Vasmegye, 1950. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1950-04-09 / 83. szám

Horvát és magyar egytestvér a zsidányi termelőcsoportban Az iroda bejáratával szem­ben Sztálin elvtárs képe dí­szíti a főhelyet az április 4. tiszteletére frissen kifestett falon. A sarokban kézzel írott tábla áll, ez alatt vonultak fel az ünnepélyre: „Horvátzsidá­­nyi Egyetértés termelőcso­port.“ A kép és a tábla szinte jel­­képszerűen hat a csoportirodá­­ban. A világ­ dolgozói nagy ve­zérének, a világ­ legnagysze­rűbb soknemzetiségű állama létrehozójának képe és az „Egyetértés" tábla kifelé is megmutatja, mi van a csoporton belül, ahol körülbelül fele-fele arányban vannak magyarok és horvá­­tok. Évszázadok mulasztását hoz­ta helyre a magyar népi de­mokrácia ebben a községben. A felszabadulás előtt a fasiz­mus egymásra uszította a falu­ban lakó horvátokat és a gróf Sterthold Zsigmond uradalmá­én cselédkedő magyarokat, hogy ne lássák meg az igazi, közös ellenségeket: a grófot, meg a mindkét nemzetiséghez tartozó kulákokat, spekulánso­kat. A majorbeliek a horvá­tokat csúfolták, azok meg a magyarokat hívták „béluskák­­nak“, ami a „béres“ szó kifor­­gat­ásából származott. A felszabadulás után földet csak a magyarok is, horvá­­ok is. Akkor kezdték látni, hogy közös volt az ellenség a fasizmus, közös a felszabadí­tó, a Szovjetunió. A Kommunista Pártban ta­lálkoztak a két nemzetiségbe­liek, ott forrottak össze egyre erősebben, míg négy év után idáig jutottak, hogy termelő­­csoportot alakítottak. Tavaly októberben 5 horvát és 6 magyar lépett be elsőnek a csoportba. Akkor kezdték meg a közös munkát, amikor Rajk és a jugoszláv nép áru­lóival együttműködő többi bandita elnyerte méltó bünte­tését. Egy hónap múlva már 19-re szaporodott a létszám, bár a hegyek között fekvő fa­luban kevés a föld, a csoport mindössze 60 hold szántóföl­dön gazdálkodik. Most, 1950. tavaszán már nyoma sincs a nemzetiségi el­lenségeskedésnek. Az „Egyet­értés“ csoportban aszerint ítélik meg a tagokat, hogy ki mennyit dolgozik. Tóth Gyula, az elnök — magyar, Mersich Franci az üzemi párt­titkár — horvát. Vegyesen vannak a pártszervezet tagjai között is és nemrégiben, amikor tagje­lölteket vettek fel, ugyancsak nem volt különbség — a leg­jobban dolgozó csoporttagok kapták meg a halványpiros Megjelöl­ti könyvecskét. Együtt dolgoznak a magasabb terméseredmény­ért, együtt igyekeztek azon, hogy április 4-re befejezzék a burgonya és kukorica kivéte­­lvel az egész vetést. Bent a faluban sem emlege­tik többé a „bétuskákat“. Ma­­gyarok és horvátok közös erő­vel dolgoznak a közös jobb jövő megteremtéséért. Hor­­vátzsidányban, ebben a kis or­szághatár melletti faluban így erősítik a béke táborát. IS VEZETŐSÉSVála­SZTáS -- •«, _________________________________ kérdései Több pártszervezet vezetőség­választó taggyűlésén felvetődött az a kérdés, hogy be lehet-e vá­lasztani az új pártvezetőségbe olyan elvtársat, aki nem vesz részt a vezetőségválasztó tag­gyűlésen. — Pártunk Központi Vezetőségének határozata erre­­vonatkozólag azt mondja: „A jelölt indokolt távollétiben a jelölőbizottság elnöke, illetőleg az öt jelölő párttag, vagy tag­jelölt ismerteti a jelölt életraj­zát". Be lehet választani tehát a vezetőségbe olyan elvtársat is, aki nem tud résztvenni a