Vasmegye, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-07 / 289. szám

Nagy a kerestet — nagy a választék is Látogatás az Állami Áruház konfekciórészlegében A szokottnál sokkal nagyobb a forgalom a Szombathelyi Állami Áruházban. Érthető, nemsokára itt a karácsony. A megtakarított pénz előkerül a tárcából, szép új ruhák, kabátok, apróságait, alak­jában tér vissza a dolgozók ott­honába. Mindenki vesz valamit, mindenkinek más az ízlése, kü­lönbözők az igények. Tekintsünk be pár percre a konfekcióosztály­ba. A szekrényekben kacéran si­mulnak egymáshoz a szebbnél szebb kabátok, öltönyök. A csíkos női drapp kabátok ízlé­ses, új vonalaikkal dicsekednek. Fagomb-diszitósük csak emeli szépségüket, s áruk sem riasztja vissza a vevőket. Dupla vatelin­­bélés, jó minőség: 980 forint. Aki a sötétebb színeket szereti, az sem megy el csalódottán. A fér­fiak részére is bő a választék. Téli­kabátok, vatelinbélés­sel 1180 forintos árban, ritkódók, vatta- és düstinbéléssel 880 forintos árban kaphatók. Jószabású kajmgám, sport- és különböző szövetöltö­nyök, kimek-kim­ek ízlése, alakja és pénze szerint. Aprómi­ntán női fehérneműk, meleg flanel­ és ze­­fir férfiingek sorakoznak a polco­kon. Nagy a választék, nagy a kereslet is. Soha nem fogynak ki a polcok, mindig újabb és szebb készítmények váltják fel a régit. S mindez honnan? Látogassunk el az áruház kon­­fekciósüzemébe, s hamarosan vá­laszt kapunk rá. Itt készülnek ezek a szép ruházati cikkek. Júliusban alakult meg ez az üzem. Akkor még csak 14—15 fő dolgozott itt, ma már több mint 30 dolgozót fogl­alkoz it. Minden héten új készítményekkel igye­keznek örömet szerezni a vásárlóknak. Alig tíz napja, hogy női tévkabá­­tokat készítenek, s az újszülött kabátok nagy keresletnek örven­denek. — Mindig azt készítünk, ami­ben legnagyobb a kereslet. Most télvíz idején a meleg holmik, té­­likabátok a legkeresettebbek. Ezt vesszük figyelembe, ezért készí­tünk most kabátokat, meleg in­geket, öltönyöket — mondja Ró­zsa Sándor, a forgalm­i osztály ve­zetője. Hatalmas szabóasztal mellett ta­láljuk Horváth László elvtársat, a konfekciórészleg főszabászát. Éppen a férfi ingeit szabásmintá­jával van elfoglalva. — Azon gondolkodom, hogyan lehetne még csinosabb, tetszető­sebb ingeket szabni, hogy min­denkinek kielégíthessük az igé­nyét. Naponta 25—30 férfiinget, s valamivel több kabátot tudok ki­szabni. A mellette lévő asztalon egy fiatal asszony béléseket szab. Gyorsan halad a munka a jó sza­­bógéppel. — Sokat ér ez — mondja Hor­váth elvtárs — sokkal gyorsab­ban megy vele a munka, ponto­sabban, szebben vág, mint a kézi­­p­iló. Nemrégen kaptuk ezt is. A szabóműhelyből a varrodába vezet útunk. Harminc dolgozó ha­jol gépe fölé, s varrja az üzlet­ben oly nagyon keresett kabáto­kat, ingeket, ruhákat. A közel­múltban négy új gépet kapott a varroda. A régi gépek 800 fordu­latszámával szemben az új gépek 2400 fordulattal működnek. Vil­lanyfényben úszik a terem, de villany hajtja a gépeket is. — Sietni kell a munkával, mert várják fenn a vevők — szól az egyik varrónő, s mosolyogva hajol a sílép formájú kabát fölé. S a dolgozók megfeszített erő­vel varrnak, szabnak, hogy a vá­sárlóközönség fokozódó igényeit kielégítsék. Novemberben tervüket 1207 százalékra teljesítették.