Vasmegye, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-28 / 23. szám

taggyűlés a Vasszilvágyi Gépállomáson Január első hetében a Vasszil­vágyi Gépállomás pártvezetőségi ülésén ez a megállapítás hangzott el: „Az összesített értékelés sze­rint második helyezést ért el a gépállomás a téli gépjavításban. Hogy az eredményt megtarthas­suk és hogy előbbre is kerülhes­sünk, elsősorban a pártvezetésben kell fordulatot teremteni. A fordulat azzal kezdődött, hogy a járási párt-végrehajtó bizottság iránymutatásával kidolgoztak egy három hónapra szóló munkater­vet. Ebben szó van arról, hogy a kommunisták a nevelőmunka ki­­szélesítésével hozzájárulnak a gépjavítás idő előtti befejezéséhez. A munkaterv egyik fontos pont­jaként említi meg a gépállomás, és a falusi tömegmunka megszi­lárdítását, amit egyes kommunis­ták kapnak pártmegbizatásként. A munkaterv foglalkozik a tömeg­szervezetek munkájának megjaví­tásával, így a DISZ- és a szak­­szervezet munkájával. Ugyanak­­kor fontos célkitűzésként jelöli meg a tervszerű munkát a tag- és tagjelöltfelvétel megjavítására. Csupa helyes feladatot jelölt te­hát meg a munkaterv. A munkaterv és a pártmegbi­­zatások is csak úgy érnek vala­mit, ha azokat végrehajtás közben és végeztével ellenőrzi a pártszer­vezet. Eddig a taggyűlés nem vehetett tudomást a pártmegbiza­­tások végrehajtásáról, mert nem számoltatták be a párttagot. Most azonban a pártvezetőség úgy ké­szült fel a csütörtök esti taggyű­lésre, hogy a beszámoló közép­pontjába egy fő kérdést állított: mit, hogyan hajtottak végre a munkatervben megjelölt felada­tokból. Nem maradt semmi sem lepel alatt ezen a taggyűlésen. Dicsé­ret és segítő bírálat bőven hangzott el a pártvezetőség beszámolójából és az utána következő hozzászólá­sokból. Dicséret érte azokat a dolgozókat, akik a gépjavításban példamutatók, így a Pödör-, Ger­­gye- és a Németh-brigádokat. Sze­mély szerint Szanyi Ferenc elv­társ erőgépjavítót, pártvezetőségi tagot és Kiss Dezső elvtárs tagje­löltet dicsérték meg. Metzler Vil­mos elvtárs párttitkár beszámolt, milyen eredményt jelentett a nép­nevelők átszervezése. Eddig bi­zony olyanok is „agitáltak’­ a jó és tervszerű munka mellett, akik ezen a téren nem mutattak példát. Most olyanok a népnevelők, mint Staritzbüchler László, Farkas Sándor, Rákli József traktorosok, Hérincs József főagronómus, Rá­ba József igazgató, akiket becsül­nek és követnek a dolgozók. Azért javult meg Asbóth Imre traktoros munkája is, mert látta, hogy népi­­nevelője szavát tett követi. A be­számolókból az csendült ki: úgy kell dolgozni a gépállomás kom­munistáinak, hogy a példa nyomán minden dolgozó érezze, tudja: „A becsületes, lelki­­ismeretes munka az egyes dolgo­zók és az egész nép jólétének zá­loga.” Ezt a jelent, jövőt akarattal vé­delmezik itt. Mindegyik hozzászó­lás ezt támasztotta alá. Kövesdi István elvtárs agronómus a párt­­titkárt bírálta azért, mert a mun­katervben megjelölt pártmegbi­­zatását — a Meszleni Dózsa TSZ gazdasági és politikai segítését —■ ezideig még nem kezdte meg. To­vábbá, hogy az agronómusok ér­tekezletén soha nem vesz részt, pedig ott is szükség lenne a poli­tikai irányításra. Hérincs József főagronómust jo­gosan érte bírálat. A taggyűlés fi­gyelmeztette, hogy a kijavított munkagépek minőségét az átvé­telkor szigorúbban ellenőrizze. Megkérdezték tőle: hogyan akar­ja teljesíteni pártmegbizatását — a tsz-ek megerősítését —, ha el­mulasztja a rábízott gépek — az eke, borona, kultivátor stb — el­­lenőrzését, amikkel a tsz-ek jövedelmezőségének növelése segíthető elő. Horváth Károly DISZ-titkár arra kérte a pártszervezetet: nyújtson beható segítséget a fia­talok nevelésében. Javaslatot tett — amit helyeslünk —, hogy őt rendszeresen hívják meg a párt­vezetőségi ülésre, és számoltassák be munkájáról. A hozzászólások zöme azt mu­tatta, hogy a párttagság nagyon helyesen felismerte a taggyűlés­nek, mint az alapszervezet fel­sőbb szervének hatalmas erejét. Közös akarattal határozatot hoz­tak arra, hogy a munkaterv egyes pontjaiból fakadó pártmeg­­bizatásaikat már a legközelebbi taggyűlésig teljesítik. A határozat a DISZ- és a szakszervezet meg­erősítéséről is szól. Valóban, egyik legfontosabb feladat a tömegszer­vezetek munkájának megjavítása, hiszen jórészt rajtuk múlik a párt- és kormányhatározatok vég­rehajtása A taggyűlésen arról beszéltek, hogy kik végezzék dol­gozóknak a szakszervezetbe való bevonását. Helyesen tette Metzler elvtárs, hogy megvilágította a kommunisták feladatát. A kommu­nistáknak — a legjobb párton kí­vüli aktivistákkal együtt — a meggyőzés eszközével kell köze­lebb hozniuk a pártonkívülieket a tömegszervezeten keresztül a párt­hoz. A taggyűlés elhatározta — több elvtársnak kell pártmegbizatást adni. Mi legyen ez a jelen eset­ben? Két-három elvtársat bízzon meg a pártszervezet a szakszerve­zetben végzendő munkára, ez le­gyen a legfőbb párt­feladatuk. Le­gyen olyan elvtárs, aki a DISZ- tagság és a fiatal traktorosok munkafegyelméért felelős. Egy másik törődjék a politikai és szakmai oktatásukkal. S az is pártmegbizatásinak számít, ha a fiatalok kultúrmunkáját jól segí­tik. Sokféle apró megbízatást lehet ad­ni, csak egy a fontos: az egyes kommunistákat, párton kí­vüli aktivistákat ne terheljük meg túlságosan, amíg mások sem­milyen társadalmi munkát nem végeznek. A Vasszilvágyi Gépállomás párt­­szervezetének taggyűléséről azt állapíthatjuk meg: jó volt, harcos volt , és újszerű is. Bátran szá­­monkérték egymás munkáját, út­mutatást is adtak egymásnak a további feladatok elvégzéséhez. De ha már eddig ennyit elértek, akkor még egy lépéssel menjenek tovább. Nagyon helyes, hogy a bíráló szellem meggyökeresedett. De az önbírálatról sem szabad el­feledkezni. Egyetlen kommunista sem tárta fel: a pártszervezet nem elég éber, s ezért még sú­lyos hibák vannak a szocialista tulajdon védelmében. Az éberség — bár nem külön megbízatás — elsőrendű követelmény minden egyes párttag részére, amit a párt szervezeti szabályzata is előír. Még harcosabb kommunista lég­­­kör kialakítása s az éberség foko­zása legyen a feladat. A legkö­zelebbi taggyűlésen újabb sike­rekről emlékezhetnek meg Vas­szilvágyon a gépállomás kommu­nistái. Németh Gabriella —IW I ■ I —11 A KPDSZ kultúrotthonának terveiről a t­ereskedelzm és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete Területi Bizottságának 1954. december 12- én megtartott megyei küldöttgyű­lése határozatában többek között célul tűzte ki a kultúrnevelési munka megjavítását, a dolgozók kulturális igényeinek fokozottabb ki­elégítését és ennek érdekében a szórakozási lehetőségek bizto­sítását. A határozat szellemében központi kultúrotthonunkat több­ezer forintos költséggel felújítjuk, a helyiségeket barátságosabbá, otthonosabbá tesszük. A kultúr-­ otthon felújítási munkálatai már­ folyamatban vannak