Vasmegye, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-17 / 40. szám
(Folytatás az 1. oldalról) pánk akaratát követve minden erőnkkel a szovjet és magyar nép testvéri barátságának elmélyítésin, szorosabbá tételén dolgozunk. Jól tudjuk és büszkék vagyunk rá, hogy a mi munkánk is része a háborús gyújtogatók elleni harcnak, része a békéért folyó hatalmas küzdelemnek, része a hazánk további felvirágoztatásáért folyó kemény munkának. Büsztjfik vagyunk rá, hogy a mi munkánk is hozzájárul édes hazánk védelméhez, győzelmes emlményeinre megvédéséhez, úgy akarik dolgozni, hogy munkánk nyomán még forróbban, még teljesebben lobogjon az igazi hazaszeretet tüze. Akkor vagyunk igazán jó magyar hazafiak, ha megtanuljuk mindennapi munkánkban még alaposabban, még hasznosabban felhasználni és teljesíteni mindazt a gazdag tapasztalatot és eredményt, amit a Szovjetunió oly készségesen, annyi szeretettel, oly önzetlen barátsággal nyújt át nekünk. Erőnket nem kímélve fognak dolgozni népünk további felemelkedésének, békéjének, szocialista jövőjének legfőbb biztosítékáért: az örök, testvéri szovjet, magyar barátságért! Lobogónkon a dicső Sztálin neve mellett az ön nevével, szivünkből a szovjet nép és a mi népünk forró szeretetével indulunk harcba — együtt minden igaz magyar hazafival hazánkért, szocialista jövőnkért. Ez a harc csak győzelmes lehet, mert népünket a nagy Sztálin és legjobb magyar tanítványa, Rákosi elvtárs vezeti. AZ RISZT MÁSODIK KONGRESSZUSÁNAK RÉSZVEVŐI Az MSzT új vezetősége és elnöksége: Aczél Jamin Sztálin-díjas és Kossuthdíjas író; Baráth István, az MSZT Hajdú megyei titkára; Vencsik György várpalotai uztahárjovirta szénfejtő és rakodógépkerdő; Benka Valéria, az Országos Béketanács titkára; Bereczky Alben református püspök; Brzesztóczy Miklós, római kát. érseki helynök; Bernáth József, a perkátai Alkotmány -tűz elnöke; Bodnár József, a kemecsei Dózsa tsz brigádvezetője; Dayka Margit Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Darmos István, az MSZT Borsod megyei titkára; Devecz Sándor, Rdand község tanácsának tagja, egyénileg dolgozó paraszt; Dobos Erzsébet miczőcsáti isi brigádvezető; Domanovszky Endre Mutkácsy-díjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára; Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter; Erdey-Grúz Tibor felsőoktatási miniszter, aMagyar Tudományos Akadémia főtitkára; Fájcik József Kossuthdíjas, sztahanovista kőműves; Fehér bajor,né, az MSZT osztályvezetője; Gazda Géza Kossuth-díjas; Gellért Endre, a Nemzeti Színház Kossuth-díjas főrendezője; Gosztonyi János, a DISZ KV titkára; Gráber János magyarnádaljai egyénileg dolgozó paraszt; Győrffy Barna Kossuth-díjas agrobiológus, egyetemi tanár; Hantos János, az MSZT szerv. oszt. vezetője; Horváth Jolán, a Kaposvári Textilművek fonónője; Horváth Lajos, a bácsalmási gépállomás traktoristája; HorváthNándor, az MSZT Heves megyei titkára; Jakab Mihály, a mosonszentjánosi AG agronómusa; Kakuk Józsefné, az MSZT országos titkára, forónő; Kapus Gyula Kossuth-díjas, a madarász utcai csecsemő- és gyermekkórház igazgató főorvosa; Kardos György építőművész, egyetemi tanár, a Magyar Építőművész Szövetség elnöke; Kelemen József köztársasági érdeméremmel kitüntetett, sztahonovista vájár, Pécs; Keleti Béla, az MSZT országos főtitkára, slvegtechnikus; Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész; Kóts József Kossuth-díjas bányamérnök, Tatabánya: Kovács József ir. az HM Művek kerékpárüzemének