­ ­ Leküzdöttük a kezdi nehéz­ségeket, a rossz gépeket kicserél­tük, új szakmunkásokat foglalkoz­tatunk, s minden reményünk megvan arra, hogy a vásárlókö­zönség szeletetét kivívják készít­ményeink — mondja Rózsa elv­társ. A dolgozók jó munkájának ju­talma nem is marad el. Megkap­ják ezt a vásárlóközönség szerető­tében, s a vállalattól is. Apró gyermekeik örömére, s bizony az ott dolgozó szülők örömére is megjött a vállalat Télapója. — Mindannyian szeretünk itt dolgozni, mert látjuk, hogy a vevők szeretik készítményeinket. A vállalat Télapó-estet rendezett gyermekeinknek. Az én négyéves kislányomat is egy nagy babával és sok csokoládéval, cukorral ajándékozták meg — mondja meghatódottan Lipták Sámuelné, a konfekció-részleg dolgozója. A konfekció részlegnek nagy­szerű tervei vannak a jövőre néz­­nézve is. Bővíteni akarják üzem­részüket, hogy még több és jobb minőségű, csinos, tartós készítmé­nyekkel siessenek a dolgozók igé­nyeinek kielégítésére. A béke-műszak lendületével .. . A szokottnál is nagyobb iram­ban megy a munka a Szombat­­helyi Pamutipar’ műhelyeiben. A dolgozók megtartották szavukat. Valóban a béke-műszak lmdüle­­tével dolgoznak továbbra is- Nap, mint nap újabb eredmények szü­letnek. A szövődé vetéstervét rendesín 106,1 százalékra telje­sít­. Élre tört Glavanyics János szakmányvezető csoportja, amely 107 százalékos eredményt ért el. A szövőgépek állóóráinak 4 százaléka 3,8 százalékra csökkent-A szövődé vetéstervét 21-re befejezi, a kikészítő 14-re készül el ezévi munkájával. S mindez a dolgozók lendüle­­tes, jó munkájának köszönhető. Az üzemben élenjárnak Szabó Istvánná TV, az előkészítő dolgo­zója 130, Kaichinger Istvánná 147, Márffi Margit 128,2, Lubsics Lászlóné 119, Bát­yászi Jánosné 124 százalékos teljesítménnyel. 1 II. — ........... ■.■■■■! ■'■I ........ Az ország legegészségesebb megyéje: Vas Beszélgetés az egészségügy időszerű kérdéseiről Országszerte híresek azok az eredmények, amelyek megyénk­ben egészségügyi téren, a vidék első megyei kórházában. Szom­bathelyen például a csecsemőha­landóság leszorításában, a vérellá­tás terén, stb. születtek. Ezek is­meretében érdeklődtünk dr. Já­­vorszky Józseftől, a megyei ta­nács egészségügyi osztályának vezetőjétől, a megye egészségügyi helyzetéről. — Milyen a vasi lakosság egészségi állapota, különös tekin­tettel arra, hogy a nyirkos őszi­­téli hónapok a járványos megbe­tegedések fő ideje? — Influenza-járvány nincs a megyében. Járványos, időszaki megbetegedések nagyobb szám­ban nem fordulnak elő. Kisgyer­mekek között lépett fel az el­múlt hetekben a kanyaró, amely könnyű lefolyású. Utólag azon­­ban megfelelő gyógykezelést igé­nyel, hogy a legyengült szerveze­tet más megbetegedéssel szemben ellenállóvá tegyük. Kis számban vannak a még nem eléggé ismert fertőző sárgaságban történt meg­betegedések. Ennek gyógyításá­ban is élenjár megyénk, a volt­ honvéd­ kórházban külön osztály áll rendelkezésünkre. — Minek köszönhető ez a ja­vuló irányzat? — Annak, hogy az utóbbi egy évben, s főleg tavasz óta rendíti-t Túl sok történt a körzeti, a te-­ rületi betegellátás terén. Orszá­gos eredményeink mellett általá­ban kevés szó esik a körzeti