Vasmegye, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-28 / 23. szám
taggyűlés a Vasszilvágyi Gépállomáson Január első hetében a Vasszilvágyi Gépállomás pártvezetőségi ülésén ez a megállapítás hangzott el: „Az összesített értékelés szerint második helyezést ért el a gépállomás a téli gépjavításban. Hogy az eredményt megtarthassuk és hogy előbbre is kerülhessünk, elsősorban a pártvezetésben kell fordulatot teremteni. A fordulat azzal kezdődött, hogy a járási párt-végrehajtó bizottság iránymutatásával kidolgoztak egy három hónapra szóló munkatervet. Ebben szó van arról, hogy a kommunisták a nevelőmunka kiszélesítésével hozzájárulnak a gépjavítás idő előtti befejezéséhez. A munkaterv egyik fontos pontjaként említi meg a gépállomás, és a falusi tömegmunka megszilárdítását, amit egyes kommunisták kapnak pártmegbizatásként. A munkaterv foglalkozik a tömegszervezetek munkájának megjavításával, így a DISZ- és a szakszervezet munkájával. Ugyanakkor fontos célkitűzésként jelöli meg a tervszerű munkát a tag- és tagjelöltfelvétel megjavítására. Csupa helyes feladatot jelölt tehát meg a munkaterv. A munkaterv és a pártmegbizatások is csak úgy érnek valamit, ha azokat végrehajtás közben és végeztével ellenőrzi a pártszervezet. Eddig a taggyűlés nem vehetett tudomást a pártmegbizatások végrehajtásáról, mert nem számoltatták be a párttagot. Most azonban a pártvezetőség úgy készült fel a csütörtök esti taggyűlésre, hogy a beszámoló középpontjába egy fő kérdést állított: mit, hogyan hajtottak végre a munkatervben megjelölt feladatokból. Nem maradt semmi sem lepel alatt ezen a taggyűlésen. Dicséret és segítő bírálat bőven hangzott el a pártvezetőség beszámolójából és az utána következő hozzászólásokból. Dicséret érte azokat a dolgozókat, akik a gépjavításban példamutatók, így a Pödör-, Gergye- és a Németh-brigádokat. Személy szerint Szanyi Ferenc elvtárs erőgépjavítót, pártvezetőségi tagot és Kiss Dezső elvtárs tagjelöltet dicsérték meg. Metzler Vilmos elvtárs párttitkár beszámolt, milyen eredményt jelentett a népnevelők átszervezése. Eddig bizony olyanok is „agitáltak’ a jó és tervszerű munka mellett, akik ezen a téren nem mutattak példát. Most olyanok a népnevelők, mint Staritzbüchler László, Farkas Sándor, Rákli József traktorosok, Hérincs József főagronómus, Rába József igazgató, akiket becsülnek és követnek a dolgozók. Azért javult meg Asbóth Imre traktoros munkája is, mert látta, hogy népinevelője szavát tett követi. A beszámolókból az csendült ki: úgy kell dolgozni a gépállomás kommunistáinak, hogy a példa nyomán minden dolgozó érezze, tudja: „A becsületes, lelkiismeretes munka az egyes dolgozók és az egész nép jólétének záloga.” Ezt a jelent, jövőt akarattal védelmezik itt. Mindegyik hozzászólás ezt támasztotta alá. Kövesdi István elvtárs agronómus a párttitkárt bírálta azért, mert a munkatervben megjelölt pártmegbizatását — a Meszleni Dózsa TSZ gazdasági és politikai segítését —■ ezideig még nem kezdte meg. Továbbá, hogy az agronómusok értekezletén soha nem vesz részt, pedig ott is szükség lenne a politikai irányításra. Hérincs József főagronómust jogosan érte bírálat. A taggyűlés figyelmeztette, hogy a kijavított munkagépek minőségét az átvételkor szigorúbban ellenőrizze. Megkérdezték tőle: hogyan akarja teljesíteni pártmegbizatását — a tsz-ek megerősítését —, ha