tag­gyűlésen, de távolmaradását el­fogadhatóan megindokolja. Az életrajzát azonban minden kö­rülmények között ismertetni kell a párttagsággal. ★ Néhány vezetőség választó taggyűlésen megtörtént, hogy a jelölőbizottság javaslatának elfogadása, vagyis az új veze­tőségi tagok megválasztása után nyitották me£ a vitát. Ez helytelen, mert a vitát a javas­­lat beterjesztése után,ke­ll meg­nyitni és minden es­yes jelölt­höz a szavazás előtt kell hoz­zászólni. A jelölt­ megválasztá­sa után a jelöltre vonatkozóan vitának helye nincs. Elfélig­ hatezren látogatták a szovjet szakszervezetek kiállítását A nagyszerű anyagot bemu­tató, „Szovjet szakszervezetek a kommunizmus iskolája“ cí­mű kiállítás egyre növekvő si­kert arat Szombathelyen: nap, mint nap többen és többen cso­dálják végig a szovjet üzemek, gyárak szakszervezeteinek munkájáról szóló kiállítást. A látogatók legnagyobb ré­sze látogatási ívet tölt ki. ..Csodálattal néztem a szovjet szakszervezetek eredményes munkáját“. — „Ilyen nagysze­­rű gondoskodás csak szocialis­ta országban lehetséges a munkások érdekében“ — „Sze­retném, ha már mi is ott tar­tanánk a szocializmus építésé­ben, mint a Szovjetunió mun­­kásai“ — „Engem legjobban a­­Termékek boldog­ élete raga­­dott meg“ — ilyen és ehhez hasonló sorokat írnak a dol­gozók a látogatási ívekre, és élő szóval is elmondják, hogy méltán tartják példaképüknek a világ összes dolgozói a szov­jet szervezett munkásságot. A kiállítást eddig több, mint hatezren látogatták meg Szom­bathely dolgozói, fiataljai, ta­nulói közül. A húsvéti napok alatt ez a szám előrelátható­lag még sokkal emelkedik. 11 «*ia «E be ia oxxii­k a Köztársaság-tér 14 számú házat A városi műszaki hivatal már az ötéves terv első esz­tendejében igen nagy gondot fordít a gondozatlan állapot­ban lévő házak kijavítására, tatarozására. Ezzel ismét a vá­ros szépségét emeli. Legelőször a Köztársaság -tér 14. számú épület homlokza­tának helyreállításához lát hozzá. Ez azért fontos, mert ez a város központi részén fekvő ház nagyon elcsúfítja a tér képét. Rövid idő múlva minden megrongált külsejű épület szép, új formát ölt. Május 1-re felépül a Szelestey-utca 42 számú romház A Magasépítési NV gyors ütemben halad Szombathelyen a romlakás helyreállítása mun­­kálatokkal. Majd minden rom­­ház felépítését a dolgozók jó­val az előirányzott idő előtt akarják elvégezni. A Szelestey-utca 42. számú romház helyreállítását koráb­ban, május 15-re tervezték a dolgozók. Most felajánlották hogy május 1-re minden mun kor­latot befejeznek Jó munká­juk máris lehetővé tette, hogy az egyik lakásba már be is költözhettek. Képzőmű­vészek­ k­iállítás a Kulturházban Húsvét vasárnapján délelőtt nyílik meg a Kulturház eme­­leti helyiségében a Magyar Képzőművészek Szabad­ Szak­szervezetének kiállítása „A dolgozó ember élete“ címm­el. A kiállítás megnyitása dél­előtt 11 órakor zajlik le, ünne­pélyes keretek között. A ren­dező szakszervezet szívesen látja az érdeklődőket a képző­művészeti kiállításon, amely­nek célja, hogy a haladó mű­vészetet közelebb hozza a nagyközönséghez. A belépés díjtalan. ___________ Vasárnap elmarad a Bolsevik Párt Útja filmszeminárium Az MDP megyei bizottsága közli, hogy a Bolsevik Párt Útja filmszeminárium mai előadása Szombathelyen és Kőszegen egyaránt