sztahanovista génmunkása; Kovács Károly, a karcagi Ságvári tsz agronómusa; Kuna László lámpagyári sztahanovista esztergályos; Laczai József, a Budakalászi Textilművek sztahanovistája; Lantos Péter lökösházi egyénileg dolgozó paraszt; László Gyula, az MSZT Zala megyei titkára; Lissák Kálmán akadémikus, Pécs; Loy Árpád Kossuth-díjas sztahanovista frontmester, Alberttelep; Madai András, az MSZT budapesti szervezet titkára; Madarász Ferenc, a magyar néphadsereg vezérőrnagya; Mekis József Kossuthdíjas, a Vasas Szakszervezet elnöke; Mészáros Mihályné, a Ruggyantagyár vegyészmérnöke; Molnár Ágnes Hódmezővásárhely, AG1 baromfitelep vezetője; Muschár Imre tszcs-tag, Somogymegygyes; Nagy Mahiid békéscsabai tanítónő; Nagy Sándor Sztálin-díjas és Kossuth-díjas író; Nemecz Ernő geológus, a veszprémi Vegyipari Egyetem tanszékvezetője; Németh Gyula Kossuth-díjas akadémikus; Németh Imre művezető, olimpiai bajnok; Németh Jánosné, a Kőszegi Agyterítőgyár MSZT titkára; Ottó István, a magyar néphadsereg vezérőrnagya; Pápp Sándorné, a Kistext MSZT titkára; Pintér Gézáné, az Egyesült Izzó sztahanovistája; Rózsahegyi Ilona, a Tiszamenti Vegyiművek mérnöke; Rusznyák István, Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Sarló Sándor, az Új Világ felelős szerkesztője; Sebők Gábor, egyénileg dolgozó paraszt, Abádszalók; Simonya Irma, középiskolai földrajztanár; Steigerwald Anna, a Kistext kikészítő sztahanovistája; Schulek Elemér, Kossuth-díjas vegyész, egyetemi tanár; Szabó Anna, mohácsi tszcs-tag, munkaérdemrenddel kitüntetett gyapottszedő; Szabó Ferenc, a hatvan—nagyteleki AG tehenésze; Szálló Pálné, a dunabogdányi Alkotmány tsz tagja; Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára; Szalai Ferenc, a kazincbarcikai kísérleti laboratórium vezetője; Szeles Zoltán muzeológus, az MSZT Szegedi Képzőművészeti Szakosztályának vezetője; Szodorai István, az RM Művek sztahanovista esztergályosa; Szűcs Ella, a Budapesti Magasépítő Vállalat brigádvezetője; Takács Mihály, a harci tsz brigádvezetője; Tarján Rozália, az MSZT kiskunfélegyházi járási titkára; Tasnádi Andrásné, Kossuth-díjas vegyészmérnök", BM Művek; Tóth Aladár Kossuth-díjas, a Magyar Állami Operaház igazgatója; Tuza István salgótarjáni sztahanovista bányász; Vass Istvánná, az MNSZ főtitkára; Váci Miklósné a Beloiannisz-gyár üzemi pártbizottságának szervezőtitkára; Veres Péter, kétszeres Kossuth-díjas író; Vörös Imre Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Műszaki Egyetem rektora; Wolf Johanna, a sztálínvárosi gyárépítkezések sztahanovista főmérnöke; Zöld Vendel, a Földalatti Gyorsvasút vásárja. ★ Az MSZT elnökévé Erdei Ferenc földművelésügyi minisztert választották. Alelnökök lettek: Veres Péter Kossuthdíjas író és Gazda Géza Kossuth-díjas, Főtitkár: Kelen Béla, Titkár: Kakuk Józsefné. Rajtuk kívül az elnökség tagjai még:’ Erdey-Grúz Tibor felsőoktatási miniszter; Vörös Imre Kossuth-díjas, egyetemi tanár; Kisfaludi Stróbl Zsigmond Kossuth-díjas szobrászművész; Németh Gyula Kossuth-díjas akadémikus; Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára; Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára; Tasnádi Andrásné, a Rákosi Művek Kossuth-díjas mérnöke; Kóta József Kossuth-díjas bányamérnök; Simonya Irma középiskolai földrajztanár, Nagy Sándor Sztálin-díjas és Kossuth-díjas író; Kapus Gyula Kossuth-díjas igazgató főorvos; Dayka Margit Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze; Rusznyák István Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; Madar András, az MSZT budapesti szervezetének titkára; Németh Imre, a Ganz Villamossági Gyár művezetője, olimpiai bajnok; Loy Árpád Kossuth-díjas sztahanovista frontmester; Kovács Károly, a karcagi Ságvári tsz agronómusa; Bernáth József termelőszövetkezeti elnök; Devecz Sándor egyénileg dolgozó paraszt, az állandi községi tanács tagja. (MTI) Szovjet művészküldöttség érkezett a Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjára hétfőn délben szovjet művésziildör Leég érkezett Budapestre. A küldöttség vezetője Jurij Miljutyin Sztálin-díjas zeneszerző, tagjai: Nyikolaj Arumazov professzor, karmester, az OSzSzSzK érdemes művésze, Emil Gilelsz Sztálin-díjas zongoraművész, Msztyiszlav Rosztropovics Sztálin-díjas gordonkaművész, Kaisza Sztrucskova és Jurij Kondraxev Sztálin-díjas, a Moszkvai Nagy Színház magántáncosai, az OSzSzSzK érdemes művészei. A küldöttséggel érkezett meg M. V. Karandasova zongorakísérő is. A szovjet művészeket a ferihegyi repülőtéren Csillag Miklós, a népművelési minisztérium zene- és táncművészeti főosztályának vezetője, s a Magyar Szovjet Társaság képviselői fogadták. Jelen volt a küldöttség fogadásánál N. G. Reznyicsenko, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének első titkára. Jurij Miljutyin Sztálin-díjas zeneszerző az üdvözlésre válaszolva a küldöttség nevében köszönetet mondott a baráti fogadtatásért, majd így folytatta: —A szovjet nép nagy érdeklődéssel figyeli a magyar nép életét, munkáját. Olvassuk újságjait, ismerjük irodalmukat, hallgatjuk zenéjüket, megismerkedünk filmjeikkel. Most pedig lehetőség adódott részünkre, hogy közvetlenül is megismerkedhessünk a magyar dolgozókkal. Sok koncerten szeretnénk résztvenni, hogy ezzel is még jobban elmélyítsük a szovjet és a magyar nép barátságát. Budapestre érkezett I. P. Bárgyút Sztálin-díjas akadémikus és I . I. Gyikizsin Sztálin-díjas főtervező Hétfőn este Budapestre érkezett Ivan Pavlovics Bargyin, a Szovjetunió Tudományos Akadéíniájának alelnöke, kétszeres Sztálin, díjas tudós, a Szovjetunió legfelső Tanácsának tagja, a Magyar Szovjet Barátság Hónapján részvevő szovjet küldöttség vezetője és Vlagyimir Ivanovics Gyikusin Sztálin-díjas főtervező, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagja, a Fémvágógépek Kísérleti Tudományos Kutató Intézete főmérnökének helyettese, a küldöttség egyik tagja. Az érkező vendégeket Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter, az MSzT elnöke üdvözölte. Az üdvözlésre Bargyin akadémikus meleg szavakkal válaszolt. Howard Fast és TV. DuBois üdvözli a gyarmati elnyomás ellen küzdő ifjúság szolidaritásának nemzetközi napját Paris?. Február 21. a nemzetközi szolidaritási nap megünneplésére készül a világ ifjúsága — írja a ,,‘Humanité". Ebből az alkalomból kiváló haladó személyiségek üdvözlik a gyarmati elnyomás ellen küzdő ifjúság szolidaritásának nemzetközi napját. Howard Farr, a haladó amerikai író üzenete így hangált: „Üdvözletemet küldöm a világ demokratikus ifjúságának. Itt, az Amerikai Egyesült Államokban a reakció, a fasizmus, a kétségbeesés bástyái vesznek körül bennünket De a hazugságok és a rágalmak falain át is eljut hozzánk a világ ifjúságának hangja a föld "rindenerkából Eljut hozzánk a szabadság éneke, az a dal, amely a gyarmati elnyomás, a szolgaság az igazságtalanság, az éhség és a kétségbeesés végét jelzi. Tudjuk, hogy nemsokára a mi ifjúságunk hangja is belevegyül a szabadság dalába, mert közeledik már a győzelem apja.