elmulasztja a rábízott gépek — az eke, borona, kultivátor stb — ellenőrzését, amikkel a tsz-ek jövedelmezőségének növelése segíthető elő. Horváth Károly DISZ-titkár arra kérte a pártszervezetet: nyújtson beható segítséget a fiatalok nevelésében. Javaslatot tett — amit helyeslünk —, hogy őt rendszeresen hívják meg a pártvezetőségi ülésre, és számoltassák be munkájáról. A hozzászólások zöme azt mutatta, hogy a párttagság nagyon helyesen felismerte a taggyűlésnek, mint az alapszervezet felsőbb szervének hatalmas erejét. Közös akarattal határozatot hoztak arra, hogy a munkaterv egyes pontjaiból fakadó pártmegbizatásaikat már a legközelebbi taggyűlésig teljesítik. A határozat a DISZ- és a szakszervezet megerősítéséről is szól. Valóban, egyik legfontosabb feladat a tömegszervezetek munkájának megjavítása, hiszen jórészt rajtuk múlik a párt- és kormányhatározatok végrehajtása A taggyűlésen arról beszéltek, hogy kik végezzék dolgozóknak a szakszervezetbe való bevonását. Helyesen tette Metzler elvtárs, hogy megvilágította a kommunisták feladatát. A kommunistáknak — a legjobb párton kívüli aktivistákkal együtt — a meggyőzés eszközével kell közelebb hozniuk a pártonkívülieket a tömegszervezeten keresztül a párthoz. A taggyűlés elhatározta — több elvtársnak kell pártmegbizatást adni. Mi legyen ez a jelen esetben? Két-három elvtársat bízzon meg a pártszervezet a szakszervezetben végzendő munkára, ez legyen a legfőbb pártfeladatuk. Legyen olyan elvtárs, aki a DISZ- tagság és a fiatal traktorosok munkafegyelméért felelős. Egy másik törődjék a politikai és szakmai oktatásukkal. S az is pártmegbizatásinak számít, ha a fiatalok kultúrmunkáját jól segítik. Sokféle apró megbízatást lehet adni, csak egy a fontos: az egyes kommunistákat, párton kívüli aktivistákat ne terheljük meg túlságosan, amíg mások semmilyen társadalmi munkát nem végeznek. A Vasszilvágyi Gépállomás pártszervezetének taggyűléséről azt állapíthatjuk meg: jó volt, harcos volt , és újszerű is. Bátran számonkérték egymás munkáját, útmutatást is adtak egymásnak a további feladatok elvégzéséhez. De ha már eddig ennyit elértek, akkor még egy lépéssel menjenek tovább. Nagyon helyes, hogy a bíráló szellem meggyökeresedett. De az önbírálatról sem szabad elfeledkezni. Egyetlen kommunista sem tárta fel: a pártszervezet nem elég éber, s ezért még súlyos hibák vannak a szocialista tulajdon védelmében. Az éberség — bár nem külön megbízatás — elsőrendű követelmény minden egyes párttag részére, amit a párt szervezeti szabályzata is előír. Még harcosabb kommunista légkör kialakítása s az éberség fokozása legyen a feladat. A legközelebbi taggyűlésen újabb sikerekről emlékezhetnek meg Vasszilvágyon a gépállomás kommunistái. Németh Gabriella —IW I ■ I —11 A KPDSZ kultúrotthonának terveiről a tereskedelzm és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete Területi Bizottságának 1954. december 12- én megtartott megyei küldöttgyűlése határozatában többek között célul tűzte ki a kultúrnevelési munka megjavítását, a dolgozók kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését és ennek érdekében a szórakozási lehetőségek biztosítását. A határozat szellemében központi kultúrotthonunkat többezer forintos költséggel felújítjuk, a helyiségeket barátságosabbá, otthonosabbá tesszük. A kultúr- otthon felújítási munkálatai már