or-­­vosok áldozatos munkájáról. Kórházba nem minden ember­ megy, annál inkább felkeresik azonban a körzeti orvosokat. A­ felszabadulás előtti 50-ről 82-re emelkedett a körzetek száma. A nyár folyamán olyan körzeti or­vosi állásokat töltöttünk be, ame­lyek régóta betöltetlenek voltak. Sajtoskál, Rábapaty, Horvátzsi­­­dány, Lukácsháza, Pécöl körzete; kapott orvost. Szombathelyen négy körzeti orvosi állás került­ betöltésre. Szombathelyen most, elsőikben van mind a 16 körzet­nek orvosa. Fiatal orvosaink vi­­­szonylag szerényebb körülmé­nyek között is vállalták a vidéki­ munkát. A helyi tanácsok igen, sokat segíthetnek rajtuk, ha meg­felelő lakáshoz juttatják őket,­ mint Rábapatyon, Pécelben, így remélhetjük, hogy a jövő nyáron, az egyetemi év végén ismét sok­ fiat­al ci­üvest állíthatunk mun­kába.­­ Mivel lehetne elsősorban könnyíteni a körzeti orvosok munkáját? — A közlekedéssel, ami a vi­déki betegellátásban a legsúlyo­sabb probléma. Kétkilométeres távolságon túl ugyanis elsősorban a hívó félnek kötelessége fuvar­ról gondoskodni, aminek árát az SZTK vagy a kórház úgyis meg­téríti a betegnek. Nem ritka az olyan orvosunk, aki — mint a salköveskuti — megfelelő időben naponta 70 kilométert is megtesz kerékpáron, hogy elláthassa be­tegeit. Az idén a rumi, a kér­i és a pankaszi körzeti orvos Moszkvics személygépkocsit ka­pott, s ez lényegesen hozzájárul a betegellátás megjavításához. A motorkerékpár nem végleges megoldás, de jelentősen csökken­ti a fuvarhiányt, ígéret van arra, hogy még ebben az évben három Csepel motorkerékpárral könnyít­­hetünk a helyzeten. A körzeti orvosok jórészének azonban nem áll jármű rendelkezésére, s emi­att sok panasz hangzik el a be­tegek hozzátartozói részéről an­nak ellenére, hogy járműről ne­kik kell gondoskodna*. — Hogyan lehet értékelni a védőoltások hatását az általános egészségügyi helyzet alakulása, a lakosság szempontjából? — Kétségkívül előnyösen. Az országosan nagyobb számban elő­fordult gyermekbénulás miatt — bár ez a betegség megyénket megkímélte — a szokásos védő­oltások ideje kitolódott, most folynak megyeszerte. Az idén új­­típusú oltást vezetett be az egészségügyi kormányzat. A hat­hónapos kort betöltő, életükben először oltásra kerülő, valamint a másfél éves kort betöltő gyer­mekek egyszerre három beteg­ség: diftéria, szamárköhögés és merevgörcs (tetanusz) elleni kom­binált védőoltásban részesülnek. Ennek eredménye máris érezhető: amíg az előző években a szamár­­köhögés komoly problémát oko­zott, különösen bölcsődékben, napköziotthonokban, most már jóval kevesebb fordul elő. A szü­lők tmn­át ne vegyék zaklatásnak a védőoltásokat, hanem úgy te­kintsék, mint a szocialista orvos­tudomány eredményeit. Védőoltá­sokat alkalmazunk a felnőttek egészségének védelmére is. A kö­zeljövőben megkezdődik a lab­darúgó, kerékpár-, és motoros sportolók tetanusz elleni védőol­tása is. 77­­ színpadi irodal­­munk egyik tet­széssel fogadott vígjáté­kát, Sas György művét országszerte elismerés­sel méltatta a kritika­­valóban nagy erénye a vígjátéknak, hogy bát­ran nyúl hozzá új éle­tünk bizonyos kérdései­hez, ezekre irányítja a reflektorfényt , de egyetlen pillanatig sem törekszik arra, hogy azt állítsa: a darab