“ W. DuBois, a kiváló amerikai történész a következő üzenetet küldte: „Szívbőljövő üdvözletemet küldöm a Demokratikus Ifjúsági Világszövetségnek a nemzetközi szolidaritási nap alkalmából, örömmel üdvözlöm az ijúság egységet és különösen az ázsiai és afrikai ifjak egységét, egy nagy cél: a szabadság és a béke ügyében. További sikereket kívánok ehhez a harchoz.“ Ismét elfzlasztották a Rosenberg-házaspár kivégzését New York (MTI). Mint a „Réti tér“ jelenti, Julius és Ethel Rosenberg kivégzésének időpontját március 12-re halasztották. IDŐJÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás: Hideg idő fe í.öá.vonulásofika!, még több hó van, főleg keleten havazás. Hófúvások. A szél kissé mérséklődik. A várható napi középhőmérséklet mínusz 4 fok felett lesz. Moszkva dolgozói utolsó útjára kísérték L. Z. Neblisz elvtársat Moszkva dolgozói február 15-én kísérték utolsó útjára lev Zaharovics Mehlisz elvtársat, a Kommunista Párt és a szovjet állam neves vezetőinek egyikét, a Szovjetúnió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagját. Déli 12 órakor nyitották meg a dolgozók számára a Szakszervezetek Háza oszlopcsarnokot, ahol az elhunyt hamvait tartalmazó urnás virágok között, magas emelvényen helyezték el. A moszkvaiak ezrei vonultak el az emelvény előtt, hogy búcsút vegyenek L. Zichusz elvtárstól, a Kommunista Párt hű fiától, aki egész öntudaos életét a szovjet szolgálatának áldozta. A gyászgyűlésen, a Vörös-téren részt vettetk az SzKP Központi Bizottságának tagjai, a szovjet kormány tagjai. A párt Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa képviseletében A. F. Gorkin mondott gyászbeszédet. — A szovjet nép — mondotta a többi között. Gorkin — a mai napon búcsút vesz Lev Zaharovics Mehlisz elvtársitól, a Kommunista Párt és a szovjet kormány neves vezetőinek egyikétől, a Szovjeunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjától. — Lev Zaharovics Mehlisz életútja példája a szocialista haza iránti odaadásnak. L. Z. Mella« rendületlenül harcol Lenin-Sztálin pártja nagy eszméinek valóra válásáért, a kommunizmus diadaláért. A nagy halott érdemeinek méltatása után így fejezte be beszédét A. F. Gorkin — Lev Zaharovics Mehlisz elvtársnak, a dolgozók ügye önfeláldozó harcosának emléke örökké él szívünkben, ragyogó élete példaként szolgál a Lenin—Sztálin cártjának nagy ügyéért, népünk boldogságáért, szocialista hazánk hatalmának és dicsőségének megerősítéséért vívott harcban. A moszkvai dolgozók nevében I. V. Kapitonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Moszkvai Városi Bizottságának titkára szólalt fel. — A főváros dolgozói hangsúlyozta I. V. Kapionov — éppúgy, mint minden szovjet ember örökké őrizni fogják Lenin—Sztálin pártja hű és odaadó fiának, a lelkes szocialista hazafinak, Lev Zaharevics Melitisznek ragyogó emlékét. A gyászgyűlés végén a L. Z. Mtthlisz hamvait tartalmazó urna átvitték a Kreml falához és elhelyezték a falmélyedésben, amelyet márvány táblával zártak el A táblán aranybefükttel áll. ..,Lev Zaharovics Mehlisz 1889 január 13 —1953 február 13*’. Majd háromszoros tüzérségi sortűz dördül f el. A gyászinduló dallamát a Szovjetünk állami himnuszának fenségei akkordra váltják fel. A mauzóleum előtt elvonultak a fegyveres alakulatok Hírek a Szovjetunióból Jó eredményekkel jár a földelő felszínalatti öntözése Ukrajnában Kiev (TASzSz). Az ukrán tudósok és a szakemberek, szoros együttműködésben Ukrajna kolhozparasztjaival, megvalósították