folyamatban vannak és a hónap végére be is fejeződnek. Elhatározásunk, hogy felszabadulásunk 10. évfordulóját már a teljesen rendbehozott kultúrotthonban ünnepeljük. A kultúrotthon felújításával változatos szórakozást tudunk , biztosítani dolgozóinknak. Külön könyvtárat, olvasó- és játékszobákat rendezünk be. A könyvtárban sok könyv, újságok, folyóiratok, a játékszobákban sakk,, dominó, billiárd, asztalitenisz, kár- tya és sok más játék áll majd rendelkezésre. A terv szerint a kultúrotthon délután 4 órától este 9 óráig, vasárnap 10- től 13 óráig lesz majd nyitva és állandó büfét létesítünk. Úgy tervezzük, hogy februárjban négy táncestet, három vasárnap délelőtti gyermekszórakoztató műsort, két hangosfilm-előadást, két műsoros estet, egy hanglemez-estet, két ismeretterjesztő előadást, különböző ankétokat és kiállításokat tartunk. Természetesen messzebbre is gondolunk. Elhatároztuk, hogy központi tánc- és színjátszócsoportokat is szervezünk és újraválasztással felfrissítjük a kultúrotthon vezetőségét, ugyanígy kibővítjük a területi bizottság kultúrnevelési bizottságát is. Dolgozóink már nagyon várják a kultúrotthon felújítását, hogy munka után megtalálják a szórakozási lehetőségeket. Tóth Béla, a KPDSZ területi bizottságának tagja Tűzálló jénai üvegedények, herendi parcellán dísztárgyak és egyéb háztartási cikkek nagy választékban kaphatók Szombathelyen a Köztársaság téri 31. számú üveg-edényboltban. A tehenek gondozója Balogh József 1954 októberében vette át a Halogyi Petőfi TSZ teheneit. Jól tudta, hogy a termelőszövetkezetben a legelmaradottabb a szarvasmarhatenyésztés, ezen belül a tehenészet. Évrőlévre, sokszor hónapról-hónapra változtak az állatgondozók a tehenészetben, s egyik sem tett ki túlságosan magáért. A tejhozam alacsony volt a tehenészetben és így a jövedelem is csekély. — Nem lesz könnyű dolgod — mondogatták a tagok neki, amikor gondjaira bízták a teheneket. — Nálunk, ha valamibe csalódtunk, az mindig a tehenészet volt. Ott üldögélt Balogh József az istállóban egy ideig hallgatagon, ismerősei, falubeli jó pajtásai szeme láttára. Egyszer csak átvette a szót és csakúgy dióhéjban ismertette velük fönöki élményeit, azt, hogyan borjúzott 9 tehén helyett tizenhárom. A nagyját, a fontosabbját mondta el a történetnek. A végén kezdte, hogy „Kiváló termelőszövetkezeti tag” kitüntetést kapott augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén. — Megérdemeltem-e? Azért esett rám a választás. A szentgotthárdi járásban az én tehenészetemben volt a legjobb szaporulati eredmény. Ezért jutalmul a rönöki Rákosi TSZ tagsága egy borjúval jutalmazott. Úgy volt, hogy négy fiatal tehén hónapokig nem fogamzott. El is határozták a tszben, hogy túladnak rajtuk, pénzzé teszik őket. Én ellenkeztem, mert tudtam, hogy így is igen kevés a tehén, ebből csak kára lesz majd a szövetkezetnek. Sok ismeretet, szaktudást gyűjtöttem össze életemben állattenyésztői gyakorlatomban. Eltaláltam a meddőség okát, hogy vagy későn vagy korán fedeztették őket, ezért maradtak üresen. Én időben és csak egészséges apaállatot engedtem a tehénre. Az eredmény nem is maradt el. Ankor már döntöttek a tsz-ben, hogy szállítják a négy tehenet s én ekkor feltártam, hogy most már nem lehet, mert vemhesek. Mondtam, hogy jobb ez így, mert mindegyik tehén egy év alatt a tejből és a borjúkból „visszafizetik’ az árát, amit eladáskor kapnánk érte. Sikerült tehát a tervem: a kilenc tehén helyett mind a 13-am borjúzott. Balogh József rendbehozta a tsz állatállományát, megtette kötelességét, új gondozókat nevelt ki maga mellett. Ezután már csak szülőfalujába, Balogyra vágyott vissza; azt akarta, hogy faluja termelőszövetkezetének állattenyésztését is nevessé tegye. A szép,, nagy állományt szerette mindig, ezért is ment el Rönökre, míg falujában ilyen nem volt. A tsz-tagok ismerték, tudták róla, hogy nagy értője az állatállománynak, a tehenek gondozásának. Negyedik hónapja, hogy a tehenek gondozója a Halogyi Petőfi TSZ-ben. Azok akik nem ismerik Balogh Józsefnek e rövid időszakra vonatkozó munkájának eredményeit, nem is gondolják, hogy mennyi új dolog van azóta a tsz tehenészetében. — Nem nagy dolgok, de igen fontosak — magyarázza Balogh bácsi. —» Pontos etetés, itatás, nyugodt jó bánásmód, tisztaság az istállóban. Naponta minden tehéntől átlagosan másfél literrel több tej. Amikor idejöttem októberiben (!) három és fél liter volt az istálló-átlag, ezzel szemben mod jelenleg 5 liter. Ahhoz képest, hogy a kore ősz óta télen nőtt a tejhozam, szép eredmény, az itteni adottságokhoz viszonyítva komoly értéket is képvisel. Sok kicsi sokra megy. Tíz tehén van jelenleg a tsz-ben és naponta 15, havonta pedig 450 liter többlettel a jó gondozás révén. Tegyük hozzá, hogy egy hónapban ez 1080 forint többletbevételt jelent a tsz-nek — városon 450 gyermeknek egy napi tejé. Egy kicsi termelőszövetkezetnek az ilyen eredménye is számottevő. Jelenleg a beadás teljesítésén kívül még így aztán havonta 400— 450 liter tejet értékesíthet szabadon. — Ez még csak a kezdet — folytatja Balogh bácsi. — Már kiismertem a teheneket és most az a tervem, hogy bevezetem az egyedi takarmányozást, mert csak azután várhatok teljes eredményt. A tehén nem gép. Változó tulajdonságok, különbségek vannak tehenek között. A Bimbó nevű tehén például jelenleg 9 liter tejet ad naponta. De az egyedi takarmányozással megadja még majd a 18-at is. Az egyedi takarmányozásnak megvannak a feltételei a tsz tehenészetében. Balogh bácsi felajánlotta a felszabadulás tiszteletére folyó versenyben, hogy március elejére már 8 liter lesz az istállóátlag a tsz tehenészetében. Tovább nő a tejhozam, nő majd a tejből eredő bevétel is. Gondja van a tehénállomány gyarapítására is Balogh bácsinak. Még az év első felében öttel gyarapítja a tehénállományt. A fiatal üszők, amelyek eddig meddőik voltak, már vemhesek. A gondos védekezéssel elejét veszi az állatbetegségek terjedésének is. Újabb eredményeivel még jobban kivívja az elismerést, s azokkal hasznot hajt az egész szövetkezetnek. (kerék) Légy jó mindhalálig \ $ A szombathelyi Petőfi Sándor utcai általános iskola előadása ' Kevesen vannak, akik nem olvasták valamikor — legalább ifjúkorukban — nagy írónk, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényét. Még kevesebben vannak azok, akikben — ha olvasták — ne maradt volna maradandó hatása, egy-két kedves jelenet emléke a kis Nyilas Misi alakjáról, vagy a debreceni kollégiumi élet „skatulyázott” rendjéről. A romlatlan, tiszta gyermeki gondolkodás és a felnőttek, „a nagyok" számító kétszínűsége, a szegénység őszinte, meleg hangulata és az álnok, vélt gazdagság solyatmondó párhuzama nagyszerűen bontakozik, ki a szebbnél szebb jelenetekben. A