és a hónap­ végére be is fejeződnek. Elhatá­rozásunk, hogy felszabadulásunk 10. évfordu­lóját már a teljesen rendbe­hozott kultúrotthonban ünne­peljük. A kultúrotthon felújításával­ változatos szórakozást tudunk , biztosítani dolgozóinknak. Külön­ könyvtárat, olvasó- és játékszo­­bákat rendezünk be. A könyvtár­ban sok könyv, újságok, folyó­iratok, a játékszobákban sakk,, dominó, billiárd, asztalitenisz, kár-­ tya és sok más játék áll majd rendelkezésre. A terv szerint a kultúrotthon délután 4 órá­tól este 9 óráig, vasárnap 10- től 13 óráig lesz majd nyitva és állandó büfét létesítünk. Úgy tervezzük, hogy februárj­­ban négy táncestet, három va­sárnap délelőtti gyermekszórakoz­tató műsort, két hangosfilm-elő­adást, két műsoros estet, egy hanglemez-estet, két ismeretter­jesztő előadást, különböző anké­­­tokat és kiállításokat tartunk. Természetesen messzebbre is gon­­­dolunk. Elhatároztuk, hogy központi tánc- és színjátszó­­csoportokat is szervezünk és újraválasztással felfrissítjük a kultúrotthon vezetőségét, ugyanígy kibővítjük a területi bizottság kultúrnevelési bizottságát is. Dol­gozóink már nagyon várják a kultúrotthon felújítását, hogy munka után megtalálják a szóra­kozási lehetőségeket. Tóth Béla, a KPDSZ területi bizottságának ta­gj­a ­ Tűzálló jénai üvegedények, herendi parcellán dísztárgyak és egyéb háztartási cikkek nagy vá­lasztékban kaphatók Szombathe­lyen a Köztársaság téri 31. számú üveg-edényboltban. A tehenek gondozója Balogh József 1954 októberében vette át a Halogyi Petőfi TSZ te­heneit. Jól tudta, hogy a termelő­­szövetkezetben a legelmaradot­tabb a szarvasmarhatenyésztés, ezen belül a tehenészet. Évről­­évre, sokszor hónapról-hónapra változtak az állatgondozók a te­henészetben, s egyik sem tett ki túlságosan magáért. A tejhozam alacsony volt a tehenészetben és így a jövedelem is csekély. — Nem lesz könnyű dolgod — mondogatták a tagok neki, amikor gondjaira bízták a tehene­ket. — Nálunk, ha valamibe csa­lódtunk, az mindig a tehenészet volt. Ott üldögélt Balogh József az istállóban egy ideig hallgatagon, ismerősei, falubeli jó pajtásai sze­­me láttára. Egyszer csak átvette a szót és csakúgy dióhéjban ismer­tette velük fönöki élményeit, azt, hogyan borjúzott 9 tehén helyett tizenhárom. A nagyját, a fontosabbját mondta el a történetnek. A vé­gén kezdte, hogy „Kiváló termelő­szövetkezeti tag” kitüntetést kapott augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén. — Megérdemeltem-e? Azért esett rám a választás. A szentgotthárdi járásban az én tehenészetemben volt a legjobb szaporulati ered­mény. Ezért jutalmul a rönöki Rákosi TSZ tagsága egy borjúval jutalmazott. Úgy volt, hogy négy fiatal tehén hónapokig nem fo­­gamzott. El is határozták a tsz­­ben, hogy túladnak rajtuk, pénzzé teszik őket. Én ellenkeztem, mert tudtam, hogy így is igen kevés a tehén, ebből csak kára lesz majd a szövetkezetnek. Sok ismeretet, szaktudást gyűjtöttem össze életemben állat­tenyésztői gyakorlatomban. Elta­láltam a meddőség okát, hogy vagy későn vagy korán fedeztették őket, ezért maradtak üresen. Én idő­ben és csak egészséges apaállatot engedtem a tehénre. Az eredmény nem is maradt el. An­kor már döntöttek a tsz-ben, hogy szállít­ják a négy tehenet s én ekkor fel­tártam, hogy most már nem le­het, mert vemhesek. Mondtam, hogy jobb ez így, mert mindegyik tehén egy év alatt a tejből és a borjúkból „visszafizetik’ az árát, amit