elmarad. Az előadást mához egy hétre a szokott időben tartják meg mindkét városban. A hulladék csökkentéséért A Pamutipar dolgozói hullá­ét csökkentési versenyre hív­ták ki a dunántúli textilüze­meket. A pamutipari munká­sok 20 százalék hulladékcsök­­kentést vállaltak versenykihí­vásukban. A h­ulladékcsökken­­tés háromnegyed év alatt 1,5 napi fonalszükségletét fedezi a y árnak. Fürdőt kapott a Városmajor A városmajori dolgozóknak régi vágya teljesült: korszerű fürdőt létesítettek számukra az ötéves terv beruházásából. A­ fürdőt ünnepélyes keretek között adták át április 4-én, ‘felszabadulásunk ünnepén. Korábban a köztisztasági dolgozók csak igen kedvezőt­en körülmények között tudtak isztálkodni. Az új korszerű fürdő egészséges fürdési lehe­tőséget biztosít minden dolgo­zó szám."" ___ ammmaamesumsmmatmmm ­ A Háztartási Bolt NV. hatal­mas fejlődésen ment keresztül rö­vid félév alatt. Egyedül a múlt év köz­epsén 71 új áruda alakult. Ma Budapest forgalmát 140 fiók bonyo­lít­ja le. Múlt év áprilisában mintegy 400 ezren decemberben pedig egy millió 300 ezren vásároltak­ a Ház­­tartási Bolt fiókjaiban Vasárnap, 1950. április 9 Rendet a könyvtárakban Munkások és dolgozó parasz­tok igénylik és várják azt az iro­dalmat, amely választ ad min­dennapi életünkben felvetődő kérdésekre, amely a valóságot, mindennapi életünket, az emberi haladást, az emberiség óriási harcát ábrázolja. Népköztársaságunk nemcsak a művelődéshez való jogot, hanem az ehhez szükséges lehetőséget is biztosítja dolgozó népünk számá­ra. Dolgozóink érdeklődése óriá­si az irodalom iránt. Különösen a szovjet irodalom remekeit ol­vassák legszívesebben, tömeg­szervezetekben, otthon Lenin és Sztálin írásait tanulják és vitat­ják meg. Rákosi, Révai és Far­kas elvtársak, valamint mai szo­cialista íróink könyvei mellett nagy klasszikusaink művei bevo­­nultak az öntudatos munkások és dolgozó parasztok életébe. Dolgozó népünk élni tanul ezekből a könyvekből. Egyre tisztábban látja hogyan kell részt­venni a szocializmus építésében, egyre nagyobb szeretettel építi jövőjét. Fejlődő új irodalmunk mind szorosabban és szorosab­ban összeforr a dolgozó nép éle­tével. A könyv, az irodalom ha­tása népünk fejlődésére szinte felmérhetetlen. Tudja ezt a reakció is és ezen a területen igyekszik a lélekmér­­gezést — a múlthoz hasonlóan — folytatni. A celldömölki KALOT- szervezet könyvtárát a szervezet feloszlásakor nem adták át a legutóbbi időkig, míg a Népmű­velési Központ ki nem vizsgálta az ügyet. A Központ kiszórta a volt KALOT-könyvtárból a fa­siszta, mérget. Magántulajdonban lévő nyilvá­nos kölcsönkönyvtárakban is igen sok még a mérgező, fasisz­ta, félfasiszta, ócska ponyva. Li­­povniczky Kálmánná (volt had­biztos ezredes felesége) szombat­­helyi könyvtárában még ott dí­szelegnek Fericon: Tisztességes betörőlány, Földi Mihály: Lázadó szűz, Meztelen ember és ehhez hasonló szennykönyvek. Nem sokkal különb a helyzet Her­e­­lemdy Klára Bajcsy Zsilinszky­­utcai magánkölcsönkönyvtárá­­ban sem. Itt is megtalálhatók a Herceg, Surányi, Harsányi Zsolt, Somogyvári Gyula könyvek. Érdekes megfigyelni, kik ol­vassák ezeket a könyveket: túl­nyomórészt kispolgári elemek, talajukat vesztett, volt horthysta méltóságos és nagyságos urak, akik még most is mohón szívják magukba a régi