mű színrehozatala kedves meglepetés a közönségnek. A háromfelvonásos operettlázban szinte felüdülést jelent a Légy jó mindhalálig-ot színpadon látni. A Petőfi Sándor utcai általános fiúiskola témaválasztását csak dicsérni lehet. A darab nevelő hatása fiatalra s felnőttre vitathatatlan. Helyes ilyen darabot színre hozni azért is, mert ez az előadás kisebb anyagi eszközökkel nem kevesebb szórakozást és oktató-nevelő hatást nyújt, mint a hovatovább tangóharmonikával vagy citerával kísért, gyakran idejétmúlt operettek. Helyes azért is, mert olyan témával foglalkozik, ami a tanulóifjúsággal szoros kapcsolatban van, nevel és tanít. Néhány szót a szereplők játékáról. Nyilas Misi szerepében a kis, 12 éves ifjú Bartók Kálmán nyílt, üde arcával, tehetséges játékával kedves alakot formál. Játékának természetessége sokszor túltesz egyes felnőtt szereplők játékán. A gyerekes, de nem gyermek-gondolkodású Nyilas Misi alakját mindenki megszereti ifjú Bartók Kálmán játékában. Kisebb szerepét hasonló sikerrel oldja meg Sanyika alakjában Medgyes Sándor. Játéka a nővérével való feleselgetésben egészen élethű. Böszörményi és Lisznyai alakítása kicsit mesterkélt. A többi gyermekszereplő jól oldotta meg feladatát. A felnőttek közül a kollégium-igazgató szerepében idős Bartók Kálmán játéka emelkedik ki. Jóindulatát és becsületességét, a kollégium tanárainak dohos légkörében is megtartó igazgató jellemét jó képességgel alakítja. Valkay tanár alakját kissé színtelen hangon jeleníti meg Módos Gyula. Beszédstílusa halványítja a különben jó arcjátékot és mozgást. Gyéres, Sarkadi, Juhász és Bagoly tanárok alakítása jó. Nem marad el mögöttük Viola szerepében Ligeti Jenőné játéka sem. Kifogástalanul formálja Pósalaky vak urat Mátai Ferenc. Török bácsit Szélinger Ferenc, Török nénit Kovács Istvánná, János urat Deésy Lajos hozta színre. A Petőfi Sándor utcai általános iskola és szülői munkaközössége előadása gondos felkészülésről tesz bizonyságot. Medgyes Jánosné művészeti vezető fáradságot nem ismerve foglalkozott a szereplőkkel. Az iskola és szülők, jó kapcsolatának nagy szerepe, vgn a Légy jó mindhalálig színre hozatalában. Az előadás méltán, számíthat érdeklődésre. (dobos)*3 Uratújfaluban megtárgyaltad a községfejlesztési tervet Községünkben január 21-én tartottuk meg az első tanácsülést, amelyre a tanácstagokon kívül meghívtuk a tömegszervezeti vezetőket, a falu lakosságát. A tanácsülésen községük 1955. évi községpolitikai tervét vitattuk meg. Az egész falu népe nagy érdeklődéssel figyelte a községpolitikai terv tárgyalását. Ez nem is csoda, hiszen a tervben olyan dolgokról volt szó, amelyek a község dolgozóit közelről érintik, így többek között az utak, hidak, mezei utak megjavítása, a kultúrház, a labdarúgópálya, a körzeti orvoslakás, valamint a temető bekerítése és új kút építése. A tanácsülésen a községpolitikai terv sikeres teljesítése érdekében számos kiegészítő javaslatot tettek a tanácsülés részvevőn így határozat született arról, hogy a tanácstagok brigádokat szerveznek a társadalmi munkák ütemtervének elkészítésére. A tanácsülés harmadik napirendi pontjaként a tanácstörvény egyes szakaszait ismertettük, hogy minden tanácstag tisztában legyen feladatával és választ tudjon adni a dolgozók kérdéseire. Molnár László tanácselnök, _____________thaiújfalu.___ 1955. január 28. Péntek.