a talaj felszínalatti öntözési módszerét. Különleges árokásó segítségével 30—35 centiméter mély árkokat ástak, amelybe 5—6 centiméter átmérőjű agyagcsöveket helyeztek el. A víz a csövek oldalába fúrt lyukakon jut a talajba. Annak ellenére, hogy az idő kedvezőtlen volt, a kolhozparasztok 10—12 mázsa gyapotot gyűjtöttek be hektáronként a földalatti csőrendszerrel öntözött földeken. Új szovjet mesterséges építőanyag, a kékmárvány Moszkva. A „Komszodolszkaja Pravda“ jelenti, hogy a Bjelo-, rusz Tudományos Akadémia Kémiai Intézetének munkatáncai újfajta mesterséges építőanyagot állítottak elő: a kékmárványt. A kékmárvány könnyem megmunkálható, rossz hővezető, kis fajsúlyú. Bielorussziában az idén megkezdik egy gyár építését, amely kékmárványtömböket állít elő. Ez lesz a Szovjetunió első ilyen üzeme. A „Vecsernaja Moszkva** Urban Ernő „Tűzkeresztség“ című színművéről. Moszkva (MTI). A múlt év őszén a „Zrmja" című irodalmi folyóirat közölte Urbán Ernő „Tűzkeresztség“ című színművének orosz fordítását. G. Basszaliga a „Vecsennaja Moszkvádban az „Élet gazdái" címmel most a többi között a következőket írja a darabról: Urbán Ernő darabja formájában nemzeti, tartalmában mélyen szocialista A szerző bemutatja, hogy az emberek csakis a szocializmusépítő munkában való tevékeny részvételükkel szabadulnak meg a magántulajdon ideológiájából, csakis így jönnek létre az újtípusú emberek és születik meg az új magyar falu. A cikk a továbbiakban foglalkozik a színmű alakjaival, majd végül megállapíja, hogy Urbán Ernő dirakja egy hét hiányossága ellenére alapjában véve mind eszmei, mind művészeti szempontból nagyértékű színmű. A Szovjetunióban gyűjtemény jelent meg magyar írók elbeszéléseiből A Szovjetunióban „Elbeszélések az új Magyarországról" címénél gyűjteményt adtak ki magyar elbeszélésekből. A gyűjteményt O. Gromov állította össze, Hidas Antal írt előszót a könyvhöz. A gyűjtemény Molnár Gyula, Veres Péter, Hámos György, Nagy István, Gera György, Galgóczi Ersébet, Balázs Anna, Gyárfás Miklós, Nagy Sándor és Fekete Géza egy-egy ebeszélését tartalmazza. A magyar elbeszélés gyűjteményről B. Kurganov a többi között a következőket írja a „Szovjetszkaja Kirgizija“-ban: „Az új Magyarország irodalma a valósághoz hűen tükrözi a dolgozó nép életében végbement változásokat. Ez az irodalom a nép szülöttje. Képviselői a. szovjet íróktól tanulnak és élénk színekkel rajzolják meg a dolgozók harcát a szocialista Magyarországért.“ B. Kurganov hangsúlyozza, hogy az elbeszélésekből tükröződik az az őszinte szeretet és mély tisztelet, amelyet a nagy Sztálin és az egész szovjet nép iránt éreznek a magyar dolgozók. B. Kurganov a továbbiakban részletesen ismerteti az elbeszéléseket és kiemeli Nagy Sándor „Megbékélés“ című Sztálin-díjas művét. A lauchkammeri dolgozót teliesítették Rákosi elvtársnak tett ígéretüket Berlin (MTI). 1952 októberében a Rákosi Mátyás elvtárs vezettemagyar kormányküldöttség jelenlétében ünnepélyes külsőségek között a magyar nép szeretett vezéréről nevezték el a lauchhammeri kor szóló üzemet. A lauchhammeri dolgozók akkor megfogadták Rákosi elvtársnak: jó munkájukkal igyekeznek majd kiérdemelni azt a nagy megtiszteltetést, hogy üzemük Rákosi Mátyás nevét viselheti. A lauchhammeri dolgozók eleget tettek ígéretüknek. Mitnap Dudhhägliche Rundschau jelenti: a „Rákosi Mátyás“ koksadóüzem januárban 147 százalékra teljesítette az előirányzatot és ezzel fennállása óta legnagyobb munka eredményét érte el.