eladáskor kapnánk érte. Si­került tehát a tervem: a kilenc tehén helyett mind a 13-am bor­júzott. Balogh József rendbehozta a tsz állatállományát, megtette kö­telességét, új gondozókat nevelt ki maga m­ellett. Ezután már csak szülőfalujába, Balogyra vágyott vissza; azt akarta, hogy faluja ter­melőszövetkezetének állattenyész­tését is nevessé tegye. A szép,, nagy állományt szerette mindig, ezért is ment el Rönökre, míg fa­lujában ilyen nem volt. A tsz-tagok ismerték, tudták róla, hogy nagy értője az állatál­lománynak, a tehenek gondozásá­nak. Negyedik hónapja, hogy a tehenek gondozója a Halogyi Pe­tőfi TSZ-ben. Azok akik nem is­merik Balogh Józsefnek e rövid időszakra vonatkozó munkájának eredményeit, nem is gondolják, hogy mennyi új dolog van azóta a tsz tehenészetében. — Nem nagy dolgok, de igen fontosak — magyarázza Balogh bácsi. —» Pontos etetés, itatás, nyugodt jó bánásmód, tisztaság az istállóban. Naponta minden tehén­től átlagosan másfél literrel több tej. Amikor idejöttem októberi­ben (!) három és fél liter volt az istálló-átlag, ezzel szemben mod jelenleg 5 liter. Ahhoz képest, hogy a kore ősz óta télen nőtt a tejhozam, szép eredmény, az itteni adottsá­gokhoz viszonyítva komoly értéket is képvisel. Sok kicsi sokra megy. Tíz tehén van jelenleg a tsz-ben és naponta 15, havonta pedig 450 liter többlettel a jó gondozás ré­vén. Tegyük hozzá, hogy egy hó­napban ez 1080 forint többletbe­vételt jelent a tsz-nek — váro­son 450 gyermeknek egy napi te­jé. Egy kicsi termelőszövetkezet­nek az ilyen eredménye is számot­tevő. Jelenleg a beadás teljesítésén kívül még így aztán havonta 400—­ 450 liter tejet értékesíthet szaba­don. — Ez még csak a kezdet — folytatja Balogh bácsi. — Már kiismertem a teheneket és most az a tervem, hogy bevezetem az egyedi takarmányozást, mert csak azután várhatok teljes eredményt. A tehén nem gép. Változó tulajdon­ságok, különbségek vannak tehe­nek között. A Bimbó nevű tehén például jelenleg 9 liter tejet ad naponta. De az egyedi takarmá­nyozással megadja még majd a 18-at is. Az egyedi takarmányozásnak megvannak a feltételei a tsz te­henészetében. Balogh bácsi fel­ajánlotta a felszabadulás tisztele­tére folyó versenyben, hogy már­cius elejére már 8 liter lesz az istállóátlag a tsz tehenészetében. Tovább nő a tejhozam, nő majd a tejből ere­dő bevétel is. Gondja van a te­hénállomány gyarapítására is Ba­logh bácsinak. Még az év első felében öttel gyarapítja a tehén­­állományt. A fiatal üszők, ame­lyek eddig meddőik voltak, már vemhesek. A gondos védekezés­sel elejét veszi az állatbetegségek terjedésének is. Újabb eredmé­nyeivel még jobban kivívja az elis­merést, s azokkal hasznot hajt az egész szövetkezetnek. (kerék) ­ Légy jó mindhalálig \ $ A szombathelyi Petőfi Sándor utcai általános iskola előadása ' Kevesen vannak, akik nem ol­vasták valamikor — legalább ifjú­korukban — nagy írónk, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig cí­mű regényét. Még kevesebben vannak azok, akikben — ha ol­vasták — ne maradt volna mara­dandó hatása, egy-két kedves je­lenet emléke a kis Nyilas Misi alakjáról, vagy a debreceni kollé­giumi élet „skatulyázott” rendjé­ről. A romlatlan, tiszta gyermeki gondolkodás és a felnőttek, „a na­gyok" számító kétszínűsége, a sze­génység őszinte, meleg hangulata és az álnok, vélt gazdagság solyat­­mondó párhuzama nagyszerűen bontakozik, ki a szebbnél szebb je­lenetekben. A