világra emlékez­tető fertőt. A nagyobbik baj az, hogy dol­gozók is járnak ezekbe a könyv­tárakba. Amikor az egyik fiatal nőt megkérdeztem, miért fizet havonta öt forintot ezért az ér­zelmi és szelemi méregért, ezt válaszolta: Nem­ lehetnek ezek a könyvtárak rosszak, amikor a fő­tisztelendő úr ajánlona őket. Azt mondta, hogy idejöjjünk, ha jó könyveket akarunk olvasni. Eh­hez nem szükséges kommentár! Szinte megdöbbentő, hogy tájé­kozatlan szülők százai viszik ha­za, középiskolás és fiat­alabb gyer­­mekeik részére az erkölcsi fertőt dicsőítő könyveket■ E­gy asszony kivette leányának a „Tisztességes betörőlány“ című könyvet. .. Megdöbbentő állapotok uralkod­nak nem egy kórházi könyvtár­ban is. Meg kell mondanunk azonban, hogy az üzemek könyv­tárai is szigorúan felülvizsgálat­ra szorulnak. Sok helyen nem a rossz könyvek olvastatásával állnak a reakció szolgálatában, hanem azzal, hogy a könyvtárakban lé­vő jó könyveket nem olvashat­ják, így van ez pl. KISOSz-nál, ahol * díszelegnek­­ a gyönyörűen beköl­tött könyvek az üvegszekrény­ben, csupán alig-alig olvassák őket. ’ E jelenségek mellett azonban örömmel állapíthatjuk meg, hogy hatalmas fejlődés indult meg kulturális életünknek ezen a te­rületén is. Ma már nincs olyan üzemünk, társadalmi szerveze­tünk, amelynek ne lenne jó könyvtára. A falusi dolgozók ré­szére is hozzáférhetővé váltak a jó könyvek. Egyedül április 4.-én Vas megyében 20 községben avat­tak 250—300 kötetből álló könyv­tárat. Júniusban 10.090 kötetes könyvtárat létesítünk Szombat­helyen. Ez a könyvtár falvainkat is ellátja jó könyvekkel. A könyvt­árakban a tömegszer­vezetek tevékeny közreműködé­sével már eddig is olvasóórákat, irodalmi esteket rendeztünk igen szép eredménnyel. Minden könyvtárosunknak el­sőrendű feladata, hogy a könyv­tárakat megtisztítsa a rossz könyvektől, a jó könyveket pedig eljuttassa az olvasókhoz. A " kultúra, a művészet többé nem a kiváltságosoké. A Magyar Dol­gozók Pártja és vezetője, Rákosi elvtárs megteremtette s­ lehetősé­get a dolgozóknak a műveltség és a tudomány megszerzésére. Ne álljon tehát senki ezeknek a le­hetőségeknek útjába. Éberen őr­ködjék minden öntudatos ember, nehogy a reakció lélekmérgezési akadályt állítson népünk kultu­rális felemelkedése elé. Rendet kell teremteni a könyv­tárakban, hogy a dolgozók, igé­nyét, tudásszomját helyesen kielé­gíthessük. MOHAROS ISTVÁN, 9 M*-—Mtve­sl Köv.porf .vezetője. Bortkevics könyve magyarul J. G­y­­­ó­r­i­k Sztálin-díjas könyvét Rákosi elvtárs a szta­­hanovisták első tanácskozá­sán ajánlotta a dolgozók fi­gyelmébe. A könyv többezer példány­ban megjelent magyar kiadás­ban. A szombathelyi Szikra könyves­boltban a tegnapi na­pon 250 példányban jött meg. Ez a könyv megismerteti a dolgozókkal Bortkevics szovjet sztahanovista esztergályos nagyszerű harcát az újért, a magasabb fémforgácsoló tech­nika elsajátításáért. A könyv elolvadása után kivált az esz­­terg­ályos, de emellett minden fizikai és műszaki értelmiségi dolgozó munkájában gazdagon hasznosíthatja. A Jármű­javító NV-ben egy tanfolyam indult, ahol a munkások megismerik •5. megtanulása után gyakor­latban is­­ alkalmazhatják a gyorsvágási munkamódszert, ti.1-en ezért ebben az üzemben már érdeklődnek a könyv iránt, hogy megismerjék a gyorsvágási módszert.

Next