tagja részére (beleértve a családtagokat is ) 1949 október 1-én az OTI a kerületi pénztárak területén fekvő minden városnak minden több lakója házában és az utcai sarkokon, ugyanígy nagyobb, több körzetes községek utcáinak sarkán táblát függeszt ki, melyen az illetékes körzeti kezelőorvos neve és lakcíme szerepel. Ezenfelül az OTI kerületi pénztáraiban, szakrendelésein, DÉFOSz-irodában, a mentőállomásokon, tűzoltóknál, rendőrőrszobákon, üzemekben, gyógyszertárakban, pártszervezetekben, szakszervezetben a rendelési időt is feltüntető teljes körzeti kezelőorvos névjegyzéket tesz közzé, amelyből minden igenyogosult megállapíthatja, hogy melyik körzeti kezelőorvoshoz tartozik. Miután e naptól kezdve mindenki csak illetékes körzeti kezelőorvosához fordulhat, saját érdeke mindenkinek, hogy hova- tartozása felől idejében tájékozódjék, mivel minden más kísérí létezés csak felesleges szaladgálást okoz. E naptól kezdve csak az tekinthető OTI körzeti kezelőorvosnak, akinek lakásán, vagy rendelőjén az OTI által kiadott ■ nagy tábla függ a hozzátartozó körzet megjelölésével. Amennyiben az intézeti igényjogosultak az új területi bes Iosztás szerinti körzet, kezelőorvos lakcímét az említett módon megállapítani nem tudnák, úgy kérésükkel forduljanak az Inté-zet helyi szervéhez (DÉFOSz irodához) éjjel pedig a mentők- hez, tűzoltókhoz, vagy rendőrőrszobákhoz felvilágosításért. (A helyi szerv telefonja: 106.) Az orvosok rendelési idejét a tájékoztató táblák mindenütt feltüntetik. Fekvő beteghez reggel 8 óra előtt kell kihívni az orvost. Életveszély esetén az orvos bármikor hívható. A vidéki helyi szerveknél 1949 október 1-től kezdődően munkaképtelen betegeket csak tájékoztató táblákon feltüntetett illetékes körzeti kezelőorvos vehet fel és tarthat táppénzes állományban. Felhívunk minden dolgozót- hogy az új rendszer életfelépésére ismerősei figyelmét is hívja fel. Országos Társadalombiztostó Intézet MÁV Betegségi Biztoító Intézet Posta Betegség Biztosító Intézet, j v ^ tv» »• r, vp •J* Tervkölcsönnel Vas megye iparáért! (T. B.) Negyvennyolc óra telt el azóta, hogy a munkásoszály megindította a forintok áradatát az ötéves terv alapjainak, lerakásához. Már az első órákban nyilvánvalóvá vált, hogy a kölcsön jegyzés sikeres végrehajtása újabb politikai győzelme lesz a magyar népi demokráciának. Számtalan üzem volt, amelyik a rádió szerda esti híradása után nyomban hozzáfogott a munkához és éjfélre, vagy csütörtök reggelre küldte a jelentést: befejeztük a kölcsönjegyzést és ebből az üzem egyetlen munkára nem maradt ki. Mi a mozgórugója annak a ritkán tapasztalt lendületnek,mivel a munkások meglepik a népnevelőket és jegyzik a tervkölcsönt? Röviden lehet erre válaszolni: célját, értelmét látják anna, hogy anyagilag is támogassák az ötéves tervet. Nézzük meg Vas megye iparát most és próbálják elképzelni, milyen lesz az ötéves terv végén. Vármegye túlnyomórészt mezőgizdasági vármegye. Ipara van, mégpedig nemcsak a vármegye székhelyén, Szombathelyen, hanem Kőszegen, Szentgotthárdon, Sárvárott, kisebb mértékben Körmenden, Celldömölkön, Jánosházán, Vasváron is. Elmondhatjuk tehát, hogy Vas megyére is áll az, amit Rákosi elvtárs az egész országról megállapított, iparral rendelkező mezőgazdasági jellegű a vármegye. Rákosi elvtárnak azonban nem esik ez a megállapítása érvényes Vas megyére, hanem annak folytatása is: Az ötéves terv végére fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari vármegyévé fejlődünk. Mi ennek a feltétele? Nem más minthogy bővítjük, 18 az eddiginélsokkal nagyobbá tesszük a meglévő üzemeket, emellett pedig egész sor új gyárat és üzemet létesítünk. Amikor az öt éves terv szemüvegén keresztül nézzük