tárgya körül kering a föld. Sós György darabja nem markol sokat, de azt biztosan tartja. Ezért­ kerül közel a nézőhöz a vígjáték mondanivalója, ezért tud a fiatal szerző a három felvonás hat képén keresztül pergő párbeszédeket, szünet nélküli előrevivő szóra­koztatást felvonultatni. Erénye a darabnak az is, hogy viszonylag ke­vés szereplőt hoz színre, de a szereplők vala­mennyien más-más jel­lemek, így tehát igazi értelemben vett epizód­figurák nem törik meg a játék és a bonyoda­lom egységét. Egy mondatban arról szól a­ darab, miként lesz Kormos László hon­védből, a Pettyesből — a félszeg, kétbalkezes, dadogó fiatalemberből — a maga nemében hős, derék katona és ember. Sós György néhány ki­ragadott esemény köré építi mondanivalóját, így a darab kezdetétől a végéig alig múlik el egy-két nap. Túl gyors tehát a fejlődés —­ még­is — hihető, mert az em­lített néhány nap nem akármilyen. E néhány nap alatt sűrűsödnek az események; ekkor van a katonaélet olyan fontos időpontja, mint az éles­­lövészet; e napokban ki­bontakozik egy hirtelen szerelem; e napok jel­lempróba elé állítják Pettyest és egész raját; e napok leckét adnak az osztályharc egyik fontos fejezetéből. A vígjáték a kormányprogramot be­jelentő parlamenti be­széd utáni napokban játszódik. Azokban a na­pokban, amikor mint tűz a víztől volt megkü­lönböztető, ki van ve­lünk, a néppel, és ki van ellenünk, ki hogyan magyarázza a kormány­­programot, ki hogyan cselekszik annak nyo­mán. A­zok a napok való­ban a nép ügye iránti hűség és a politi­kai értelem próbáit szolgáltatták. Leleplező­dött sok nagyhangú em­ber, a melldöngetők — és kiemelkedtek a sze­rény, de a néphűségben feltétlenül megbízható egyszerű emberek százai és ezrei. A Pettyesnek csúfolt Kormos László is éppen ezekben a na­pokban állja ki a pró­bát akaraterőből, becsü­letből, osztályhűségből és a szerelemből. Pettyes szemlátomást nem hatá­rozott fellépésű fiatal­ember, de helyén van a szíve, szemben azokkal, akiknél nem azonos a szó és a tett. Ám ami­kor Pettyes szemtől szembe kerül az acsar­kodó kulákkal, amikor színt kell vallania ön­magáért és társaiért, amikor nehéz versengés­ben rajta áll vagy bu­kik az ügy sikere — akkor nem tétovázik, le­győzi önmaga hibáit és így győz mások felett. Eleinte a néző sajnálja Pettyest, a sajnálat las­san megbecsüléssé, ké­sőbb már-már csodálat­tal teli rokonszenvvé nő. Hirtelennek látszik né­hány nap alatt ilyen fej­lődés — de Sós György erre is gondol, és mér­téktartással nem farag ,,kiváló" embert hősé­ből, csupán egész em­bernek mutatja be ne­héz helyzetben, amikor tényleg csak az egész emberek képesek helyt­állni. A rendkívül érdekest ** derűs vígjáték kiváló alakításokra nyújt módot. A címsze­repben a fiatal Árkos Gyulát látjuk. Szerepe nehéz, egyebek között végig dadognia kell, a gyámoltalanságból órák alatt kell hőssé maga­sodnia. Árkos Gyula tel­jes mértékben megoldja nehéz feladatát és igen emlékezetes játékkal k­öltözik be a nézők szí­vébe. Az előadás legki­válóbb színészi produk­ciója Kálló Zsiga bácsi megszemélyesítőjéé, T. Tóvári Pálé. Az életta­pasztalatokban gazdag, a föld és a gazdálkodás iránti szerelmében meg­ingathatatlan idős pa­rasztember szerepében T. Tóvári Pál