mű színrehozatala kedves meglepetés a közönségnek. A há­­romfelvonásos operettlázban szin­te felüdülést jelent a Légy jó mindhalálig-ot színpadon látni. A Petőfi Sándor utcai általános fiú­iskola témaválasztását csak di­csérni lehet. A darab nevelő hatá­sa fiatalra s felnőttre vitathatat­lan. Helyes ilyen darabot színre­ hozni azért is, mert ez az elő­adás kisebb anyagi eszközökkel nem kevesebb szórakozást és ok­tató-nevelő hatást nyújt, mint a hovatovább tangóharmonikával vagy citerával kísért, gyakran ide­jétmúlt operettek. Helyes azért is, mert olyan témával foglalkozik, ami a tanulóifjúsággal szoros kap­csolatban van, nevel és tanít. Néhány szót a szereplők játé­káról. Nyilas Misi szerepében a kis, 12 éves ifjú Bartók Kálmán nyílt, üde arcával, tehetséges já­tékával kedves alakot formál. Já­tékának természetessége sokszor túltesz egyes felnőtt szereplők já­tékán. A gyerekes, de nem gyermek-gondolkodású Nyilas Mi­si alakját mindenki megszereti ifjú Bartók Kálmán játékában. Kisebb szerepét hasonló sikerrel oldja meg Sanyika alakjában Medgyes Sándor. Játéka a nővé­rével való feleselgetésben egészen élethű. Böszörményi és Lisznyai alakítása kicsit mesterkélt. A töb­bi gyermekszereplő jól oldotta meg feladatát. A felnőttek közül a kollégium-igazgató szerepében idős­ Bartók Kálmán játéka emelkedik ki. Jó­indulatát és becsületességét, a kol­légium tanárainak dohos légköré­ben is megtartó igazgató jellemét jó képességgel alakítja. Valkay tanár alakját kissé színtelen han­gon jeleníti meg Módos Gyula. Beszédstílusa halványítja a külön­ben jó arcjátékot és mozgást. Gyéres, Sarkadi, Juhász és Ba­goly tanárok alakítása jó. Nem ma­rad el mögöttük Viola szerepében Ligeti Jenőné játéka sem. Kifo­gástalanul formálja Pósalaky vak urat Mátai Ferenc. Török bácsit Szélinger Ferenc, Török nénit Ko­vács Istvánná, János urat Deésy Lajos hozta színre. A Petőfi Sándor utcai általános iskola és szülői munkaközössé­ge előadása gondos felkészü­lésről tesz bizonyságot. Medgyes Jánosné művészeti vezető fárad­­ságot nem ismerve foglalkozott a szereplőkkel. Az iskola és szülők, jó kapcsolatának nagy szerepe, vg­n a Légy jó mindhalálig színre hozatalában. Az előadás méltán, számíthat érdeklődésre. (dobos)*3 Uratújfaluban megtárgyaltad a községfejlesztési tervet Községünkben január 21-én tar­tottuk meg az első tanácsülést, amelyre a tanácstagokon kívül meghívtuk a tömegszervezeti ve­zetőket, a falu lakosságát. A ta­nácsülésen községü­­k 1955. évi községpolitikai tervét vitattuk meg. Az egész falu népe nagy érdek­lődéssel figyelte a községpolitikai terv tárgyalását. Ez nem is cso­da, hiszen a tervben olyan dol­gokról volt szó, amelyek a község dolgozóit közelről érintik, így töb­bek között az utak, hidak, mezei utak megjavítása, a kultúrház, a labdarúgó­pálya, a körzeti orvos­­lakás, valamint a temető bekerí­tése és új kút építése. A tanácsülésen a községpoliti­kai terv sikeres teljesítése érde­kében számos kiegészítő javasla­tot tettek a tanácsülés részvevőn így határozat született arról, hogy a tanácstagok brigádokat szervez­nek a társadalmi munkák ütem­tervének elkészítésére. A tanácsülés harmadik napiren­di pontjaként a tanácstörvény egyes szakaszait ismertettük, hogy minden tanácstag tisztában legyen feladatával és választ tud­jon adni a dolgozók kérdéseire. Molnár László tanácselnök, _____________th­aiújfalu.___ 1955. január 28. Péntek.

Next