Vasmegye, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-27 / 175. szám

Új perspektívák nyíltak meg * * • A genfi értekezlet visszhangja A világközvélemény és sajtó to­vábbra is nagy érdeklődést tanú­sít a szombaton befejeződött genfi négyhatalmi kormányfői tanácsko­zásnak. WASHINGTON, Eisenhower, amerikai elnök és Dulles külügy­miniszter hétfőn tanácskozott az amerikai kongresszus vezetőivel. A megbeszélés után este Eisenhower a rádióban és a televízióban is be­számolt a genfi tárgyalásokról. Hangoztatta, hogy az Egyesült Ál­lamok békét akar és a genfi meg­állapodások valóraváltásában együttműködésben kell majd dol­goznia a Szovjetunióval és minden más néppel. Kiemelte hogy Genf­ben a felek komolyan és gyakran biztosították egymást arról, hogy az egymással való kapcsolatokban az engedékenység és együttműkö­dés új szellemét szándékoznak kö­vetni. „Az igazi próbája annak, amit Genf elért — mondotta — a külügyminiszterek küszöbönálló októberi értekezletén mutatkozik majd meg”. Itt jön majd el az ideje annak, hogy „mindkét fél ré­széről határozottan szükség lesz engedékenységre és némi enged­ményekre*’. Beszámolója végén az amerikai elnök kiemelte, hogy a népek békét óhajtanak, s hogy ez az akarat „nagy nyomásként” ér­vényesült annak érdekében, hogy Genfben , építő jellegű előrehala­dást érjünk el és ne csupán meg­ismételjük a múlt szomorú nega­tív látványosságát.­ FARI­S­ Faure francia minisz­terelnök a France Soir című lap­nak adott nyilatkozatában kiemel­te, hogy valamennyi kérdést meg­tárgyalták s már éppen ennek kö­vetkeztében is közelebb kerültek a megoldáshoz. A lap munkatársá­nak arra a kérdésére, lehet-e azt mondani, hogy a hidegháború már véget ért, Faure ezt válaszolta: " Tény, hogy egy év óta a föld egyetlen pontján sem folyik hábo­rú, bár sajnos még mindig, van­nak pontok, amelyeken a rendet megzavarják. Egy másik tény — maga a genfi találkozó. Vajon le­het-e még hidegháborúról beszélni, amikor a problémákat a tárgyaló­­asztal körül vizsgálják meg és amikor kétségtelenül megnyilvá­nul az az akarat, hogy békésen rendezzék őket? A hétfői francia lapok általában a fő helyen kommentálják a ta­nácskozás eredményeit, emelik ki nemzetközi jelentőségét és a a fe­szültség további enyhülésének ki­látásait. A Figaro szerint az érte­kezlet eredményeként „a helyzet megjavult és új perspektívák nyíl­tak meg”. A szocialista Populaire azt a véleményét fejezi ki, hogy „Genfben befejeződött a hideghá­ború, feltűnt a tartós béke pers­pektívája’*. A Libération azt írja, hogy a genfi értekezleten eltemet­ték a „hidegháborút*’. A l’Huma­­nité úgy véli, hogy a Genfben el­ért eredmények igazolták mind­azoknak a reményeit, akik soha­sem nyugodtak bele a háború el­kerülhetetlenségébe. A lap meg­jegyzi, hogy mostantól fogva min­den vitás nemzetközi problémát „Genf szellemében” kell megolda­ni. A Paris Presse l’Intransigeant hangsúlyozza, hogy „a genfi érte­kezlet bizonyos mértékben újjáte­remtette a bizalmat és a kölcsönös megértést a nyugati hatalmak és az oroszok között, és a nemzetkö­­közi feszültség régóta kívánt eny­hüléséhez vezetett. LONDON: -Úgy látszik, épül már a Kelet és a Nyugat között a régvárt híd — írja a Daily Mail. „ A légkör összehasonlíthatatla­nul jobb, mint azelőtt”. A Times megjegyzi, hogy „a négy kormány­fő mindazt megtette, amit