Vácmegye ipari jövőjét, ekkor ez a kép tárul elénk. Sorra járhatjuk az összes üzemeinket és mindenütt meg kell állapítanunk, hogy régi, kisteljesítményű, elkopott gépeken, nem egy helyen rossz, egészségtelen épületen termelnek a munkások. Rosszall a gépek, mert a tőkés évtizedeken keresztül nem ruházott be komoly összeget a gépek felújítására, hisz ez a profitot csökkentette volna. Az államodozás óta másfél év telt el. Ez az idő elég volt ahhoz, hogy a legsürgősebb teendőket elvégezzük az üzemekben, de kevés ahhoz, hogy jelentős változásokat eszközöljünk általában a termelőeszközök megjavításában. Ezt az ötéves terv hivatott végrehajtani. Amíg — a felszabadulás előtt — Németország gazdasági érdekeit szolgálta a magyar ipar, addig szó sem lehetett jelentős magyar gépipar kifejleszéséről. Magyarországnak piacként kellett szolgálni a német gépipart. Most, hogy politikailag, gazdaságilag önálló, független állam vagyunk, a termelőeszközök a nép tulajdonában varrunk, nemcsak lehetséges, hanem szükséges is a gépipar fejlesztése, a nehézipar megeremtése. Ezt a célt szolgálja az ötéves terv. Amikor tehát a vasmegyei munkás kölcsönt jegyzett, ekkor előleget adott saját államának a jobb gépre. Hogy fest Vas megye ipari fejlődésének jövője? Az ö éves terv előirányzata szerint a Szombahelyi Mezőgazdasági Gépgyárat a mai 300-ról 3 600 főnyi munkáslétszámú gyárra fejleszteni. Nem kell részletesen beszélni arról, hogy ez mit jelent az ipari munkásságnak, dolgozó parasztságnak egyaránt. A pár hónappal ezelőt rohamos fejlődésnek indult szombathelyi Szövőgyár előtt szinte felmérhetetlen az út. A többi szombathelyi üzemek fejlődése mellett nézzük a vidéket. Celldömölkön teljesen új gyár épül, ahogy azt Rákosi elvtárs bejelentette. Se szeri, se száma azoknak a kisebb, de helyileg nagyjelentőségű üzemeknek, melyek a Hegyháton gyümölcsoszlásra készülnek. Az új villanytelepek, vízierőművek sora, Körmend fokozott sorosítása, a kőszegi Nemez- Posztó gyár munkásainak megtöbbszörözése és a többi ipari beruházások öt év alatt teljesen átalakítják a megye képét Aki csak kicsit is foglalkozott az ötéves terv beruházásaival, az tisztában van mindezzel. Ugyanígy tisztában van a vas megyei munkásság is az előtte álló jövővel, mely szebb, jobb, mint amilyent bármikor is remélhetett volna. Lehet-e ezek után csodálkozni, hogy órák alatt a forintfelajánlás millióit jegyezte le, mint az ötéves terv anyagi támogatásánaak összegét. Vajon akadna -e józanul gondolkodó ember, aki az ilyen célért nem hoz áldozatot? Lehet-e olyan ostoba embert elképzelni, aki az ilyen terv támogatását megtagadja? Nem, ilyen nincs és az üzemi munkásság nagyszerű viselkedéssel ezt be is bizonyította. Kövesdi József elvtárs, a kőszegi Posztógyár üzemi párttitkára így indokolta meg a tervkölcsön sikerét: „A mi gyárunk előtt szédületes jövő áll, amit ez ötéves tervben ér el. Tudják ezt a munkások is, ezért készörömest adják forintjaikat a tervhez“. Kövesdi elvtárs meghatározása áll Vas megye többi dolgozóira, csakúgy, mint a kőszegi posztógyárakra. A munkások tudják, hogy a lejegyzett összeget kétszeresen, sokszorosan kapják vissza az ötéves tervtől és ezért szívesen. ..kész örömest adják forintjaikat a tervhez“. A moszkvai rádió a magyar Tervstölcson jegyzésének nagy sikeréről A moszkvai rádió péntek reggeli adásában budapesti jelentésében közölte, hogy a magyar nép hatalmas lelkesedéssel fogadta az 5 éves tervitől csont. Aí£ hangzott ei a rádióban felhívás a tervkölcsön jegyzésre, a vállalatokban, üzemekben azonnal megindult a jegyzés. A jelentés ezután ismertet a Szabad Nép csütörtök reggeli számában a jegyzésről közölt *1, jó eredményeket. TERJESZ BE. Vas megyen