iskolapél­dát nyújt a realista színjátszásra. Beszéde — az egyszerű emberek be­széde, minden furfangos hangsúlyozás, „poentíro­­zás" nélkül, holott erre sok csábot nyújt az igen jól megrajzolt figura mondanivalója. Amikor Kálló Zsiga a színpadon van — a magyar falu, a magyar paraszt van a színpadon, a maga eszé­vel, harcosságával, élet­­bölcsességével, mély sze­­retetével. Zsiga­béccé unokája, Erzsi —a bfP (folytatás 7 é. ÜMm) S­­únhmi ejték rv* k­ahisaínhás előadása : PETTYES Megtartotta első ülését a szombathelyi városi tanács Tegnap délelőtt ültek össze el­ső ízben Szombathely városi ta­nácsának tagjai, hogy soraikból megválasszák a végrehajtó bizott­ságot és az állandó bizottságokat. Kovács József korés­nek nyitotta meg az ülést, üdvözölte a megje­lenteket, majd felkérte Hegedűs Ferencné tanácstagot az ülés le­vezetésére. Az egyhangúlag elfogadott na­pirendi pontok közül először a mandátum rongáló bizottság meg­választására, majd a vizsgálat eredményeinek kihirdetésére ke­rült sor. Ezután a végrehajtó bizottság 11 tagjának megválasztása követ­kezett, majd a végrehajtó bizottság tagjai elnöknek Bencsik Zoltánt, el­nökhelyettesnek Kovács Im­­rénét, titkárnak Kocsis Jó­zsefet választották meg. Ennek kihirdetését nagy éljenzés és taps fogadta. Ezután az állan­dó bizottsági tagok megválasztá­sára került sor: a tanácstagok 8 állandó bizottságot választottak. A választás után Bencsik Zol­tán elvtárs emelkedett szólásra. —­ A tanács eddig is igen sokat tett a város lakóinak érdekeiért — mondotta. — Az elmúlt négy esztendő alatt Új vállalatok léte­sültek a tanács irányításával. Nagy munkát végzett a tanács a mezőgazdaság fellendítése érde­kében is. Új állami gazdaság, több termelőszövetkezet alakult az elmúlt négy év alatt. Kultu­rális téren is igen sokat tettünk. Jelentősen növekedett a kultúr­­otthonok, óvodák, iskolai tanter­mek száma. — A tanácsok fő munkájának nagy része van abban, hogy­ a dolgozók bizalma egyre inkább fokozódik. Szombathely dolgozói négy év alatt megismerték és meg­szerezték a tanácsot, bizalom­mal fordulnak hozzá ügyeik­kel. — Eredményeink nem tesznek bennünket elbizakodottakká — folytatta. — Az elkövetkezendő időben nagy feladatok várnak a tanácsokra. A Hazafias Népfront szombathelyi bizottsága akció­­programjának megvalósítása nem lesz könnyű dolog, de végrehajt­juk. Még ebben az évben befejez­zük a Sziget utcai vízhálózat épí­tését. Vasúti aluljárót építünk a Kertész utcánál, ötszáz fát, ülte­tünk a város területén. Orvosi rendelő építését vettük tervbe az Óperint utcában. Nagyok a mezőgazdség fej­lesztésével kapcsolatos felada­taink. A jövőben fokozottan segítjük a termelőszövetkezeteket, és az egyénileg dolgozó parasztokat. Növeljük a város körüli zöldöve­zetét. Belterjesebb gazdálkodás­sal több zöldségfélét biztosítunk a lakosságnak. Befejezésül a következőket mondotta Bencsik elvtárs: — Tanácsunk igényelje a Ha­zafias Népfront segítségét, ta­nácstagjaink, a végrehajtó bi­zottság tartsanak szoros kapcsola­tot a választókkal, együttesen dol­gozzanak városunk fejlesztésén, pártunk, kormányunk határoza­tainak maradéktalan végrehajtá­sáért. Ehhez sok sikert kívánok a tanácsnak és a végrehajtó bizott- Ságnak. a

Next