tervbe­vett*k. Mint a Reuter jelenti, londoni diplomáciai körökben azt mondják ugyan, hogy a Keletet és a Nyu­gatot elválasztó konkrét problémá­kat — Németország újraegyesíté­sét, a biztonság és a leszerelés kér­dését — még nem oldották meg, de mégis hajlandók azt hinni, hogy igazi és fontos változás történt a nemzetközi politikai légkörben, ami végső soron megteremtheti e problémák megoldásának feltéte­leit. BERLIN: A Die Welt, a nyu­gat-németországi üzleti körök lap­ja ,,A genfi értekezlet a Kelet és a Nyugat közötti feszültség enyhü­lésére vezetett” vastagbetűs cím­mel számol be a négyhatalmi kor­mányfői értekezlet befejezéséről. A lap vezércikke hangoztatja, hogy a nagyhatalmak ott vették fel a fonalat, ahol a hidegháború miatt Potsdam után az elszakadt. Leszö­gezi, hogy Nyugat-Németországnak is új politikai kezdeményezéshez kell folyamodnia, ha nem akarja, hogy az újraegyesítés kérdése be­fagyjon. Ide tartozik a többi kö­zött az oroszokkal való közvetlen tárgyalások lehetősége. Adenauer szövetségi kancellár szeptemberi moszkvai utazása megteremthet bi­zonyos előfeltételeket a­ külügymi­niszterek októberi tanácskozásá­hoz. BELGRÁD: A Borba Bevált re­mények című vezércikkében meg­állapítja: „Ami Jugoszláviát ille­ti, országunknak alapos oka van arra, hogy örömmel fogadja a genfi megegyezést. Jugoszlávia, mint békeszerető ország érdekelt a béke minden konstruktív előse­gítésében*". ..A genfi értekezlet a kérdések békés úton való megol­dásában tanúsítandó jóindulat pél­daképe. .. A békés egymás mellett élés politikáját újból igazolták azok az irányelvek, amelyeket a kormányfők a külügyminiszterek­nek adtak a meglévő vitás nem­zetközi kérdések tanulmányozásá­ra, vagyis a keleti és nyugati álla­mok közötti békés egymás mellett élés akadályainak kiküszöbölésé­re’*. ROMA. Az Ansa hírügynökség közölte Segni miniszterelnök nyi­latkozatát. Segni a többi között a következőket mondotta: „A genfi értekezlet eredményei — vélemé­nyem szerint — rendkívül kedve­zőek a béke, a biztonság és a le­szerelés céljának végleges elérése szempontjából. Az értekezlet eze­ket a célokat tűzte maga elé. A Genfben megkezdődött megbeszé­lések hamarosan folytatódnak és azt hiszem, hogy most már pozi­tív eredményekre kerül a sor. Olaszország a többi országnál nem kevésbé hőn óhajtja a teljes sikert és békére törekszik’*. DELHI. A Times of India Győ­zelem című vezércikkében ezt ír­ja: „A genfi értekezlet eredmé­nyeinek az a mércéje, hogy bár az értekezlet a fő problémákban nem hozott konkrét határozatokat, elve­zetett az egyedül előtérben álló megállapodáshoz, ahhoz a megálla­podáshoz, hogy véget vetnek a hi­degháborúnak és békés eszközök­kel végleges rendezésre töreksze­nek, bármily hosszadalmas legyen is az*’. TOKIÓ. Mint a tokiói rádió közli, Hatojama miniszterelnök július 25-én kijelentette, hogy vé­leménye szerint a genfi értekezlet eredményeként „javult a nemzet­közi helyzet”. Ezzel kapcsolatban azt a kívánságát fejezte ki, hogy „a lehetőségek szerint hajtsák végre a japán védelmi erők csök­kentését’­. tAH'l ELEI* »Egyik legjobb instruktorunk“ A­lig éret fiatalember, mégis tapasztalt pártmunkás. Ra­jong a mezőgazdaságért és ért is hozzá. Ismeri a párthatározato­kat, területén megfelelően alkal­mazza azokat. Lelkes, aktív, sze­reti az embereket, az életet. Ezért bízott meg benne a párt. Ezért lett ez év áprilisában Mé­száros József elvtárs a sárvári já­rás négy községének instruktora. Három hónap távlatából már így beszélnek róla a járási párt-vég­­rehajtó bizottságon: „A legfiata­labb, de egyik legjobb instruk­torunk.** Április 11-én, amikor először járta végig a négy községet:­öl­­bőt, Jakfát, Rábasömjént és Zsé­­denyt, először gondolt arra, hogy milyen felelősségteljes munkával bízta meg a párt — gyakorlott szeme látta, hogy sok a tenniva­ló. A rábízott terület pártszer­vezeteinek legtöbbjében még nem ment rendjén a felvilágosító munka. A pártmegbízatások el­osztásában is hiba vett. A párt­­szervezet sokszor még a párt­munkában nem jártas párttagok­nak egészen nehéz feladatokat adott. Például Jaksán egyetlen kommunistát bíztak meg a párt­oktatás megszervezésével, holott ez a vezető négy-öt tapasztalt elvtársnak is hosszabb idejét vette volna igénybe, s így ered­ményesebb is lett volna a munka. Ezért aztán sokan a pártmeg­­bizatásokat valami nagy dolog­nak tartják, olyannak, amire nem igen lehet vállalkozni. Pedig a szervezeti szabályzat értelmében nemcsak munkával és annak is a legnehezebbikével kell megbíz­ni a lelkes, becsületes, de még kissé tapasztalatlan párttagokat, hanem segíteni is kell őket a munka elvégzésében. Bírálni, di­csérni és ha kell, a hanyagokat pedig felelősségre is vonni. Az ilyen nevelés és segítség mellett bizonyosan többen kapnak ked­vet a pártmunkára. Ezek az első, nem éppen a legjobb tapasztalatok talán egye­seket elkedvetlenítettek volna a munkában. Mészáros elvtárs azonban nem azért acélosodott meg katonai szolgálata alatt — ahol az ezred egyik népnevelője is volt —, hogy megijedjen a nehézségektől. Nyugodtan végig­gondolta a tapasztaltakat. — Itt van a tákfai párttitkár, Saródi József elvtárs esete. Micsoda be­csületes ember, sokat dolgozik a pártért, foglalkozik a párttagok­kal, pártonkívüliekkel, de még nem úgy, ahogyan kellene, mert nem ismeri, hogyan kell kollek­tívan dolgozni, hogyan kell foko­zatosan bevonni a párttagokat a munkába, hogyan kell segíteni, ellenőrizni. Az öktoöi Petőfi TSZ- ben meg hiába mondogatja a párttitkár, hogy jobb a gépi mun­ka, csak idegenkednek tőle. Pe­dig ha elmondaná, megokolná, kiszámítva, hogy a tagságnak mennyit jövedelmez, hogyan emeli a munkaegység pénzbeli értékét, biztosan igénybe vennék szívesen. — így szedegette sor­jában a legfontosabb tennivaló­kat az új instruktor. Írjra ez újra áttanulmá­nyozta a falusi pártmunka meg­javításáról szóló határozatot. Másnap kész tervvel állított be a járási párt-végrehajtó bizottság­­ra, ahol megvitatták azt. Har­madnap pedig Mészáros elvtárs már örömmel kerékpározott az első községbe, Jákfára, ahol a legtöbb problémát találta. Elha­tározása az volt: megismerteti a párttitkkárral és pártvezetőségi tagokkal, milyen eredményekre képesek közös munkával. Meg­mutatta, hogy a pártmunka ne­hézségei, harcai milyen hatalmas erőket rejtenek magukban. — Próbáljátok türelmesen megma­gyarázni az oktatás jelentőségét a dolgozóknak. Osszátok fel a te­rületet egymás között, elvégre ti lesztek a felelősek azért a párt előtt, hogyan nevelitek, segítitek a rátok bízott község politikai munkáiét. Azóta az oktatás előkészítése sikeresen befejeződött Jakfán is. Az alaposabb felvilágosító mun­ka nyomán pedig alig egy hónap­pal ezelőtt a Kőris TSZ-ben meg­alakult a pártszervezet. A tsz legjobb dolgozóját, Marsa István elvtársat választották párttitkár­­rá. Most egy hónap után már észrevehető, hogy a kommunis­ták szervezete mekkora erő a ter­melőszövetkezetben. Tanácsot ad, segít, ellenőriz. A tsz vezetősége az avatás megkezdése előtt kérte a pártszervezetet: nevelőmunká­­val segítsen mozgósítani a mi­nél jobb munkára. Az ölbői kommunistákkal Mé­száros elvtárs megbeszélte, hogy a Petőfi TSZ dolgozóival többet foglalkozzanak. " Meg kell ma­gyaráznunk, be kell bizonyíta­nunk, hogy a pártszervezet okos dolgot, a saját javukat akarja akkor, amikor a gépi munka fo­kozottabb igénybevételét java­solja. Kialámították a tsz tag­jainak, hogy például 10 kat, hold gabona learatása, képéberakása legalább 26 ember fél napi erős munkáját veszi igénybe. A kom­bájn meg pár óra alatt 3 ember­rel még el is csépeli a gabonát. Megmutatták, hogy a gépi mun­ka igénybevételével nem a mun­kaegység száma, de pénzbeli ér­téke növekszik. S amíg a gép ol­csón arat, csépel, addig a tagság más munkában veheti ki a ré­szét, így több munkaegységet is szerezhet. Gondolkodhatott ezen a tagság, mert két nap alatt a tsz pártszervezete ezt jelentette: „160 kát.­háld gabona aratására le­szerződött a Petőfi TSZ” Ez is lé­pés a sikerek felé ... — Az embereket csak rá kell vezetni a helyes útra. Meg kell nekik mutatni a lehetőségeket a jólétük elérésére. Ezért Politizá­lunk most közösen a pártszerve­zetekkel, hogy egyre jobb neve­­lőmunkát végezzenek — mondja Mészáros elvtárs. A tsz erősítésében is megmu­tatkozik az instruktor segítsége, ölben például Eredics János L. egyénileg dolgozó paraszt, tanács­tag talán a falu valamennyi dol­gozó parasztjának véleményét tolmácsolta a pártszervezet fo­kozottabb felvilágosító munkáján­­ak érvelései nyomán: „Tényleg előnyösebb a tsz-ben, jobban, könnyebben keresheti meg az em­ber a megélhetéséhez szüksége­set,­­ de még azon felül is. Ezért határoztam el és­ közöltem már a tsz-szel, hogy őszre belépek.*' S Eredics gazda szavai nyomán az ölből dolgozótt még inkább fi­gyelemmel kísérik a tsz munká­ját. őszig még biztosan akad jó néhány követője Eredics­ tanács­tagnak. Mészáros elvtára munká­járól mind a négy községben el­ismeréssel nyilatkoznak. S ha nem beszélnének is erről az em­berek, beszélnek maguk a té­nyek. Az, hogy a két tsz-ben új pártszervezet erősíti a tagság kedvét, fegyelmét a munkához. Az eredmény azt mutatja, hogy nem is rosszul; hogy új pártta­gok kerültek a régi harcosok kö­zé; hogy a vezetőség tagjai kol­lektívan alaposabb felvilágosító munkát végeznek, ellenőriznek. Az emberekben megerősödött a felelősségérzet. Büszke öröm tölti el Mészá­ros elvtársat, hogy a négy köz­ség pártszervezeteivel együtt, neki is része van a pártmunka megjavításában. Ez azonban még fokozottabb munkára kötelezi. Még újabb, gazdagabb agitációs érveket, nagyobb segítséget akar adni a rábízott elvtársaknak. Ezért olvassa esténként Ovecskin, a Falusi hétköznapok c. művét, ezért beszél községeiben régi ta­pasztalt párttagokkal. Ez a lel­kesedés teszi jó instruktorrá. Németh Gabriella 2 1955. Július 27. Szerv­a." agygyűlés Berli­nben Berlin demokratikus körzeté­ben, a hatalmas Marx-Engels­­teren tegnap este a Nemzeti Front rendezésében nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen Grö­tewohl, az NDK miniszterelnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja mondott beszédet, illetve szólalt fel. Csou En-laj fogadást adott a béke-világtalálkozó részvevőinek tiszeletére Peking. (TASZSZ). Csou En­­laj, a Kínai Népköztársaság mi­niszterelnöke július 25-én foga­dást adott a helsinki béke-világ­találkozón részt vett küldöttsé­gek tiszteletére. A küldöttségek a kínai békebizottság meghívására érkeztek Kínába. A fogadáson arab, latinameri­kai, kanadai, osztrák és más kül­döttségek, valamint a kínai béke­­bizottság és más kínai társadal­mi szervezetek képviselői, a Kí­nai Népköztársaság kulturális és művészeti életének személyisé­gei, írók, tudósok, a vallási kö­rök képviselői, diákok, kínai és külföldi újságírók vettek részt. A fogadás baráti hangulatban zajlott le. A marokkói helyzet Párizs. (MTI). A mekneszi vé­res incidensek — amelyeknek során a rendőrség fegyverét használta a szultánt éltető tö­meggel szemben — halálos ál­dozatainak száma 15-re emelke­dett, a sebesülteké pedig megha­ladja az 50-et. A halottakat még az este eltemették. Hatalmas tö­meg kísérte őket utolsó útjukra. A temetőben némán, hosszú so­rokban felvonult menetben igen sok nő volt. A koporsókat ma­rokkói zászlókkal borították le. A keddi francia sajtó hossza­san kommentálta a marokkói helyzetet. Egyes lapok szerint az észak-afrikai kérdések kényes ki­éleződése a legközelebbi parla­menti vita során a kormánynak is nehézségeket okozhat. Az Humanité kiemeli, hogy a gyarmatosító gengszterek és az őket kiszolgáló rendőrök folytat­ják a véres provokációkat a ma­rokkói nép ellen. Grandval fő­helytartó valamelyik marokkói városba érkezése mindig alkal­mat ad a vérontásra azzal, hogy igyekeznek elnyomni a nemzeti törekvéseik eléréséért küzdő ma­rokkói hazafiak tüntetéseit. legújabb hírek — RÁKOSI MÁTYÁS elvtárs­nál tett látogatást kedden Adam Vabnam­, a Lengyel Népköztársa­ság rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete. — A. I. MIKOJAN, a Szov­jetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese fogadta Symoure Howard londoni főpolgármestert, aki a moszkvai városi tanács meghívására tartózkodik a szov­jet fővárosban. — DIPLOMÁCIAI kapcsolato­kat létesítenek a két kormány közötti megegyezés alapján Cseh­szlovákia és Burma között. A ranguni csehszlovák főkonzulá­tust nagykövetségi rangra emelik. — A SZOVJET kormánykül­döttség M. A. Szuszlov, az SZKP Központi Bizottsága titkára veze­tésével h­azaindult Varsóból, ahol a Lengyelország újjászületése napjának megünneplésére rende­zett ünnepségeken vett részt.­­ A NÉPSZAVAZÁST októ­ber 23-ára tűzte ki a saarbrücke­­ni kormány a Sear-vidék kérdé­sében. A Saarvidéki Kommunista Párt felszólította a lakosságot, hogy a népszavazáson utasítsa el a nyugatnémet—francia Saar­­egyezm­­ényt, mint a párizsi egyez­mények egyikét. — DÉL-KOREÁBA költöztetik el a távol-keleti amerikai főpa­rancsnokságot és a 8. amerikai hadsereg főhadiszállását Japán­ból. Amerikai hírügynökségek sze­rint a Li Szin Man-kormány ké­résére határ­ozták el az áthelye­zést az amerikai katonai veze­tők. — XII. PIUS PAPA vasárnap fogadta Luce asszonyt, az Egye­sült Áll­mok római nagykövetét. Francia hírügynökség amerikai egyházi körökre hivatkozva azt írja, hogy a kihallgatás a genfi értekezlettel kapcsolatos.

Next